Antoniewicz Roland álnéven akar indítani – írja a rendőrért kiáltó bolsi tolvaj!

A beküldött és közzétett cikkekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget!

Antoniewicz Roland álnéven akar indítani – cinikusan írja a rendőrért kiáltó bolsi tolvaj!

Antoniewicz Roland — Roland von Bagratuni

Posted on May 25, 2012

A “Kárpáti Harsona” nemlétező szerkesztőségének nemlétező főszerkesztője, a régi ávéhás forgatókönyv szerint, “tolvaj kiált rendőrért” alapon konokul folytatja a még 1988-ban Antoniewicz Roland kárára folyamatosan elkövetett rágalmazást. Pedig már többször figyelmeztették, hogy nevezettet rosszindulatúan rágalmazzák! És ennek alátámasztása végett, elegendő hiteles dokumentumot is áttanulmányozhattak. Borsó a falra! Az ávéhás kommunista rágalmazókat a legkevésbé érdekli az igazság!

Antoniewicz Roland 12 fő ‘bűne’

Becsületes ember ezen nem is csodálkozik, de nem is csodálkozhat! Azon sem, hogy az állítólagos szerző, egy bizonyos Kollár Lajos nemlétező doktor, nemlétező büntetőjogász — am bloc nem létező személy! Tipikus kommunista fogás! Az a kategória, amelyet 2006-ban Balatonöszödön Gyurcsány Ferenc akkori pártelnök és időközben több bírósági büntetőperre, vádlotti minőségben várakozó miniszterelnök, cinikusan, büszkén és nagyképűen bevallotta:

HAZUDTUNK REGGEL, DÉLBEN ÉS ESTE, ÉJJEL ÉS NAPPAL, HÓNAPOKON, ÉVEKEN ÁT! MINDENKIT BECSAPTUNK! CSALÁSAL KERÜLTÜNK HATALOMRA! ÉS KÖZBEN NEM CSINÁLTUNK SEMMIT, CSAK MÁSOKAT RÁGALMAZTUNK!

Igen rágalmaztak! Minden jobboldali párt, jobboldali ellenzéki személy számukra “szélsőjobboldali”, “fasiszta”, “náci” volt! Bagoly mondta verébnek! Ezekkel a címkékkel látták el az FKgP-t, az MDF-t, a MIÉP-et, a Jobbikot, a FIDESZT, még a KDNP-t is! Csak a velük házasságra lépett SZDSZ-t kímélték meg ettől a jelzőtől. Na meg az abból Főnixként újratermett LMP-t.

Kárpáti harsona – a Gyurcsányista MSzP és Mečiárék durva magyarellenes provokációja

Még a név is találó: LMP – Lengyel Munkás Párt! Vajon ide (is) akarták belehazudni Antoniewicz Rolandot, ahogyan azt megtették az általuk létrehozott Kádár János Társasággal, melyhez Antoniewicz Rolandnak volt a legkevesebb köze? A tényleges alapító meg az a Rózsa György Eduárdó – Flores volt, akit magyar parancsra ölte meg Bolíviában Evo Morales kivégző csapata! A munkásőr-örnagy, horvát usztasa ezredes, KGB alezredes, magyar állambiztonsági tiszt, muzulmán egyházvezető, a Arató Gábor-Mesterházi Attila-Zuschlag János-féle Szocialista Ifjúsági Szövetség főalapítója, Borbély Sándor és Illich Ramirez Sanchez – Carlos-Sakál jóbarátja és tanítványa…

Azt persze ezek az ávéhás-kommunista senkik honnan tudhatják?! Hiszen ez érdekli őket a legkevésbé! Elég, hogy az ellenségüket hírbe hozták, belekeverték egy afféle kabátlopási ügybe!

Csinálta ezt már Rákosi Mátyás bandája is, előtte meg a senkiházi Sztálin és annak puszipajtása-elvtársa Hitler! Mert jó haver volt a két zsivány, hiszen együtt támadták meg és rohanták le 1939-ben Lengyelországot!

Lengyelek. A magyarok számára barátok. Az igazi magyarok számára. A kommunisták úgy félnek tőlük, mint az ördög a szenteltvíztől! Na ná! Mert a lengyel az mindig barát marad! A legnehezebb időkben is! És a magyar is ha a lengyel testvér kerül nehéz helyzetbe! Csak éppen valahogyan Antoniewicz Roland volt az, akin melléfogtak! Mert a Gyurcsány féle hazudozó mocsok jól félrevezette őket!

És hát azt meg aztán honnan tudhatja a jó barát magyar ember, aki együtt harcol s issza borát, hogy épp Antoniewicz Roland volt az, aki ténylegesen a rendszerváltásért okolható! Mert ő verte szét Aczél György – Kádár János – Apró Antal homokvárra épült hatalmát! És épp ezért gyalázza őt ma is a kommunista mocsok! A rendőrért kiáltó tolvaj!

A KGB és a Gestapó módszere volt az, hogy a legnagyobb, a meggyilkolhatatlan, elnémíthatatlan ellenségüktől úgy szabadultak meg, hogy besározták! Ezt végzik most is Antoniewicz Rolandal a kommunisták! A volt ávéhások! Rákosi Mátyás és Kádár János egykori legközelebbi munkatársai! Mert nem sikerült nekik Antoniewicz Rolandot sem megölni (többször megpróbálták!), sem kitoloncolni (ezt is megpróbáltáka Történeti Hivatalban talált okiratok szerint!), sem anyagilag és erkölcsileg tönkretenni!

Azt az Állambiztonsági Szolgálatok Levéltárában, a Történelmi Hivatalban kutakodók miért nem akarják észre venni, hogy a Antoniewicz Rolandot szándékosan besárazó, többnyire hamis dokumentum mellett, azért van még rengeteg olyan, amely mellette szól! És az interneten is rengeteg ilyen található! De a rágalmazó förmedvény a gerinctelen kutató számára kockázatmentes! Mert mondhatja “honnan tudhattam”! Hát honnan? Azért kutató, hogy kiderítse az igazságot! És ha tévedett (akkor) még nem késő (most) korrigálni a tévedést!

Pedig a valóban becsületes jobboldali érzelmű magyar ember, az efféle kommunista hazugságoknak nem hisz! Hiszen ott van több ezer hiteles dokumentum, amely a sok rágalmazó hazugságot kapásból megcáfolja! Csak érte kell nyúlni! Klikkelni kell! Mert az interneten rengeteg megtalálható!

Na persze, egyszerűbb folytatni a rágalmazást (“abból bajom nem származhat”) ahelyett, hogy egy igazi nemzeti hőst megvédjünk és végre arra a piedesztálra tegyük, ahová való! Annál is inkább, mert bármelyikünkkel megeshet, megeshetett volna az ilyesmi! Vagy csak azért hallgatnak azok, akik végre megszólalhatnának, mert róluk is kiderül(het) az, hogy ők is ávéhások voltak? Ahogyan az nemrég már több közismert emberről kiderült?

De ha lusták vagyunk klikkelni és végigolvasni a többezer dokumentumot, azért eszünk, logikai készségünk csak van?! Mert akkor arra is (végre) rájövünk, hogy “nem esik messze az alma a fától” — nemzeti hősök dédunokája, unokája, fia mégiscsak nemzeti hős! És ha ő is folytatta azt, amit őseik elkezdték, akkor annál inkább az!

Vagy megvárjuk azt, amíg a nyomorába bele nem hal? Valóban a nemzeti hőseinket csak a haláluk után érdemes-lehet-kell felmagasztalni, rehabilitálni? Hiszen a halálból már többször visszahozott, több betegségtől szenvedő súlyosan beteg Antoniewicz Rolandnak már nem sok maradt hátra az életből!

A nyugdíjügyekért a kormány részéről felelős Selmeczi Gabriella, aki Antoniewicz Rolandnak (koránál fogva) akár a lánya is lehetne, miért nem viselkedik magyar emberhez méltóan és nem kéreti magához a Nyugdíjintézettől (ki tudja, ma mi a neve ennek, a nevét állandóan újító hivatalnak!) Antoniewicz Roland aktáját, hogy megdöbbenve azt tapasztalja, Gyurcsány Ferenc bandája hogyan tolt ki vele!? És persze hogy ezt rendbe tegye!

Mert Antoniewicz Roland épp Gyurcsány kormányzása alatt ment nyugdíjba, így kaphatott csak minimál nyugdíjat, amelyből még éhen halni sem lehet! És ez csak a kezdet lenne, mert az Orbán-kormánynak más adósságai is vannak Antoniewicz Rolandal szemben! Az is, hogy magyar állampolgár létére máig nem kapta meg a magyar személyiét és a magyar útlevelét!

Pedig Orbán Viktor nem olyan régen megesküdött, hogy nem engedi meg azt, hogy akár egyetlen magyar ember ne lehessen saját hazájában magyar állampolgár! És Antoniewicz Roland bizonyítottan magyar állampolgárnak született, amit Biszku BélaBenkei AndrásKuncze Gábor bűnbandájának tagjai minduntalan megpróbálják meghamisítani! Azaz: a saját hazájában nem lehet magyar állampolgár, pedig az! Érti ezt valaki is?

Én még azon sem csodálkozom, hogy az egykor éveket a Magyar Televíziónál töltött Ilkei Csaba mélyen hallgat, és csak a Rolandot rágalmazó hamisítványokat leli fel a Történelmi Hivatalban végzett kutatásai során. Pedig ő aztán jól ismeri, kell, hogy ismerje Antoniewicz Rolandot és azt is, hogy 1984. tavaszán Aczél György és Kornidesz Mihály miért rugatta ki az MTV-től, de azt is, hogy Antoniewicz Roland visszavágott és nemsokára Kornidesz Mihály is repült, majd utána Aczél György a Politikai Bizottság felével! Hiszen az MTV épületén belül a pletykák nagyon gyorsan terjedtek! És azt mindenki tudta, hogy Antoniewicz Roland az MSZMP állandó támadását egyfolytában védi ki!

A Magyar Nemzetnél ténykedő Bayer Zsoltnak is tudnia kell azt, hogy a “régi” magyarnemzetesek, a “nagyok”, Pethő Tiborral az élén, igen nagyra becsülték Antoniewicz Rolandot és annak ellenére jelenhettek meg az írásai a lapban, hogy igen jól tudták: kemény ellenzéki! Sőt: kimondottan rendszerellenes! Ugyanezt tudnia kell a Demokrata főszerkesztőjének, Bencsik Andrásnak is, vagy az EchoTv-s Kubinyi Tamásnak is! Vagy a KDNP-s Pálffy Viktornak is, kinek nagybátyja rengeteget segített Antoniewicz Rolandnak abban, hogy ne legyen áldozata a kommunista árnak!

Térjünk vissza a Kárpáti Harsonához. Úgy tűnik pancserek szerkesztik! Mert ahelyett, hogy kivizsgálnák azt, valójában kicsoda ez a áldoktor Kollár Lajos, aki most bajt hozott a szerkesztőségre, makacs konoksággal a tolvaj rendőrért kiált! Az áldozat megsegítésére siető Döbrögik Bűne kollektíváját próbálják most mocskolni olyan jelzőkkel, amelyek csakis őket illetik meg!

Ha lenne eszük, elnézést kérnének és ígéretet tennének arra nézve, hogy sürgösen kivizsgálják: ki élt vissza a lap főszerkesztője és helyettese nevével, fényképével, amikor a nevükben beregisztrált a NING-honlapra kémkedni, hogy aztán a “szenzáció” megjelenjen az állítólagos dr.Kollár Lajos szennyiratában a Kárpáti Harsona oldalán! Ugyanis az ilyesmi is plágium a javából! Ilyen botrányba bukott bele a nemrég még a kommunisták vezére és miniszterelnöke: Gyurcsány Ferenc, a “hazudtunk reggel, délben és este, éjjel-nappal, hónapokon, éveken át, mindenkit becsaptunk” című nagydoktori (a szélhámosság tudományainak doktora) disszertáció szánalmas szerzője, aki sógora diplomamunkáját (is — elég hiányosan!) koppintotta le, az egyetemre pedig felvételi vizsga nélkül jutott be!

A Kárpáti Harsona már ott elkövette a súlyos etikai hibát, hogy ezt az ügyet azonnal becsületesen nem vizsgálta ki, és addig is a Kollár-féle mocskolódó cikket (legalább ideiglenesen) nem törölte (“raktárba tette”) volna! Mivel nem ezt tette, a Kárpáti Harsona szerkesztősége felel a rágalmazó szennyiratokért! És majd viselni is fogja ennek minden következményét. Kollárostul-Bogolyostul-Hanzikostúl! Mert kitalált sztorikkal ma már nem lehet megrágalmazni becsületes magyar hazafikat!

Azonban a szlovák “sajtó” részéről az efféle magyar-ellenes provokáció nem egyedi eset! Ahogyan az sem egyedi eset, hogy nemzetiségre, nemre (vagy nemtelenségre!), állampolgárságra való tekintet nélkül, a kommunista bűnözők, ha kell, nemlétező szerkesztőségi kollektívákra támaszkodva, ál újság-folyóirat útján rágalmazzák ellenségeiket! De teljesen mindegy, ki pénzeli, működteti ezt a szennylapot, ahogyan az is, hogy kicsoda Kollár, Hanzik vagy Bogoly, vagy milyen koszfészek Královsky Chlmec! Egyet tehetnek: az általuk alaptalanul megrágalmazottaktól bocsánatot kell kérniük, a hazugságaikat pedig egyértelműen helyesbíteniük kell!

Inaçio Angelos, Coimbra 2012.májusa

Biszku-törvény – több tucat feljelentés jöhet, de nem a Fidesztől

Közbevetés

2012. január 10., kedd

Biszku-törvény – több tucat feljelentés jöhet, de nem a Fidesztől

.
.
.
.

Biszku-törvény – több tucat feljelentés jöhet, de nem a Fidesztől

Biszku Béla kommunista bűnöző, népirtó háborús bűnös

2012. január 09., hétfő, – Szerző: MTI – Kommentár: Inaçio Angelos DB

A fideszes Gulyás Gergely szerint rövidesen megszületnek a feljelentések a kommunista diktatúrában elkövetett bűncselekmények miatt, ám azokat nem a Fidesz teszi majd, a politikus úgy véli ugyanis, ártana az ügynek, ha a kormánypárt tenne feljelentést.

Az Országgyűlés – Gulyás Gergely javaslatára – december 30-án hozott törvényt az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről és a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről. A Fidesz e jogszabály alapján – amely január 1-jén lépett hatályba – vonná felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit.

Gulyás Gergely országgyűlési képviselő

Gulyás Gergely a törvényjavaslat benyújtásakor, október közepén tartott sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a jogszabály hatálybalépése után a Fidesz-frakció megteszi majd a szükséges intézkedéseket az eljárások megindításához. A politikus hétfőn ugyanakkor úgy fogalmazott: “ma az eljárások megindításának lehetőségére történő figyelemfelhívás a szükséges lépés a részünkről, vagyis arra, hogy a törvény hatályba lépett, így feljelentés esetén nincs akadálya a törvényben meghatározott körben a büntetőeljárások lefolytatására“. Szerinte nem lenne szerencsés, ha ő vagy a képviselőcsoport tenne feljelentést. Ártana az ügynek, és egy teljesen felesleges támadási felületet jelentene, ha a törvény előterjesztője adna be feljelentést – jelentette ki.

Gulyás Gergely a parlamentben – Fotó: MTI Fotó: Beliczay László

A fideszes képviselő hangsúlyozta, nehéz megbecsülni, hogy hány ember ellen indulhat eljárás; szerinte legfeljebb néhány tucat. Hozzátette azt is, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában van a legtöbb olyan információ, amely az esetleges eljárásokhoz szükséges lehet. A Magyar Hírlap január 4-én azt írta, hogy a Legfőbb Ügyészséghez és a Fővárosi Főügyészséghez az év első napjaiban még nem érkezett feljelentés a december végén elfogadott törvény alapján.

A “bíróság” még arra sem volt kíváncsi, hogy az ávéhások milyen jogon kényszerítették az egyik “tanút” tanúvallomásra?!

A jogszabály szerint azok minősülnek a kommunista diktatúrában – 1949. augusztus 20-a és 1990. május 1-je között – elkövetett bűncselekményeknek, amelyek az elkövetésükkor hatályos büntető törvény szerint – a most elfogadott jogszabályban meghatározott – bűncselekmények voltak, így például a szándékos emberölés, a kényszervallatás, a jogellenes fogvatartás, abban az esetben, ha a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével követték el, és a kommunista diktatúrában az elkövetővel szemben politikai okból nem indult büntetőeljárás.

Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő igen tiszteltre méltó és bátor ember, hogy ezzel a törvényjavaslattal előrukkolt! Már az Antall kormány idején szükség lett volna a vörös náci bűnözők elszámoltatására, sajnos azonban egyrészt a jobboldal akkor kisebbségben volt, és kötötték a kerekasztal megállapodások! De sokaknak volt félnivalójuk is, hiszen a vörös nácik arról lettek hírhedtek, hogy ellenségeiket szó nélkül meggyilkolták, vagy a kezükben lévő sajtó útján lejáratták, indítottak ellenük koncepcós pereket, vagy mind a két mocskos fegyvert alkalmazták (ahogyan ezt Antoniewicz Rolandal megtették)!

Antoniewicz Roland a kilenvenes évek elején. A vörös nácik ott rúgtak bele, ahol és ahogyan csak tudtak! Minden mocskos eszközt bevetettek ellene!

A vörös náci ellenséget nem szabad lebecsülni! Gyászos regnálásuk idején elég pénzt összelopkodtak, ezek ki tudja milyen svájci vagy kajmán-szigeteki bankszámlákon pihennek, hogy megfelelő időben elővegyék és terroristákat béreljenek fel, fegyvert vásároljanak, vagy újra beépüljenek az igazságszolgáltatásba! Mert azt sokan sajnos elfelejtik, hogy Magyarországon e téren a rezsim keményebb, pápább volt, mint a Szovjetunióban! Akárki nem végezhetett el jogot, így többnyire ávéhások, pártfunkcik, vagy azok gyermekei, unokái jutottak be a hazai és külföldi jogi karokra! Csak a híres ügyvéd dinasztiák tagjai képeztek kivételt, na és mindazok, akik jó nagy summákkal megkenték a rektort, dékánt és más illetékeseket!

Amikor Antoniewicz Roland felvételizett a jogra, az esti vagy levelező szakra, a felvételi vizsgákat sikeresen, első helyezéssel tette le! Az erre vonatkozó egyetemi iratokhoz hozzájutottunk! A nagyherceg úr mégis kapott az ELTE jogi karának dékánjától egy papírt, hogy “helyhiány miatt” nem vették fel! Nocsak! Miközben felvettek hülyébbnél hülyébb senkiket, akik ma ott terpeszkednek a bíróságokon, ügyészségeken, rendőrségnél, államigazgatásban, azt sem értik meg, ami fekete fehéren leírva az orruk előtt hever, és azt sem, amit ötször elmagyaráznak nekik!

Megkérdeztem a nagyherceg urat, mi történt? Azt válaszolta: „amikor sor került a vizsgaeredmények kihírdetésére, a dékán felhívott telefonon és megkért, keressem fel az irodájában. Megtettem. Remegő kezekkel, megbicsakló hangon azt közölte: ‘sajnos egy jó és egy rossz hírt kell közölnöm. A jó az, hogy megfelelt. A rossz az, hogy nézzen ki a folyósora, ott ülnek azok, akik megfeleltek. Többen vannak a kelleténél. Csupa belügyes. Ők elsőbbséget élveznek, függetlenül attól, milyen eredménnyel végeztek! Nem tudok Önnel mit tenni, pedig Önnek itt lenne a helye! De tudja mit? Adok egy címet és telefonszámot a belügynél, én is felhívom az illetőt. Biztosan felveszik, mert ilyen kvalitású emberekre van szükségük!’ — én erre egy nagyot nyeltem, az alacsony vérnyomásom rögtön a plafonra szökött, azt mondtam: köszönöm, a belügy soha! Na, így nem lettem jogász!

Kornidesz Mihály

Én azt hiszem, a magyar kontraszelekciós felvételi rendszert jobban illusztrálni nem lehet! És nemcsak azokat érinti a Lex Gulyás, akiket nem vettek fel az egyetemre! Azokat is, akiket politikai okokból kirúgták a munkahelyükről. Úgy, ahogyan azt Kornidesz Mihály tette Aczél György utasítására Antoniewicz Rolandal! És hány ilyen ember karrierjét tették tönkre, akik ma hasznos vonóerei lennének az annyira meggyötört népünknek?! Mindenképpen felül kell vizsgálni a pártállam idején kiadott egyetemi, főiskolai diplomákat, mert a birtokosaik többsége nem méltó arra, hogy felsőoktatási intézményt végzettnek legyen elismerve!

Egy a sok morzsa közül, amelyek mind azt bizonyítják, hogy Antoniewicz Rolandot az ávéhások hamis váddal küldték “bíróság” elé s az “ítéletet” egy pancser hozta! A vádlott bizonyítékaira sem ez a “bíró” sem a felettesei nem voltak kíváncsiak! Arra sem, hogy az ávéhások – három főorvos által aláírt kórházi igazolás szerint – 30 napon túl gyógyuló súlyos testi sértés nyomán kényszerítették ki belőle a “beismerő” vallomást!

Aczél György

De lépjünk tovább. A pártállam idején, különösen 1962 után, amikor Czermanek Keljlfeljancsi a Rajk-per kapcsán kijelentette, hogy “ezentúl politikai perek nem lesznek”, az ávéhások és a bíróságok mindent megtettek annak érdekében, hogy a politikai ügyben vádlottból “közbüntényes” elítéltet faragjanak! Akkoriban a “legdivatosabb” vádak közé tartozott a “devizagazdálkodás megsértése” és a “csempészés”, de ha “nem ment”, jöhetett a sikkasztás, lopás, emberölés stb. Magyarán: ezek a perek mind-mind koncepciós perek voltak! Valamennyit felül kell vizsgálni és az ártatlanul elítélteket fel kell menteni és kárpótolni! Ilyen volt a Gombos Tibor-per, ahol a négy elemit végzett, pártgyorstalpalón “lett jogász”, Gombost halálra ítélte! Annak reményében, hogy a túlvilágról már nem reklamálhat! Pehhje volt, mert másodfokon, egy szintén senkiházi “bíró”, mérsékelte, nem az ítéletet, hanem a megtorlást! Mert ítéletet csak igazi bíróság hozhat! Az első fokon eljárt bírót Göncz Árpád Köztársasági Elnök ki is rúgta, de a lényegről: a hamis ítélet megsemmisítéséről és az ártatlanul elítélt kárpótlásáról már senki sem gondoskodott! Most itt az ideje erre is!

Gombos Tibor húsz évet ült ártatlanul a szegedi Csillag börtönben. Feleségét – Kerényi Grácia barátnőjét, Solidarność-futárt – az ávéhások ölték meg!

Gombos esete számos hazai és külföldi újságban megjelent. Nemcsak az ávéhá adagolt hamis meseként! Érdemes lenne elővenni ezeket a cikkeket és eltöprengeni rajtuk! Mert ez a gyalázat nem Gombos Tibort érte elsősorban, hanem a MAGYAR NEMZETET! És hány ilyen szerencsétlen ember él ebben az országban, aki már rég elvesztette a reményét, hogy egyszer csak neki lesz igaza. Legalább igaza. Mert a legszörnyűbb az, ha valakit ártatlanul meghurcolnak, jó hírnevét a sárba tapossák! A Budai Gyula-féle hivatalhoz hasonlóan, sürgösen létre kell hozni egy másikat, amely valamennyi pártállami bírósági ítéletet végignyálazza és a leggyanúsabbakat előveszi, elemzi és átadja az ügyészségnek rehabilitációs per elindítására! Mert még a becsületes bíró is tévedhet, hiszen EMBER ő is!

Budai Gyula államtitkár, kormánybiztos

Ebbe a kérdéskörbe tartoznak a magáningatlanok “államosítása”. Jól tudják, akik már akkor is éltek, hogy ez miként zajlott! Megtetszett a vörös proletár senkinek egy rózsadombi, svábhegyi, pasaréti villa és az illetékeseknél máris bejelentette rá az igényét. Aztán jöttek az ávéhások, a lakókat kiköltöztették (jobbik esetben egy kényszerlakásba, más esetben a Hortobágyra, Recskre, Kistarcsára) és a főelvtárs máris elfoglalhatta a szépen bebútorozott jókora kéglit, villát, palotát! Ahogyan ezt a lumpen Apró Antal tette azzal a villával, amelyben az unokája Gyurcsány Ferencel együtt lébecol. Ezeket a vörös náci bűnöket is mielőbb helyre kell tenni! Menjen Gyurcsány és a famíliája egy hajléktalan szállóba! Oda való! De a Margit-híd alatt is akad számára némi hely!

A Gyurcsány-Apró klán tagjai jogtalanul laknak ebben a villában!

Ne féljenek már a meghurcoltak! Igen is mindenki jelentse be efféle sérelmét és kérjen jogorvoslást! Ha kell, a Strasbourgi Emberjogi Bíróságig is elmehet! Mert az efféle gazságokat nem lehet, nem szabad közömbösen elsiklani hagyni! A magántulajdon mindenütt a világon szent! A magyar PTK pedig világosan kimondja, hogy az ellopott javak mindig is a jogos tulajdonosát illetik meg még akkor is, ha időközben többször gazdát cseréltek! És ez mindenütt jogállamban így van!

Inçio Angelos

Coimbra, Portugália – New York, N.J. USA

2012 január

észrevételeket ide kérjük: inacio.angelos@yahoo.com

Vörösnácik végnapjai 6. – KUTYAHARAPÁST SZŐRÉVEL!

2010. szeptember 24., péntek

Vörösnácik végnapjai 6. – KUTYAHARAPÁST SZŐRÉVEL!

Vörösnácik végnapjai 6.

KUTYAHARAPÁST SZŐRÉVEL!

Magyarországon közelednek a helyhatósági választások, így városaink, falvaink tereit, utcáit ismét ellepték a választási plakátok. A FIDESZ-KDNP szerényen hirdet, hiszen itt is boritékolva van az abszolút győzelme! Az SZDSZ-ből LMP-vé átvedlett álliberálisok és a vörösnácik állandó hazug támadásait büszkén tűrő Jobbik, a pénztelenség miatt alig hírdetnek. Az MSZP azonban szerénység és alázat helyett, ismét a rég elkopott körmeit próbálja mutogatni. Van miből, mert az elmúlt 8 évben annyit loptak el a magyar nemzettől, amit csak nem szégyelltek! Most is az ősi, jól bevált kommunista módszerhez folyamodnak: vádolnak. Olyasmikkel, ami kizárólag csakis őrájuk vonatkozik! A világsajtó már hetek óta tele van efféle ocsmány fotókkal, melyek az ötvenes évek penészes légkörét idézik! „A FIDESZ semmit sem tanult és semmit nem felejt”… — írják a maszoposok! Még jó, hogy nem felejt, hiszen a vörösnáci, álszocialista MSZP nyolc év alatt teljesen tönkretette az országot! Elég volt a bűnözőkből – harsogják mindenütt a magyarok. És mi az, amit a FIDESZ eltanult volna ezektől a bűnözőktől? Lopni, csalni, rabolni? Verni az ártatlanokat? Kilőni a békés járókelők szemevilágát? Na, nem! Bagoly mondja verébnek! Tolvaj kiállt rendőrért!

Bagoly mondja verébnek! Tolvaj kiállt rendőrért!

Egy másik vörösnáci óriásplakát a „tömeges elbocsájtásokkal” riogatja a békés, ám már rég türelmüket vesztett polgárokat! Na, álljon már meg a menet! Az MSZP volt az, amely nyolc év szánalmas garázdálkodása idején, szokatlan 12 százalékos munkanélküliséget teremtett! Szétverte a magyar ipar világhírű büszkeségeit, a magyar családokat pedig a csőd szélére juttatta! Kisemmizte a magatehetetlen, eddig is a létminimum alatt tengődő,minden garast a fogukhoz verő nyugdíjasokat és az egyházi iskolákat! A lopott milliárdokkal pedig degeszre tömte bandavezétrei zsebeit! És akkor az egyik bandavezérnek, Gyurcsány Ferencnek van még vizilóbőr a képén, hogy a bandájával együtt, a buziparádé után, a kamerák kereszttüzében, ingyen, a jegy lyukasztása nélkül, büszkén besétál a millenáris földalatti egyik állomására, aztán azt hazudja, hogy „befizette a bírságot”, holott még meg sem bírságolták! Kinek a bírságát fizette ki? Hiszen népes bandájának tagjai, birkák módjára, vigyorogva követték a vezérüket, és persze egyikük sem lyukasztott jegyet! Az ő bírságukat is kifizette? Vagy az már nem számít? És az egyik bandavezér társa, a börtönben hónapok óta csücsülú Hagyó Miklós volt fővárosi maszopos vezér és főpolgármester-helyettes által Nokiás dobozokban a BKV-tól begyüjtött, lopott milliárdokat is befizette a sosemvolt bírsággokkal együtt?

„Uram, te tudod a legjobban – Hazudtunk, hazudunk, hazudni fogunk mindörökkön örökké. Amen“

A vörösnáci bűnözök találékonysága a józan észt is próbára teszi. Levitézlett MSZMP-s tanácselnökök és polgármesterek, kerületi KISZ- és párttitkárok, ávéhások egész sora, mindenféle álhelyi álegyesületek leple alatt, illetve azok cégere alatt, próbálja újra az áhított hatalmat megkaparintani! Zuglóban Pelyva György extanácselnök „elvtárs”, aki nemcsak az MSZMP kerületi első titkárának volt a bábja, de a véreskezű Münnich Ferenc és Biszku Béla tanítványa is! Rákospalotán az együgyű Hajdú László próbál ismét gólt rúgni, pedig többször tanújelét adta kreténségének. Egyszer, amikor aláírt egy népszavazási népi kezdeményezés támogatására készült aláíróívet, az egyik újságíró a tv kamerák előtt megkérdezte tőle: „na és a Parlamentben is erre fog szavazni?” – Hajdú sértődötten azt válaszolta: „Na, ozt már nem!”. Magyarán: klozetet csinált a szájából, tanújelét adta annak, hogy az aláírása, szava fabatkát sem ér! Nemrég pedig Hajdu „elvtárs“ rendőr fia többedmagával került rács mögé tolvajlás miatt! Hajdu „elvtársat” ez a tény egy csöppet sem izgatta fel, máig nem is izgatja! Na persze: tisztában van azzal, hogy mindenki jól tudja: aki MSZP-s, az tolvaj, na de ez kit is érdekel!?!

