Antoniewicz Roland álnéven akar indítani – írja a rendőrért kiáltó bolsi tolvaj!

A beküldött és közzétett cikkekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget!

Antoniewicz Roland álnéven akar indítani – cinikusan írja a rendőrért kiáltó bolsi tolvaj!

Antoniewicz Roland — Roland von Bagratuni

Posted on May 25, 2012

A “Kárpáti Harsona” nemlétező szerkesztőségének nemlétező főszerkesztője, a régi ávéhás forgatókönyv szerint, “tolvaj kiált rendőrért” alapon konokul folytatja a még 1988-ban Antoniewicz Roland kárára folyamatosan elkövetett rágalmazást. Pedig már többször figyelmeztették, hogy nevezettet rosszindulatúan rágalmazzák! És ennek alátámasztása végett, elegendő hiteles dokumentumot is áttanulmányozhattak. Borsó a falra! Az ávéhás kommunista rágalmazókat a legkevésbé érdekli az igazság!

Antoniewicz Roland 12 fő ‘bűne’

Becsületes ember ezen nem is csodálkozik, de nem is csodálkozhat! Azon sem, hogy az állítólagos szerző, egy bizonyos Kollár Lajos nemlétező doktor, nemlétező büntetőjogász — am bloc nem létező személy! Tipikus kommunista fogás! Az a kategória, amelyet 2006-ban Balatonöszödön Gyurcsány Ferenc akkori pártelnök és időközben több bírósági büntetőperre, vádlotti minőségben várakozó miniszterelnök, cinikusan, büszkén és nagyképűen bevallotta:

HAZUDTUNK REGGEL, DÉLBEN ÉS ESTE, ÉJJEL ÉS NAPPAL, HÓNAPOKON, ÉVEKEN ÁT! MINDENKIT BECSAPTUNK! CSALÁSAL KERÜLTÜNK HATALOMRA! ÉS KÖZBEN NEM CSINÁLTUNK SEMMIT, CSAK MÁSOKAT RÁGALMAZTUNK!

Igen rágalmaztak! Minden jobboldali párt, jobboldali ellenzéki személy számukra “szélsőjobboldali”, “fasiszta”, “náci” volt! Bagoly mondta verébnek! Ezekkel a címkékkel látták el az FKgP-t, az MDF-t, a MIÉP-et, a Jobbikot, a FIDESZT, még a KDNP-t is! Csak a velük házasságra lépett SZDSZ-t kímélték meg ettől a jelzőtől. Na meg az abból Főnixként újratermett LMP-t.

Kárpáti harsona – a Gyurcsányista MSzP és Mečiárék durva magyarellenes provokációja

Még a név is találó: LMP – Lengyel Munkás Párt! Vajon ide (is) akarták belehazudni Antoniewicz Rolandot, ahogyan azt megtették az általuk létrehozott Kádár János Társasággal, melyhez Antoniewicz Rolandnak volt a legkevesebb köze? A tényleges alapító meg az a Rózsa György Eduárdó – Flores volt, akit magyar parancsra ölte meg Bolíviában Evo Morales kivégző csapata! A munkásőr-örnagy, horvát usztasa ezredes, KGB alezredes, magyar állambiztonsági tiszt, muzulmán egyházvezető, a Arató Gábor-Mesterházi Attila-Zuschlag János-féle Szocialista Ifjúsági Szövetség főalapítója, Borbély Sándor és Illich Ramirez Sanchez – Carlos-Sakál jóbarátja és tanítványa…

Azt persze ezek az ávéhás-kommunista senkik honnan tudhatják?! Hiszen ez érdekli őket a legkevésbé! Elég, hogy az ellenségüket hírbe hozták, belekeverték egy afféle kabátlopási ügybe!

Csinálta ezt már Rákosi Mátyás bandája is, előtte meg a senkiházi Sztálin és annak puszipajtása-elvtársa Hitler! Mert jó haver volt a két zsivány, hiszen együtt támadták meg és rohanták le 1939-ben Lengyelországot!