Pelyva György

Hajdú László

Aztán az Andrássy úti főúri palotákat bagóért elkótyavetyélő Verók István terézvárosi expolgármester is újraindulna! Pedig örülhet, hogy ő még nem került a szomszédos Erzsébetváros maszopos polgármesterével, Hunvald Györgyel egy zárkába! Holott ott a helye, akár a BKV-t ingyen igénybevehető hazugságot hírdető Horváth Csaba is, aki valszínűleg csak azért kerülte el a lipótmezei bolondokházát, mert azt pajtásai villámgyorsan bezáratták! Mert sehol a világon nincs ingyenes városi tömegközlekedés, kivéve néhány Öböl menti dúsgazdag arab emirátust, ahol már azt se tudják, mire költsék a petrodollárokat! De Budapesten, ahol a BKV évről évre ismétlődő több milliárdos mérleghiányát csak tetőzték a maszopos bűnözők által lenyúlt újabb milliárdok? Mert ez is csak egy olyan hazugság, amelyet cinikusan, büszkén jelentett be Balatonöszödön Gyurcsány Ferenc! Végtere a hamis ígéret nem kerül semmibe!

Verók terézvárosi expolgármester

Horváth Csaba

Persze az MSZP azért jól érzékeli azt, hogy egyre viharosabban csúszik ki a talaj a lába alól, és hiába fordulnak fűhöz-fához, ország-világhoz, az uniós szervekhez, az EBESZ-hez mindenféle, nemcsak a FIDESZ-t, de egész Magyarországot ocsmányul befeketítő és lejárató hamis vádakkal! Az MSZP bandavezérei egyre komolyabban (és jogosan!) attól tartanak, hogy előbb-utóbb valamennyien a börtönben kötnek ki! Méghozzá 10-15-20 évre szóló beutalókkal a zsebükben! Azzal is tisztában vannak, hogy bűnszövetkezet és nácipárt volta miatt, az MSZP előbb utóbb betiltásra, felszámolásra kerül! Ezért támadnak, és a Jobbikot ezért próbálják betiltatni. Nem sok eredménnyel! Pedig nagyon ügyködtek azon, hogy a Jobbikra rásüssék a „nácipárt” bélyegét. Még a hirhedt munkásőr-örnagy és KGB-ügynök, megyei KISZ-titkár és „muszlim egyházfő”, a körözött szélsőbaloldali terrorista Rózsa György Eduárdó Flores is báránybőrbe bújva, megpróbált a Jobbik vezetésébe beépülni! Nem sikerült! A Magyar Gárdát pedig azért hozatták létre, hogy lehessen párhuzamot vonni az SS-el, a nyilasokkal! Csakhogy a gárdások nem hagyták provokálni magukat! Még az árvízkárosultaknak is a legelsők között segítettek és próbáltak rendet teremteni ott, ahol a bűnözés viharos terjedése közepette elfogyott a rendőr, mert rájuk a magyarok verésénél volt szükség a vörös náciknak!

A rák egy szörnyű betegség, ezt jól tudjuk. A túlburjánzó rákos sejteket idejében kell eltávolítani a szervezetből, máskülönben a betegre halál vár! A becsületes magyar társadalomra rátelepedett ráksejteket: az MSZP-t is épp így kell mielőbb eltávolítani az egyre betegebb nemzet testéből! Radikális módszerekkel! Úgy, ahogyan a maszoposok kommunista elődei tették a magyar társadalom legjobbjaival, amikor alantas módon, a sztálinista vörös náci megszálló csapatok bűnsegédletével, furakodtak be a magyar közéletbe, majd halomra gyilkolták, koncentrációs táborokba küldték az igaz magyarokat! Nem felejtjük el sem Katyńt, ahol védtelen lengyel hadifogoly tiszteket ezrével gyilkoltak halomra, de a nógrádi Recsket, Kistarcsát, a hortobágyi „üdülőket”, a másként gondolkodókat a kőbányákba küldőket sem fogjuk elfelejteni! A vörösnácik majd’ egy évszázadot tartó esztelen ámokfutásuk alatt, többszáz millió ártatlan ember halálát okozták világszerte! Hol vannak ehhez képest Hitler nagyságrendekkel kisebb szörnyű bűnei?

Guantanamo, USA

Én csak egyet nem értek: vajon a magyarok elfelejtették volna azt, hogy az ilyeneket egy találó fogalom illet meg: hazaárulók?! Pedig a nemcsak a „békés időkben”, a főben járó bűnök közül ez volt a listavezető! A hazaáruló nem magyar! A hazaáruló egy senki, aki tulajdon apját ráuszítja édesanyjára, fivérére, szomszédját a másik szomszédra! Egy ráksejt, amelyet sürgősen el kell távolítani a társadalom testéből! Ha nem tesszük, elkezd burjánzani és az egész test pusztulását eredményezi! Minden műtéti beavatkozás fájdalmas! De el kell végezni, ha a szervezetünket még nagyobb fájdalmaktól akarjuk megkímélni! A demokrácia legnagyobb fellegvárában, az USA-ban a hazaárulókkal nem lacafacáznak! Villamos székbe kerülnek, de legalább több évi „nyaralásra” a festői környezetű Guantanamóra! De Franciaországban sem garázdálkodhat büntetlenül egy, magát pártnak álcázó bűnszövetkezet!

A népirtó háborús bűnös vörös náci vezér Sztálin

A népirtó háborús bűnös fekete náci vezér Hitler

Kutyaharapást szőrével! Az első konzentrációs táborok Oroszországban nyíltak a népiró háborús bűnös náci főkolompos Sztálin parancsára! Pajtása és vetélytársa Hitler csak átvette az ötletet! Amíg a két náci vezér össze nem veszett a koncon: Lengyelországon, Litvánián, Lettországon, Észtországon és Finnországon — szorgalmasan egymástól tanultak, egymást segítették, buzdították! Himmler, Göring és egy sor más hitlerista vezér, akkor már a vörös náci Oroszországhoz tartozó lengyel Bialowieza őserdőbe jártak vadászni, majd a vadászat után a szovjet gulágokat tanulmányozni! Az sem titok, hogy a Gestapó embereit a KGB elődje, a cseka képezte ki, ahogyan az sem, hogy a Wehrmacht tábornokai a dicstelen Vörös Hadsereg katonai akadémiáin nyertek kiképezést! Erről Nyugaton rengeteg könyv látott már napvilágot! Vajon Magyarországon eddig miért nem fordították le őket?! Miért nem vállalkozik egyetlen egy honi kiadó sem arra, hogy a kommunizmus igazi ellenségeinek, üldözöttjeinek igen tanulságos memoárjait kiadja? Az egyes számú főellenségük, Antoniewicz Roland – Roland von Bagratuni nagyherceg csodálatos három kötetes, többezer dokumentummal, fényképpel illusztrált nagyszerű és igen tanulságos könyvével az élén?!

Inaçio Angelos

Coimbra, Portugália, 2010 ősze

A szerkesztőség a beküldött és publikált kéziratokért semmilyen felelősséget nem vállal.

Észrevételeket, javaslatokat erre a címre kérjük: inacio.angelos@yahoo.com

Cenzúra a köbön: letiltották a kampányfilmet – kisípolva

Cenzúra a köbön: letiltották a kampányfilmet – kisípolvaSzálljunk szembe az állami cenzúrával – terjesszük a videót!
http://href.hu/x/db8o
Olvasónk választási útmutatója

A szerkesztőség a beküldött és publikált kéziratokért semmilyen felelősséget nem vállal.

Észrevételeket, javaslatokat erre a címre kérjük: inacio.angelos@yahoo.com

2010. szeptember 17., péntek

TOLVAJ KIÁLT RENDŐRÉRT A KÁRPÁTI HARSONA SEGÍTSÉGÉVEL

TOLVAJ KIÁLT RENDŐRÉRT A KÁRPÁTI HARSONA SEGÍTSÉGÉVELA Kárpáti Harsona hasábjain Roland von Bagratuni nagyherceg – Antoniewicz Roland ellen alpári hangon közzétett rágalmazási lavináról folyóiratunkban már többször írtunk és ezeket az írásokat a kivonatos internetes változatában is közzétettük. Azért is, mert szűk körben terjesztett, Portugáliában megjelenő folyóiratunk sokakhoz nem jut el. Éppen ezért többen — szerkesztő kollégák — hitetlenkedve olvassuk a Kárpáti Harsona újabb pimaszságát és a felháborodásunk egyre nagyobb! Tolvaj kiált rendőrért a Kárpáti Harsona segítségével! Mert ahelyett, hogy a szerkesztői becsületesen megbánták volna (könnyelműségüket? tévedésüket? azt, hogy csőbe húzták őket?) és ennek nyomán töredelmesen beismernék: súlyosan vétettek a sajtó etika ellen (ez még nagyon finom megfogalmazás, mert egy jobboldali érzelmű magyar-lengyel-örmény nemzeti hős, a vörösnácik által többszörösen meghurcolt, bebörtönzött Roland von Bagratuni-Antonjan-Antoniewicz nagyherceg szándékos megrágalmazásáról van itt szó, ami már bűncselekmény!), ehelyett a felvidéki koszfészekbe befészkelődött MSZP-s álnemzeti szócső újabb mondvacsinált támadásba lendül! Szándékai – mint minden hasonló MSZP-s károgás esetén – teljesen világosak: a nagyhereceggel együtt, újra és újra lejáratni az MSZP-s szócsövek által hol „nácinak”, hol „fasisztának”, hol „szélső jobboldalinak” titulált Jobbik nevű joboldali (bármiféle más, Made in MSZP hazug jelző nélkül!) parlamenti pártot és persze az egész jobboldalt!Szerencsére — többszöri kérésünkre — a nagyherceg úr őfenségétől megkaptuk Hanzik Zoltán idejében kimentett, a Jobbik és Gárda Barátai nevű NING portálon össze eszkabált eredeti bejelentő lapját, majd a későbbit, amelyen már módosításra került az ominózus fénykép, és amelyet a „felháborodott”, a szerkesztőség helyett négerként jelentkező „hozzászóló” egy bizonyos Mihályi Molnár László szerint – idézem – „Bogoly Zoltán, becsületes, tisztességes királyhelmeci fiatalember” látható. Mellesleg a Kárpáti Harsona főszerkesztő-helyettese, tehát Hanzik Zoltán „úr”? „elvtárs”? „bajtárs?“ munkatársa, helyettese! Nos, mindenütt a világon a kriminológusok ezt nevezik klasszikus lebukásnak, tettenérésnek, megdönthetetlen bűnügyi bizonyítéknak, corpus delictinek!

De mi azért jóhiszeműen tegyük fel azt, hogy valóban a főszerkesztő, Hanzik Zoltán jelentkezett be a Jobbik és Gárda Barátai portálra, „csak” éppenséggel alkoholmámoros pillanatában véletlenül cserélte fel a saját fényképét saját helyettese fényképével! Ámde ezt azonnal kizárja ama alantas provokációs szándék, hogy a Jobbikos portálra csak is azért jelentkezett be, hogy szétnézzen a nagyherceg (és mások) oldalán, majd utána megírja az ominózus rágalmazó szennyiratát, mert még aznap nyomatékkal követelte az oldala törlését (sic!). Persze – az egyetemes sajtótörvényi előírások értelmében – a NING servere megőrizte ezt az oldalt! Tehát a provokátor szándékosan nem a saját fényképe alatt jelentkezett be a portálra! Ez pedig már bűncselekmény (is lehet!), amit csalásnak, idegen személy identitásával való visszaélésnek nevezi a jog, ha a nagyherceg feljelentést tenne az ügyben, börtönbe is kerülnének! Ő azonban — bár kesernyésen — de csak nevet a pancser (-ek) melléfogásán.

Melyik az igazi Hanzik Zoltán?!

Mi azonban megint csak jóhiszeműen akarjuk elkönyvelni ezt az ügyet, ezért tételezzük fel, hogy a dörzsölt (vagy csak annak hiszi magát!) provokátor – miután némi, Nokias-dobozokból származó (MSZP-s?) apanázzsal (ehhez nem kellett leutaznia Királyhelmecre!) felbátorította Bogoly Zoltánt és Hanzik Zoltánt a szennyirata közlésére, merő tévedésből cserélte fel a ránézésre kissé egymásra hasonlító két naiv fiatalember fényképét, miután pofátlanul egyikük nevében regisztrált a Jobbik és Gárda barátai portálon! Persze, hogy felcserélte, hiszen személyesen soha nem találkozott velük, nem is ismerte őket! (Hát igen: pénz beszél, a kutya ugat!) Nos, ez a provokátor azonos lehet az ominózus szennyirat szerzőjével, a magát „büntetőjogásznak“, tehát bírónak (ügyésznek, rendőrnyomozónak!) kiadó Kollárik „úr” vagy „elvtárs”, esetleg „bajtárs“ – tökmindegy! (Nyilván újabb, Nokiás-dobozból származó apanázs fejében, hónapokkal később a Bogoly (tán Bögöly?) képet gyorsan felcserélte Hanzik képére, hogy ismét támadhasson, most már „Mihályi Molnár László“ néven. Persze előtte még megírta az útszéli hangon fogant szennyiratát, melyet — idejében — eredetiben kimentettük! Azóta a két fiatalember is nyilván kicsit bölcsebb lett, mert a „cikis” részeket utólag törölték szennylapjuk hasábjairól. Mi viszont azt is megőriztük.

Nem kívánjuk tovább ragozni a szót, még azt sem várjuk el, hogy a díszes társaság bocsánatot kérjen tőlünk is, a nagyhercegtől is, a jobboldaltól (FIDESZ, Jobbik, KDNP, MIÉP) is, a jóhiszemű olvasóktól is, mert a bűnözőktől elvárni a bocsánat-kérést ostobaság. Azonban arra nagyon kíváncsiak lennénk, vajon ki volt a tényleges szerző: a felbujtó, a pénzelő, ki bujt ama bizonyos sosem volt büntetőjogász bőre mögé!? Gyurcsány Ferenc? („Hazudtunk reggel, délben, este, hónapokon, éveken át, mindenkit becsaptunk, csalással kerültünk hatalomra” – Gyurcsány Ferenc MSMP-elnök, „miniszterelnök”, Balatonöszöd 2006) Vagy talán Szilvásy György MSZP-s titokminiszter? Talán Hiller István kultuszminiszter? Vagy inkább valaki a „tisztességes várost” lejárató Kárpáti Harsona szűkebb környezetéből – Vladimír Mečiár? Jan Slota? Rózsa György Eduárdó? Valaki olyan, aki a nagyhercegnek máig nem tudja megbocsájtani azt, hogy – akaratlanul, de nagyon ügyesen és hatásosan – szétverte Csermanek János (banditanéven „Kádár János”) hatalmát és ezzel előidézte a rendszerváltási folyamatot! Lehet tovább tippelni: Biszku Béla vagy Benkei András csermanekista belügyminiszterek, vagy a helyettesük, Harangozó Szilveszter főávéhás tábornok? Vagy bárki más a néhai MSZMP (vagy annak közvetlen irányítása alatt működő állambiztonsági szervek) legfelsőbb vezetői közül?

A Kárpáti Harsona ma mindenfelé támogatásokért koldul. Talán még az ördögnek is eladnák magukat, ha jól fizet! Annó ugyanezt tette Rózsa György Eduárdó Flores horvát ezredes, munkásőr őrnagy, magyar ávéhás és szovjet KGB-s ügynök, muszlim álvezér és MOSZAD-ügynök, megyei KISZ-titkár, Zuschlag János MSZP-s bűnöző és megyei párttitkár elődje a szoci ifjúsági szervezet élen, Gyurcsány-barát is, csak éppen ügyesebben, titokban, aztán sorra beépült a jobboldali pártok és szervezetek többségébe, ahonnan többnyire a nagyherceg figyelmeztetése nyomán ki is rúgták. Companiero Flores annyira meggyőzően hazudott, hogy sokan el is hitték a meséit mindaddig, amíg nem szembesültek az igazi életrajzával, igen hosszú, gyilkosságokkal, csalásokkal teli bűnlajstromával! Lehet, hogy itt a fordítottjáról van szó: a két tettre kész jóhiszemű rimaszombati fiatalembert valaki (vagy valakik) csúnyán rászedték?

Ja,és még valami: a rágalmazók most már minket is támadnak: „miféle Döbrögi szennylap működik Nyugaton a zsidók pénzéből” – írják. Nyilván önmagukból kiindulva. Mert most ez a divat némely magyarellenes körökben. De írhatnák „cigányok pénzéből”, „Moszkva pénzéből”, „Washington pénzéből”, vagy akár „ufonauták pénzéből” is, hadd legyen zaftosabb és bulvár ízű a rágalom! Nos, kiábrándítjuk a sárdobálókat: valamennyien „bigott” katolikusok és magyarok vagyunk, nincs köztünk se izraelita, se pravoszláv, se muszlim, se kálvinista vagy luteránus vallású! Nem vagyunk se buzik, se hazaárulók, se ügynökök. Valamennyien Nyugatra menekült 1956-os hősök utódai vagyunk, akik az efféle marxista-sztálinista züllött mentalistást eleve a pokolba kívánjuk! És mindezt évek óta saját pénzünkön tesszük közzé azért is, mert a kutyából nem lesz szalonna, amíg az új, jobboldali kormány meg nem tisztítja a hazai sajtót az oda nem való vörös náci szélhámosoktól — egykori MSZMP-s pártpropagandistáktól és ávéhás tégláktól, kik sajnos a társadalommal azt hitetik el magukról, hogy „becsületes újságírók“ (vagy “büntető jogászok” – itt is egy kérdés: és hol “büntető jogász” az illető? Talán – mondjuk – egy szabadkőműves páholynál?, vagy titkos pártnál?)!

Még valami: „Mihályi Molnár László“ felháborodva kikéri azt, hogy Rimaszombat „koszfészek“ lenne. Mi is a koszfészek? A Magyar nyelv értelmező szótára (Akadémiai Kiadó, Budapest 1987, I.kötet „piszkos, szemetes hely”-nek nevezi. Nos, a „piszkos, szemetes hely” nem okvetlenül azt jelenti, hogy az utcákon, tereken halmokban hever a szemét! A köznyelv és a szépirodalom sűrűn használja a fogalmat a helyi társadalmi viszonyok kuszaságának megbélyegzésre! És jelen esetben arról van szó, hogy egy sárdobáló szennylap az, amely egy tisztességes közösséget koszfészekké teszi! Mert még Rimaszombaton sem kötelező eltűrni azt, hogy valakik ily módon rontják a város jó hírnevét, ahogyan azt a Kárpáti Harsona teszi!

Mindenesetre amennyiben a Kárpáti Harsona nem hagy fel a további rágalmazó szennyiratok gyártásával, az ügyet Brüsszelbe visszük, ahol követelni fogjuk a portálnak az egész Európai Unió területéről történő száműzetését. Főszerkesztőstül, balek négerestül! Ha viszont a „lap” szerkesztői beismerik, hogy tévedtek és házuk táján rendet teremtenek, mi is megnyugszunk és — a krisztusi megbocsájtás elve jegyében — megbocsájtunk! De nem felejtünk! Várjuk a mea culpát, mea culpát, mea maxima culpát!

Inaçio Angelos

Coimbra, Portugália, 2010 szeptembere

* * *

KINEK A KELEPCÉJE A KÁRPATI HARSONA?!

Nagyon érdekes levelet kaptunk, melyet most teljes egészében közzétesszük. Ha valódi személy a szerzője – már pedig miért kételkednénk ebben az ellenkezője bizonyításáig? – akkor ez még jobban alátámasztja azt, hogy valaki (az állítólagos büntetőjogász Kollár) durván visszaélt két személy személyiségi jogaival, amikor a Jobbik és Gárda barátai NING portálon a fényképük, nevük alatt provokációs célokból regisztrált! Ha valóban így volt, mi ezennel Házik és Bogoly uraktól elnézést kérünk. Az ő dolguk leleplezni az állítólagos büntetőjogászt, aki igen durván visszaélt a nevükkel. Persze még mindig áll a kérdes: akkor miért tették közzé a számukra teljesen ismeretlen szerző szennyiratát, amelyben három ország hőset, a vörösnácizmus elvakult ellenségét: Roland von Bagratuni nagyherceg – Antoniewicz Roland személyét igen ocsmány és hazug módon, útszéli, alpári stílusban rágalmazza, és aki még annyi fáradtságot sem vett magának, hogy a megrágalmazottat felkeresse abból a célból, gogy a hamis állításai vagy egyértelmű cáfolatot, vagy megerősítést nyerjenek? Az efféle sárdobálás csak az MSZP-s és ávéhás (ÁVÓ, ÁVH, BM III Állambiztonsági Főcsoportfőnökség etc.) “újságírók” kenyere, tehát még feltételezni sem lehet, hogy egy jobboldali érzelmű ember tette volna!

Inaçio Angelos

inacio.angelos@yahoo.com

A szerkesztőség a beküldött és publikált kéziratokért semmilyen felelősséget nem vállal.

Észrevételeket, javaslatokat erre a címre kérjük: inacio.angelos@yahoo.com

* * *

Egyáltalában nem tisztelt szerkesztőség!

Felháborodva olvasom szennylapukat, ahol az én fiam, Bogoly Zoltán begin_of_the_skype_highlighting end_of_the_skype_highlighting fényképe “díszeleg”, mint állítólagos Hanzik Zoltán.

Semmi köze hozzá, hisz királyhelmeci lakos, se tulajdonosa, sem pedig szerkesztője az önök által gyalázott honlapnak.

Hogy veszik a bátorságot, hogy a családom becsületét gyalázzák, nem is szólva arról, hogy a fiamnak, mint állami alkalmazottnak már most is gondjai vannak, mert szankciók, esetleges elbocsátás fenyegeti, mint önök által kerált fasisztát, irredentát és kommunistát.

Van még bátorságuk ezek után másokat gyalázni?

Biztosíthatom önöket, hogy nem elégszem meg egyszerű bocsánatkéréssel vagy helyreigazítással, hanem jogi úton, nem vagyoni kártérítést fogok bírósági úton követelni és kieszközölni az önök mocskolódó honlapjának tulajdonosától és működtetőjétől.

Minden tisztelet nélkül

Bogoly János
SK 077 01 Kráľovský Chlmec – Királyhelmec, Hlavná – Fő utca 1163/208

e-mail: bogolyj@gmail.com

A szerkesztőség a beküldött és publikált kéziratokért semmilyen felelősséget nem vállal.

Észrevételeket, javaslatokat erre a címre kérjük: inacio.angelos@yahoo.com

Vörös-barna méreg a Hit gyülekezete – SZDSZ lapja szerint

2010. július 22., csütörtök

Vörös-barna méreg a Hit gyülekezete – SZDSZ lapja szerint

A szerkesztőség a beküldött és publikált kéziratokért semmilyen felelősséget nem vállal.

Vörös-barna méreg a Hit gyülekezete – SZDSZ lapja szerint

Ezt írta a Hit Gyülekezete és a néhai SZDSZ tulajdonát képező HETEK című judaista lap:

Vörös-barna méreg
Interjú Dovid Katz litván történésszel

(VAJON MIÉRT NEM ÍRTÁK ODA, HOGY EZ A KATZ EGY ZSIDÓ???!!!)

„Fokozatos eltolódás figyelhetõ meg a szélsõjobboldal felé Kelet-Európában, ahol erõsödik az ultranacionalizmus, a faji alapon gondolkodó felsõbb­rendû­ség és a rasszizmus. Ennek egyik fontos oka, hogy azok, akik egy tökéletes faj­ban hisznek, egy tökéletes törté­nelmet is akarnak emellé kreálni” – állítja Dovid Katz litván történész, aki a vilniusi egyetemen a „kettõs népirtást” hirdetõ ideológiákat tanulmányozza. Katz szerint a nácizmus és a kommunizmus bûneit egyenlõnek nyilvánító, úgynevezett „vörös-barna” eszme bizonyos szempontból veszélyesebb még a nyílt holokauszt- tagadásnál is.

Dovid Katz

Dovid_Katz Miért zajlanak szenvedélyes politikai viták történelmi kérdésekről szinte minden kelet-európai országban?
– Tudjuk, hogy egy népnek sincs tökéletes történelme, és különösen mifelénk, Kelet-Európában számos folt vetül a múltra. Az ultranacionalisták mégis megpróbálják tisztára mosni a történelmet. Itt, a balti államokban szinte szenvedélyesen igyekeznek elfeledtetni a holokausztot. Mivel minden település mellett ott vannak a zsidó tömegsírok, a gyilkosságokat nem lehet tagadni. A nacionalisták a holokauszttagadás helyett a holokauszt elhomályosítására törekednek. Zavart akarnak kelteni a kérdés körül, hogy az embe­rek úgy gondolják: számtalan népirtás létezett, ezért nincs szükség kiemelten kezelni ezek közül egyet. Szerintem ez egy ultranacionalista, faji-nemzeti alapon álló mozgalom, amelynek a hajtóerejét a nacionalista elit – politikusok, professzorok, vezető újságírók – és nem a közvélemény adja.
Miért veszélyes ez?
– Egyrészt mindig veszélyes, amikor a szélsőjobb és az ultranacionalizmus megerősödik, különösen akkor, ha sikerül jobbközép színezetben álcáznia magát. A demokrácia számára is veszélyes, ha szinte vallásos hit szintjére akarnak emelni egy bizonyos történelmi felfogást.
Az egyik érv szerint, mivel minden ember egyenlő, minden népirtás is egyenlő.
– Minden ember valóban egyenlő, de nem minden népirtás, amit annak neveznek. A genocídium különleges fogalom, amely a meghatározása szerint egy teljes – faji, vallási vagy etnikai alapon meghatározott – népcsoport likvidálására irányul. Ez nem ugyanaz, mint amikor valakit börtönbe vagy akár Szibériába küldtek.
Sokak számára Szibéria is a pusztulást jelentette…
– Igen, de a legtöbben választhattak: ha kommunisták lesznek, megmenekülnek. A zsidóság számára itt, Kelet-Európában nem volt ilyen választási lehetőség. Alapvető különbségek vannak tehát a népirtás és más bűnök között. Amikor az állam jogszabályokkal kibővíti a genocídium fogalomkörét, saját maga homályosítja el a holokauszt egyediségét, és ezáltal meghamisítja azt. Az ultranacionalistáknak kapóra jön az ilyen elhomályosítás, hiszen ezzel el lehet feledtetni, hogy milyen sokan – szinte tömegesen – együttműködtek a nácikkal. A balti országokban a gyilkosok túlnyomó többsége helybeli volt. Ezzel természetesen nem akarom csökkenteni a nácik felelősségét, és nem is állítom azt, hogy mindenki kollaboráns lett volna. Szégyen azonban, hogy a litvániai parlament által elfogadott „vörös-barna” törvény alapján tavaly civil ruhás nyomozók őrizetbe vettek egy nyolcvanhat éves holokauszt-túlélő asszonyt, a vilniusi jiddis intézet könyvtárosát.
Mi volt a bűne?
– Egy társával annak idején elszökött a vilnai gettóból, és a nácik ellen harcoló partizánokhoz csatlakozott, akiket a szovjetek támogattak. Az idős asszony nem volt hajlandó egyenlőségjelet tenni a nácik és a partizánok közé. Megjegyzem, sajnálatos módon errefelé nem voltak brit vagy amerikai csapatok, ahová az a kevés ember csatlakozhatott volna, akiknek sikerült elmenekülniük a halálgépezet elől. Egy nyolcvanhét éves történésznő ellen is eljárás indult, akinek a vétke az volt, hogy megtalálta és kiadatta annak a bátor lengyel kereszténynek a naplóját, aki szemtanúja volt a ponari tömegmészárlásnak. Itt több tízezer ártatlan civilt gyilkoltak meg, szintén buzgó helyi lakosok közreműködésével, akiket ma szovjetellenes hősöknek tekintenek.
Ezzel a túlélővel mi történt?
– Mivel Izraelben él, nem tudták kihallgatni. Nem teheti be azonban a lábát Litvániába, ahol korábban egyetemi előadásokat tartott, és a vilnai gettóban vezetett csoportokat. Az, hogy egy túlélőt áldozatból háborús bűnössé minősítenek, a vörös-barna ideológia őrület szintjére emelése, amely nemcsak abszurd, hanem gonosz és cinikus is.
Említi az egyik cikkében, hogy a vilniusi történeti múzeumban egy kiállítási tablón az állt: „Auschwitz borzalmas volt, de az éhínség még borzalmasabb.”
– A kommunizmus által előidézett éhínségek valóban borzalmasak voltak, de ezek sem tekinthetők népirtásnak. Csak a vörös-barna propaganda akarja ezáltal bizonyítani azt, hogy a szovjet rendszer is követett el népirtást, és trivializálni ezzel a holokausztot. Az auschwitzi áldozatok számát tekintve ez az összehasonlítás sértő és nevetséges.
A nyugati demokráciák készek kiállni a vörös-barna köntösben jelentkező kelet-európai ultranacionalista trendekkel szemben?
– A vörös-barna ideológia egyik célja éppen a Nyugat megtévesztése volt, hogy elhomályosítsák, összekeverjék és ezáltal meghamisítsák a holokauszttal kapcsolatos tényeket. Eleinte meglehetős sikerrel jártak, de büszke vagyok arra, hogy ma egyre többen felismerik ezt a problémát. Július végén például egy brit parlamenti delegáció érkezik Litvániába, hogy kivizsgálja a holokauszt-túlélőkkel szemben indított eljárásokat.
Nemrégiben kiáltványban tiltakozott az úgynevezett Prágai Deklaráció ellen. Miért tartja veszélyesnek, amikor a legtöbben nem is hallottak erről a deklarációról…
– Az Európai lelkiismeret és kommunizmus című dokumentumot balti politikusok (például Vytautas Landsbergis volt litván elnök) kezdeményezésre 2008 júniusában fogadták el Prágában. A szöveg veszélyes kísérletet tesz arra, hogy az Európai Unióval elfogadtassa a vörös-barna ideológiát, miszerint a szovjet kommunizmus és a hitleri fasizmus teljes mértékben „egyenlő”. A holokauszt helyett két totalitárius rezsim bűneiről beszél. Egy sor követelést is megfogalmaz, például azt, hogy hozzanak létre egy „nürnbergi bíróságot” a kommunista bűnösök megbüntetésére. Még riasztóbb elvárás, hogy a tagállamok törvényi erővel hozzák összhangba az iskolai tankönyveket ezzel az ideológiával. Sajnos a szöveget – számos európai parlamenti képviselő mellett – olyan tekintélyes emberek is aláírták, mint Vaclav Havel. Voltak azonban, akik átláttak a szándékokon. John Mann brit politikus a londoni képviselőházban kijelentette, hogy a Prágai Deklaráció nem más, mint a hagyományos előítéletek modern kontextusban történő megfogalmazása, amely a kommunizmust és a judaizmust lényegében egy közös összeesküvés részének igyekszik láttatni, és ezzel kísérletet tesz a történelem nacionalista szempontból való újraírására.
A kiáltványunkban rámutattunk arra, hogy az Európai Unióban – teljesen jogosan – már számos dokumentum született a kommunizmus bűneinek elítéléséről. Valóban szükséges a fiatalokat megtanítani arra, hogy milyen borzalmakat követtek el a kommunizmus idején, de a Prágai Deklaráció elfogadhatatlan lépést tesz azáltal, hogy kötelezően a náci bűncselekmények szintjére emeli a kommunizmus bűneit.
Milyen hatással van a kettős nép­irtás elmélete az antiszemitizmusra?
– Erősíti azt. Nyugaton sokan nem értik, hogy Kelet-Európában miért foglalkoznak előszeretettel az antiszemiták a holokauszttal kapcsolatos kérdésekkel.
A vörös-barna mozgalomnak azonban számos antiszemita felhangja van. Már említettem a túlélők esetét, akiket háborús bűnösnek akartak nyilvánítani. Ha ez nem is sikerült, volt propaganda hatása annak, hogy idős zsidó holokauszt-túlélőket zaklattak és megbélyegeztek. Az ultranacionalisták „tökéletes történelmének” érdekeit szolgálja az, ha az áldozatokat és a bűnösöket össze lehet keverni, és egyaránt kitakarítani a múltból.
Az antiszemitizmus sok esetben az anticionizmus képében jelenik meg. Míg a demokratikus országokban nem sikk antiszemita szlogeneket hangoztatni, Izraelt minden további nélkül lehet népirtással vagy apartheiddel vádolni, amint azt Gáza kapcsán gyakran megteszik. A terrorizmussal szemben önvédelmet folytató izraeli vezetők plakátokon és karikatúrákon gyakran náci egyenruhában jelennek meg. Lát összefüggést a holokauszt elhomályosítása és az Izrael-ellenesség erősödése között?
– Egy biztos: ma nagyon erőteljes szándék van arra, hogy mindent mindennel egyenlősítsenek és összemossanak. A posztmodern világ egyik jellemzője a dolgok összekeverése, a „mismásolás”. Ebből abszurd következmények származhatnak, például a népirtás fogalmának inflálódása. Például, ha ma elmenne az eszem és megölném öt szomszédomat, akkor jogosan neveznének gyilkosnak, de nép­irtással nem vádolnának meg. A jövőben azonban akár ez is előfordulhatna, ha ez a mozgalom teret nyer.
Magyarországon a szélsőjobb egy része nem mismásol: honlapjaikon nyíltan tagadják a holokausztot, a gázkamrákat, miközben megemlékeznek Hitler születésnapjáról, és ünneplik a szovjetek ellen harcoló magyar nyilasokat. Szó sincs egyenlősítésről…
– Nyugaton a holokauszttagadás halálos csapást szenvedett, amikor az ezredforduló környékén Londonban bíróság elé állították David Irvinget. Ezt követően Nagy-Britanniában és több más országban a holokauszttagadás kiszorult a közéletből. Egy maroknyi fanatikus rasszista hirdeti csupán, akik nyíltan neonácinak vallják magukat. Ettől még veszélyes maradt, de történészi és politikai szempontból a rengeteg cáfolhatatlan dokumentum, filmfelvétel, fénykép és visszaemlékezés alapján sokkal könnyebb cáfolni a holokauszttagadókat, mint azokat, akik elhomályosítják a holokausztot. A két jelenség azonban összefügg, és Kelet-Európában ezt jól lehet látni. Ezért bízom abban, hogy a jövőben a holokauszt elhomályosítása ugyanúgy a perifériára szorul majd. Ehhez azonban bátor demokratikus politikusokra is szükség van.

* * *

Miről is van szó???!

Ha már a tisztelt olvasó hányingerek, agyvérzés, szívinfarktus nélkül végigolvasta ezt a baromságot, akkor érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a zsidók tovább nyomulnak előre és ehhez minden eszközt megragadnak! Például a “holokauszt” ideológia erőszakos terjesztését, minek következtében az már a vízcsapból is folyik. Ezt követően sokan hányingert kapnak és tagadni kezdik a “holokausztot”! Ekkor a cionista judaisták előjönnek törvénytervezettel, amelyet az épp hatalmon lévő vörösnáci kormányra rátumálnak, hogy mindazokat, akik tagadják a “holokausztot” vigyék börtönbe.

NA, EBBŐL A TOVÁBBIKBAN NEM KÉRÜNK, NE A ZSIDÓK DÖNTSÉK EL, HOGY MIRE VAN SZÜKSÉGÜNK, MI TETSZIK NEKÜNK ÉS MI NEM!!!

Itt egyáltalán nem arról van szó, hogy a vörös és a barna nácik, a hitleristák és a sztálinisták áldozatául esett (nem csak Auschwitzban!!!) mintegy 4 millió zsidó brutális körülmények közepette történt megölését tagadnánk! Becsületes ember ilyet nem tesz! A gyászban minden embertársunkkal osztozkodni kell, együttérezni vele!

A probléma ott kezdődök, hogy a zsidók kisajátítják az összemberi gyászt! Úgy tesznek, mintha csak az a majd’ 4 millió zsidó képezi a barna és a vörös nácik második világháborús áldozatainak létszámát! Álljon már meg a menet!

A két náci zsidó haramia, Hitler és Sztálin az európai államokat tömörító Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 2009-es, minden tagállamra és lakóira érvényes határozata szerint “A második világháborút két háborús bűnös náci tömeggyilkos és két náci párt: Hitler és Sztálin, az NSDAP és az SZKP robbantotta ki”!

A hitleristák lengyel civileket végeznek ki

A második világháborúban 72 millió ember pusztult el, ebből 47 millió civil lakos! A zsidó áldozatok száma csak kevesebb mint 10%-a a civil áldozatoknak! További mintegy 100 millió embert a háborús bűnös népiró Joszif Viszarjonovich Djugasvilli (banditaneve: “Sztálin”) és vörösnáci követői öltek meg 1990-ig!!! Akkor miért legyen egy diszkriminatív törvény, amely e szánalmas kisebbség “holokausztját” ha tagadja, mehet börtönbe, de ha azt tagadja, hogy a két náci haramia tízszer annyi nem zsidót irtott ki, akkor ennek nincsenek következményei?!

Lengyel rabnők az auschwitzi koncentrációs táborban. A halálozási arány köztük jóval nagyobb volt, mint a zsidók körében!

A Magyar Köztársaság Alkotmánya, akár az Európai Unió jogrendje, vagy az ENSZ Egyetemes Emberjogi Kártája (amelyet éppen a náci uralom alatt álló államok nem fogadták el!) tiltja mindennemű diszkriminációt! Tehát nincs csak “holokauszt” vannak viszont áldozatok, akik a barna és a vörös nácik népirtásai közepette pusztultak el! És ennek tagadását kell tiltani!



Katyń – ma Oroszországban lévő település Szmolensk közelében. Itt a vörösnácik 22.000 lengyel katonatisztet öltek meg igen kegyetlen módon, sárba tiporva a Genfi Egyezményt!

Olvastam portugál, spanyol, francia és angol nyelven több megrendítő dokumentum könyvet arról, hogy a törökök és az oroszok közösen és külön-külön hány szerencsétlen örményt irtottak ki! Csak a XX században! Sztálin és Kemál Musztafa (bandita neve “Atatürk”) 1920 őszén közösen követtek el agressziót a független Örményország ellen (amelynek nyugati határai pontosan kettészelték a mai Törökországot! és magába foglalták Grúziát és a Sztálin által semmitmondó pártdokumentummal létrehozott sosem volt, örmény és az örményekkel rokon Kurd, Láz, Lezgin és Tat többségű “Azerbajdzsánt”.) és azt szó szerint feldarabolták. Pontosan úgy, ahogyan Hitler és Sztálin ezt tették 1939-ben Lengyelországgal.

Katyń, a vörösnácik minden hadifogolyt megöltek!

A második világháború nem 1939-ben, hanem 1920-ban kezdődött! Ugyanis ha a nyugati nagyhatalmak vállvonogatás, közömbös szemlélődés helyett Sztálint és Atatürköt rendreutasítják, a második világháború elmarad! Így viszont bátorságot kaptak a további garázdálkodáshoz! Ennek eredményeként mintegy 10 millió örmény és kurd szörnyű kínok közepette halt meg!!!! Hol van ehhez képest az annyira túllihegett”holokauszt”???!!! De ha csak a II világháborúnál maradunk – hol van a 15 millió lengyel elpusztítása Hitler és Sztálini koncentrációs táboraiban?! Hol vannak Katyń, Starobielsk stb. áldozatai???!!! Hol van a magyar nemzet ellen elkövetett szörnyű bűncselekmények!? Magyarországnak a II világháborúba történő esztelen belerángatása!?

Örmény gyerekek egy török vörösnáci koncentrációs táborban 1920-ban órákig a földön ülnek a csillagon belül vörös kivégző ruhában. Senki nem élte túl.

Mindenképpen olyan törvényt kell hozni, amely a barna és a vörös nácizmus áldozatainak állít emléket! És mindazoknak, akik – sokszor magányos farkasokként – mertek szembeszállni a szörnnyel és az egyenlőtlen esélyekkel indított harcot többnyire nem élték túl! Éppúgy a dicső 1956-os Forradalom idején, mint Rákosi és Csermanek János (banditaneve “Kádár”) esztelen vörösnáci diktatúrája idején! Ugyanis a vörösnáci MSZP, MADZSIHISZ, “ELLENÁLLÓK ÉS ANTIFASISZTÁK SZÖVETSÉGE” vezetői, ugatógépei, tagjai, szimpatizánsai miközben a barna nácizmust elismerik, áldozatait felmagasztalják, görcsösen és esztelenül tagadják azt, hogy a legnagyobb gazemberek a Sztálin-Atatürk-Hitler trióban a kommunisták voltak! Mert a vörösnácik 3 x annyi embert öltek meg, mint a két másik haramia és követőik együttvéve! Mi több: az érdemtelenül az Európai Unióba tolakodó, a NATO-ba félreértés miatt felvett Törökország a mai napig népirtásokat hajt végre!

Az atatürkista török vörösnácik által megölt örmények: gyerekek, lányok és asszonyok, aggastyánok! A világ ezért a népirtásért mikor vonja felelősségre Törökországot, amely máig hivatalosan is makacsul cáfolja a tényeket! Törökország mikor fogja betartani a Sévresi Békeszerződés Örményországra máig érvényes (azt a Lousannei Béke nem tudta hatályon kívül helyezni!) rendelkezéseit Nyugat-Örményország függetlenségéről és Törökországot kettészelő nyugati határairól?!?

Kevesen tudják, hogy 1920-ban Atatürk is “kommunista” volt és “fasiszta” egyszerre, mert Hitleri is, Sztálin is a barátja volt! Ezért maradt Törökország “semleges” a II.világháborúban! Csakis ezért! Mi több: Kemál Musztafa (banditaneve: Atatürk) az ifjútörök államot a sztálini mintára rendezte be! Ő maga a Török Népbiztosok Tanácsának elnöke volt!!! Örményországot Sztálin anyagi, fegyveres és erkölcsi segítsége, szovjet kiképzőtisztek nélkül nem is tudta volna lerohanni! Andranik Ozanyan hős örmény tábornok, a török vörösnácik elleni küzdelem egyik kulcsfigurája próbálta erre is felhívni a világ figyelmét, de eredménytelenül! Nyugat meg is kapta a “fízetését” ezért: Sztálin Hitlerrel közösen rohanta le Lengyelországot, aztán a fél világot!

Andranik Ozanyan tábornok, örmény nemzeti hős

Épp emiatt a vörösnáciknak hinni nem lehet és nem szabad! de ezt sokan figyelmen kívül hagyják, amikor emberszámba veszik a kínai, vietnami, észak-koreai, vagy egy sor délamerikai és afrikai vörösnáci diktatúrát! A Sztálin, Hitler és Rákosi módra magamutogató Hugo Chavez és a többi elvtársa menjen a pokolba! Nem kérünk többé se barna sem vörösnáci veszélyből! Ahogyan a hidegháború idején a csodálatos ember és politikus Konrad Adenauer német kacellár és a nem kisebb kvalitásu lengyel Zbigniew Brzeziński, az USA elnökének nemzetbiztonsági főtanácsadója megjegyezték: a vörös tetveket irtani kell! El kell szigetelni őket a világ becsületes részétől!

Konrad Adenauer (CDU) német szövetségi kancellár

Sajnos a nyugati demokrácia még mindig vacillál, pedig egy újabb Nürnbergi Pert kellene rendezni, ahol Sztálint, Atatürket és a többi hozzájuk hasonló gazembert Csermanek Jánostól (bandita neve: “Kádár”) és Eduard Beneštől kezdve Wojciech Jaruzelskiig, Bolesław Bierutig, Todor Zsivkovig, Geogi Dimitrovig jelképesten, a még élőket (Biszku Béla és a többi vörös mocsok) pedig ténylegesen a vádlottak padjára ültetik! A berlini Spandau-t még nem bontották le, akad ott rengeteg hely ezeknek a senkiknek!

Oliver Smith

Vörös-barna méreg a Hit gyülekezete – SZDSZ lapja szerint

2010. július 22., csütörtök

Vörös-barna méreg a Hit gyülekezete – SZDSZ lapja szerint

A szerkesztőség a beküldött és publikált kéziratokért semmilyen felelősséget nem vállal.

Vörös-barna méreg a Hit gyülekezete – SZDSZ lapja szerint

Ezt írta a Hit Gyülekezete és a néhai SZDSZ tulajdonát képező HETEK című judaista lap:

Vörös-barna méreg
Interjú Dovid Katz litván történésszel

(VAJON MIÉRT NEM ÍRTÁK ODA, HOGY EZ A KATZ EGY ZSIDÓ???!!!)

„Fokozatos eltolódás figyelhetõ meg a szélsõjobboldal felé Kelet-Európában, ahol erõsödik az ultranacionalizmus, a faji alapon gondolkodó felsõbb­rendû­ség és a rasszizmus. Ennek egyik fontos oka, hogy azok, akik egy tökéletes faj­ban hisznek, egy tökéletes törté­nelmet is akarnak emellé kreálni” – állítja Dovid Katz litván történész, aki a vilniusi egyetemen a „kettõs népirtást” hirdetõ ideológiákat tanulmányozza. Katz szerint a nácizmus és a kommunizmus bûneit egyenlõnek nyilvánító, úgynevezett „vörös-barna” eszme bizonyos szempontból veszélyesebb még a nyílt holokauszt- tagadásnál is.

Dovid Katz

Dovid_Katz Miért zajlanak szenvedélyes politikai viták történelmi kérdésekről szinte minden kelet-európai országban?
– Tudjuk, hogy egy népnek sincs tökéletes történelme, és különösen mifelénk, Kelet-Európában számos folt vetül a múltra. Az ultranacionalisták mégis megpróbálják tisztára mosni a történelmet. Itt, a balti államokban szinte szenvedélyesen igyekeznek elfeledtetni a holokausztot. Mivel minden település mellett ott vannak a zsidó tömegsírok, a gyilkosságokat nem lehet tagadni. A nacionalisták a holokauszttagadás helyett a holokauszt elhomályosítására törekednek. Zavart akarnak kelteni a kérdés körül, hogy az embe­rek úgy gondolják: számtalan népirtás létezett, ezért nincs szükség kiemelten kezelni ezek közül egyet. Szerintem ez egy ultranacionalista, faji-nemzeti alapon álló mozgalom, amelynek a hajtóerejét a nacionalista elit – politikusok, professzorok, vezető újságírók – és nem a közvélemény adja.
Miért veszélyes ez?
– Egyrészt mindig veszélyes, amikor a szélsőjobb és az ultranacionalizmus megerősödik, különösen akkor, ha sikerül jobbközép színezetben álcáznia magát. A demokrácia számára is veszélyes, ha szinte vallásos hit szintjére akarnak emelni egy bizonyos történelmi felfogást.
Az egyik érv szerint, mivel minden ember egyenlő, minden népirtás is egyenlő.
– Minden ember valóban egyenlő, de nem minden népirtás, amit annak neveznek. A genocídium különleges fogalom, amely a meghatározása szerint egy teljes – faji, vallási vagy etnikai alapon meghatározott – népcsoport likvidálására irányul. Ez nem ugyanaz, mint amikor valakit börtönbe vagy akár Szibériába küldtek.
Sokak számára Szibéria is a pusztulást jelentette…
– Igen, de a legtöbben választhattak: ha kommunisták lesznek, megmenekülnek. A zsidóság számára itt, Kelet-Európában nem volt ilyen választási lehetőség. Alapvető különbségek vannak tehát a népirtás és más bűnök között. Amikor az állam jogszabályokkal kibővíti a genocídium fogalomkörét, saját maga homályosítja el a holokauszt egyediségét, és ezáltal meghamisítja azt. Az ultranacionalistáknak kapóra jön az ilyen elhomályosítás, hiszen ezzel el lehet feledtetni, hogy milyen sokan – szinte tömegesen – együttműködtek a nácikkal. A balti országokban a gyilkosok túlnyomó többsége helybeli volt. Ezzel természetesen nem akarom csökkenteni a nácik felelősségét, és nem is állítom azt, hogy mindenki kollaboráns lett volna. Szégyen azonban, hogy a litvániai parlament által elfogadott „vörös-barna” törvény alapján tavaly civil ruhás nyomozók őrizetbe vettek egy nyolcvanhat éves holokauszt-túlélő asszonyt, a vilniusi jiddis intézet könyvtárosát.
Mi volt a bűne?
– Egy társával annak idején elszökött a vilnai gettóból, és a nácik ellen harcoló partizánokhoz csatlakozott, akiket a szovjetek támogattak. Az idős asszony nem volt hajlandó egyenlőségjelet tenni a nácik és a partizánok közé. Megjegyzem, sajnálatos módon errefelé nem voltak brit vagy amerikai csapatok, ahová az a kevés ember csatlakozhatott volna, akiknek sikerült elmenekülniük a halálgépezet elől. Egy nyolcvanhét éves történésznő ellen is eljárás indult, akinek a vétke az volt, hogy megtalálta és kiadatta annak a bátor lengyel kereszténynek a naplóját, aki szemtanúja volt a ponari tömegmészárlásnak. Itt több tízezer ártatlan civilt gyilkoltak meg, szintén buzgó helyi lakosok közreműködésével, akiket ma szovjetellenes hősöknek tekintenek.
Ezzel a túlélővel mi történt?
– Mivel Izraelben él, nem tudták kihallgatni. Nem teheti be azonban a lábát Litvániába, ahol korábban egyetemi előadásokat tartott, és a vilnai gettóban vezetett csoportokat. Az, hogy egy túlélőt áldozatból háborús bűnössé minősítenek, a vörös-barna ideológia őrület szintjére emelése, amely nemcsak abszurd, hanem gonosz és cinikus is.
Említi az egyik cikkében, hogy a vilniusi történeti múzeumban egy kiállítási tablón az állt: „Auschwitz borzalmas volt, de az éhínség még borzalmasabb.”
– A kommunizmus által előidézett éhínségek valóban borzalmasak voltak, de ezek sem tekinthetők népirtásnak. Csak a vörös-barna propaganda akarja ezáltal bizonyítani azt, hogy a szovjet rendszer is követett el népirtást, és trivializálni ezzel a holokausztot. Az auschwitzi áldozatok számát tekintve ez az összehasonlítás sértő és nevetséges.
A nyugati demokráciák készek kiállni a vörös-barna köntösben jelentkező kelet-európai ultranacionalista trendekkel szemben?
– A vörös-barna ideológia egyik célja éppen a Nyugat megtévesztése volt, hogy elhomályosítsák, összekeverjék és ezáltal meghamisítsák a holokauszttal kapcsolatos tényeket. Eleinte meglehetős sikerrel jártak, de büszke vagyok arra, hogy ma egyre többen felismerik ezt a problémát. Július végén például egy brit parlamenti delegáció érkezik Litvániába, hogy kivizsgálja a holokauszt-túlélőkkel szemben indított eljárásokat.
Nemrégiben kiáltványban tiltakozott az úgynevezett Prágai Deklaráció ellen. Miért tartja veszélyesnek, amikor a legtöbben nem is hallottak erről a deklarációról…
– Az Európai lelkiismeret és kommunizmus című dokumentumot balti politikusok (például Vytautas Landsbergis volt litván elnök) kezdeményezésre 2008 júniusában fogadták el Prágában. A szöveg veszélyes kísérletet tesz arra, hogy az Európai Unióval elfogadtassa a vörös-barna ideológiát, miszerint a szovjet kommunizmus és a hitleri fasizmus teljes mértékben „egyenlő”. A holokauszt helyett két totalitárius rezsim bűneiről beszél. Egy sor követelést is megfogalmaz, például azt, hogy hozzanak létre egy „nürnbergi bíróságot” a kommunista bűnösök megbüntetésére. Még riasztóbb elvárás, hogy a tagállamok törvényi erővel hozzák összhangba az iskolai tankönyveket ezzel az ideológiával. Sajnos a szöveget – számos európai parlamenti képviselő mellett – olyan tekintélyes emberek is aláírták, mint Vaclav Havel. Voltak azonban, akik átláttak a szándékokon. John Mann brit politikus a londoni képviselőházban kijelentette, hogy a Prágai Deklaráció nem más, mint a hagyományos előítéletek modern kontextusban történő megfogalmazása, amely a kommunizmust és a judaizmust lényegében egy közös összeesküvés részének igyekszik láttatni, és ezzel kísérletet tesz a történelem nacionalista szempontból való újraírására.
A kiáltványunkban rámutattunk arra, hogy az Európai Unióban – teljesen jogosan – már számos dokumentum született a kommunizmus bűneinek elítéléséről. Valóban szükséges a fiatalokat megtanítani arra, hogy milyen borzalmakat követtek el a kommunizmus idején, de a Prágai Deklaráció elfogadhatatlan lépést tesz azáltal, hogy kötelezően a náci bűncselekmények szintjére emeli a kommunizmus bűneit.
Milyen hatással van a kettős nép­irtás elmélete az antiszemitizmusra?
– Erősíti azt. Nyugaton sokan nem értik, hogy Kelet-Európában miért foglalkoznak előszeretettel az antiszemiták a holokauszttal kapcsolatos kérdésekkel.
A vörös-barna mozgalomnak azonban számos antiszemita felhangja van. Már említettem a túlélők esetét, akiket háborús bűnösnek akartak nyilvánítani. Ha ez nem is sikerült, volt propaganda hatása annak, hogy idős zsidó holokauszt-túlélőket zaklattak és megbélyegeztek. Az ultranacionalisták „tökéletes történelmének” érdekeit szolgálja az, ha az áldozatokat és a bűnösöket össze lehet keverni, és egyaránt kitakarítani a múltból.
Az antiszemitizmus sok esetben az anticionizmus képében jelenik meg. Míg a demokratikus országokban nem sikk antiszemita szlogeneket hangoztatni, Izraelt minden további nélkül lehet népirtással vagy apartheiddel vádolni, amint azt Gáza kapcsán gyakran megteszik. A terrorizmussal szemben önvédelmet folytató izraeli vezetők plakátokon és karikatúrákon gyakran náci egyenruhában jelennek meg. Lát összefüggést a holokauszt elhomályosítása és az Izrael-ellenesség erősödése között?
– Egy biztos: ma nagyon erőteljes szándék van arra, hogy mindent mindennel egyenlősítsenek és összemossanak. A posztmodern világ egyik jellemzője a dolgok összekeverése, a „mismásolás”. Ebből abszurd következmények származhatnak, például a népirtás fogalmának inflálódása. Például, ha ma elmenne az eszem és megölném öt szomszédomat, akkor jogosan neveznének gyilkosnak, de nép­irtással nem vádolnának meg. A jövőben azonban akár ez is előfordulhatna, ha ez a mozgalom teret nyer.
Magyarországon a szélsőjobb egy része nem mismásol: honlapjaikon nyíltan tagadják a holokausztot, a gázkamrákat, miközben megemlékeznek Hitler születésnapjáról, és ünneplik a szovjetek ellen harcoló magyar nyilasokat. Szó sincs egyenlősítésről…
– Nyugaton a holokauszttagadás halálos csapást szenvedett, amikor az ezredforduló környékén Londonban bíróság elé állították David Irvinget. Ezt követően Nagy-Britanniában és több más országban a holokauszttagadás kiszorult a közéletből. Egy maroknyi fanatikus rasszista hirdeti csupán, akik nyíltan neonácinak vallják magukat. Ettől még veszélyes maradt, de történészi és politikai szempontból a rengeteg cáfolhatatlan dokumentum, filmfelvétel, fénykép és visszaemlékezés alapján sokkal könnyebb cáfolni a holokauszttagadókat, mint azokat, akik elhomályosítják a holokausztot. A két jelenség azonban összefügg, és Kelet-Európában ezt jól lehet látni. Ezért bízom abban, hogy a jövőben a holokauszt elhomályosítása ugyanúgy a perifériára szorul majd. Ehhez azonban bátor demokratikus politikusokra is szükség van.

* * *

Miről is van szó???!

Ha már a tisztelt olvasó hányingerek, agyvérzés, szívinfarktus nélkül végigolvasta ezt a baromságot, akkor érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a zsidók tovább nyomulnak előre és ehhez minden eszközt megragadnak! Például a “holokauszt” ideológia erőszakos terjesztését, minek következtében az már a vízcsapból is folyik. Ezt követően sokan hányingert kapnak és tagadni kezdik a “holokausztot”! Ekkor a cionista judaisták előjönnek törvénytervezettel, amelyet az épp hatalmon lévő vörösnáci kormányra rátumálnak, hogy mindazokat, akik tagadják a “holokausztot” vigyék börtönbe.

NA, EBBŐL A TOVÁBBIKBAN NEM KÉRÜNK, NE A ZSIDÓK DÖNTSÉK EL, HOGY MIRE VAN SZÜKSÉGÜNK, MI TETSZIK NEKÜNK ÉS MI NEM!!!

Itt egyáltalán nem arról van szó, hogy a vörös és a barna nácik, a hitleristák és a sztálinisták áldozatául esett (nem csak Auschwitzban!!!) mintegy 4 millió zsidó brutális körülmények közepette történt megölését tagadnánk! Becsületes ember ilyet nem tesz! A gyászban minden embertársunkkal osztozkodni kell, együttérezni vele!

A probléma ott kezdődök, hogy a zsidók kisajátítják az összemberi gyászt! Úgy tesznek, mintha csak az a majd’ 4 millió zsidó képezi a barna és a vörös nácik második világháborús áldozatainak létszámát! Álljon már meg a menet!

A két náci zsidó haramia, Hitler és Sztálin az európai államokat tömörító Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 2009-es, minden tagállamra és lakóira érvényes határozata szerint “A második világháborút két háborús bűnös náci tömeggyilkos és két náci párt: Hitler és Sztálin, az NSDAP és az SZKP robbantotta ki”!

A hitleristák lengyel civileket végeznek ki

A második világháborúban 72 millió ember pusztult el, ebből 47 millió civil lakos! A zsidó áldozatok száma csak kevesebb mint 10%-a a civil áldozatoknak! További mintegy 100 millió embert a háborús bűnös népiró Joszif Viszarjonovich Djugasvilli (banditaneve: “Sztálin”) és vörösnáci követői öltek meg 1990-ig!!! Akkor miért legyen egy diszkriminatív törvény, amely e szánalmas kisebbség “holokausztját” ha tagadja, mehet börtönbe, de ha azt tagadja, hogy a két náci haramia tízszer annyi nem zsidót irtott ki, akkor ennek nincsenek következményei?!

Lengyel rabnők az auschwitzi koncentrációs táborban. A halálozási arány köztük jóval nagyobb volt, mint a zsidók körében!

A Magyar Köztársaság Alkotmánya, akár az Európai Unió jogrendje, vagy az ENSZ Egyetemes Emberjogi Kártája (amelyet éppen a náci uralom alatt álló államok nem fogadták el!) tiltja mindennemű diszkriminációt! Tehát nincs csak “holokauszt” vannak viszont áldozatok, akik a barna és a vörös nácik népirtásai közepette pusztultak el! És ennek tagadását kell tiltani!


Katyń – ma Oroszországban lévő település Szmolensk közelében. Itt a vörösnácik 22.000 lengyel katonatisztet öltek meg igen kegyetlen módon, sárba tiporva a Genfi Egyezményt!

Olvastam portugál, spanyol, francia és angol nyelven több megrendítő dokumentum könyvet arról, hogy a törökök és az oroszok közösen és külön-külön hány szerencsétlen örményt irtottak ki! Csak a XX században! Sztálin és Kemál Musztafa (bandita neve “Atatürk”) 1920 őszén közösen követtek el agressziót a független Örményország ellen (amelynek nyugati határai pontosan kettészelték a mai Törökországot! és magába foglalták Grúziát és a Sztálin által semmitmondó pártdokumentummal létrehozott sosem volt, örmény és az örményekkel rokon Kurd, Láz, Lezgin és Tat többségű “Azerbajdzsánt”.) és azt szó szerint feldarabolták. Pontosan úgy, ahogyan Hitler és Sztálin ezt tették 1939-ben Lengyelországgal.

Katyń, a vörösnácik minden hadifogolyt megöltek!

A második világháború nem 1939-ben, hanem 1920-ban kezdődött! Ugyanis ha a nyugati nagyhatalmak vállvonogatás, közömbös szemlélődés helyett Sztálint és Atatürköt rendreutasítják, a második világháború elmarad! Így viszont bátorságot kaptak a további garázdálkodáshoz! Ennek eredményeként mintegy 10 millió örmény és kurd szörnyű kínok közepette halt meg!!!! Hol van ehhez képest az annyira túllihegett”holokauszt”???!!! De ha csak a II világháborúnál maradunk – hol van a 15 millió lengyel elpusztítása Hitler és Sztálini koncentrációs táboraiban?! Hol vannak Katyń, Starobielsk stb. áldozatai???!!! Hol van a magyar nemzet ellen elkövetett szörnyű bűncselekmények!? Magyarországnak a II világháborúba történő esztelen belerángatása!?

Örmény gyerekek egy török vörösnáci koncentrációs táborban 1920-ban órákig a földön ülnek a csillagon belül vörös kivégző ruhában. Senki nem élte túl.