Lengyelek. A magyarok számára barátok. Az igazi magyarok számára. A kommunisták úgy félnek tőlük, mint az ördög a szenteltvíztől! Na ná! Mert a lengyel az mindig barát marad! A legnehezebb időkben is! És a magyar is ha a lengyel testvér kerül nehéz helyzetbe! Csak éppen valahogyan Antoniewicz Roland volt az, akin melléfogtak! Mert a Gyurcsány féle hazudozó mocsok jól félrevezette őket!

És hát azt meg aztán honnan tudhatja a jó barát magyar ember, aki együtt harcol s issza borát, hogy épp Antoniewicz Roland volt az, aki ténylegesen a rendszerváltásért okolható! Mert ő verte szét Aczél György – Kádár János – Apró Antal homokvárra épült hatalmát! És épp ezért gyalázza őt ma is a kommunista mocsok! A rendőrért kiáltó tolvaj!

A KGB és a Gestapó módszere volt az, hogy a legnagyobb, a meggyilkolhatatlan, elnémíthatatlan ellenségüktől úgy szabadultak meg, hogy besározták! Ezt végzik most is Antoniewicz Rolandal a kommunisták! A volt ávéhások! Rákosi Mátyás és Kádár János egykori legközelebbi munkatársai! Mert nem sikerült nekik Antoniewicz Rolandot sem megölni (többször megpróbálták!), sem kitoloncolni (ezt is megpróbáltáka Történeti Hivatalban talált okiratok szerint!), sem anyagilag és erkölcsileg tönkretenni!

Azt az Állambiztonsági Szolgálatok Levéltárában, a Történelmi Hivatalban kutakodók miért nem akarják észre venni, hogy a Antoniewicz Rolandot szándékosan besárazó, többnyire hamis dokumentum mellett, azért van még rengeteg olyan, amely mellette szól! És az interneten is rengeteg ilyen található! De a rágalmazó förmedvény a gerinctelen kutató számára kockázatmentes! Mert mondhatja “honnan tudhattam”! Hát honnan? Azért kutató, hogy kiderítse az igazságot! És ha tévedett (akkor) még nem késő (most) korrigálni a tévedést!

Pedig a valóban becsületes jobboldali érzelmű magyar ember, az efféle kommunista hazugságoknak nem hisz! Hiszen ott van több ezer hiteles dokumentum, amely a sok rágalmazó hazugságot kapásból megcáfolja! Csak érte kell nyúlni! Klikkelni kell! Mert az interneten rengeteg megtalálható!

Na persze, egyszerűbb folytatni a rágalmazást (“abból bajom nem származhat”) ahelyett, hogy egy igazi nemzeti hőst megvédjünk és végre arra a piedesztálra tegyük, ahová való! Annál is inkább, mert bármelyikünkkel megeshet, megeshetett volna az ilyesmi! Vagy csak azért hallgatnak azok, akik végre megszólalhatnának, mert róluk is kiderül(het) az, hogy ők is ávéhások voltak? Ahogyan az nemrég már több közismert emberről kiderült?

De ha lusták vagyunk klikkelni és végigolvasni a többezer dokumentumot, azért eszünk, logikai készségünk csak van?! Mert akkor arra is (végre) rájövünk, hogy “nem esik messze az alma a fától” — nemzeti hősök dédunokája, unokája, fia mégiscsak nemzeti hős! És ha ő is folytatta azt, amit őseik elkezdték, akkor annál inkább az!

Vagy megvárjuk azt, amíg a nyomorába bele nem hal? Valóban a nemzeti hőseinket csak a haláluk után érdemes-lehet-kell felmagasztalni, rehabilitálni? Hiszen a halálból már többször visszahozott, több betegségtől szenvedő súlyosan beteg Antoniewicz Rolandnak már nem sok maradt hátra az életből!

A nyugdíjügyekért a kormány részéről felelős Selmeczi Gabriella, aki Antoniewicz Rolandnak (koránál fogva) akár a lánya is lehetne, miért nem viselkedik magyar emberhez méltóan és nem kéreti magához a Nyugdíjintézettől (ki tudja, ma mi a neve ennek, a nevét állandóan újító hivatalnak!) Antoniewicz Roland aktáját, hogy megdöbbenve azt tapasztalja, Gyurcsány Ferenc bandája hogyan tolt ki vele!? És persze hogy ezt rendbe tegye!