Mindenképpen olyan törvényt kell hozni, amely a barna és a vörös nácizmus áldozatainak állít emléket! És mindazoknak, akik – sokszor magányos farkasokként – mertek szembeszállni a szörnnyel és az egyenlőtlen esélyekkel indított harcot többnyire nem élték túl! Éppúgy a dicső 1956-os Forradalom idején, mint Rákosi és Csermanek János (banditaneve “Kádár”) esztelen vörösnáci diktatúrája idején! Ugyanis a vörösnáci MSZP, MADZSIHISZ, “ELLENÁLLÓK ÉS ANTIFASISZTÁK SZÖVETSÉGE” vezetői, ugatógépei, tagjai, szimpatizánsai miközben a barna nácizmust elismerik, áldozatait felmagasztalják, görcsösen és esztelenül tagadják azt, hogy a legnagyobb gazemberek a Sztálin-Atatürk-Hitler trióban a kommunisták voltak! Mert a vörösnácik 3 x annyi embert öltek meg, mint a két másik haramia és követőik együttvéve! Mi több: az érdemtelenül az Európai Unióba tolakodó, a NATO-ba félreértés miatt felvett Törökország a mai napig népirtásokat hajt végre!

Az atatürkista török vörösnácik által megölt örmények: gyerekek, lányok és asszonyok, aggastyánok! A világ ezért a népirtásért mikor vonja felelősségre Törökországot, amely máig hivatalosan is makacsul cáfolja a tényeket! Törökország mikor fogja betartani a Sévresi Békeszerződés Örményországra máig érvényes (azt a Lousannei Béke nem tudta hatályon kívül helyezni!) rendelkezéseit Nyugat-Örményország függetlenségéről és Törökországot kettészelő nyugati határairól?!?

Kevesen tudják, hogy 1920-ban Atatürk is “kommunista” volt és “fasiszta” egyszerre, mert Hitleri is, Sztálin is a barátja volt! Ezért maradt Törökország “semleges” a II.világháborúban! Csakis ezért! Mi több: Kemál Musztafa (banditaneve: Atatürk) az ifjútörök államot a sztálini mintára rendezte be! Ő maga a Török Népbiztosok Tanácsának elnöke volt!!! Örményországot Sztálin anyagi, fegyveres és erkölcsi segítsége, szovjet kiképzőtisztek nélkül nem is tudta volna lerohanni! Andranik Ozanyan hős örmény tábornok, a török vörösnácik elleni küzdelem egyik kulcsfigurája próbálta erre is felhívni a világ figyelmét, de eredménytelenül! Nyugat meg is kapta a “fízetését” ezért: Sztálin Hitlerrel közösen rohanta le Lengyelországot, aztán a fél világot!

Andranik Ozanyan tábornok, örmény nemzeti hős

Épp emiatt a vörösnáciknak hinni nem lehet és nem szabad! de ezt sokan figyelmen kívül hagyják, amikor emberszámba veszik a kínai, vietnami, észak-koreai, vagy egy sor délamerikai és afrikai vörösnáci diktatúrát! A Sztálin, Hitler és Rákosi módra magamutogató Hugo Chavez és a többi elvtársa menjen a pokolba! Nem kérünk többé se barna sem vörösnáci veszélyből! Ahogyan a hidegháború idején a csodálatos ember és politikus Konrad Adenauer német kacellár és a nem kisebb kvalitásu lengyel Zbigniew Brzeziński, az USA elnökének nemzetbiztonsági főtanácsadója megjegyezték: a vörös tetveket irtani kell! El kell szigetelni őket a világ becsületes részétől!

Konrad Adenauer (CDU) német szövetségi kancellár

Sajnos a nyugati demokrácia még mindig vacillál, pedig egy újabb Nürnbergi Pert kellene rendezni, ahol Sztálint, Atatürket és a többi hozzájuk hasonló gazembert Csermanek Jánostól (bandita neve: “Kádár”) és Eduard Beneštől kezdve Wojciech Jaruzelskiig, Bolesław Bierutig, Todor Zsivkovig, Geogi Dimitrovig jelképesten, a még élőket (Biszku Béla és a többi vörös mocsok) pedig ténylegesen a vádlottak padjára ültetik! A berlini Spandau-t még nem bontották le, akad ott rengeteg hely ezeknek a senkiknek!

Oliver Smith

AZ ÚJ SAJTÓTÖRVÉNY ELŐKÉSZÜLETEI

2010. július 21., szerda

AZ ÚJ SAJTÓTÖRVÉNY ELŐKÉSZÜLETEI

A szerkesztőség a beküldött és publikált kéziratokért semmilyen felelősséget nem vállal.

 

AZ ÚJ SAJTÓTÖRVÉNY ELŐKÉSZÜLETEI

Pethő Tibor ellenzéki újságíró (a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője 1947-g), a Magyar Nemzet főszerkesztője, a MÚOSZ alelnöke, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront alelnöke. Védte Roland nagyherceget és mindenben segített neki, sokszor a Pártközpont és az ávéhás óhajok dacára!

Roland nhg a Nemzeti Parasztpárt egy másik egykori vezetőjével, az Elnöki Tanács pártonkívüli tagjával, a Hazafias Népfront és a Szövetkezetek Országos Szövetsége (SZÖVOSZ) egyik vezetőjével, id.Nánási László újságíróval. Pethő Tiborral együtt Roland nagyherceget mindig kihúzta a bajból!

Örvendetes dolog, hogy az új FIDESZ-kormány végre rászánta magát arra, hogy rendet teremt a médiákban! Ezt már az Antall-kormánynak kellett volna megtennie, hogy ezzel végérvényesen letörje a vörösnáciknak az egykori pártpropagandistákból és ávéhás tisztekből, téglákból lett “újságírók” által túlbiztosított egyeduralmát! Mert a baj ott kezdődik, hogy az újságírók 95%-a igen szigorú kontraszelekciós elvek alapján kerülhetett a pályára. Szerkesztőségi alkalmazásukhoz az MSZMP Központi Bizottsága Agitációs-Propaganda osztályának, a Minisztertanács (a “Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány”) Tájékoztatási Hivatala és a Belügyminisztérium Állambiztonsági Főcsoportfőnökségének az engedélye volt szüksége. A kivételek egyedi esetek voltak, mint – például – Pethő Tiboré, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) alelnöke, aki azért maradhatott (több évnyi szünet, megalázás után!) a Magyar Nemzetnél, mert az édesapja, Pethő Sándor alapította ezt a nagyszerű újságot. De így is sok esetben – ha cenzúrázottan is – meg tudott maradni legalább “félig ellenzéki”-nek!

Roland von Bagratuni nagyherceg – Antoniewicz Roland az egyik legjobb újságíró Európában. Több nyelven anyanyelvi szinten beszél, publikál. A Solidarność beiltása és Wojciech Jaruzelski vörösnáci tábornok államcsínye és általa bevezetett rendkívüli állapot nyomán, 1984-ben mindkét országban feketelistára került. Többé nem publikálhatott, nem rendezhetett. Az egykori ávéhás téglákból és pártpropagandistákból lett „újságírók“ máig támadják és rágalmazzák.

Rajnai András tv-rendező felkérése: Roland nhg legyen az asszisztense!

Az egyik lengyel katolikus folyóirat szerkesztőségének a magyar Külügyminisztériumnak címzett, Roland nhg tudósítói akreditálására vonatkozó kérelme. A Pártközpont és az ávéhások „reakciós provokációnak“ nevezték és válaszra sem méltatták. Roland nagyherceget viszont elkezdték figyelni!

Roland nagyherceg lengyel kitüntetései. Mind a helyi állami és társadalmi szervektől a lengyel-magyar barátság ápolásáért és népszerűsítéséért kapta!

Vagy Antoniewicz Roland – azaz Roland von Bagratuni herceg 1967-től hosszú éveken át csak azért írhatott tömegével cikkeket (egyetlen újság szerkesztőségi státuszára nem számíthatott, mert “a szocializmus ellensége”, “osztályellenség” volt), mert rámenős volt, addig járt a főszerkesztők és rovatvezetők nyakára “lengyel újságíróként”, amíg legalább egy írását közzétették. Ugyanis az “internacionalista” főszerkesztők, rovatvezetők közül sokan igaz barátai voltak a lengyeleknek és Lengyelországnak!


Roland nhg egyik cikke az Esti Hírlapban. Kritikáiban, tudósításaiban szigorúan csak szakmai kérdésekkel foglalkozott.

A kőbányai Szent László Gimnázium tanulóinak lapját egy ideig – társadalmi munkában – Roland nhg szerkesztette. Akkor rúgták ki, amikor egy szentképet tett a címoldalra és közzétette az egyház által hivatalosan elismert életrajzát Szt.Lászlónak.

És mivel Roland nhg nagyon jó tollú szerzőnek bizonyult, még a párttag főszerkesztők is könyörögtek, hogy írjon, hiszen az újságot akkor is “valamivel fel kellett dobni”! És a “lengyel újságíró” sorok közé rejtette mondanivalóját, írt a magyar-lengyel barátságról, Lengyelországról, a második világháborús menekülteknek hazánkba történt szívélyes befogadásáról (140.000 hazáját vesztett civil és katona, köztük sok gyerek érkezett és igazi barátokra lelt!!!), a bölényekről, havasi mormotákról, távoli galaxisokról, a vasútról, városi tömegközlekedésről, vagy amit nagyon szeretett: a lengyel filmről, színházról, alkotókról. A végén aztán magyar filmforgatásokról, könyvekről, színházi előadásokról, rendezőkről és színművészekről írt kritikákat. Méghozzá tárgyilagosan, “marxista-leninista szemléletű” mellédumálás nélkül! És Lengyelországban ugyanígy a magyar kultúrát népszerűsítette, annak tényleges nagykövete volt! Igen népszerűvé, közkedveltté tette a magyar kultúrát, és azon belül a magyar filmművészetet, az alkotókat!

Roland nhg filmrendező társai-barátjai körében

Az Oklevelet Roland nagyherceg a Koszalini Ifjúsági Filmfesztiválon az „Utcalabirintus“ c. filmje (operatőr:Fazekas Bence) rendezéséért, vágásáért és riporteri teljesítményéért kapta. A filmet Magyarországon be akarták tiltani! Nem sikerült! A vörösnáci párt vezetői őrjöngtek!

Annak ellenére, hogy 1966-tól több ezer írása jelent meg mindkét ország sajtójában, a két pártközpont szigorú utasítására nem lehetett tagja sem a MÚOSZ-nak, sem a lengyel testvérszervezetének, az SDP-nek (Stowarzyszenie Dziennikarzy Polskich, amelynek az édesapja Érdemes Újságíró címmel kitüntetett tagja volt!!) Többször utasították el ez irányú, számos neves író, újságíró által kézjegyével támogatott kérvényét! De ugyanez volt a két ország filmművész-szövetségével is!

Egyik betiltott filmjéhez Roland nhg által készített kellékújság. „A szerkesztő összecseréli a két fotót: a Moszkvában egyetetemet végzett “fontos elvtársét” (Bálint András) egy, börtönből kikerült bűnözőjével (Szilágyi István)“ Az ávéhások ezért majdnem letartóztatták!

Pedig kiugró tehetségét Roland nhg minden lépése többszörösen bizonyította! A MAFILM-nél “hozd ide – vidd oda” mindenesként 1967-ben kezdte, a később Oscar-díjjal kitüntettett ellenzéki Andrzej Wajda filmrendezővel és Csengei Dénes szociológussal közös barátja, Jancsó Miklós Kossuth-díjas filmrendező többszöri noszogatására, aztán rendezőasszisztens, a rendező munkatársa, majd önálló rendező lett!

Pethő Tibor egyik baráti levele a sok-sok közül Roland nagyherceghez

Roland nhg cikke az Esti Hírlapban Szabó Magda művének adaptációjáról. Az írónő szintén jóbarátja volt.

Roland nhg szó szerint a semmiből csinálta filmjeit, mert a Magyar Televíziót uraló pártpropagandisták és ávéhás téglák mindent elkövettek annak érdekében, hogy kiebrudálják, erre Roland nhg különböző cégektől ügyesen szerzett “tiltott” reklámpénzeket, a filmjeiket forgató rendező barátjaitól felesleges forgatási kapacitásokat, film nyersanyagot stb. Közben ezernyi akadályt kellett ledöntenie példátlan tanulékonysággal, tűrőképességgel, a szakma szeretetével, amit a rendezők azzal honorálták, hogy kapkodtak utána, legyen ő az asszisztensük! A legnagyobb rendezők! Sokszor még szereposztási gondok közepette, tánácsért fordultak hozzá és Roland nhg ennek eredményeként mintegy 250 kiváló lengyel színművészt “importált” a magyar fimekbe!


Roland nhg sokadik felvételi kérelme a lengyel szakmai szövetséghez, a Stowarzyszenie Dziennikarzy Polskik-hez. Ismert írók, újságírók írták alá.

Roland nhg cikke az esti Hírlapban a varsói Teatr Powszechny vendégelőadásáról

És amikor a pártközpont utasítására 1979-ben kirúgták a MAFILM-től, mind-mind melléje álltak és kiharcolták, hogy az MTV-hez (Magyar Televízió) kerüljön, de már önálló szerkesztő-rendezőként! Ott aztán a semmiből csinált filmeket, mert az ávéhások és pártfunkcik mindet elkövettek, hogy szabaduljanak tőle, így Roland nhg magára maradt. Persze az igazi zseni (175 az IQ-ja!) soha nem esik kétségbe! Összeszedte innen-onnan a hiányzó kereteket, forgatási kapacitásokat, filmszalagot stb. és nagyon jó filmeket csinált, melyek sajnos – egy kivétellel: Utcalabirintus – mind a TÜK-be (Titkos Ügykezelés) kerültek, képernyőre nem. Az Utcalabirintus (csodálatos képsorait Fazekas Bence készítette!) csak Roland nhg leleményessége miatt került adásra. Mivel az illetékesek nem engedték ki a filmet sem Oberhausenba, sem Manheimbe, sem Velencébe, sem más nyugati filmfesztiválra, ahol kétségeket kizáróan a nagydíjjal jutalmazták volna, a kópiát illegálisan kivitte Lengyelországba és ellenzéki összeköttetései révén mint magyar filmet a Koszalini Filmfesztiválon műsoron kívül bemutatták és Oklevéllel jutalmazták! Erről az MTI azonnal hírt produkált, amit a magyar lapok nyomban közzétették, így a filmet betiltani már nem lehetett…

Dr.Pálffy József újságíró

Roland nhg-nek más dobása is volt! Méghozzá olyan, hogy könnyen börtönnel fizethetett volna, ha az MTV elnökhelyettese-főrendezője Szinetár Miklós és a MÚOSZ elnöke, a Magyarország és az MTV Híradó főszerkesztője Pálffy József nem veszi védő szárnyai alá! Ugyanis mindketten kimagasló értékekkel rendelkező alkotót láttak benne, nem a rendszer politikai ellenségét! Olyan embert, akit kár lenne “parlagon” hagyni, hiszen felmérhetetlenül nagy és igen széleskörű tudásról tett tanúságot!


A vörösnáci Gyurcsány Ferenc 2006-ban meg akarta ismételni a vörösnáci bandita Wojtek Jaruzelski generalissimus “sikeres” leszámolását a jobboldalal! De csak a rendőrterrorig jutott el. A képeken: a lengyel vörösnácik szétverik a Solidarnośćot. De a tervük kudarcba fulladt, mert a terror csak megerősítette a lengyel nép hősies elszántságát! Éljen a magyar-lengyel barátság és bajnokai, köztük Antoniewicz Roland – Roland nhg!

Történt, hogy 1981 decemberében a lengyel “Pinochet”-nek is nevezett Wojciech Jaruzelski generalissimus államcsínyt hajtott végre és rendkívüli állapotot vezetett be. A Solidarność tisztségviselőit, aktivistáit internáló táborokba csukták vagy kitoloncolták az országból, néhány vezető börtönbe került, a rádó és a tv állomások megszakították adásaikat, a képernyőkön a bájos üdvöskék helyett marcona ezredkommiszárok jelentek meg, az utcákat tankok, rohamrendőrök és kommandósok árasztották el.

Sajtóbeszámoló az Utaclabirintus kitüntetéséről

Roland nagyherceget a tévé vezetése az ágyból rángatta ki! Csomagolta is már a fogkeféjét, pizsamáját, mert azt hitte, megint az ávéhások jöttek érte! De nem! Pálffy József személyesen várta lent, az URH-ás rendőrautóval biztosított elnöki fekete Volgában! És kérte, nem utasította: segítsen nyelvtudásával, helyismeretével, hogy a történtekről a magyar tévénéző a leghitelesebb képet kapja meg. Roland nhg gyakorlatilag szabad kezet kapott, még a nyugati tévéadásokból is átvehetett snitteket! Egy feltétellel vállalta: ha valóban minden adásba kerül! Mint később Pálffy József elmondta, ő előtte Aczél Györgyel konzultált arról, hogy Roland nhg jobb híján meg kaphatja-e ezt a feladatot?! Igen volt a válasz. Aczélt is elragadta a nagyherceg tudása, hozzáértése, aki azonban ezzel soha nem élt, sőt: többször visszautasította Aczél ilyen-olyan kérését, javaslatát! Ezért rúgták ki 1984-ben az MTV-től!

A második világháború idején egymástól elszakadt, Magyarországon és Lengyelországban élő családtagokat Roland nhg nagy nehézségek áran, hosszú nyomozás után hozta össze! Híradó-riport is készült erről.

Roland nhg több hétre szó szerint beköltözött a Tőzsdepalota egyik vágószobájába és a TV Híradó egyik – szerencséjére ellenzéki – munkatársnőjével valódi híradásokat állított össze a “kapott anyagból”. Mert Lengyelországban a katonai cenzúra sok tényt elhallgattatott, a csehszlovák, NDK, román, bolgár tévék pedig csak azt sugározták. De Roland nhg apait-anyait beleadott a kapott lehetőségbe, és a kapott snittek közé becsúsztatta a CNN, ZDF, BBC, Reuter és más nyugati tévéstábok által készített riportok részleteit! Azonnal megindultak a tiltakozó lavinák Kelet-Berlinből, Szófiából, Prágából és Bukarestből, hogy az MTV adásai ütik azt, amit ők bárgyún beadtak a minden mesét lenyelő nézőknek! A KGB pedig szó szerint meg akarta ezért ölni, de gázolási kísérletük kudarcot vallott! Roland nhg az előre megtervezett “balesetet” nem csak megúszta, de haja szála sem görbült! Ma már aranymisés ministráns, tehát csak a Mindenható védőszárnyainak tudható be példátlan szerencséje!

Roland nhg néhány – a sok közül – interjúja, cikke, amelyben a már akkor keményen ellenzéki Andrzej Wajdát mutatja be. Bravúros dolog volt Andrzej Wajda népszerűsítése!

De térjünk vissza a tervezett új médiatörvényhez. A mai médiák szó szerint még mindig össze-vissza hazudoznak. Azt, amit a “hazudtunk reggel, délben és este, éjjel és nappal, hónapokon és éveken át és mindenkit becsaptunk…” (Gyurcsány Ferenc, Balatonöszöd 2006) -féle társaság összehord-összehordott. Látszik is: a mai Népszava már “neonáciknak” titulálja a nép akaratából több mint 1 millió szavazattal a Parlamentbe bekerült Jobbikot! A jobboldali, nemzeti, hazafi, de semmiképpen sem “neonáci” Jobbikot! Persze bagoly mondja verébnek, hiszen az EBESZ 2009-es határozata szerint az ő gazdijuk: az MSZP a nácipárt! És persze tiltakozik a MÚOSZ, a MAZSIHISZ, a “Partizán”szövetség és más bolsevik szatelit-szervezetek. Szerintük semmit sem kell helyreigazítani, mert minden, amit leírnak “vélemény”. Na ná, akkor is, ha tényként közlik a “véleményüket”!

Roland nhg cikke Mészáros Márta magyar-lengyel játékfilmjéről, az Útközben-ről. Több nyelven népszerűsítette ezt a filmet.

A nyugati magyarság meg van róla győződve, hogy az efféle praktikáknak egyszer és mindenkorra vége lesz! Igen is, ha “vélemény”-t tesznek közzé, akkor ezt a tényt kiemelten húzzák alá! És persze az ellenfél nézetét is ismertessék az olvasókkal-nézőkkel-hallgatókkal!!! Még hozzá egyenlő arányban! Ha nem, az ilyen orgánumot tiltsák be, a munkatársai pedig belülről ismerkedjenek meg a börtönélettel! Még akkor is, ha a rágalmazó “büntetőjogásznak” adja ki magát! Akkor annál inkább börtönben a helye! De szűnjön meg már az, a vörösnáci “újságírók” által művelt gyakorlat, hogy a jobboldal “fasisztákból”, “nácikból” és “neonácikból” meg “szélsőjobboldalból” áll, míg ők “a nép egyedüli képviselői”! A nép 2010 tavaszán egyértelműen döntött és nem tart igényt arra, hogy félreképviseljék! A demokráciával nem szabad visszaélni, már pedig a baloldal 1917 óta ezt teszi! Durván és kíméletlenül visszaélt vele! Vége a visszaéléseknek, a bolsevizmus és tartóoszlopainak a propagálására és az egykori kommunistaellenes ellenzéknek változatlan hévvel történő támadása, bemocskolása!


Roland nhg előítéletektől mentes, tárgyilagos kritikája Schiffer Pál “Cséplő Gyuri” című filmjéről a varsói “FILM”-ben

Ahhoz, hogy valóban megszűnjön az egykori ávéhások és pártpropagandisták tejhatalma a médiáknál, minden egyes újságírót szigorú igazolási eljárás alá kell vetni. Ha kiderül, hogy ávéhás, vagy pártpropagandista volt, ki kell zárni a médiák területéről! Akkor is, ha kiderül, hogy folyamatosan hazudik, félreinformál! Mindörökké. Menjen fagylaltárusnak vagy BKV-ellenőrnek! A főszerkesztői és rovatvezetői stb. tisztségeket pedig nyílt pályázatok útján kell betölteni! A közmédiáknál mindenképpen. És olyan emberekkel, kik legalább 2 nyelvet folyékonyan, irodalmi szinten ismernek és komoly cikk-gyűjteményt mondhatnak magukévá!

Roland nhg tárgyilagos, pontos cikke S.W. Reymont “Parasztok” című nagyszerű regényének magyar nyelvű kiadásáról.

Roland nhg egyik cikke a Magyar Nemzetben a magyar-lengyel kulturális kapcsolatokról, melynek egyik motorja volt. Többszáz magyar írót, filmrendezőt, színművészt, képzőművészt tette népszerűvé Lengyelországban és többszáz lengyel színművész „importált“ magyar játékfilmekbe!

Az újságírószövetségek Etikai Bizottságainak az összetételét is előre meg kell határozni! Nagynevű szerzők mellett, legyenek ott civil képviselők is! Mert akkor elkerülhető lesz az, ami a rendőrségnél állandóan tapasztalható, hogy a vitathatatlanul bűncselekményt, szabálysértést elkövető, szolgálati szabályzatot durván sértő rendőr “a parancsnok szerint” semmit rosszat “nem követett el” még az sem, aki pedig súlyos bűncselekményt vitt véghez! És az Etikai Bizottságok minden egyes határozata kötelezően kerüljön át a területileg illetékes ügyészségre felülbírálásra. Ha pedig az ügyész kivetnivalót talál, azt azonnal rendbe kell hozni! Ma már nincsenek gépírónők, szedőmesterek, akikre nyomdahibaként lehet ráfogni a hazugságot, mert minden jóravaló újságíró számítógépet használ!

Inaçio Angelos

Coimbra, Portugália, 2010 nyara

Észrevételeket, javaslatokat erre a címre kérjük: inacio.angelos@yahoo.com

* * *

Lapzárta után érkezett:

 

Lex Biszku: felülvizsgálják a személyiségi jogokat (MTI)

Határozatban kérte az Országgyűlés a kormányt, tegyen javaslatot arra, hogy a történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható személyiségi jogokra hivatkozással.

Biszku Béla bandita ma. A háborús (1956) bűnös népirtó tömeggyilkos lelkiismeret furdalás nélkül, hidegvérrel, előre megfontolt szándékkal, halálba küldte a vörösnáci diktatúra ellenségeit és a másként gondolkodókat.

Az Országgyűlés csütörtökön egyhangúlag, 353 igen szavazattal fogadta el a három fideszes képviselő által benyújtott, a dokumentumfilmek nyilvánossága, az alkotói szabadság és az igazság megismeréséhez való jogok egyes kérdéseinek felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozatot.

A két legveszedelmesebb “magyar” népírtó háborús bűnös bandita: Csermanek János (tovajneve: “Kádár”) és Biszku Béla jópofáskodnak. Pont úgy, ahogyan Hitler és Göring jópofáskodtak egy-egy tömegmészárlás után. Banditáknak nincsenek személyiségi jogaik!

Az előterjesztés apropóját az adta, hogy Biszku Béla és hozzátartozói nem járultak hozzá az egykori belügyminiszterről, az 1956 utáni véres megtorlások egyik irányítójáról készült dokumentumfilm levetítéséhez, így a Bűn és büntetlenség című alkotás díszbemutatója elmaradt.

A VÖRÖSNÁCIK VÉGNAPJAI 1.

2010. július 1., csütörtök

A VÖRÖSNÁCIK VÉGNAPJAI 1.

A szerkesztőség a beküldött és publikált kéziratokért semmilyen felelősséget nem vállal.

A VÖRÖSNÁCIK VÉGNAPJAI 1.

A Nyugaton élő igaz magyarok teljes értetlenséggel szemlélik a hazai eseményeket, mert sajnos a jobboldalinak mondott FIDESZ kormány valahogyan nem siet a vörösnácik elszámoltatásával, pedig választási ígéretei között ez is szerepelt! A mentelmi jog megszüntetésével végre lehetőség nyílna egy sor hazaáruló tolvaj gazembernek a bíróságok elé citálása, további, a köz kárára elkövetett sikkasztások, lopások meggátolására!

Nézzük, kik a főkolomposok. Kinek a lelkén szárad a legtöbb bűn.

Kövér László, a FIDESZ egyik alapítója és vezetője

Kövér László FIDESZes vezér bátran ki is mondta: első helyre Gyurcsány Ferenc, Fecó kívánkozik, aki a magyar KOMSZOMOL vezéreként saját szakállára eladta az rossz hírű egykori KISZ, a magyar KOMSZOMOL többezer ingatlanát: oktatási központokat, táborokat, bizottsági székházakat! Nos, milliárdjait mielőbb el kell kobozni és 120 eurós minimál nyugdíjban kellene részesíteni élete végéig! Na meg ingyenes szanatóriumi beutalóval – mondjuk – Márianosztrára, Sátoraljaújhelyre vagy Sopronkőhidára.

A vörösnáci párt két egykori elnöke: a ragacsos kezű Gyurcsány Ferenc és a lepcsés szájú Lendvai Ildikó. Gyurcsány Ferenc igazi hazaáruló — több súlyos bűncselekményt követett el bűnszövetkezetben, folytatólagosan, hatalommal durván visszaélve.

Megvizsgálandó, milyen “kérésekkel” látta el barátját, a Bolíviában nemrég megöltetett Rózsa György Eduárdót alias Eduárdo Florest! Aki Csermanek János (banditaneve: “Kádár”) idején munkásőr őrnagy, a világ egyik legjobb mesterlövésze, a Munkásőrség Országos Parancsnokának szárnysegéde, a Münnich Ferenc Társaság és a Kádár János Társaság tényleges alapítója, Olof Palme gyilkosa, világhírű terrorista (szerepel a magyarul is megjelent 100 hírhedt terroristát bemutató lexikonban is!) Carlos – Iljich Ramirez Sanches (banditaneve: Sakál) barátja és tanítványa, a KGB, a BM Állambiztonsági Főcsoportfőnökség, a cubai és nicaraguai titkosszolgálatok ügynöke, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem megyei jogú KISZ-bizottságának utolsó vezetője, állítólagos muszlim vezető, valójában a MOSZAD oda beépült titkos ügynöke!

A világ legnagyobb terroristái között nyilvántartott munkásőr őrnagy, horvát usztasa ezredes, KGB-, MOSZAD-, ÁVH-ügynök, megyei KISZ titkár és elvhű kommunista Rózsa György Eduárdó, álnéven “Eduardo Flóres” és a tanára, barátja, a világ egyik legnagyobb terroristája Ilich Ramirez Sanches, álnéven “Carlos”, “Sakál”

Eduardo Flores gyilkológép volt, Antoniewicz Roland ellen is elkövetett, vagy szervezett merényleteket, majd ő volt a szerzője és végrehajtója nevezett ellen indított lejáratási kampánynak, így a “nyilas röplapnak” is a tényleges szerzője, melyet ávéhás puszipajtásai később súlyos testi sértés nyomán varrták a nagyherceg nyakába egy bizonyos Péntek László ügynök-bíró és egy bizonyos Mikó Imre alezredes, a BRFK Állambiztonsági Vizsgálati Osztálya vezetőjének (ma altábornagy, a maffiaellenes központ [sic!] vezetője) segítségével.

Balatonöszöd, egykori MSZMP üdülő – Gyurcsány Ferenc itt mondta el cinikus, magamutogató beszédét

Gyurcsány 2006-ban Balatonöszödön cinikusan vigyorogva bejelentette: “Hazudtunk reggel, délben, este, hónapokon, éveken át, mindenkit becsaptunk, a hatalmat is csalással kaparintottuk meg“! Nos kitudódott, mire ő rendőrterrort vezényelt a felháborodott hazafiak ellen! Ez hazaárulás! Választási csalás, méghozzá többrendbeli, bűnszövetkezetben elkövetve! Közokirat hamisítás, szintén többrendbeli, bűnszövetkezetben. Hatalommal való visszaélés, szintén többrendbeli, bűnszövetkezetben. A bűnlajstroma szinte végtelen, akár felesége, Dobrev Klára nagyapjáé, Apró Antalé, aki Csermanek János jobbkezeként, Biszku Béla bűntársaként vett részt az 1956-os dicső Forradalom leverésében és az azt követő vörösterrorban, hazafiak ezreinek legyilkolásában.

Daróczi Dávid ugyanazért halt meg, mint Rózsa György Eduárdó: mindketten túl sokat tudtak az MSZ(M)P vezetők mocskos ügyecskéiről

Biszku Béla Csermanek János (banditaneve “Kádár János”) belügyminisztere volt. Így ő irányította az állambiztonsági bűnbandát is, tehát akár utódjáé, Benkei Andrásé vitathatatlan a teljes felelőssége azért, hogy többtucat kiskorú 1956-os hőst a “népbíróságok” nevű bűnszervezetek útján (vajon e bűnbandák tagjai, gyilkosai mikor kerülnek igazi bíróságok elé vádlottakként?) halálra ítélték majd cinikusan megvárták, hogy nagykorúak legyenek és ezt követően akasztották fel őket!? De nem minden esrtben! Volt, amikor a gyereket egyből megölték! Érdemes lenne kideríteni, a budapesti Köztemető 301-320 parcelláin vajon hány mártír gyereket gyömöszöltek jeltelen sírba?!? De térjünk vissza Biszku Béla bűnözőhöz! Még neki áll feljebb, amikor be akarják mutatni a róla (és a beleegyezésével!) készült dokumentumfilmet?! Közszereplő és bűnöző volt, tehát nincs joga tiltakozni, ahogyan a többezer áldozatának sem volt joga tiltakozni! Biszku “bácsi” vagy inkább haramia: kuss, pofa be!

Biszku Béla, a hirhedt kádárista belügyminiszter, majd az MSZMP Központi Bizottságának titkára és a Politikai Bizottságának tagja

A lepcsésszájú Lendvai Ildikó pártelnök, frakcióvezető a hazaáruló tipikus esete. Védi Simor András jegybankelnök többmilliós havi apanázsát, miközben a még az kádári MSZMP Központi Bizottsága egyik tisztségviselőjeként a régi kommunista szlogeneket fújja a proletárok elnyomásáról. Ki tudja, hány milliója lehet – mondjuk – titkos svájci bankszámláján. Vagy: miért halt meg az édesanyja? Ha tényleg “elkóborolt”, vajon miért nem kereste? Túl sokat tudott, akár az “öngyilkos” Daróczi Dávid kormányszóvivő? Arról is mesélhetne Lendvai Ildikó, hogyan követte el az önbetörést budafoki irodájába épp a választások előtt!? Hogy a félrevezetett választók megsajnálják? Akár Horn Gyulát sajnálták meg, amikor szervezett magának egy “autóbalesetet” és aztán ürhajós cuccra emlékeztető gyógyászati segédeszközben parádézott? (Még egyszer: “Hazudtunk reggel, délben, este, hónapokon, éveken át, mindenkit becsaptunk, a hatalmat is csalással kaparintottuk meg”! – Gyurcsány Ferenc pártelnök és miniszterelnök, 2006 Balatonöszöd).

Gyurcsány parancsára 2006-ban még a magatehetetlen fekvő járókelőt is összerugdosták a “derék rendőrök”

Sok embernek a szemevilágát is elvették a duhaj gyurcsányista vörösnáci rendőrök

Révész Máriusz országgyűlési képviselő (FIDESZ). A gyurcsányista duhaj-rendőrök őt is agyba-főbe verték.

A duhaj rendőrök mindenkit agyba-főbe vertek: gyermekét sétaltató kismamát, katolikus papot, békésen sétáló külföldi turistákat, országgyűlési képviselőket. Gyurcsány Ferenc parancsára.

A buldogképű egykori rendőrfőkapitány sem “kismiska”! Miért hajtotta és hajtatta végre a bűnöző Gyurcsány hazaáruló parancsait?! Érdemes lenne egy Nürnbergi Pert rendezni, mondjuk a Sportcsarnokba, hogy sok érdeklődő beférjen, és valamennyi akkori rendőri vezetőt a vádlottak padjára ültetni! Biztos, hogy egymásra fognak mutogatni, és közben dalolva elmesélik, akkoriban mi járta mocskos fejükben! Rengeteget ártottak a mundér becsületének, a rendőrség, a látástól vakulásig szorgalmasan dolgozó és életüket, egészségüket kockáztató becsületes magyar rendőrök jó hírnevének! És van ott egy sor “kiderítetlen” bűncselekmény is, amelyek szintén a szerzőségüket feltételezik: ártatlan cigányok gyilkolása (az “oszd meg és uralkodj!” elv alapján hadd haragudjanak a magyarok a cigányokra, a cigányok a magyarokra! Aztán az “ismeretlen tettesek” által megvert, majd a Duna-part egyik eldugott zugába dobott újságírónő esete is újravizsgálást követel! Tudjuk: az olajmaffia mocskos ügyeiben nyomozott, írt leleplező cikkeket! És azt is tudjuk: Gyurcsány is nyakig benne volt a hírhedt olajügyekben!

Toller László egykori pécsi polgármester és Szili Katalin, az Országgyűlés korábbi elnöke jóbarátok voltak és Gyurcsány ellenségei

Aztán miért kellett meghalnia a pécsi polgármesternek, Toller Lászlónak? Hiszen tudjuk: nem baleset volt, mert autóját megbuherálták! Sokat pofázott és közben szidta az Úristent?! Túl hangos volt? Vagy inkább sokat tudott és fenyegetőzött!? Kit akart Toller leleplezni? Milyen politikai kusza szálakat akart elvágni – mondjuk – Szili Katalin barátjaként?

A Nokias-dobozokról elhiresült, milliárdokat az MSZP számára síboló Hagyó Miklós budapesti pártvezér és főpolgármester-helyettes és SZDSZ-es főpolgármester puszi pajtása Demszky Gábor – ő miben sáros? Vajon benne-volt-e a Siemens megvesztegetési botrányában, amikor épp az ócska Combinók megvásárlása mellett döntött?

Kik állnak ténylegesen a BKV-nál, MÁV-nál, Magyar Postánál, Szerencsejáték Zrt-nél stb tapasztalt sikkasztásoknak, milliárdok elsíbolásának? Hagyó Miklós nyilvánvalóan csak a pártakarat végrehajtója volt és a pénzből az egész párt profitált, hiszen annyi pénzt összesíboltak, hogy ezerszer annyi választási plakátot tudtak kinyomtatni minden egyes jelöljük számára, mint a többi párt jelöltje együttvéve! Rákospalotán minden egyes villanyoszlopon, távírópóznán, budin ott díszelgett Kiss Péter kancelláriaminiszter ocsmány képe! Kiss Péter a Nagybudapesti KISZ Bizottság tejhatalmú feje volt, Gyurcsány bizalmasa! Ő vajon milyen sötét ügyekben botorkált végig?



Kiss Péter KISZ- és MSZP-vezér civilben és pártfunkciként

Az 1956-os hazafiak kárára kimondott koncepciós hamisvádak kiagyalói, a gyilkosságokra utasítást adó vörösnácik közül eddig vajon miért egy sem került a vádlottak padjára? Nagyanyám – hős parancsnok volt -is az áldozatok között volt. Én már idegenben, én 1966-ban, tíz évvel a történtek után születtem. De máig nem tudom megemészteni – például – Manszfeld Péter meggyilkolását és vele együtt többszáz kiskorúnak a meggyilkolását! Az ötvenhatos hősök hóhérai a Genfi Egyezményt tiporták sárba!!!! Az emberi jogokat, az ENSZ Egyetemes Emberjogi Kártáját taposták sárba mocskos patáikkal!

Antoniewicz Roland – Roland von Bagratuni herceg aranymisés ministráns, koholt vádakkal többszörösen elítélt jobboldali politikai üldözött, magyar, lengyel és örmény nemzeti hős, aki születése óta gyűlölte a vörösnácikat és sok borsot tört az orruk alá

És vajon hány áldozatuk kapott erkölcsi és anyagi kártérítést? Beleértve azokat is, kiknek tönkretették egzisztencuájukat, mint ahogyan azt – például – Antoniewicz Rolandal – tették, akiről bugyuta meséket terjesztettek és hitettek el a közvéleménnyel!? Mert mint írtam korábban: ő is hős volt, ő tett a legtöbbet azért, hogy a magyarországi vörösnáci diktatúra meginogjon, össze dőljön! És a legyilkolt társai: Elbert János, Fábián Zoltán, Kerényi Grácia, Kizman Lajos és sokan mások! Miért nem akad senki a mai napig, hogy kiadja érdekfeszítő, a vörösnácikat leleplező visszemlékezéseit!? Máig ennyire félnek tőle, az igazságtól? Attól is, hogy több merénylet ellenére az örmény-lengyel-magyar hőst nem sikerült megölniük? Azért, mert aranymisés ministránsként Isten védelmét élvezi?!

Wojciech Jaruzelski generalissimus, az 1981-es lengyel vörösnáci Führer. Katonai puccsal került hatalomra. A Solidarność-hű hazafiakat internáló táborokba csukatta, vagy kitoloncolta őket.

Lengyelországban a néhány éve elsöprő hatalomra került Lech Kaczyński – Donald Tusk-féle jobboldal nem vacakolt sokat! Wojciech Jaruzelski tábornokkal az élén az összes vörösnáci főkolompost a vádlottak padjára ültették! És kimondták azt is, hogy aki tisztségviselője volt a vörösnáci pártnak, a LEMP-nek (és a szatelitt- és utódszervezeteineK), állami tisztséget nem viselhet, közszereplést nem vállalhat! Mikor teszik meg ugyanezt Orbán Viktorék Magyarországon? Mikor kerül bele az Alkotmányba az, hogy a MSZP a Magyar Kommunista Párt jogutódjaként nácipárt, mert az MKP az EBESZ által 2009-ben náci párttá nyilvánított SZKP tagszervezete volt!? És mint nácipártnak nincs maradása a politikai palettán! Ugyanez vonatkozik Thürmer Gyula bohócpártjára is!

Coimbra, Portugália, 2010 tavaszán

FOLYTATJUK

Inaçio Angelos

Észrevételeket, javaslatokat erre a címre kérjük: inacio.angelos@yahoo.com

Döbrögik bűne

2011. március 21., hétfő

Döbrögik bűne

Döbrögik bűne

Ezt a címet adtuk a tizenkét éve portugáliai Coimbrában szűk körben megjelenő magyar nyelvű jobboldali folyóiratunknak, hogy jelezzük: sok olyan Döbrögi futkos Magyarország utcáin, útjain, akik még a névadójuknál is veszélyesebbek. Nincstelen kommunista senkik, akik tönkretették az országot, kifosztották a népet, nincstelenek tömegévé tették a magyarságot! Olyanok, akik pedig Csermanek János (banditanéven „Kádár”) nevű népirtó vezérükhöz hasonlóan, maguk is nincstelenek voltak, legalább is büszkén ezt írták akkori életrajzaikba! És ezek a nincstelenek szétverték a magyar ipart, amivel magyarok tömegét munkanélküliekké és hajléktalanokká változtatták.

Erre a Döbrögikre vagy börtön vagy hajléktalan élet vár! Megérdemli! Azt is, hogy Ludas Matyik jól elpáholják!

A munkanélküliség különösen a senkiházi Gyurcsány Ferenc regnálása idején öltött elképesztő méreteket! A „hazudtunk reggel, délben, este, hónapokon, éveken át és mindenkit becsaptuk” cinikus kijelentés atyja azt elfelejtette hozzátenni: „loptunk, raboltuk, gyilkoltunk is”! Mert a nincstelen és senki MSZMP-MSZP-s haramiák, a gyárak és nagy ingatlanok egy részét saját érdekkörükbe vonták, ahogyan ezt tették egy sor baromfi feldolgozóval, konzervgyárral, vagy például a hírhedt vörös-iszap katasztrófáról ismertté vált alumínium iparral! Ugyanakkor „némi borravaló” fejében egy sor ipari létesítményt, mint például a cementgyárakat, cukorgyárakat eladták a külföldi konkurenciának és a nyugati cápák azokat gyorsan bezáratták. Nem csoda, hogy most Magyarországon 400 forint 1 kg cukor és a cement ára sem mondható olcsónak. Több millió becsületes magyar munkás került utcára azok a brigantik jóvoltából, akik Csermanek bandita idején a „munkás-paraszt” mesét hirdették!!!!

Putyin – Gyurcsány — a két KGB-s jól megvan egymással!

Amikor a jobboldal az 2010-es tavaszi választásokkal elsöprő győzelmet aratott a senkiházi gazemberek felett, a szerkesztőbizottság úgy döntött, hogy „nem avatkozunk be Magyarország belügyeibe, elhallgatunk”. Mert a jobboldali koalíció jól ismeri a felgyűlemlet problémákat és rendet tesz. Hónapokig nem írtunk arról mi folyik Magyarországon, de hibát követtünk el! Nem vonjuk kétségbe a FIDESZ-KDNP koalíció jóakaratát és nagyra becsüljük mindazt, amit megtettek vagy tenni akarnak, és amit már az ifjú Antall Józsefnek kellett volna megtennie! DE! Antall úriember volt a javából – ahogyan a köznép mondja: nem akart klózetet csinálni a szájából” – és szigorúan tartotta magát a kerekasztal megállapodásokhoz. Olyannyira, hogy még két ávéhás is bekerült a kormányába és a vörös náci Katona Béla akkori megállapításai szerint: a Parlament padsoraiban tömegével ültek titkos ügynökök! Horn Gyuláék el is zavarták a hatalomból. Most sorra lapátra kerülnek a titkos tisztek és ügynökök. A külügyminisztérium ki is rúgott már néhányat.

Katona Béla

De ez nagyon kevés. Molnár Gál Péter és ügynök társai, vagy a népirtó Biszku Béla, Benkei András, Horváth István csermaneki belügyminiszterek és közvetlen munkatársaik, csemetéik, pereputtyaik még mindig vigyorognak a szemünkbe és élvezik a változatlan előjogokat, igen magas nyugdíjakat. Pedig minden egykori állambiztonsági gazembert és MSZMP-KISZ-SZOT-Nőtanács-Munkásőrség-vezetőt lapátra kellene tenni, vagy ha nyugdíjas: elvenni tőle a kiemelt nyugdíjat és 30.000 forintos minimál nyugdíjat adni nekik. Az így nyert összegekkel pedig a kommunizmus elleni küzdelem máig ismeretlen élharcosait kellene jutalmazni, mint például Antoniewicz Rolandot, akit teljesen alaptalanul és hazug módon sok mindennel meggyanusították. És megtehették, mert a csermaneki sajtó „újságíróinak” 80%-a (ma még mindig a fele!) vagy állambiztonsági titkos tiszt, ügynök, tégla volt, vagy pedig MSZMP-propagandista. Sokszor négy elemi műveltséggel! Nem is csoda, hogy egyik-másik ma megdézsmálja a szupermarketeket és a legdrágább szalámikat lopja el a polcokról!

Nem csak példaértékű tisztogatásra van szükség! Antoniewicz Roland hiába állt elő dokumentumok és írásos, tanúk által hitelesített tanúvallomásokkal, az ellene össze eszkabált koholt vádakat az MSZMP kenyerén felhízott bíráknak eszük ágában sincs szanálni! És hány Antoniewicz Roland él az országban, akit az exávéhás-emeszempés bírák tették tönkre! Nemcsak a bíróságokból kell őket kisöpörni, de a belügyből, közoktatásból is! A négy elemivel lett egyetemi tanár Heller Ágnesnak semmi keresnivalója az ELTÉ-n, ahogyan az MTA-ból is el kell távolítani az MSZMP fő ideológusait! Ha orvost büntetőjogilag felelőssé lehet tenni azért, mert kuruzsló: néhány elemivel „végezte el” az egyetemet, vagy el sem végezte, a „jogászokkal” ugyanezt miért nem lehet megtenni?! Büntető perbe fogni azokat, akik tömegével gyártották a koholt ítéleteket. Még 1989 után is! Mert ávéhás téglák, MSZMP-s funkcik, szimpatizánsok voltak!

Nagyon kevés, hogy egy Schmit Mária felállította a Terrormúzeumot, amelynek kiállító tárgyai közül még mindig sok minden hiányzik. Az is kevés, hogy csak a Páva utcai zsinagóga átalakításával kaptak múzeumot a holocaust áldozatai. Az Országos Széchényi Könyvtár miért nem adta vissza a zsidóknak a műemlék fóti úti rákospalotai zsinagógát? De hol vannak a kommunizmus áldozatainak hasonló múzeumai? Az ávéhások által halálra kínzott Meszlényi Zoltán mártír püspök, Mindszenty József segédpüspöke miért nem kap utcát, emléktáblákat akkor, amikor még sok településen van Lenin tér, Vöröshadsereg és Sztálin útja?!? Miért nincs utca elnevezve a két regnumi papról, gróf Keglevich Istvánról és vitéz Emődi Lászlóról, akik életük végéig harcoltak az Aréna úti “nagy” Regnum újjáépítéséért és még az ügynök és az Állami Egyházügyi Hivatal hű szolgája, Paskai László bíborossal is össze gyűlt a bajuk?!

Meszlényi Zoltán mártír püspök

Pedig nincs olyan település gyönyörű hazánkban, ahonnan a kommunista brigantik ne hurcoltak volna el embereket csak azért, mert magyarok maradtak akkor is, amikor mindenki, aki tehette megpróbált a vörös nácik farkasbőrébe bújni! Vagy azok, akik magányos farkasként – mint az említett Antoniewicz Roland – többnyire sikertelenül megpróbáltak beépülni az ordasok közé, hogy kifürkésszék gyenge pontjaikat és szétverjék magamutogató pünkösdi királyságukat! Én csodálom Antoniewicz Rolandot, hogy mi mindenre volt képes, hogy szétverje Csermanek hatalmát, ami sikerült is neki! Hiszen azzal, hogy kiütötte foteljából az MSZMP KB osztályvezetőjéből lett tévéelnök Kornidesz Mihályt, belerúgott a csermaneki szürke eminenciás Aczél Györgybe, aki páni félelemmel menekült el Bécsbe és leste, mikor jönnek érte az ávéhás-kágébés hóhérok. Például Rózsa György Eduárdó, akinek lelkén szárad – többek között – a csodálatos ember svéd miniszterelnök Olof Palme halála! Eduárdó Rózsa-Flores KGB őrnagy Kelet-Európa legjobb mesterlövésze volt!!!! E téren még barátját és tanárát, a „Sakál”-t – Carlos Ramirez Sanchezt is túlszárnyalta! Nem véletlen, hogy ő lett a munkásőr fővezér Borbély Sándor szárnysegéde!

Borbély Sándor. Lakásépítési panamák hőse lett az MSZMP homokvár összedűlése után. DE bíróság elé máig nem került, ahogyan éli az életét Csermanek néhány egykori minisztere, közvetlen munkatársa is!!! Milliárdosok lettek, de megszokásból még mindig az Internacionálét kornikálják, amivel közröhej tárgyává teszik magukat is, meg azokat is, akik még hisznek a marxista-leninista utópiában! Pedig Basteille megdöntése utáni évek már bebizonyították, hogy humbug az egész! De a többi vörös náci főkolompos is nem a realitások talaján garázdálkodik! A Mefisto külsejű Mesterházi Attila már Zuschlag pajtásaként és segédeként eléggé besározta magát! Akár Arató Gergely is, Gyurcsány egyik félresikerült reménysége! Ők űztek cinikus gúnyt Zuschlag vezényletével a Terror Háza előtti egyik ünnepségen, amikor az auschwitzi hekatomba áldozatait becsmérelték nem éppen szép szavakkal! Őket miért nem vonták büntető felelősségre a holocaust tagadásáért? Pedig tv kamerák kereszttüzében adták elő magánszámukat!!???

díszes társaság

A magyar törvények szerint ha egy szervezetről kiderül, hogy bűnszervezet, azt azonnal fel kell számolni, vagyonát az állam javára el kell kobozni! Az egyik magyar bíróság jogerősen többévi börtönre ítélte az MSZP egyik megyei vezetőjét és ifjúsági szervezetének vezérét, a volt parlamenti képviselő Zuschlagot és több társát, valamint kimondta: bűnszervezetben követték el tetteiket! Ugyan ez a vád a következő bírósági bűnügyi perekben több más MSZP vezérrel szemben is: a volt parlamenti képviselő és erzsébetvárosi MSZP-s polgármester Hunvald, a terézvárosi MSZP-s polgármester Verók, a volt parlamenti képviselő, fővárosi frakcióvezető, főpolgármester-helyettes és budapesti pártelnök Hagyó, vagy a HM MSZP-s tábornoki-miniszteri bűnbanda: Juhász Ferenc miniszter és 18 beosztottja és a moszkvai magyar követség ingatlanain túladók MSZP-s külügyesek: Göncz Kinga és csicskásai tekintetében is! A vádlottak padjának vendége Szilvássy György nagyképű titok miniszter és a Parlament nemzetbiztonsági bizotságának volt MSZP-s elnöke Tóth Károly is, társaik az MDF-t szétverő nagyképű egykori igazságügyminiszter és pártelnök Dávid Ibolyka a frakcióvezető haverjával együtt! Ők is mind volt parlamenti képviselők.

És az MSZP még mindig legális párt, néhány hazaáruló szócsöve, mint Heller Ágnes mocskos hazugságok zuhatagával járatják le Magyarországot azt remélvén, hogy Orbán Viktornak ártanak! A „hazudtunk reggel, délben, este, hónapokon, éveken át” bűnbanda most Lázár Jánost vette célba ocsmány módon összemontírozott és ezzel félreérthetővé vált, néhány évvel ezelőtt elhangzott szavainak átpreparálásával! Antoniewicz Rolandal is ezt tették 23 évvel ezelőtt! Még nyilas vezért is csináltak belőle a Kádár Társaság „vezérsége” után!!! Még mindig bárkit büntetlenül hírbe hozhatják azért, mert némely exávéhás bíró fütyül a jogra, törvényekre! Többnyire olyanok, akik most Orbán Viktortól és a FIDESZ-KDNP-től féltik a bírói függetlenséget! A saját szájuk íze szerinti függetlenséget: “belerúgni a jobboldaliakba, felmenteni a vörös nácikat és segítőiket“! Ha az MSZP bűnszervezetté lenne nyilvánítva, ilyesmi nem történne meg, nem történhetne meg, mert a budapesti és strasbourgi képviselőcsoportja ezzel automatikusan megszűnne, hiszen pártlistákról kapták a mandátumot!!!

Mikor veszik el a kitüntetéseket az arra érdemtelen vörös-náciktól és nem kapnak végre kitüntetést azok, akik ellenük harcoltak?! Azok, akik ma a legnagyobb nyomorban élnek, pedig a vörös náci hazaárulókkal szemben, ők voltak az igazi hazafiak, hősök! Ma már súlyosan beteg gyermeteg öregemberek, akiknek minden jó szó, dicséret jól jön! Miért nem kapnak tartalékos tiszti, a legjobbak pedig főtiszti rangot, akik valóban részt vettek a pártállam megdöntésében!? Például a legjelesebb, az 1956-os hadirokkant s 1968-as ellenálló Antoniewicz Roland, aki e téren igazi nemzeti hős! Csermanekék még az Életmentő Emlékéremre sem tartották érdemesnek, pedig ő aztán megérdemelte volna! Életet mentett! Antoniewicz könnyen az életével fizethetett volna azért, amit megtett! Csermanek ámokfutása után egyébként több sikertelen merényletet követtek ellene, de az Isten szolgáját (aranymisés ministráns, nyugalmazott sekrestyés) Isten mindig megmentette! Megmentette és segítette. Persze nem anyagiakkal, hanem jobbnál-jobb ötletekkel! Az igazi magyar emberek, akik személyesen jól ismerik, mind csak jó szavakkal tudják illetni ma is! Azért nem esik róluk szó, mert az SzDSZ, MDF és a többi párt teljesen megfeledkezett róluk, hiszen annyira szerények, hogy nem kérnek, nem panaszkodnak, hősi tetteikkel nem dicsekednek! Na és nem pályáztak babérokra, hivatalra, jól jövedelmező képviselőségre! Sajnos sokuk ma is üldözött, lenézett…

Ha a FIDESZ-KDNP kormány nem mer radikális eszközökkel a vörös pestis irtásába kezdeni, az ország nemcsak újra beteggé válik, de akár el is pusztulhat! Mert miközben erőre kap a szélsőjobboldal (nem azok, akiket pimaszul azzá nyilvánították a komcsi brigantik! És a vörös nácik úgy szaporodnak mint a nyű!!! Nemcsak erkölcsi tartásuk nincs, de még egymást is meglopják, elárulják! Talpra magyar, hí a haza!!!

Inaçio Angelos, Coimbra, Portugália, 2011 március idusán

DÖBRÖGIK BŰNE – ANTONIEWICZ ROLAND 12 FŐ BÚNE

2011. november 25., péntek

Antoniewicz Roland 12 fő „bűne”

Antoniewicz Roland 12 fő „bűne”A FIDESZ-KDNP által meghírdetett, Lázár János frakcióvezető nevével fémjelzett “Az MSZP osztozik az MSZMP felelősségében” című program mindenképpen támogatandó! Mert nemcsak a bűnösök megbüntetésre kerülhet végre sor, hanem megannyi gaztettük napvilágra kerülése is! Az MSZMP utódpártjának az elnöke, a KISZ egykori vezére Gyurcsány Ferenc 2006-ban Balatonöszödön cinikusan és büszkén ország-világnak bejelentette: „hazudtunk reggel, délben és este, éjjel és nappal, hónapokon, éveken ár, mindenkit becsaptunk! ” Tény és igaz! a vörösnáci párt és csatlós szervei (ávéhá, népfront, KISZ, Nőtanács, MEASZ, a pártpropagandisták és ávéhások kezében lévő média valamint az általuk szilárdan irányított gazságszolgáltatás (az „i”-t az elején szándékosan hagytuk ki!!!) rengeteget hazudott össze sok mindenről és sok mindenkiről. Ha kellett, hamis „dokumentumokat”, „bizonyítékokat” is legyártottak. Antoniewicz Roland ellen is. Mindazok, akik még mindig sárral dobálják meg Antoniewicz Rolandot, vagy az egykori állambiztonsági szervek tisztjei, besúgói, téglái, titkos tisztjei, vagy pedig a pártállami diktatúra fenntartójának, az MSzMP-MSzP-nek az egykori-mai tisztségviselői.

Antoniewicz Roland grafikája

Senki sem csodálkozott, vagy inkább nem akart csodálkozni azon, hogy miért éppen Antoniewicz Rolandal foglalkoznak ennyit, miközben lavinaszerű, hazugságokkal és valós tényeknek ferde tükörben történő bemutatásával megpróbálták egy jól irányított hecckampányban lejáratni, erkölcsileg, anyagilag és jogilag ellehetetleníteni! Sokan ezt a hecckampányt arra használták fel, hogy „bizonyítsák” a bizonyíthatatlant: ők aztán „valódi demokraták”! Sokan olyanok is meglovagolták ezt a sánta paripát, akikről csak később derült ki (vagy még nem derült ki!) az, hogy téglák, besúgók, vagy éppen titkos ávéhás tisztek, esetleg pártpropagandisták, munkásőrök stb voltak! Még a „nyilas röplap”-ügyben eljáró bíróról is kiderült, hogy a jogot gyorstalpalón „végezte el” és ávéhás tégla! Nem csoda, hogy az ellenbizonyítékokra sem ő, sem felettesei, még a Legfelsőbb Bíróság elnöke sem volt kíváncsi! Mert kiderült volna, hogy valamennyien elkövették a hatalommal való visszaélés és hamis vád bűncselekményét! Akár az ügyben eljáró „rendőr”, a BRFK Állambiztonsági Vizsgálati osztályának vezetője, ma „rendőr” tábornok Mikó István „elvtárs”!!! Vajon hány, hamis tanukat, álbizonyitékokat gyártó és forgalmazó ávéhás még mindig randitja a „demokratikus” rendőrség és a bíróságok légkörét?!?

Antoniewicz Roland büszke lehet a felmenőire, rokonaira! Tele vannak velük a lexikonok. De ő is előbb-utóbb ott találja a nevét, mert igaz és szerény, segítőkész ember, nagy hős és kiváló alkotó…

Antoniewicz Rolandot az emeszempés-emeszpés-ávéhás-álújságíró bűnözők belekeverték mindenbe, amibe csak lehetett. Elnevezték „szélsőbaloldalinak” is, meg „szélsőjobboldalinak”. De soha igazat nem írtak róla! És ma sem írnak. Pedig ma már az interneten rengeteg olyan hites dokumentum található (csak jóakarat kell a megtalálásukhoz!), amely egyértelműen megcáfolja a sok-sok hazugságot és Antoniewicz Roland mellett áll ki! Aki csak egy kicsit is tud lengyelül és elkezd kutakodni Antoniewicz Roland múltjában, egyből arra is rájön, hogy „itt valami nagyon, de nagyon nem stimmel”! Nem Antoniewicz Roland lengyelországi vagy magyarországi múltjával! Azzal a hazugság-áradattal, amely még mindig jó céltáblának találja személyét! Nézzük hát először a lengyelországi múltját, ahol 1967-ig majd’ 20 évet élt.

Antoniewicz Roland részt vett az 1956-os poznani forradalomban és megsebesült.
Az egyik szemtanú, egy hatósági orvos igazolása Antoniewicz Roland 1956-os sebesüéléséről, hadirokkantságáról

Antoniewicz Roland Budapesten született közvetlenül a háború befejezése után. A több könyv szerzője, több nyelven anyanyelvi szinten publikáló újságró-író (a lengyel sajtó közlései szerint az egyik legjobb a szakmában!) lengyelörmény édesapja: Zdzislaw Antoniewicz élsportoló is volt (megszámlálhatatlan versenyt nyert és állami kitüntetést kapott sportolóként és edzőként, sportbíróként), emellett a nem internáci színezetű lengyel-magyar barátság fáradhatatlan bajnoka volt.

Zdzislaw Antoniewicz kitüntetései

Zdzislaw Antoniewicz 1944 március 19-én a Bakáts téri katolikus templomban a reggeli órákban vette el Roland édesanyját, Karapancsits Teréz magyarörmény hadiőzvegyasszonyt. Ez mentette meg az életét (és sok-sok, az esküvőn jelenlévő, zömében jobboldali magyar hazafiét is!), mert a hajnalban hazánkat megszálló német katonai egységek előőrseként Budapestre érkezett Gestapósok, már kora reggel lázasan hozzáfogtak a felkutatásához, hogy letartóztassák! Nem ok nélkül. Még Poznanban, ahol született és élt, Zdzislaw Antoniewicz írt egy cikket arról, hogy a hitleri és a sztálini ideológia között csak árnyalatnyi különbség van és életveszélyes bla-bla az egész! Emiatt a német Gestapó és a szovjet NKVD (a KGB elődje) egyaránt kőrözte!