Mert Antoniewicz Roland épp Gyurcsány kormányzása alatt ment nyugdíjba, így kaphatott csak minimál nyugdíjat, amelyből még éhen halni sem lehet! És ez csak a kezdet lenne, mert az Orbán-kormánynak más adósságai is vannak Antoniewicz Rolandal szemben! Az is, hogy magyar állampolgár létére máig nem kapta meg a magyar személyiét és a magyar útlevelét!

Pedig Orbán Viktor nem olyan régen megesküdött, hogy nem engedi meg azt, hogy akár egyetlen magyar ember ne lehessen saját hazájában magyar állampolgár! És Antoniewicz Roland bizonyítottan magyar állampolgárnak született, amit Biszku BélaBenkei AndrásKuncze Gábor bűnbandájának tagjai minduntalan megpróbálják meghamisítani! Azaz: a saját hazájában nem lehet magyar állampolgár, pedig az! Érti ezt valaki is?

Én még azon sem csodálkozom, hogy az egykor éveket a Magyar Televíziónál töltött Ilkei Csaba mélyen hallgat, és csak a Rolandot rágalmazó hamisítványokat leli fel a Történelmi Hivatalban végzett kutatásai során. Pedig ő aztán jól ismeri, kell, hogy ismerje Antoniewicz Rolandot és azt is, hogy 1984. tavaszán Aczél György és Kornidesz Mihály miért rugatta ki az MTV-től, de azt is, hogy Antoniewicz Roland visszavágott és nemsokára Kornidesz Mihály is repült, majd utána Aczél György a Politikai Bizottság felével! Hiszen az MTV épületén belül a pletykák nagyon gyorsan terjedtek! És azt mindenki tudta, hogy Antoniewicz Roland az MSZMP állandó támadását egyfolytában védi ki!

A Magyar Nemzetnél ténykedő Bayer Zsoltnak is tudnia kell azt, hogy a “régi” magyarnemzetesek, a “nagyok”, Pethő Tiborral az élén, igen nagyra becsülték Antoniewicz Rolandot és annak ellenére jelenhettek meg az írásai a lapban, hogy igen jól tudták: kemény ellenzéki! Sőt: kimondottan rendszerellenes! Ugyanezt tudnia kell a Demokrata főszerkesztőjének, Bencsik Andrásnak is, vagy az EchoTv-s Kubinyi Tamásnak is! Vagy a KDNP-s Pálffy Viktornak is, kinek nagybátyja rengeteget segített Antoniewicz Rolandnak abban, hogy ne legyen áldozata a kommunista árnak!

Térjünk vissza a Kárpáti Harsonához. Úgy tűnik pancserek szerkesztik! Mert ahelyett, hogy kivizsgálnák azt, valójában kicsoda ez a áldoktor Kollár Lajos, aki most bajt hozott a szerkesztőségre, makacs konoksággal a tolvaj rendőrért kiált! Az áldozat megsegítésére siető Döbrögik Bűne kollektíváját próbálják most mocskolni olyan jelzőkkel, amelyek csakis őket illetik meg!

Ha lenne eszük, elnézést kérnének és ígéretet tennének arra nézve, hogy sürgösen kivizsgálják: ki élt vissza a lap főszerkesztője és helyettese nevével, fényképével, amikor a nevükben beregisztrált a NING-honlapra kémkedni, hogy aztán a “szenzáció” megjelenjen az állítólagos dr.Kollár Lajos szennyiratában a Kárpáti Harsona oldalán! Ugyanis az ilyesmi is plágium a javából! Ilyen botrányba bukott bele a nemrég még a kommunisták vezére és miniszterelnöke: Gyurcsány Ferenc, a “hazudtunk reggel, délben és este, éjjel-nappal, hónapokon, éveken át, mindenkit becsaptunk” című nagydoktori (a szélhámosság tudományainak doktora) disszertáció szánalmas szerzője, aki sógora diplomamunkáját (is — elég hiányosan!) koppintotta le, az egyetemre pedig felvételi vizsga nélkül jutott be!

A Kárpáti Harsona már ott elkövette a súlyos etikai hibát, hogy ezt az ügyet azonnal becsületesen nem vizsgálta ki, és addig is a Kollár-féle mocskolódó cikket (legalább ideiglenesen) nem törölte (“raktárba tette”) volna! Mivel nem ezt tette, a Kárpáti Harsona szerkesztősége felel a rágalmazó szennyiratokért! És majd viselni is fogja ennek minden következményét. Kollárostul-Bogolyostul-Hanzikostúl! Mert kitalált sztorikkal ma már nem lehet megrágalmazni becsületes magyar hazafikat!