Hitler és Sztálin elvtársi együttműködésben KÖZÖSEN rohanták le Lengyelországot 1939. szeptemberében – Antoniewicz Roland grafikája

Antoniewicz Zdzislaw a lengyel-magyar barátság bajnoka volt. A fia, Roland is az. Egyiküknek sem köszönték meg, üldözték őket…

Zdzislaw Antoniewicz rövíden a halála előtt

Zdzislaw Antoniewicz lengyel karpaszományos hadnagy, 1939 szeptemberében, a hadüzenet nélküli sztálinista-hitlerista agresszió után, megannyi lengyel hazafi honfitársával együtt, bevonult a lengyel hadseregbe és hősiesen részt vett a védelmi harcokban, amiért többször ki is tüntették. Az összeomlás és a kapituláció hajnalán menekülnie kellett, mert jól tudta: sem a német sem a szovjet hadifogságot nem fogja túlélni! Magyarországra szökött, mert gyerek kora óta nagy barátja, tisztelője volt hazánknak, az olykor viharos közös múltunknak, a szintén örmény származású Bem Józsefnek, Petőfi Sándornak, Lázár Vilmosnak, Török Ignácnak, Czetz Jánosnak és Kiss Ernőnek. Tudta, hogy a magyar becsület megmenti őt is, honfitársait is. Nem is tévedett! Magyarországra akkoriban 140.000 lengyel katona és civil szökött át. Sokan teljes menetfelszerelésben, álig felfegyverezve. És a magyar testvérek erre nagyvonalúan szemet hunytak! Mi több: lehetővé tették azt, hogy teljes lengyel katonai alakulatok teljes menetfelszerelésben bántatlanul átvonuljanak a jugoszláv határig, ahonnan aztán némi kitérővel sikeresen átjutottak Franciaországba, az ott – Angersben – újjáalakuló lengyel hadsereghez! Mindezt akkor, amikor gróf Teleki Pál miniszterelnök elutasította Hitler azon követelését, hogy átengedje a Wehrmacht egységeit a Kassa – Velejte vasútvonalon, hogy a lengyeleket hátba támadhassák! Ezekről az évekről rengeteg visszaemlékezés, tanulmány, könyv jelent meg, amely újabb bizonyítékot szolgált a magyar-lengyel barátságnak és az Antoniewicz család példátlan hősiességének! Ezt a barátságot támadták meg és vonatták kétségbe az Antoniewicz Rolandot és szüleit erkölcstelenül támadó és lejárató vörösnácik!

Antoniewicz Zdzislaw egyik könyve. A felejthetetlen magyarországi éveiről, a sok-sok magyar barátról – igaz emberről. Nem csoda, hogy az MSZMP-MSZP-ávéhás bűnözők féltek a fiától, Antoniewicz Rolandtól!

Zdzislaw Antoniewicz nem menekült el a biztonságosabb Nyugatra, pedig ő is megtehette volna. Itt maradt, mert a lelkiismerete azt diktálta: itt van rá a legnagyobb szükség! És erre kérte őt több barátja-földije, akik a londoni lengyel emigrációs kormány vezetői voltak. Köztük volt gróf Edward Raczynski (1934-1945 között a Lengyel Köztársaság londoni nagykövete, 1941–1943 az emigrációs kormány külügyminisztere, 1979–1986 között a Lengyel Köztársaság emigrációs Elnöke), Leon Orlowski budapesti lengyel követ (1941-ig), Józef Zaranski budapesti lengyel konzul és Dr.Zbigniew Zaleski professzor, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója. Zdzislaw Antoniewicz az utóbbi helyettese lett, azon belül is az ifjúsági, egyházi és a hírszerzési ügyek felelőse (1941-től amikor a budapesti Lengyel Követség megszünt, az ügyek jelentős részét a Lengyel Intézet vette át). Rengeteget tett a magyar-lengyel barátságért! Id.Antall József miniszter, menekültügyi kormánybiztos rokonaként (Roland későbi keresztapja), gyorsan kapcsolatba került a legfontosabb politikusokkal és egyházi személyekkel, akik életük végéig a barátjának tekintették! A hadvezetésben Kéri Kálmán ezredes, Baló Zoltán ezredes, Nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredes és mások. A politikusok közül Pethő Sándor és Tibor fia, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter és sokan mások, akiknek köszönhetően Magyarország nem adott ki a németeknek és a szovjeteknek egyetlen egy lengyelt sem! Ellenben mindenben, amiben csak lehetett, segítették az itteni lengyeleket. A katolikus egyház részéről Serédi Jusztinián hercegprímás mellett a titkára és egyben a kultuszminisztérium főosztályvezetője, Beresztóczy Miklós páter, Varga Béla kanonok, balatonboglári plébános, a Nemzetgyűlés későbbi elnöke és Lékai László balatonlellei plébános, későbbi esztergomi érsek, bíboros-prímás, Mindszenty József zalaegerszegi plébános, későbbi hercegprímás, valamint Hanauer Árpád váci püspök, továbbá Badalik Bertalan püspök, a Szent Domonkos Rend magyarországi tartományának főnöke. A hathatós segítségükkel sikerült elérnie azt, hogy az egész háború alatt Balatonbogláron működhetett akoriban Európa egyetlen lengyel gimnáziuma, Vácott pedig a lengyel zsidógyerekek árvaháza és iskolája.

A budapesti Lengyel Intézet helyettes igazgatója, a lengyel követség I.titkára Zdzisław Antoniewicz szerkesztó (balról az eső), Szapáry Erzsébet grófnő, id.dr.Antall József Antall miniszter, menekültügyi kormánybiztos, Antoniewicz Roland szerkesztő keresztapja és ifj.dr.Antall József miniszterelnök édesapja, dr.Henryk Sławik, a lengyel országgyűlés képviselője valamint jobbról Varga Béla főtisztelendő atya, Balatonboglár plébánosa, a magyar Nemzetgyűlés elnöke (1947-ig) az FKgP részéről a balatonboglári lengyel gimnázium egyik ünnepségén

Antoniewicz Roland meghívója a barátjával, II.János Pál pápával való budapesti találkozásra

Zdzislaw Antoniewicz magyarországi évei alatt nagyon tevékeny volt. Lengyel lapokat szerkesztett (Kajtár Jenő csak névleges szerkesztőjük volt az akkori magyar sajtótörvények miatt!), könyveket adott ki, irányította a Budapest-Zakopane-Krakkó és Budapest-London között összeköttetést teremtő titkos futárszolgálatot és a formálisan Edmund Fietz-Fietowicz vezette lengyel hírszerzést, amely az oroszok és a németek háborús kegyetlenségeit és a magyarországi lengyel menekültek ellen irányuló akciókat igyekezte feltérképezni.

Gróf Keglevich István atya II.János Pál pápával beszélget. Antoniewicz Roland hozta össze a két barátját (balról takarásban)

A háború után Zdzislaw Antoniewicz a még londoni irányítású lengyel követség sajtóattaséja és a Nemzetközi Vöröskereszt lengyel szekciója magyarországi főmegbizottja volt. Utóbbi minőségben a hadifogságból visszatérő, hazatelepülő lengyelek ezreinek ügyes-bajos dolgait intézte és szó szerint életeket mentett. Nem csoda, hogy 1947. őszén hazarendelték. Aztán a már szovjetbarát hatóságok a határon letartóztatták és évekre „vizsgálati fogság” címén bebörtönözték. Így került vele együtt Lengyelországba a Budapesten született, magyar állampolgár fia, melynek állampolgárságát az exávéhás-emeszempés belügyesek máig törvényt sértve és számos bűncselekményt megvalósítva, máig nem akarják elismerni! Az állampolgársági bizonyítvány iránti kérelmére, a Legfelsőbb Bíróság figyelmeztetése ellenére, az egymást soron követő belügyminiszterek még mindig nem válaszoltak! Pedig a harminc napos törvény által előírt határidő már réges-rég letelt!!!Ezzel szemben beosztottjai még a folytatólagos és tömeges közokirathamisítástól, a bíróságok félrevezetésétől sem riadtak vissza, csakhogy bizonyítsák hazugságukat: a Budapesten, magyar állampolgár szülőktől született Antoniewicz Roland „nem magyar állampolgár”! Reméljük ezen is változtat Orbán Viktor miniszterelnök, miután határozottan kijejentette: „nem tűrhetjük el, hogy akár egyetlen magyart is megfosszanak az állampolgárságától abban az országban, ahol él”!

A

Kurier Polski c.lapban közzétett nekrológ

Ahhoz, hogy tisztán lássuk, mennyire hazudtak és csaltak Gyurcsány és vörösnáci pártjának, ávéhájának az emberei az elmúl 25 évben, nézzük meg előszőr azt is, kik is voltak Antoniewicz Roland felmenői! Mert ugyebár „nem esik messze az alma a fától”! A Kurier Polski c. tekintélyes fél ellenzéki napilap 1984 október 26-i száma ezt írja édesapja nekrológjában: „Antoniewicz Zdzislaw a Wielkopolskai Felkelés tisztjének a fia, a Januári Felkelés tisztjének az unokája” volt. Ez már nagyon elgondolkodtató! Az Wielkopolskai Felkelés 1918-1919-ben meghozta Lengyelországnak a várva várt függetlenséget és a németek által megszállt Poznan városának és Wielkopolska tartománynak a visszaszerzését. Az utóbbi pedig az nagyorosz náci önkény és lengyel-ellenes terror elleni égbekiáltó tiltakozás volt! Utóbb kiderítettük, hogy mindketten, azaz Zdzislaw nagyapja és édesapja — egység-parancsnokokként — vettek részt a Wielkopolskai Felkelésben, hiszen a főparancsnok Józef Dowbór-Musnicki vezérezredes régi családi barátjuk volt! Mi több — amiről a még a pártállami időkben kiadott félig ellenzéki lap nem írhatott — Zdzislaw édesapja és Roland nagyapja a lengyel-szovjet háború kitörésekor (a lengyelek ezt lengyel-bolsevista háborúnak nevezik!, mi inkább a lengyel-vörösnáci, vagy lengyel-szovjet háború névnél maradjunk!) bevonult a Józef Pilsudski marsall vezette legendás I. hadtestbe (Pierwsza Brygada) és Lembergnél hősi halált szenvedett! A legmagasabb lengyel katonai kitüntetéssel, a Virtuti Militari érdemrend nagykeresztéjével tüntették ki posztumusz. A poznani Citadella lejtőin kialakított Hősök Temetőjében, a Wiekopolskai Felkelés hőseinek parcelláján, katonái között helyezték örök nyugalomra.

A Lengyel Legionisták Egyesülete tagjai a lengyel-szovjet háború hős önkéntesei voltak. Sokan életükért fizettek a magyar-lengyel barátságért. Több legionista magyarörmény volt, akár Miklóssy Ferdinánd Leó elnök. Fent: Miklóssy Ferdinánd Leó a halála előtt 5 évvel. Középen: Miklóssy Ferdinánd Leó lengyel legionista egyenruhában. Alul: A Lengyel Legionisták (akik magyarok voltak!!!) kőbányai emlékműve a Népligetben. Ráférne a konzerválás!

(Itt csak zárójelben említendő: a Miklóssy Ferdinánd Leó hős magyarörmény hazafi vezette Magyar Legionisták Egyesületének többtucat tagja is Zygmun Antoniewicz – Roland nagyapja – parancsnoksága altt részt vett a lengyel-szovjet háborúban. Többen közülük hősi halált szenvedtek! Emlékművük a Népligetben, néhány lépésnyire az 1-es villamos Vajda Péter úti megállójától található meg! Csoda, hogy a vörösnácik nem vették észre és nem repítették a levegőbe, ahogyan ezt az Aréna úti Regnum Marianum templommal megtették!)

Antoniewicz Roland hős dédapja és kitüntetései. Az 1863-as Januári Felkelés és az 1918-1919-es Wielkopolskai Felkelés tisztje, parancsnoka volt.

Antoniewicz Roland hős nagyapja, Zygmunt Antoniewicz. Az 1918-1919-es Wielkopolskai felkelés tisztje, parancsnoka, majd a lengyel-szovjet háborúban Józef Pilsudski marsall tisztje, parancsnoka volt. És a kitüntetései. Lembergnél hősi halált szenvedett.

Mindezek a tények már önmagukban is rávilágítanak arra, hogy az ávéhás-emeszempés-emeszpés vörösnáci hazugságokkal ellentétben, Antoniewicz Rolandnak semmi köze nem volt és nem is lehetett sem a kommunistákhoz sem a fasisztákhoz! Hiszen — mint már említettük — „nem esik messze az alma a fától! ” De nézzük tovább a tényeket! Sok meglepő, hátborzongató és hősiesnek mondható részlet rajzolódik ki makacs kutatásaink, kutakodásaink nyomán! Antoniewicz Roland, a nyelvzseni, azzal hívta magára August Hlond és Stefan Wyszynski hercegprímások korábbi titkárának, Antoni Baraniak poznani metropolita érseknek a figyelmét, hogy latinul is, lengyelül is kiválóan ismerte az egész szentmiseliturgiát! Mi több: több nyelven (köztük igazi anyanyelvén: örményül is!) fujta a Miatyánkot, az Üdvözlégyet és a Hiszek egyet! És Roland érseki ministráns, majd az érsek barátja, végül pedig a két legnagyobb barátjának: Stefan Wyszynski hercegprímásnak és Karol Wojtyla krakkói érseknek, a későbbi pápának a barátja lett! Az ávéhá börtönből kikerült, ugyancsak nyelvzseni édesapja pedig a poznani érsek titkos munkatársa! Ő fordította németre azt a pásztorlevelet, amelyet az érsek a lengyel püspöki kar nevében a lengyel milleniumi ünnepségek alkalmából intézett a nyugatnémet püspöki karhoz, és amely Moszkvában és Varsóban óriási botrányt váltott ki!

Antoni Baraniak poznani metropolita érsek és a legjobb barátja: Stefan Wyszynski gniezno-varsói bíboros-érsek, hercegprímás. Mindeketten Antoniewicz Roland barátjai voltak. A hercegprímás egyik, Antoniewicz Rolandnak megküldött üdvözlete. Sokat leveleztek.

Antoni Baraniak érsek (a trónon) Úr Napi körmeneten. Antoniewicz Roland évekig a ministránsa és tanítványa, barátja volt (jobbról, takarásban).

Antoni Baraniak érsek és VI.Pál pápa

Antoni Baraniak érsek és Antoniewicz Rolandnak írt szívélyes dedikációja

A poznani főszékesegyház, ahol Antoniewicz Roland évekig volt Antoni Baraniak érsek ministránsa

Roland első „bűne” az volt, hogy élete egybenőtt a kommunisták által annyira gyűlölt egyházzal! Mert Roland pap akart lenni. Méghozzá örmény pap! A szovjetek pedig a legerőteljesebben az örmény egyházat és akár Hitler a zsidókat – az örményeket – üldözték! Roland ministránsként, egy czenstochowai ministráns-találkozón ismerkedett meg egy vele egyidős, kelet-lengyelországi ministránsal, bizonyos Jerzy Popieluszkoval, aki akkor kijelentette, hogy „pap akarok lenni”, mire Roland „visszavágott”: „én is pap leszek, de örmény pap! ” Készült is Velencébe, hogy az ottani örmény Mechitarista kongregációnál elvégezze a papi szemináriumot, de sajnos Velencébe rajta kívül álló okokból soha nem jutott el. Viszont a később a Solidarnosc-mozgalom egyik kulcsfigurájává vált Jerzy Popieluszko páterrel igen élénk kapcsolatban volt! Több „reakciós” magyar papot is bemutatott neki, köztük gróf Keglevich Istvánt, a Damjanich utcai Kis Regnum Kápolna igazgatóját, aki 10 évet ült le Kádár börtönében Márianosztrán csak azért, mert hű volt Jézushoz és tanításaihoz! Antoniewicz Roland 15 évig volt mellette sekrestyés és arany misés ministráns! Ehhez persze a plébános engedélyére is szüksége volt, de gróf Dóczy László (Zsigmond OP atya) , a Szent Domonkos Rend magyarországi tartományának főnöke szó nélkül áldását adta erre, hiszen Rolandot még tihanyi plébánosi korából jól ismerte! Dóczy Zsigmond atya nagyon szép véleményt írt a 20 éve kiadásra váró, Roland által 3 kötetben, kötetenként mintegy 1200 oldalas, dokumentumokkal és fényképekkel illusztrált visszaemlékezéseiről! Megtalálható az interneten! Nem csoda, hogy mindeddig nem jelent, nem jelenhetett meg, hiszen minden betűje vádirat a kommunizmus ellen!

Gróf Keglevich István atya, a Kis Regnum Kápolna igazgatója, Antoniewicz Roland barátja és gyóntatója. 10 évet ült Kádár börtönében. Antoniewicz Roland 15 évig volt a sekrestyése és ministránsa. A másik képen Antoniewicz Roland ministrál gróf Keglevich István és gróf Dóczy László (Zsigmond OP) atyáknak

Diósi Kornél OP plébános atya igazolása arról, hogy Antoniewicz roland sekrestyés

Antoniewicz Roland Dragos Károly piarista atya, gimnázium igazgató és a kőbányai lengyel templom plébánosa társaságában. Antoniewicz Roland gyóntatója volt, szüleit és őt megeskette, és Rolandot megkeresztelte (id.Dr.Antall József miniszter volt a keresztapja!)

Roland második „bűne” az volt, hogy 1967-ben Velencébe kalandos és hajmeresztő körülémnyek közepette akart disszidálni, de csak Magyarországig jutott el, elfogták, hetekig vendégeskedett a hirhedt Gyorskocsi utcai ávéhá börtönben, a „Susi”-ban, majd kitoloncolták, mire ő néhány nap múlva visszaszökött és gyorsan megnősült, ami miatt – a családjogi törvény rendelkezései miatt – nem tudták kitoloncolni! Aztán magyarul egy kukkot sem értő lengyel ávéhások jöttek érte, akiket — egy hiteles szemtanú, egy tanárnő írásos beszámolója szerint — Antoniewicz Roland „jugoszláv banditákként” lecsukatott a közelben ólálkodó rendőrjárőr által! Az „internacionalizmus” elleni támadást mindkét ávéhá keserűen lenyelte, nehogy az ügy kipattanásával közröhejjé váljanak! Végül a lengyel bíróság a távollétében, „tiltott határátlépésért”, néhány hónap felfüggesztett börtönre ítélte Antoniewicz Rolandot. De ez nem akadályozta meg a lengyel ávéhásokat (különösen nem a Lengyel Nagykövetségen dolgozókat), hogy hazugságaikkal évekig ott ártsanak neki, ahol és ahogyan csak lehet! Antoniewicz Roland pedig rájött arra, hogy ezek a bűnözők ellen a legjobb a saját fegyverükkel harcolni! Tette is a dolgát a rendszerváltásig. Magányos farkasként, mert jól tudta, hogy csak akkor marad mindez titokban, csak akkor lesznek sikeresek a hajmersztő akciói!

Egy ávéhás irat a Történeti Hivatal gyűjteményéből Antoniewicz Roland Magyarországra történt disszidálásáról

Roland harmadik „bűne” pedig az volt, hogy gyerek kora óta cserkész, majd cserkésztiszt volt! Egyik egykori cserkésztársa elmondta, hogy Roland az egyik közös táborozás során „odacsődítette” Antoni Baraniak érsekét, aki a későbbi pápa, Karol Wojtyla krakkói érsek, akkor még kanonok társaságában, késő este érkezett a Wielkopolska Nemzeti Park nevet viselő őserdő kellős közepén lévő tisztáson berendezett cserkésztáborba! Persze, hogy mindenki örült ennek a látogatásnak, hiszen nem tartozik a gyakori dolgok közé, hogy egy érsek celebrálja a szentmisét egy tábori misén! Roland évekig levelezett mind Baraniak érsekkel, mind Stefan Wyszynski hercegprímással, mind a későbbi pápával! Régi barátok voltak! De erről szerencsére a magyar ávéhások nem sokat tudtak! Őket az zavarta, hogy Roland mindenáron magyar-lengyel cserkész egyesületet és magyar-lengyel baráti társaságot akart létrehozni! Ez volt a negyedik „bűne”!

Antoniewicz Roland csak megalapította a Magyar-Lengyel Cserkészszövetséget és a Magyar-Lengyel Országjáró Diákszövetséget. A két első “alternatív egyesület volt!

Roland negyedik „bűne” az volt, hogy 1970-ben Magyar-Lengyel Baráti Társaságot akarta tető alá hozni, majd annak talaján magyar-lengyel cserkész csapatot. Mintegy 1500 leendő alapító tagot szervezett be, a magyar kultúra krémjét! Az alapító okirata házkutatások, letartóztatások egész sorát túlélte! Igen becses ereklye! A Történeti Hivatalban őrzött ávéhás iratokból kiderül, hogy hiába tiltották be a Társaság létrehozását, „Roland csak szervezkedett”! Megpróbálták kitoloncolni – nem sikerült, mert a „baráti szocialista” országok vezetői iszonyatosan féltek tőle! Még a lengyelek sem fogadták vissza! Örültek, hogy megszabadultak tőle! A magyar belügyminisztérium egyik vezetője több tucat levelet váltott ebben az ügyben a pártközpont illetékes ávéháügyi vezetőjével – mindhiába! Még büntetőügyet sem tudtak gyártani ellene! Így aztán többször megpróbálták Rolandot eltenni láb alól, de minden kísérletük kudarcot vallott! Ezért aztán nem csoda, hogy már a neve hallatára gutaütést kaptak! Mert Roland mindig túljárt az eszükön! Persze sok minden más is volt a „rovásán”!

A Magyar-Lengyel Baráti Társaság néhány neves alapítójának aláírása.

A Történeti Hivatalnál őrzőtt iratok sokasága bizonyítja, hogy az MSZMP és az ávéhá vezetői iszonyatosan féltek Antoniewicz Rolandtól! Mert nem tudták kitoloncolni, letartóztatni, megölni! Súlyos púp volt a hátukon!

Roland ötödik „bűne” az volt, hogy 1968-ban lefasisztázta a Szovjetuniót és a Varsói Szerződést (tagállamaival együtt) azért, mert – szavai szerint – „fasiszta agressziót követtek el a független Csehszlovákia ellen! ” És plakátjain éltette Dubcseket és a Prágai tavaszt! Mintegy három havi vizsgálati fogság után bíróság elé citálták, de itt is kudarcot vallottak: az ügyet egy, erősen jobboldali érzelmű fiatal bíró tárgyalta — Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyészség jelenlegi sajtófőnöke, Sólyom László Köztársasági Elnök legfőbb ügyész-jelöltje —, aki jelképes, felfüggesztett ítéletet hozott! De segítettek Rolandnak mások is, akik egyre jobban „unták” Csermanek János diktatúráját. Köztük Pethő Tibor újságíró, a MÚOSZ és a Népfront alelnöke, a Magyar Nemzet főszerkesztője, majd a rendszerváltás után a Szerkesztő Bizottságának elnöke, Pálffy József, a MÚOSZ elnöke, a Magyarország főszerkesztője, Pálffy István újságíró, FIDESZ-KDNP színeiben megválasztott országgyűlési képviselő nagybátyja. Aztán Kéri Kálmán „horthysta” ezredes, a rendszerváltás után vezérezredes, az Országgyűlés doyenje-képviselője, vagy Nánási László, a Nemzeti Parasztpárt egykori főtitkára. És még sokan mások. Mert vakon megbíztak Rolandban és imponált nekik az elszántsága és az, hogy „magányos farkasként” kész volt a végsőkig kűzdeni a rezsim megdöntéséért, ami végül sikerült is neki! De erről később.

Antoniewicz Roland 1968-as bírósági ítélete, és annak megsemmisítése. Előtte az ügyészségi és bírósági ávéhás téglák mindent elkövettek, hogy ez ne történjen meg!

Roland hatodik „bűne” az volt, hogy lengyel volt! Méghozzá a „legreakciósabb”! A lengyelektől a maszopos-ávéhás hatalom iszonyatosan félt! Mert mások voltak, mert a kommunistáknak nem sikerült térdre kényszeríteni ezt a büszke és igaz népet! Lengyelországban nem sikerült betiltani a szerzetesrendeket, szétverni az egyházat és iszonyatos lelki erejét, nem sikerült kisöpörni a paraszt padlásokat és megszüntetni a magán gazdaságokat, térdre kényszeríteni a kisiparosokat, nem sikerült a lengyeleket terrorizálni, mesékkel etetni őket! Kevesen tudják, hogy az 1956-os dicső Forradalom Lengyelországban, méghozzá Poznanban, 1956 június 28-án kezdődött! A tizenegy éves suhanc Roland az édesapjával együtt részt vett a megyei ávéhá központ Kochanowski utcai székháza ostrománál és megsebesült (később Roland szüleivell együtt pénzt, ruhát, élelmet, gyógyszereket gyűjtött a bajba került 56-os magyar testvéreknek és az adományokat a második világháborús lengyel futárok vitték titkos utakon Magyarországra!). Igazolt hadirokkant, mert többen tanúsítottak azt, hogy poznani 56-os hős hadirokkant! Hiszen – mint már írtuk – „nem esik messze az alma a fától”! Persze Csermanek bűnbandájával ellentétben, az 1956 őszén hatalomra került Wladiszláv Gomulka párt első titkár azonnal amnesztiát hírdetett nemcsak az ötvenhatos hősöknek, de az összes politikai elítéltnek! Roland ezért úszta meg a letartóztatást! De nem úszta meg a lengyel ávéhások mind nagyobb haragját, mert állandóan olajat öntött a tűzre! Rengeteg olyan „ügyet” produkált, amiért Magyarországon kötél járt volna! Ő mindig megúszta, mert bizonyítékokat soha nem találtak ellene! És Magyarországon csak folytatta az elkezdett utat! A magyar ávéhások, az állampárt minden egyes magyarországi lengyelt megfigyelt. Különösen a Solidarnosc-korszakban! És minden lengyelbarát magyart. Persze az érintettek többsége tudott erről és nagyon óvatos volt. De nem mindenki. Ezért ölték meg szinte egymás után Roland több magyar barátját, köztük Elbert Jánost, Kerényi Gráciát, Fábián Zoltánt, Kizmann Lajost, Hajdu Istvánt és másokat. Csak a Roland elleni merényleteket puskázták el, ami egyre nagyobb dühöt váltott ki a rezsim vezetőiben és ávéhás csicskásaiban!

Antoniewicz Roland és édesapja régi barátja és harcostársa: Kéri Kálmán vezérezredes társaságában, Érmelléki utcai lakásán

Roland hetedik „bűne” az volt, hogy a lengyel nagykövetség és az magyar ávéhá többszöri tiltása, fenyegetése ellenére, „újságíróskodott”. Tömegével írta a lengyel és a magyar sajtóban megjelenő kisebb-nagyobb cikkeit, pedig – tolvaj kiált rendőrért alapon – minduntalan azt hangoztatták: „nem újságíró, csaló”! Le is írták különböző jelentésekben, amelyek megtalálhatók a Történeti Hivatalban! Pedig nem az újságíró, akinek erről papírja, kinevezése van, hanem aki tömegével publikál cikkeket! Többezer írása jelent meg a két ország lapjaiban. És más nyelveken is! A magyar-lengyel barátság fényes történelmi lapjait mutatta be, népszerűsítette a két ország történelmét, kultúráját, alkotóit. Mintegy 250 lengyel színészt „importált” a magyar játékfilmekbe, közvetített koprodukciók létrehozásánál, képzőművészek számára a másik országban és Nyugaton szervezett kiállításokat. De ez mind csak egy keskeny szelet a tevékenységéből, hiszen emellett lengyel könyvekről írt lektori jelentéseket a magyar és magyar könyvekről a lengyel könyvkiadóknak abban a reményben, hogy meg is jelennek a másik ország nyelvén! Még könyvet is írt Lengyelországról, amelyet megjelenése után a pártközpont azonnal bezúzatta! Annak ellenére, hogy a párt kiadója öles betűkkel reklámozta a könyvet. Annak ellenére, hogy más kiadók is – írásban! – igen kedvező véleményt írtak róla. És miért történt meg mindez? Mert Roland képtelen volt hazudni! (Ha készített valakivel interjút, vagy csak írt róla, ötször megkérdezte: nem tévedett-e!) Valóban megírta azt, mit kell tudni Lengyelországról! És a vörösnáci hamisprófétákat ez is nagyon idegesítette!

Az egyik varsói hetilap, a FILM főszerkesztőjének igazolása arról, hogy Antoniewicz Roland a budapesti tudósítójuk, munkájával elégedettek, számtalan cikkjét publikálták, melyekben a magyar filmművészetet és alkotókat propagálja. És a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének sajtóattaséja, ávéhás besúgó által írt jelentése arról, hogy “Antoniewicz Roland nem újságíró, szélhámos”. Ki hazudik reggel, délben, este, hónapokon és éveken át és mindenkit becsap??!!

Antoniewicz Roland “Mit kell tudni Lengyelországból c.könyvét a Kossuth Könyvkiadó megjelenése előtt erőteljesen propagálta. Aztán a pártközpont betiltotta. Egyenesen a nyomdából a zúzdába került.És a Tankönyvkiadó igazolása arról, hogy Antoniewicz Roland könyve JÓ KÖNYV!

Roland nyolcadik „bűne” az volt, hogy erőteljesen kapcsolatban állt a Nyugatra emigrált jobboldali, kommunistaellenes lengyel ellenzék vezéralakjaival, köztük Jerzy Giedroyc herceggel, a lengyel pártállam vezetői által a pokolba kívánt párizsi Kultura című folyóirat és számos neves jobboldali írók könyveit megjelentető főszerkesztő-kiadóval. A Giedroyc herceg által Rolandnak írt számos levele ugyancsak megtalálható az interneten! Ha az idegen nyelveket nem ismerő magyar ávéhások ennek a levelezésnek a nyomára találtak volna, ez elegendő okot szolgált volna arra, hogy — mondjuk —„kémkedésért” hosszú évekre bebörtönözzék! Hál’Istennek ez a momentum elkerülte a lankadó, idegen nyelveket nem ismerő figyelmüket! És Roland jelentéseket, tényfelismeréseket, adatokat küldött a Párizs melletti Mesnil-le-Roi városkában élő és tevékenykedő Giedroycnak, javaslatokat írt arra vonatkozólag, milyen magyar szerzők könyveit érdemes megjelentetni! E mellett számos cikket is küldött, amelyek a legkülönfélébb álneveken a nyugati sajtóban meg is jelentek. Még Amerikában is, a Magyarok Vasárnapjában, ahol – a rendszerváltás után – több írása már a saját neve alatt is megjelent. Mert az ősi örmény Bagratuni név az Antoniewicz család igazi neve! A Kelet-Lengyelországban élt felmenők belpolitikai okok miatt a XVII. században lengyelesítették az Antonjan toldalék nevet és elhagyták a Bagratunit, ahogyan ezt tette több tucat másik, Lengyelországban már néhány évszázada élő örmény arisztokrata család. Azonban híres genealógusok egész sora ezt a tényt és a Bagratuni-családfát írásban is elismerte! Antoniewicz Roland édesapja halála után, a Bagratuni-ház fejeként döntött úgy, hogy visszatér ősi nevéhez, amit – bűncselekményt töbrendbelileg, folytatólagosan elkövetve – a belügyben és a közigazgatásban ottragadt ávéhások újra és újra megpróbálják meghiúsítani, semmissé tenni. De „a hazug embert gyorsabban lehet utolérni, mint a sánta kutyát” közmondás igazsága szerint, előbb-utóbb ők is börtönbe kerülnek gaztettjeik miatt! Giedroyc herceg mellett, Antoniewicz Roland – Roland von Bagratuni – Giedroyc több barátjával is élénk kapcsolatban állt, köztük a lengyel származású Zbigniew Brzezinskivel, az USA elnökének nemzetbiztonsági főtanácsadójával! Később a Solidarnosc-al is kapcsolatba lépett. Erről is több bizonyíték kering az interneten!


Jerzy Giedroyc herceg, a párizsi Kultura és más bolsevista-ellenes kiadványok főszerkesztője és kiadója volt.Az egyik képen Zbigniew Brzezinski lengyel származású USA politikussal. A többi képen levelei Antoniewicz Rolandhoz. A professzori címzésre azért volt szükség, hogy a küldemények ne akadjanak fenn az ávéhások hálóján.

Az Antoniewicz Roland által készített, világszerte publikált képen Henryk Jankowski gdanski kanonok-plébános (balról), Szent Jerzy Popieluszko atya, a vörös náci bűnözők által kegyetlenül megölt varsói plébános, Antoniewicz Roland barátja és Lech Walesa, a Solidarnosc vezére, későbbi lengyel köztársasági elnök látható. Mind jól ismerték egymást.

Roland kilencedik „bűne” az volt, hogy kitartó majd’ egy évtizedes munkával, filmrendező-asszisztens, majd első aszisztens lett az akkori legnagyobb magyar filmrendezők mellett. És amikor ávéhás-emeszempés óhajra kirúgták a Magyar Filmgyártó Vállalattól, a magyar filmvilág színe-java nemcsak kiállt mellette, de azt is elintézték, hogy a Magyar Televízió műsorszerkesztője és szerkesztő-rendezője legyen! A vörösnácik már az MTV-s pályafutása legelején megpróbálták ellehetetleníteni és a televíziótól kiebrudálni. Évekig nem sikerült. Azt sem tudták megakadályozni, hogy önálló filmeket készítsen! Az első filmjét, az Utcalabirintust szó szerint a semmiből teremtette elő! Mert nem kapott rá semmilyen komoly keretet! Ő teremtette elő a szükséges pénzt és sokak elmondása, írásos véleménye szerint: „nagyon jó filmet készített”! Ennek ellenére nem engedték ki sem Oberhausenba, sem Mannheimbe, sem Velencébe vagy más rangos nyugati filmfesztiválra, mert a boritékolt sikere végleg megcáfolta volna eddigi hazugságaikat! És Roland megint szembeszállt velük! A hóna alá kapta a film nullkópiáját és kivitte Lengyelországba a kosalini ifjúsági filmfesztiválra, ahol Oklevelet kapott! Ezzel az „Utcalabirintus” betiltása is meghiúsult, mert az MTI nyomán, az egész magyar sajtó hírül adta Roland győzelmét! Tetszett-nem tetszett, az MTV bemutatta a filmjét és a kritika nagy elismeréssel fogadta!

Jancsó Miklós és Hernádi Gyula igazolása. Szerintük Antoniewicz Roland kiváló filmrendező.

Roland tizedik „bűne” az volt, hogy bízott a törvényekben és idejében nem akadályozta meg azt, hogy törvényellenesen kiúgják az MTV-től! Nagy Richárd akkori elnök, de legfőbbképpen Szinetár Miklós főrendező és tévé alelnök mindenben segítették és védték a támadásoktól. De nem sokáig, mert Appel Aczél Győrgy megelégelte azt, hogy Roland sikert sikerre halmoz és hallani sem akar arról, hogy behódoljon az akaratának. Leváltotta Nagy Richárdot és a helyére a jobbkezét, a már kultuszminiszternek kijelölt Kornidesz Mihályt ültette, aki már másnap Rolandot kitette az utcára. Roland persze még mindig bízott a törvényekben, fellebbezett, bíróság elé vitte az ügyet, ahol kiderült, hogy az MTV egyik párttitkárának és főávéhásának, egy bizonyos Csók Pálnak futtában összeeszkabált, hazugságok tömkelegét tartalmazó feljegyzése miatt rúgták ki! Polgári bíróság elé vitte az ügyet, ahol sorra dokumentumok garmadájával megcáfolta a párttitkár hazugságait. Majdnem megnyerte a per, de végül a gazságszolgáltatás győzött (megint az „i” kezdőbetű nélkül!). Ráadásul Kornidesz Mihály cinikusan a képébe röhögött. És persze több, forgatás alatt lévő filmjét leállította és más alkotóknak adta át befejezésre, amivel a szerzői jogi törvény több passzusát is durván megsértette.

Antoniewicz Roland Oklevele a kosalini filmfesztiválon bemutatott Utcalabirintus című, rendszerellenes filmjéért.

Egy a sok kedvező filmkritika közül

Roland tizenegyedik „bűne” az volt, hogy nem hagyta ennyiben a dolgot. Összedugta a fejét egy sor ellenzéki és „bólogatójancsi” barátjával, majd támogatásukkal elérte azt, hogy a kormány és a pártvezetés szemében Kornidesz Mihály hiteltelenné és nevetségessé vált. A vezető pártkáderek nem gondolkodtak, hanem azonnal cselekedtek! Nem szerették a botrányokat! Kornideszt leváltották az MTV éléről és a tiranai, majd a phenjani nagyköveti székbe ültették, ami a kádersüllyesztő végállomása volt. Persze a barátjáról és főnökéről – Appel Aczél Györgyről –– sem feledkeztek meg! Őt is fokozatosan leépítették, tisztségeitől megfosztották, minek következtében a proligyerekből lett kulturális „szakember” Bécsbe kényszerült elmenekülni, mert attól tartott, hogy az ávéhások az életére törnek! Befüggönyözött bécsi lakása ablakából reszketve leste az utcát, ahányszor a ház előtt megállt egy gépkocsi. Bécsben is halt meg. Aczél bukása egy igazi lavinát indított el, amely sorra elsöpörte régi barátait és „harcostársait”: Apró Antalt, Gáspár Sándort, Benke Valériát, Lázár Györgyöt és sokan másokat! Roland pedig csak nevetett a hirtelen tisztogatáson. Tudta, hogy mindez a kádári hatalom rohamosan közeledő végét jelentheti, ha idejében kihasználja a ragyogó körülményeket!

Miután Kornidesz Mihály – Aczél Appel György parancsára – kirúgta Antoniewicz Rolandot az MTV-től, sokan kiálltak mellette. Nánási László is. Mivel a közbenjárás nem hozott eredményt, Antoniewicz Roland barátai segítségével kirúgatta Kornidesz Mihályt az MTV-től, ami Aczél Appel György bukásához, majd a rendszerváltáshoz vezetett…

Antoniewicz Roland (hátul) Grósz Károly társaságában május 1-én. A felbujtására kaparintotta meg a hatalmat, ami előidézte a rendszerváltást…

Roland tizenkettedik „bűne” az volt, hogy már említett szövetségeseire – és a Grósz Által annyira kedvelt piára: egy üveg lengyel vodkára – támaszkodva elősegítette egykori párttitkára (a Lapkiadó Vállalatnál és az MTV-nél) Grósz Károly hatalomra kerülését és ezzel a rendszerváltás elindítását. Grósz pedig (újabb üveg lengyel vodkák birtokában) Antoniewicz Roland tanácsai nyomán először új egyesületi törvényt hozott. És Roland már elsőnek élt a lehetőséggel és létrehozta a két első ellenzéki (akkor „alternatív”) egyesületet: a Magyar-Lengyel Országjáró Diákszövetséget és annak gyermekszervezeteként a Magyar-Lengyel Cserkészszövetséget. A feldühödött ávéhások mindent elkövettek, hogy szétverjék őket! Roland pedig ismét figyelmen kívül hagyta a reá leselkedő veszélyt! Többezer magyar diákot utaztatott ki a Solidarnosc-szellemmel átitatódott Lengyelországba igen olcsó több napos táborokba és túrákra. Aztán a Magyarországi Örmények Szövetségét is megalkotta, amely még nagyszámú képviselőt is küldött az önkormányzatokba. Utóbbit az ávéhások egyik, sötét múltú emberük, a Magyar Rádió egyik főszerkesztőjének és párttitkárának, egy bizonyos Alex Avanesziánnak a segítségével próbálták szétverni, aki egy, ötszáz éve a pápa által alapított irgalmas rend nevével visszaélve alapított saját káeftéjével szélhámoskodva, Roland lejáratása érdekében ismét a „régi fegyverhez”: közokirathamisításhoz fogott hozzá. Nem sok sikerrel, a bíróság előtt egyértelműen kiderült az, hogy Alex elvtárs szánalmas hamisítványokkal állt elő! Egy másik bírósági perben hozott ítélet azt is bebizonyította, hogy Antoniewicz Rolandnak az MSZMP-hez semmi köze nem volt, és tagja sem volt a vörös náci pártnak! Mert Roland szinte valamennyi korábbi munkahelye párttitkárát szemtelenül beidéztette! Így aztán nem csoda, hogy Roland lejáratása érdekében folyó sakkjátszmában bevetették a „bástyát” a hirhedt Rózsa György Eduárdó személyében, aki az általa létrehozott Kádár János Társaságba terrorral, hozzátartozói kárára elkövetendő gyilkossággal fenyegetve, kényszerítette bele Rolandot. És Roland utolsó dobása az volt, hogy …bíróságilag bejegyeztette a „kamunak” indult szervezetet, címeként pedig az MSZMP központi székházának címét adta meg! Aztán nyilatkozataiban Kádár hanglejtésével űzött gúnyt az egészből.

Az ávéhás bűnözők csak súlyos, 30 napon túl gyógyuló testi sértés árán tudták rávenni Antoniewicz Rolandot arra, hogy “bevallja” az általuk készített “nyilasröplap” “szerzőségét!” A pert igen silány “bizonyítékok” alapján vezényelték le, miközben Antoniewicz Roland a hazugságaik megcáfolására semmilyen lehetőséget nem kapott! Még az ávéhás “írásszakértő” sem tudta eldönteni: Roland, vagy az ávéhás miniszterhelyettes írógépén készült…

Antoniewicz Roland készítette ezt a grafikát. Soha nem volt tagja semmilyen pártnak!

Egy a sok ávéhás pimasz hazugság közül: miközben Antoniewicz Roland közgúny céljából, az MSZMP és a kommunisták lejáratása végett bejegyeztette a nyakba tukmált Kádár János Társaságot, az ávéhá felbujtására a Fővárosi Bíróság elnöke azt hazudta, hogy a Kádár János Társaság nem került bejegyzésre!

Gróf Dóczy László (Zsigmond OP atya), a domonkos templom plébánosának, a rend magyarországi tartománya főnökének véleménye Antoniewicz Roland könyvéről

Helyhiány miatt, csak felvázoltam Roland „bűneit”. Terjedelmes, igen izgalmas, dokumentumok százaival illusztrált visszaemlékezésében igen részletesen kitér mindenre! Reméljük, egyhamar akad kiadó, amely megjelenteti, mert igazi bestsellernek igérkezik. Nemcsak idehaza, de külföldön is! Különösen az angol, orosz, német, örmény, spanyol, arab, francia és portugál nyelvterületen.
New York, 2011 őszén
Inaçio Angelos

Bejegyezte: dátum: 8:23

1 megjegyzés:

  1. Végre egy, nem a kommunista propaganda és az egykori ávéhások által irányított sajtófórum! Én rengeteg írást olvastam el nevezett úrról és elhiszem, hogy ez ugyanolyan lejáratás volt, amilyent most alkalmaznak ugyanazok Magyarország és az Orbán kormány ellen! Goebbels mellettük óvodás volt, úgy hazudnak mint a vízfolyás!

    Kovács Béla

DÖBRÖGIK BŰNE – ANTONIEWICZ ROLAND 12 FŐ BÚNE

2011. november 25., péntek

Antoniewicz Roland 12 fő „bűne”

Antoniewicz Roland 12 fő „bűne”A FIDESZ-KDNP által meghírdetett, Lázár János frakcióvezető nevével fémjelzett “Az MSZP osztozik az MSZMP felelősségében” című program mindenképpen támogatandó! Mert nemcsak a bűnösök megbüntetésre kerülhet végre sor, hanem megannyi gaztettük napvilágra kerülése is! Az MSZMP utódpártjának az elnöke, a KISZ egykori vezére Gyurcsány Ferenc 2006-ban Balatonöszödön cinikusan és büszkén ország-világnak bejelentette: „hazudtunk reggel, délben és este, éjjel és nappal, hónapokon, éveken ár, mindenkit becsaptunk! ” Tény és igaz! a vörösnáci párt és csatlós szervei (ávéhá, népfront, KISZ, Nőtanács, MEASZ, a pártpropagandisták és ávéhások kezében lévő média valamint az általuk szilárdan irányított gazságszolgáltatás (az „i”-t az elején szándékosan hagytuk ki!!!) rengeteget hazudott össze sok mindenről és sok mindenkiről. Ha kellett, hamis „dokumentumokat”, „bizonyítékokat” is legyártottak. Antoniewicz Roland ellen is. Mindazok, akik még mindig sárral dobálják meg Antoniewicz Rolandot, vagy az egykori állambiztonsági szervek tisztjei, besúgói, téglái, titkos tisztjei, vagy pedig a pártállami diktatúra fenntartójának, az MSzMP-MSzP-nek az egykori-mai tisztségviselői.

Antoniewicz Roland grafikája

Senki sem csodálkozott, vagy inkább nem akart csodálkozni azon, hogy miért éppen Antoniewicz Rolandal foglalkoznak ennyit, miközben lavinaszerű, hazugságokkal és valós tényeknek ferde tükörben történő bemutatásával megpróbálták egy jól irányított hecckampányban lejáratni, erkölcsileg, anyagilag és jogilag ellehetetleníteni! Sokan ezt a hecckampányt arra használták fel, hogy „bizonyítsák” a bizonyíthatatlant: ők aztán „valódi demokraták”! Sokan olyanok is meglovagolták ezt a sánta paripát, akikről csak később derült ki (vagy még nem derült ki!) az, hogy téglák, besúgók, vagy éppen titkos ávéhás tisztek, esetleg pártpropagandisták, munkásőrök stb voltak! Még a „nyilas röplap”-ügyben eljáró bíróról is kiderült, hogy a jogot gyorstalpalón „végezte el” és ávéhás tégla! Nem csoda, hogy az ellenbizonyítékokra sem ő, sem felettesei, még a Legfelsőbb Bíróság elnöke sem volt kíváncsi! Mert kiderült volna, hogy valamennyien elkövették a hatalommal való visszaélés és hamis vád bűncselekményét! Akár az ügyben eljáró „rendőr”, a BRFK Állambiztonsági Vizsgálati osztályának vezetője, ma „rendőr” tábornok Mikó István „elvtárs”!!! Vajon hány, hamis tanukat, álbizonyitékokat gyártó és forgalmazó ávéhás még mindig randitja a „demokratikus” rendőrség és a bíróságok légkörét?!?

Antoniewicz Roland büszke lehet a felmenőire, rokonaira! Tele vannak velük a lexikonok. De ő is előbb-utóbb ott találja a nevét, mert igaz és szerény, segítőkész ember, nagy hős és kiváló alkotó…

Antoniewicz Rolandot az emeszempés-emeszpés-ávéhás-álújságíró bűnözők belekeverték mindenbe, amibe csak lehetett. Elnevezték „szélsőbaloldalinak” is, meg „szélsőjobboldalinak”. De soha igazat nem írtak róla! És ma sem írnak. Pedig ma már az interneten rengeteg olyan hites dokumentum található (csak jóakarat kell a megtalálásukhoz!), amely egyértelműen megcáfolja a sok-sok hazugságot és Antoniewicz Roland mellett áll ki! Aki csak egy kicsit is tud lengyelül és elkezd kutakodni Antoniewicz Roland múltjában, egyből arra is rájön, hogy „itt valami nagyon, de nagyon nem stimmel”! Nem Antoniewicz Roland lengyelországi vagy magyarországi múltjával! Azzal a hazugság-áradattal, amely még mindig jó céltáblának találja személyét! Nézzük hát először a lengyelországi múltját, ahol 1967-ig majd’ 20 évet élt.

Antoniewicz Roland részt vett az 1956-os poznani forradalomban és megsebesült.

Az egyik szemtanú, egy hatósági orvos igazolása Antoniewicz Roland 1956-os sebesüéléséről, hadirokkantságáról

Antoniewicz Roland Budapesten született közvetlenül a háború befejezése után. A több könyv szerzője, több nyelven anyanyelvi szinten publikáló újságró-író (a lengyel sajtó közlései szerint az egyik legjobb a szakmában!) lengyelörmény édesapja: Zdzislaw Antoniewicz élsportoló is volt (megszámlálhatatlan versenyt nyert és állami kitüntetést kapott sportolóként és edzőként, sportbíróként), emellett a nem internáci színezetű lengyel-magyar barátság fáradhatatlan bajnoka volt.

Zdzislaw Antoniewicz kitüntetései

Zdzislaw Antoniewicz 1944 március 19-én a Bakáts téri katolikus templomban a reggeli órákban vette el Roland édesanyját, Karapancsits Teréz magyarörmény hadiőzvegyasszonyt. Ez mentette meg az életét (és sok-sok, az esküvőn jelenlévő, zömében jobboldali magyar hazafiét is!), mert a hajnalban hazánkat megszálló német katonai egységek előőrseként Budapestre érkezett Gestapósok, már kora reggel lázasan hozzáfogtak a felkutatásához, hogy letartóztassák! Nem ok nélkül. Még Poznanban, ahol született és élt, Zdzislaw Antoniewicz írt egy cikket arról, hogy a hitleri és a sztálini ideológia között csak árnyalatnyi különbség van és életveszélyes bla-bla az egész! Emiatt a német Gestapó és a szovjet NKVD (a KGB elődje) egyaránt kőrözte!

Hitler és Sztálin elvtársi együttműködésben KÖZÖSEN rohanták le Lengyelországot 1939. szeptemberében – Antoniewicz Roland grafikája

Antoniewicz Zdzislaw a lengyel-magyar barátság bajnoka volt. A fia, Roland is az. Egyiküknek sem köszönték meg, üldözték őket…

Zdzislaw Antoniewicz rövíden a halála előtt

Zdzislaw Antoniewicz lengyel karpaszományos hadnagy, 1939 szeptemberében, a hadüzenet nélküli sztálinista-hitlerista agresszió után, megannyi lengyel hazafi honfitársával együtt, bevonult a lengyel hadseregbe és hősiesen részt vett a védelmi harcokban, amiért többször ki is tüntették. Az összeomlás és a kapituláció hajnalán menekülnie kellett, mert jól tudta: sem a német sem a szovjet hadifogságot nem fogja túlélni! Magyarországra szökött, mert gyerek kora óta nagy barátja, tisztelője volt hazánknak, az olykor viharos közös múltunknak, a szintén örmény származású Bem Józsefnek, Petőfi Sándornak, Lázár Vilmosnak, Török Ignácnak, Czetz Jánosnak és Kiss Ernőnek. Tudta, hogy a magyar becsület megmenti őt is, honfitársait is. Nem is tévedett! Magyarországra akkoriban 140.000 lengyel katona és civil szökött át. Sokan teljes menetfelszerelésben, álig felfegyverezve. És a magyar testvérek erre nagyvonalúan szemet hunytak! Mi több: lehetővé tették azt, hogy teljes lengyel katonai alakulatok teljes menetfelszerelésben bántatlanul átvonuljanak a jugoszláv határig, ahonnan aztán némi kitérővel sikeresen átjutottak Franciaországba, az ott – Angersben – újjáalakuló lengyel hadsereghez! Mindezt akkor, amikor gróf Teleki Pál miniszterelnök elutasította Hitler azon követelését, hogy átengedje a Wehrmacht egységeit a Kassa – Velejte vasútvonalon, hogy a lengyeleket hátba támadhassák! Ezekről az évekről rengeteg visszaemlékezés, tanulmány, könyv jelent meg, amely újabb bizonyítékot szolgált a magyar-lengyel barátságnak és az Antoniewicz család példátlan hősiességének! Ezt a barátságot támadták meg és vonatták kétségbe az Antoniewicz Rolandot és szüleit erkölcstelenül támadó és lejárató vörösnácik!

Antoniewicz Zdzislaw egyik könyve. A felejthetetlen magyarországi éveiről, a sok-sok magyar barátról – igaz emberről. Nem csoda, hogy az MSZMP-MSZP-ávéhás bűnözők féltek a fiától, Antoniewicz Rolandtól!

Zdzislaw Antoniewicz nem menekült el a biztonságosabb Nyugatra, pedig ő is megtehette volna. Itt maradt, mert a lelkiismerete azt diktálta: itt van rá a legnagyobb szükség! És erre kérte őt több barátja-földije, akik a londoni lengyel emigrációs kormány vezetői voltak. Köztük volt gróf Edward Raczynski (1934-1945 között a Lengyel Köztársaság londoni nagykövete, 1941–1943 az emigrációs kormány külügyminisztere, 1979–1986 között a Lengyel Köztársaság emigrációs Elnöke), Leon Orlowski budapesti lengyel követ (1941-ig), Józef Zaranski budapesti lengyel konzul és Dr.Zbigniew Zaleski professzor, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója. Zdzislaw Antoniewicz az utóbbi helyettese lett, azon belül is az ifjúsági, egyházi és a hírszerzési ügyek felelőse (1941-től amikor a budapesti Lengyel Követség megszünt, az ügyek jelentős részét a Lengyel Intézet vette át). Rengeteget tett a magyar-lengyel barátságért! Id.Antall József miniszter, menekültügyi kormánybiztos rokonaként (Roland későbi keresztapja), gyorsan kapcsolatba került a legfontosabb politikusokkal és egyházi személyekkel, akik életük végéig a barátjának tekintették! A hadvezetésben Kéri Kálmán ezredes, Baló Zoltán ezredes, Nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredes és mások. A politikusok közül Pethő Sándor és Tibor fia, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter és sokan mások, akiknek köszönhetően Magyarország nem adott ki a németeknek és a szovjeteknek egyetlen egy lengyelt sem! Ellenben mindenben, amiben csak lehetett, segítették az itteni lengyeleket. A katolikus egyház részéről Serédi Jusztinián hercegprímás mellett a titkára és egyben a kultuszminisztérium főosztályvezetője, Beresztóczy Miklós páter, Varga Béla kanonok, balatonboglári plébános, a Nemzetgyűlés későbbi elnöke és Lékai László balatonlellei plébános, későbbi esztergomi érsek, bíboros-prímás, Mindszenty József zalaegerszegi plébános, későbbi hercegprímás, valamint Hanauer Árpád váci püspök, továbbá Badalik Bertalan püspök, a Szent Domonkos Rend magyarországi tartományának főnöke. A hathatós segítségükkel sikerült elérnie azt, hogy az egész háború alatt Balatonbogláron működhetett akoriban Európa egyetlen lengyel gimnáziuma, Vácott pedig a lengyel zsidógyerekek árvaháza és iskolája.

A budapesti Lengyel Intézet helyettes igazgatója, a lengyel követség I.titkára Zdzisław Antoniewicz szerkesztó (balról az eső), Szapáry Erzsébet grófnő, id.dr.Antall József Antall miniszter, menekültügyi kormánybiztos, Antoniewicz Roland szerkesztő keresztapja és ifj.dr.Antall József miniszterelnök édesapja, dr.Henryk Sławik, a lengyel országgyűlés képviselője valamint jobbról Varga Béla főtisztelendő atya, Balatonboglár plébánosa, a magyar Nemzetgyűlés elnöke (1947-ig) az FKgP részéről a balatonboglári lengyel gimnázium egyik ünnepségén

Antoniewicz Roland meghívója a barátjával, II.János Pál pápával való budapesti találkozásra

Zdzislaw Antoniewicz magyarországi évei alatt nagyon tevékeny volt. Lengyel lapokat szerkesztett (Kajtár Jenő csak névleges szerkesztőjük volt az akkori magyar sajtótörvények miatt!), könyveket adott ki, irányította a Budapest-Zakopane-Krakkó és Budapest-London között összeköttetést teremtő titkos futárszolgálatot és a formálisan Edmund Fietz-Fietowicz vezette lengyel hírszerzést, amely az oroszok és a németek háborús kegyetlenségeit és a magyarországi lengyel menekültek ellen irányuló akciókat igyekezte feltérképezni.

Gróf Keglevich István atya II.János Pál pápával beszélget. Antoniewicz Roland hozta össze a két barátját (balról takarásban)

A háború után Zdzislaw Antoniewicz a még londoni irányítású lengyel követség sajtóattaséja és a Nemzetközi Vöröskereszt lengyel szekciója magyarországi főmegbizottja volt. Utóbbi minőségben a hadifogságból visszatérő, hazatelepülő lengyelek ezreinek ügyes-bajos dolgait intézte és szó szerint életeket mentett. Nem csoda, hogy 1947. őszén hazarendelték. Aztán a már szovjetbarát hatóságok a határon letartóztatták és évekre „vizsgálati fogság” címén bebörtönözték. Így került vele együtt Lengyelországba a Budapesten született, magyar állampolgár fia, melynek állampolgárságát az exávéhás-emeszempés belügyesek máig törvényt sértve és számos bűncselekményt megvalósítva, máig nem akarják elismerni! Az állampolgársági bizonyítvány iránti kérelmére, a Legfelsőbb Bíróság figyelmeztetése ellenére, az egymást soron követő belügyminiszterek még mindig nem válaszoltak! Pedig a harminc napos törvény által előírt határidő már réges-rég letelt!!!Ezzel szemben beosztottjai még a folytatólagos és tömeges közokirathamisítástól, a bíróságok félrevezetésétől sem riadtak vissza, csakhogy bizonyítsák hazugságukat: a Budapesten, magyar állampolgár szülőktől született Antoniewicz Roland „nem magyar állampolgár”! Reméljük ezen is változtat Orbán Viktor miniszterelnök, miután határozottan kijejentette: „nem tűrhetjük el, hogy akár egyetlen magyart is megfosszanak az állampolgárságától abban az országban, ahol él”!

A Kurier Polski c.lapban közzétett nekrológ

Ahhoz, hogy tisztán lássuk, mennyire hazudtak és csaltak Gyurcsány és vörösnáci pártjának, ávéhájának az emberei az elmúl 25 évben, nézzük meg előszőr azt is, kik is voltak Antoniewicz Roland felmenői! Mert ugyebár „nem esik messze az alma a fától”! A Kurier Polski c. tekintélyes fél ellenzéki napilap 1984 október 26-i száma ezt írja édesapja nekrológjában: „Antoniewicz Zdzislaw a Wielkopolskai Felkelés tisztjének a fia, a Januári Felkelés tisztjének az unokája” volt. Ez már nagyon elgondolkodtató! Az Wielkopolskai Felkelés 1918-1919-ben meghozta Lengyelországnak a várva várt függetlenséget és a németek által megszállt Poznan városának és Wielkopolska tartománynak a visszaszerzését. Az utóbbi pedig az nagyorosz náci önkény és lengyel-ellenes terror elleni égbekiáltó tiltakozás volt! Utóbb kiderítettük, hogy mindketten, azaz Zdzislaw nagyapja és édesapja — egység-parancsnokokként — vettek részt a Wielkopolskai Felkelésben, hiszen a főparancsnok Józef Dowbór-Musnicki vezérezredes régi családi barátjuk volt! Mi több — amiről a még a pártállami időkben kiadott félig ellenzéki lap nem írhatott — Zdzislaw édesapja és Roland nagyapja a lengyel-szovjet háború kitörésekor (a lengyelek ezt lengyel-bolsevista háborúnak nevezik!, mi inkább a lengyel-vörösnáci, vagy lengyel-szovjet háború névnél maradjunk!) bevonult a Józef Pilsudski marsall vezette legendás I. hadtestbe (Pierwsza Brygada) és Lembergnél hősi halált szenvedett! A legmagasabb lengyel katonai kitüntetéssel, a Virtuti Militari érdemrend nagykeresztéjével tüntették ki posztumusz. A poznani Citadella lejtőin kialakított Hősök Temetőjében, a Wiekopolskai Felkelés hőseinek parcelláján, katonái között helyezték örök nyugalomra.

A Lengyel Legionisták Egyesülete tagjai a lengyel-szovjet háború hős önkéntesei voltak. Sokan életükért fizettek a magyar-lengyel barátságért. Több legionista magyarörmény volt, akár Miklóssy Ferdinánd Leó elnök. Fent: Miklóssy Ferdinánd Leó a halála előtt 5 évvel. Középen: Miklóssy Ferdinánd Leó lengyel legionista egyenruhában. Alul: A Lengyel Legionisták (akik magyarok voltak!!!) kőbányai emlékműve a Népligetben. Ráférne a konzerválás!

(Itt csak zárójelben említendő: a Miklóssy Ferdinánd Leó hős magyarörmény hazafi vezette Magyar Legionisták Egyesületének többtucat tagja is Zygmun Antoniewicz – Roland nagyapja – parancsnoksága altt részt vett a lengyel-szovjet háborúban. Többen közülük hősi halált szenvedtek! Emlékművük a Népligetben, néhány lépésnyire az 1-es villamos Vajda Péter úti megállójától található meg! Csoda, hogy a vörösnácik nem vették észre és nem repítették a levegőbe, ahogyan ezt az Aréna úti Regnum Marianum templommal megtették!)

Antoniewicz Roland hős dédapja és kitüntetései. Az 1863-as Januári Felkelés és az 1918-1919-es Wielkopolskai Felkelés tisztje, parancsnoka volt.

Antoniewicz Roland hős nagyapja, Zygmunt Antoniewicz. Az 1918-1919-es Wielkopolskai felkelés tisztje, parancsnoka, majd a lengyel-szovjet háborúban Józef Pilsudski marsall tisztje, parancsnoka volt. És a kitüntetései. Lembergnél hősi halált szenvedett.

Mindezek a tények már önmagukban is rávilágítanak arra, hogy az ávéhás-emeszempés-emeszpés vörösnáci hazugságokkal ellentétben, Antoniewicz Rolandnak semmi köze nem volt és nem is lehetett sem a kommunistákhoz sem a fasisztákhoz! Hiszen — mint már említettük — „nem esik messze az alma a fától! ” De nézzük tovább a tényeket! Sok meglepő, hátborzongató és hősiesnek mondható részlet rajzolódik ki makacs kutatásaink, kutakodásaink nyomán! Antoniewicz Roland, a nyelvzseni, azzal hívta magára August Hlond és Stefan Wyszynski hercegprímások korábbi titkárának, Antoni Baraniak poznani metropolita érseknek a figyelmét, hogy latinul is, lengyelül is kiválóan ismerte az egész szentmiseliturgiát! Mi több: több nyelven (köztük igazi anyanyelvén: örményül is!) fujta a Miatyánkot, az Üdvözlégyet és a Hiszek egyet! És Roland érseki ministráns, majd az érsek barátja, végül pedig a két legnagyobb barátjának: Stefan Wyszynski hercegprímásnak és Karol Wojtyla krakkói érseknek, a későbbi pápának a barátja lett! Az ávéhá börtönből kikerült, ugyancsak nyelvzseni édesapja pedig a poznani érsek titkos munkatársa! Ő fordította németre azt a pásztorlevelet, amelyet az érsek a lengyel püspöki kar nevében a lengyel milleniumi ünnepségek alkalmából intézett a nyugatnémet püspöki karhoz, és amely Moszkvában és Varsóban óriási botrányt váltott ki!

Antoni Baraniak poznani metropolita érsek és a legjobb barátja: Stefan Wyszynski gniezno-varsói bíboros-érsek, hercegprímás. Mindeketten Antoniewicz Roland barátjai voltak. A hercegprímás egyik, Antoniewicz Rolandnak megküldött üdvözlete. Sokat leveleztek.

Antoni Baraniak érsek (a trónon) Úr Napi körmeneten. Antoniewicz Roland évekig a ministránsa és tanítványa, barátja volt (jobbról, takarásban).

Antoni Baraniak érsek és VI.Pál pápa

Antoni Baraniak érsek és Antoniewicz Rolandnak írt szívélyes dedikációja

A poznani főszékesegyház, ahol Antoniewicz Roland évekig volt Antoni Baraniak érsek ministránsa

Roland első „bűne” az volt, hogy élete egybenőtt a kommunisták által annyira gyűlölt egyházzal! Mert Roland pap akart lenni. Méghozzá örmény pap! A szovjetek pedig a legerőteljesebben az örmény egyházat és akár Hitler a zsidókat – az örményeket – üldözték! Roland ministránsként, egy czenstochowai ministráns-találkozón ismerkedett meg egy vele egyidős, kelet-lengyelországi ministránsal, bizonyos Jerzy Popieluszkoval, aki akkor kijelentette, hogy „pap akarok lenni”, mire Roland „visszavágott”: „én is pap leszek, de örmény pap! ” Készült is Velencébe, hogy az ottani örmény Mechitarista kongregációnál elvégezze a papi szemináriumot, de sajnos Velencébe rajta kívül álló okokból soha nem jutott el. Viszont a később a Solidarnosc-mozgalom egyik kulcsfigurájává vált Jerzy Popieluszko páterrel igen élénk kapcsolatban volt! Több „reakciós” magyar papot is bemutatott neki, köztük gróf Keglevich Istvánt, a Damjanich utcai Kis Regnum Kápolna igazgatóját, aki 10 évet ült le Kádár börtönében Márianosztrán csak azért, mert hű volt Jézushoz és tanításaihoz! Antoniewicz Roland 15 évig volt mellette sekrestyés és arany misés ministráns! Ehhez persze a plébános engedélyére is szüksége volt, de gróf Dóczy László (Zsigmond OP atya) , a Szent Domonkos Rend magyarországi tartományának főnöke szó nélkül áldását adta erre, hiszen Rolandot még tihanyi plébánosi korából jól ismerte! Dóczy Zsigmond atya nagyon szép véleményt írt a 20 éve kiadásra váró, Roland által 3 kötetben, kötetenként mintegy 1200 oldalas, dokumentumokkal és fényképekkel illusztrált visszaemlékezéseiről! Megtalálható az interneten! Nem csoda, hogy mindeddig nem jelent, nem jelenhetett meg, hiszen minden betűje vádirat a kommunizmus ellen!

Gróf Keglevich István atya, a Kis Regnum Kápolna igazgatója, Antoniewicz Roland barátja és gyóntatója. 10 évet ült Kádár börtönében. Antoniewicz Roland 15 évig volt a sekrestyése és ministránsa. A másik képen Antoniewicz Roland ministrál gróf Keglevich István és gróf Dóczy László (Zsigmond OP) atyáknak

Diósi Kornél OP plébános atya igazolása arról, hogy Antoniewicz roland sekrestyés

Antoniewicz Roland Dragos Károly piarista atya, gimnázium igazgató és a kőbányai lengyel templom plébánosa társaságában. Antoniewicz Roland gyóntatója volt, szüleit és őt megeskette, és Rolandot megkeresztelte (id.Dr.Antall József miniszter volt a keresztapja!)

Roland második „bűne” az volt, hogy 1967-ben Velencébe kalandos és hajmeresztő körülémnyek közepette akart disszidálni, de csak Magyarországig jutott el, elfogták, hetekig vendégeskedett a hirhedt Gyorskocsi utcai ávéhá börtönben, a „Susi”-ban, majd kitoloncolták, mire ő néhány nap múlva visszaszökött és gyorsan megnősült, ami miatt – a családjogi törvény rendelkezései miatt – nem tudták kitoloncolni! Aztán magyarul egy kukkot sem értő lengyel ávéhások jöttek érte, akiket — egy hiteles szemtanú, egy tanárnő írásos beszámolója szerint — Antoniewicz Roland „jugoszláv banditákként” lecsukatott a közelben ólálkodó rendőrjárőr által! Az „internacionalizmus” elleni támadást mindkét ávéhá keserűen lenyelte, nehogy az ügy kipattanásával közröhejjé váljanak! Végül a lengyel bíróság a távollétében, „tiltott határátlépésért”, néhány hónap felfüggesztett börtönre ítélte Antoniewicz Rolandot. De ez nem akadályozta meg a lengyel ávéhásokat (különösen nem a Lengyel Nagykövetségen dolgozókat), hogy hazugságaikkal évekig ott ártsanak neki, ahol és ahogyan csak lehet! Antoniewicz Roland pedig rájött arra, hogy ezek a bűnözők ellen a legjobb a saját fegyverükkel harcolni! Tette is a dolgát a rendszerváltásig. Magányos farkasként, mert jól tudta, hogy csak akkor marad mindez titokban, csak akkor lesznek sikeresek a hajmersztő akciói!

Egy ávéhás irat a Történeti Hivatal gyűjteményéből Antoniewicz Roland Magyarországra történt disszidálásáról

Roland harmadik „bűne” pedig az volt, hogy gyerek kora óta cserkész, majd cserkésztiszt volt! Egyik egykori cserkésztársa elmondta, hogy Roland az egyik közös táborozás során „odacsődítette” Antoni Baraniak érsekét, aki a későbbi pápa, Karol Wojtyla krakkói érsek, akkor még kanonok társaságában, késő este érkezett a Wielkopolska Nemzeti Park nevet viselő őserdő kellős közepén lévő tisztáson berendezett cserkésztáborba! Persze, hogy mindenki örült ennek a látogatásnak, hiszen nem tartozik a gyakori dolgok közé, hogy egy érsek celebrálja a szentmisét egy tábori misén! Roland évekig levelezett mind Baraniak érsekkel, mind Stefan Wyszynski hercegprímással, mind a későbbi pápával! Régi barátok voltak! De erről szerencsére a magyar ávéhások nem sokat tudtak! Őket az zavarta, hogy Roland mindenáron magyar-lengyel cserkész egyesületet és magyar-lengyel baráti társaságot akart létrehozni! Ez volt a negyedik „bűne”!

Antoniewicz Roland csak megalapította a Magyar-Lengyel Cserkészszövetséget és a Magyar-Lengyel Országjáró Diákszövetséget. A két első “alternatív egyesület volt!

Roland negyedik „bűne” az volt, hogy 1970-ben Magyar-Lengyel Baráti Társaságot akarta tető alá hozni, majd annak talaján magyar-lengyel cserkész csapatot. Mintegy 1500 leendő alapító tagot szervezett be, a magyar kultúra krémjét! Az alapító okirata házkutatások, letartóztatások egész sorát túlélte! Igen becses ereklye! A Történeti Hivatalban őrzött ávéhás iratokból kiderül, hogy hiába tiltották be a Társaság létrehozását, „Roland csak szervezkedett”! Megpróbálták kitoloncolni – nem sikerült, mert a „baráti szocialista” országok vezetői iszonyatosan féltek tőle! Még a lengyelek sem fogadták vissza! Örültek, hogy megszabadultak tőle! A magyar belügyminisztérium egyik vezetője több tucat levelet váltott ebben az ügyben a pártközpont illetékes ávéháügyi vezetőjével – mindhiába! Még büntetőügyet sem tudtak gyártani ellene! Így aztán többször megpróbálták Rolandot eltenni láb alól, de minden kísérletük kudarcot vallott! Ezért aztán nem csoda, hogy már a neve hallatára gutaütést kaptak! Mert Roland mindig túljárt az eszükön! Persze sok minden más is volt a „rovásán”!

A Magyar-Lengyel Baráti Társaság néhány neves alapítójának aláírása.

A Történeti Hivatalnál őrzőtt iratok sokasága bizonyítja, hogy az MSZMP és az ávéhá vezetői iszonyatosan féltek Antoniewicz Rolandtól! Mert nem tudták kitoloncolni, letartóztatni, megölni! Súlyos púp volt a hátukon!

Roland ötödik „bűne” az volt, hogy 1968-ban lefasisztázta a Szovjetuniót és a Varsói Szerződést (tagállamaival együtt) azért, mert – szavai szerint – „fasiszta agressziót követtek el a független Csehszlovákia ellen! ” És plakátjain éltette Dubcseket és a Prágai tavaszt! Mintegy három havi vizsgálati fogság után bíróság elé citálták, de itt is kudarcot vallottak: az ügyet egy, erősen jobboldali érzelmű fiatal bíró tárgyalta — Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyészség jelenlegi sajtófőnöke, Sólyom László Köztársasági Elnök legfőbb ügyész-jelöltje —, aki jelképes, felfüggesztett ítéletet hozott! De segítettek Rolandnak mások is, akik egyre jobban „unták” Csermanek János diktatúráját. Köztük Pethő Tibor újságíró, a MÚOSZ és a Népfront alelnöke, a Magyar Nemzet főszerkesztője, majd a rendszerváltás után a Szerkesztő Bizottságának elnöke, Pálffy József, a MÚOSZ elnöke, a Magyarország főszerkesztője, Pálffy István újságíró, FIDESZ-KDNP színeiben megválasztott országgyűlési képviselő nagybátyja. Aztán Kéri Kálmán „horthysta” ezredes, a rendszerváltás után vezérezredes, az Országgyűlés doyenje-képviselője, vagy Nánási László, a Nemzeti Parasztpárt egykori főtitkára. És még sokan mások. Mert vakon megbíztak Rolandban és imponált nekik az elszántsága és az, hogy „magányos farkasként” kész volt a végsőkig kűzdeni a rezsim megdöntéséért, ami végül sikerült is neki! De erről később.

Antoniewicz Roland 1968-as bírósági ítélete, és annak megsemmisítése. Előtte az ügyészségi és bírósági ávéhás téglák mindent elkövettek, hogy ez ne történjen meg!

Roland hatodik „bűne” az volt, hogy lengyel volt! Méghozzá a „legreakciósabb”! A lengyelektől a maszopos-ávéhás hatalom iszonyatosan félt! Mert mások voltak, mert a kommunistáknak nem sikerült térdre kényszeríteni ezt a büszke és igaz népet! Lengyelországban nem sikerült betiltani a szerzetesrendeket, szétverni az egyházat és iszonyatos lelki erejét, nem sikerült kisöpörni a paraszt padlásokat és megszüntetni a magán gazdaságokat, térdre kényszeríteni a kisiparosokat, nem sikerült a lengyeleket terrorizálni, mesékkel etetni őket! Kevesen tudják, hogy az 1956-os dicső Forradalom Lengyelországban, méghozzá Poznanban, 1956 június 28-án kezdődött! A tizenegy éves suhanc Roland az édesapjával együtt részt vett a megyei ávéhá központ Kochanowski utcai székháza ostrománál és megsebesült (később Roland szüleivell együtt pénzt, ruhát, élelmet, gyógyszereket gyűjtött a bajba került 56-os magyar testvéreknek és az adományokat a második világháborús lengyel futárok vitték titkos utakon Magyarországra!). Igazolt hadirokkant, mert többen tanúsítottak azt, hogy poznani 56-os hős hadirokkant! Hiszen – mint már írtuk – „nem esik messze az alma a fától”! Persze Csermanek bűnbandájával ellentétben, az 1956 őszén hatalomra került Wladiszláv Gomulka párt első titkár azonnal amnesztiát hírdetett nemcsak az ötvenhatos hősöknek, de az összes politikai elítéltnek! Roland ezért úszta meg a letartóztatást! De nem úszta meg a lengyel ávéhások mind nagyobb haragját, mert állandóan olajat öntött a tűzre! Rengeteg olyan „ügyet” produkált, amiért Magyarországon kötél járt volna! Ő mindig megúszta, mert bizonyítékokat soha nem találtak ellene! És Magyarországon csak folytatta az elkezdett utat! A magyar ávéhások, az állampárt minden egyes magyarországi lengyelt megfigyelt. Különösen a Solidarnosc-korszakban! És minden lengyelbarát magyart. Persze az érintettek többsége tudott erről és nagyon óvatos volt. De nem mindenki. Ezért ölték meg szinte egymás után Roland több magyar barátját, köztük Elbert Jánost, Kerényi Gráciát, Fábián Zoltánt, Kizmann Lajost, Hajdu Istvánt és másokat. Csak a Roland elleni merényleteket puskázták el, ami egyre nagyobb dühöt váltott ki a rezsim vezetőiben és ávéhás csicskásaiban!

Antoniewicz Roland és édesapja régi barátja és harcostársa: Kéri Kálmán vezérezredes társaságában, Érmelléki utcai lakásán

Roland hetedik „bűne” az volt, hogy a lengyel nagykövetség és az magyar ávéhá többszöri tiltása, fenyegetése ellenére, „újságíróskodott”. Tömegével írta a lengyel és a magyar sajtóban megjelenő kisebb-nagyobb cikkeit, pedig – tolvaj kiált rendőrért alapon – minduntalan azt hangoztatták: „nem újságíró, csaló”! Le is írták különböző jelentésekben, amelyek megtalálhatók a Történeti Hivatalban! Pedig nem az újságíró, akinek erről papírja, kinevezése van, hanem aki tömegével publikál cikkeket! Többezer írása jelent meg a két ország lapjaiban. És más nyelveken is! A magyar-lengyel barátság fényes történelmi lapjait mutatta be, népszerűsítette a két ország történelmét, kultúráját, alkotóit. Mintegy 250 lengyel színészt „importált” a magyar játékfilmekbe, közvetített koprodukciók létrehozásánál, képzőművészek számára a másik országban és Nyugaton szervezett kiállításokat. De ez mind csak egy keskeny szelet a tevékenységéből, hiszen emellett lengyel könyvekről írt lektori jelentéseket a magyar és magyar könyvekről a lengyel könyvkiadóknak abban a reményben, hogy meg is jelennek a másik ország nyelvén! Még könyvet is írt Lengyelországról, amelyet megjelenése után a pártközpont azonnal bezúzatta! Annak ellenére, hogy a párt kiadója öles betűkkel reklámozta a könyvet. Annak ellenére, hogy más kiadók is – írásban! – igen kedvező véleményt írtak róla. És miért történt meg mindez? Mert Roland képtelen volt hazudni! (Ha készített valakivel interjút, vagy csak írt róla, ötször megkérdezte: nem tévedett-e!) Valóban megírta azt, mit kell tudni Lengyelországról! És a vörösnáci hamisprófétákat ez is nagyon idegesítette!

Az egyik varsói hetilap, a FILM főszerkesztőjének igazolása arról, hogy Antoniewicz Roland a budapesti tudósítójuk, munkájával elégedettek, számtalan cikkjét publikálták, melyekben a magyar filmművészetet és alkotókat propagálja. És a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének sajtóattaséja, ávéhás besúgó által írt jelentése arról, hogy “Antoniewicz Roland nem újságíró, szélhámos”. Ki hazudik reggel, délben, este, hónapokon és éveken át és mindenkit becsap??!!

Antoniewicz Roland “Mit kell tudni Lengyelországból c.könyvét a Kossuth Könyvkiadó megjelenése előtt erőteljesen propagálta. Aztán a pártközpont betiltotta. Egyenesen a nyomdából a zúzdába került.És a Tankönyvkiadó igazolása arról, hogy Antoniewicz Roland könyve JÓ KÖNYV!

Roland nyolcadik „bűne” az volt, hogy erőteljesen kapcsolatban állt a Nyugatra emigrált jobboldali, kommunistaellenes lengyel ellenzék vezéralakjaival, köztük Jerzy Giedroyc herceggel, a lengyel pártállam vezetői által a pokolba kívánt párizsi Kultura című folyóirat és számos neves jobboldali írók könyveit megjelentető főszerkesztő-kiadóval. A Giedroyc herceg által Rolandnak írt számos levele ugyancsak megtalálható az interneten! Ha az idegen nyelveket nem ismerő magyar ávéhások ennek a levelezésnek a nyomára találtak volna, ez elegendő okot szolgált volna arra, hogy — mondjuk —„kémkedésért” hosszú évekre bebörtönözzék! Hál’Istennek ez a momentum elkerülte a lankadó, idegen nyelveket nem ismerő figyelmüket! És Roland jelentéseket, tényfelismeréseket, adatokat küldött a Párizs melletti Mesnil-le-Roi városkában élő és tevékenykedő Giedroycnak, javaslatokat írt arra vonatkozólag, milyen magyar szerzők könyveit érdemes megjelentetni! E mellett számos cikket is küldött, amelyek a legkülönfélébb álneveken a nyugati sajtóban meg is jelentek. Még Amerikában is, a Magyarok Vasárnapjában, ahol – a rendszerváltás után – több írása már a saját neve alatt is megjelent. Mert az ősi örmény Bagratuni név az Antoniewicz család igazi neve! A Kelet-Lengyelországban élt felmenők belpolitikai okok miatt a XVII. században lengyelesítették az Antonjan toldalék nevet és elhagyták a Bagratunit, ahogyan ezt tette több tucat másik, Lengyelországban már néhány évszázada élő örmény arisztokrata család. Azonban híres genealógusok egész sora ezt a tényt és a Bagratuni-családfát írásban is elismerte! Antoniewicz Roland édesapja halála után, a Bagratuni-ház fejeként döntött úgy, hogy visszatér ősi nevéhez, amit – bűncselekményt töbrendbelileg, folytatólagosan elkövetve – a belügyben és a közigazgatásban ottragadt ávéhások újra és újra megpróbálják meghiúsítani, semmissé tenni. De „a hazug embert gyorsabban lehet utolérni, mint a sánta kutyát” közmondás igazsága szerint, előbb-utóbb ők is börtönbe kerülnek gaztettjeik miatt! Giedroyc herceg mellett, Antoniewicz Roland – Roland von Bagratuni – Giedroyc több barátjával is élénk kapcsolatban állt, köztük a lengyel származású Zbigniew Brzezinskivel, az USA elnökének nemzetbiztonsági főtanácsadójával! Később a Solidarnosc-al is kapcsolatba lépett. Erről is több bizonyíték kering az interneten!


Jerzy Giedroyc herceg, a párizsi Kultura és más bolsevista-ellenes kiadványok főszerkesztője és kiadója volt.Az egyik képen Zbigniew Brzezinski lengyel származású USA politikussal. A többi képen levelei Antoniewicz Rolandhoz. A professzori címzésre azért volt szükség, hogy a küldemények ne akadjanak fenn az ávéhások hálóján.

Az Antoniewicz Roland által készített, világszerte publikált képen Henryk Jankowski gdanski kanonok-plébános (balról), Szent Jerzy Popieluszko atya, a vörös náci bűnözők által kegyetlenül megölt varsói plébános, Antoniewicz Roland barátja és Lech Walesa, a Solidarnosc vezére, későbbi lengyel köztársasági elnök látható. Mind jól ismerték egymást.

Roland kilencedik „bűne” az volt, hogy kitartó majd’ egy évtizedes munkával, filmrendező-asszisztens, majd első aszisztens lett az akkori legnagyobb magyar filmrendezők mellett. És amikor ávéhás-emeszempés óhajra kirúgták a Magyar Filmgyártó Vállalattól, a magyar filmvilág színe-java nemcsak kiállt mellette, de azt is elintézték, hogy a Magyar Televízió műsorszerkesztője és szerkesztő-rendezője legyen! A vörösnácik már az MTV-s pályafutása legelején megpróbálták ellehetetleníteni és a televíziótól kiebrudálni. Évekig nem sikerült. Azt sem tudták megakadályozni, hogy önálló filmeket készítsen! Az első filmjét, az Utcalabirintust szó szerint a semmiből teremtette elő! Mert nem kapott rá semmilyen komoly keretet! Ő teremtette elő a szükséges pénzt és sokak elmondása, írásos véleménye szerint: „nagyon jó filmet készített”! Ennek ellenére nem engedték ki sem Oberhausenba, sem Mannheimbe, sem Velencébe vagy más rangos nyugati filmfesztiválra, mert a boritékolt sikere végleg megcáfolta volna eddigi hazugságaikat! És Roland megint szembeszállt velük! A hóna alá kapta a film nullkópiáját és kivitte Lengyelországba a kosalini ifjúsági filmfesztiválra, ahol Oklevelet kapott! Ezzel az „Utcalabirintus” betiltása is meghiúsult, mert az MTI nyomán, az egész magyar sajtó hírül adta Roland győzelmét! Tetszett-nem tetszett, az MTV bemutatta a filmjét és a kritika nagy elismeréssel fogadta!

Jancsó Miklós és Hernádi Gyula igazolása. Szerintük Antoniewicz Roland kiváló filmrendező.

Roland tizedik „bűne” az volt, hogy bízott a törvényekben és idejében nem akadályozta meg azt, hogy törvényellenesen kiúgják az MTV-től! Nagy Richárd akkori elnök, de legfőbbképpen Szinetár Miklós főrendező és tévé alelnök mindenben segítették és védték a támadásoktól. De nem sokáig, mert Appel Aczél Győrgy megelégelte azt, hogy Roland sikert sikerre halmoz és hallani sem akar arról, hogy behódoljon az akaratának. Leváltotta Nagy Richárdot és a helyére a jobbkezét, a már kultuszminiszternek kijelölt Kornidesz Mihályt ültette, aki már másnap Rolandot kitette az utcára. Roland persze még mindig bízott a törvényekben, fellebbezett, bíróság elé vitte az ügyet, ahol kiderült, hogy az MTV egyik párttitkárának és főávéhásának, egy bizonyos Csók Pálnak futtában összeeszkabált, hazugságok tömkelegét tartalmazó feljegyzése miatt rúgták ki! Polgári bíróság elé vitte az ügyet, ahol sorra dokumentumok garmadájával megcáfolta a párttitkár hazugságait. Majdnem megnyerte a per, de végül a gazságszolgáltatás győzött (megint az „i” kezdőbetű nélkül!). Ráadásul Kornidesz Mihály cinikusan a képébe röhögött. És persze több, forgatás alatt lévő filmjét leállította és más alkotóknak adta át befejezésre, amivel a szerzői jogi törvény több passzusát is durván megsértette.

Antoniewicz Roland Oklevele a kosalini filmfesztiválon bemutatott Utcalabirintus című, rendszerellenes filmjéért.

Egy a sok kedvező filmkritika közül

Roland tizenegyedik „bűne” az volt, hogy nem hagyta ennyiben a dolgot. Összedugta a fejét egy sor ellenzéki és „bólogatójancsi” barátjával, majd támogatásukkal elérte azt, hogy a kormány és a pártvezetés szemében Kornidesz Mihály hiteltelenné és nevetségessé vált. A vezető pártkáderek nem gondolkodtak, hanem azonnal cselekedtek! Nem szerették a botrányokat! Kornideszt leváltották az MTV éléről és a tiranai, majd a phenjani nagyköveti székbe ültették, ami a kádersüllyesztő végállomása volt. Persze a barátjáról és főnökéről – Appel Aczél Györgyről –– sem feledkeztek meg! Őt is fokozatosan leépítették, tisztségeitől megfosztották, minek következtében a proligyerekből lett kulturális „szakember” Bécsbe kényszerült elmenekülni, mert attól tartott, hogy az ávéhások az életére törnek! Befüggönyözött bécsi lakása ablakából reszketve leste az utcát, ahányszor a ház előtt megállt egy gépkocsi. Bécsben is halt meg. Aczél bukása egy igazi lavinát indított el, amely sorra elsöpörte régi barátait és „harcostársait”: Apró Antalt, Gáspár Sándort, Benke Valériát, Lázár Györgyöt és sokan másokat! Roland pedig csak nevetett a hirtelen tisztogatáson. Tudta, hogy mindez a kádári hatalom rohamosan közeledő végét jelentheti, ha idejében kihasználja a ragyogó körülményeket!

Miután Kornidesz Mihály – Aczél Appel György parancsára – kirúgta Antoniewicz Rolandot az MTV-től, sokan kiálltak mellette. Nánási László is. Mivel a közbenjárás nem hozott eredményt, Antoniewicz Roland barátai segítségével kirúgatta Kornidesz Mihályt az MTV-től, ami Aczél Appel György bukásához, majd a rendszerváltáshoz vezetett…

Antoniewicz Roland (hátul) Grósz Károly társaságában május 1-én. A felbujtására kaparintotta meg a hatalmat, ami előidézte a rendszerváltást…

Roland tizenkettedik „bűne” az volt, hogy már említett szövetségeseire – és a Grósz Által annyira kedvelt piára: egy üveg lengyel vodkára – támaszkodva elősegítette egykori párttitkára (a Lapkiadó Vállalatnál és az MTV-nél) Grósz Károly hatalomra kerülését és ezzel a rendszerváltás elindítását. Grósz pedig (újabb üveg lengyel vodkák birtokában) Antoniewicz Roland tanácsai nyomán először új egyesületi törvényt hozott. És Roland már elsőnek élt a lehetőséggel és létrehozta a két első ellenzéki (akkor „alternatív”) egyesületet: a Magyar-Lengyel Országjáró Diákszövetséget és annak gyermekszervezeteként a Magyar-Lengyel Cserkészszövetséget. A feldühödött ávéhások mindent elkövettek, hogy szétverjék őket! Roland pedig ismét figyelmen kívül hagyta a reá leselkedő veszélyt! Többezer magyar diákot utaztatott ki a Solidarnosc-szellemmel átitatódott Lengyelországba igen olcsó több napos táborokba és túrákra. Aztán a Magyarországi Örmények Szövetségét is megalkotta, amely még nagyszámú képviselőt is küldött az önkormányzatokba. Utóbbit az ávéhások egyik, sötét múltú emberük, a Magyar Rádió egyik főszerkesztőjének és párttitkárának, egy bizonyos Alex Avanesziánnak a segítségével próbálták szétverni, aki egy, ötszáz éve a pápa által alapított irgalmas rend nevével visszaélve alapított saját káeftéjével szélhámoskodva, Roland lejáratása érdekében ismét a „régi fegyverhez”: közokirathamisításhoz fogott hozzá. Nem sok sikerrel, a bíróság előtt egyértelműen kiderült az, hogy Alex elvtárs szánalmas hamisítványokkal állt elő! Egy másik bírósági perben hozott ítélet azt is bebizonyította, hogy Antoniewicz Rolandnak az MSZMP-hez semmi köze nem volt, és tagja sem volt a vörös náci pártnak! Mert Roland szinte valamennyi korábbi munkahelye párttitkárát szemtelenül beidéztette! Így aztán nem csoda, hogy Roland lejáratása érdekében folyó sakkjátszmában bevetették a „bástyát” a hirhedt Rózsa György Eduárdó személyében, aki az általa létrehozott Kádár János Társaságba terrorral, hozzátartozói kárára elkövetendő gyilkossággal fenyegetve, kényszerítette bele Rolandot. És Roland utolsó dobása az volt, hogy …bíróságilag bejegyeztette a „kamunak” indult szervezetet, címeként pedig az MSZMP központi székházának címét adta meg! Aztán nyilatkozataiban Kádár hanglejtésével űzött gúnyt az egészből.

Az ávéhás bűnözők csak súlyos, 30 napon túl gyógyuló testi sértés árán tudták rávenni Antoniewicz Rolandot arra, hogy “bevallja” az általuk készített “nyilasröplap” “szerzőségét!” A pert igen silány “bizonyítékok” alapján vezényelték le, miközben Antoniewicz Roland a hazugságaik megcáfolására semmilyen lehetőséget nem kapott! Még az ávéhás “írásszakértő” sem tudta eldönteni: Roland, vagy az ávéhás miniszterhelyettes írógépén készült…

Antoniewicz Roland készítette ezt a grafikát. Soha nem volt tagja semmilyen pártnak!

Egy a sok ávéhás pimasz hazugság közül: miközben Antoniewicz Roland közgúny céljából, az MSZMP és a kommunisták lejáratása végett bejegyeztette a nyakba tukmált Kádár János Társaságot, az ávéhá felbujtására a Fővárosi Bíróság elnöke azt hazudta, hogy a Kádár János Társaság nem került bejegyzésre!

Gróf Dóczy László (Zsigmond OP atya), a domonkos templom plébánosának, a rend magyarországi tartománya főnökének véleménye Antoniewicz Roland könyvéről

Helyhiány miatt, csak felvázoltam Roland „bűneit”. Terjedelmes, igen izgalmas, dokumentumok százaival illusztrált visszaemlékezésében igen részletesen kitér mindenre! Reméljük, egyhamar akad kiadó, amely megjelenteti, mert igazi bestsellernek igérkezik. Nemcsak idehaza, de külföldön is! Különösen az angol, orosz, német, örmény, spanyol, arab, francia és portugál nyelvterületen.
New York, 2011 őszén
Inaçio Angelos

Bejegyezte: dátum: 8:23

1 megjegyzés:

  1. Végre egy, nem a kommunista propaganda és az egykori ávéhások által irányított sajtófórum! Én rengeteg írást olvastam el nevezett úrról és elhiszem, hogy ez ugyanolyan lejáratás volt, amilyent most alkalmaznak ugyanazok Magyarország és az Orbán kormány ellen! Goebbels mellettük óvodás volt, úgy hazudnak mint a vízfolyás!

    Kovács Béla