Azonban a szlovák “sajtó” részéről az efféle magyar-ellenes provokáció nem egyedi eset! Ahogyan az sem egyedi eset, hogy nemzetiségre, nemre (vagy nemtelenségre!), állampolgárságra való tekintet nélkül, a kommunista bűnözők, ha kell, nemlétező szerkesztőségi kollektívákra támaszkodva, ál újság-folyóirat útján rágalmazzák ellenségeiket! De teljesen mindegy, ki pénzeli, működteti ezt a szennylapot, ahogyan az is, hogy kicsoda Kollár, Hanzik vagy Bogoly, vagy milyen koszfészek Královsky Chlmec! Egyet tehetnek: az általuk alaptalanul megrágalmazottaktól bocsánatot kell kérniük, a hazugságaikat pedig egyértelműen helyesbíteniük kell!

Inaçio Angelos, Coimbra 2012.májusa

Reklámok

AZ ÚJ SAJTÓTÖRVÉNY ELŐKÉSZÜLETEI

2010. július 21., szerda

AZ ÚJ SAJTÓTÖRVÉNY ELŐKÉSZÜLETEI

A szerkesztőség a beküldött és publikált kéziratokért semmilyen felelősséget nem vállal.

 

AZ ÚJ SAJTÓTÖRVÉNY ELŐKÉSZÜLETEI

Pethő Tibor ellenzéki újságíró (a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője 1947-g), a Magyar Nemzet főszerkesztője, a MÚOSZ alelnöke, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront alelnöke. Védte Roland nagyherceget és mindenben segített neki, sokszor a Pártközpont és az ávéhás óhajok dacára!

Roland nhg a Nemzeti Parasztpárt egy másik egykori vezetőjével, az Elnöki Tanács pártonkívüli tagjával, a Hazafias Népfront és a Szövetkezetek Országos Szövetsége (SZÖVOSZ) egyik vezetőjével, id.Nánási László újságíróval. Pethő Tiborral együtt Roland nagyherceget mindig kihúzta a bajból!

Örvendetes dolog, hogy az új FIDESZ-kormány végre rászánta magát arra, hogy rendet teremt a médiákban! Ezt már az Antall-kormánynak kellett volna megtennie, hogy ezzel végérvényesen letörje a vörösnáciknak az egykori pártpropagandistákból és ávéhás tisztekből, téglákból lett “újságírók” által túlbiztosított egyeduralmát! Mert a baj ott kezdődik, hogy az újságírók 95%-a igen szigorú kontraszelekciós elvek alapján kerülhetett a pályára. Szerkesztőségi alkalmazásukhoz az MSZMP Központi Bizottsága Agitációs-Propaganda osztályának, a Minisztertanács (a “Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány”) Tájékoztatási Hivatala és a Belügyminisztérium Állambiztonsági Főcsoportfőnökségének az engedélye volt szüksége. A kivételek egyedi esetek voltak, mint – például – Pethő Tiboré, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) alelnöke, aki azért maradhatott (több évnyi szünet, megalázás után!) a Magyar Nemzetnél, mert az édesapja, Pethő Sándor alapította ezt a nagyszerű újságot. De így is sok esetben – ha cenzúrázottan is – meg tudott maradni legalább “félig ellenzéki”-nek!

Roland von Bagratuni nagyherceg – Antoniewicz Roland az egyik legjobb újságíró Európában. Több nyelven anyanyelvi szinten beszél, publikál. A Solidarność beiltása és Wojciech Jaruzelski vörösnáci tábornok államcsínye és általa bevezetett rendkívüli állapot nyomán, 1984-ben mindkét országban feketelistára került. Többé nem publikálhatott, nem rendezhetett. Az egykori ávéhás téglákból és pártpropagandistákból lett „újságírók“ máig támadják és rágalmazzák.

Rajnai András tv-rendező felkérése: Roland nhg legyen az asszisztense!

Az egyik lengyel katolikus folyóirat szerkesztőségének a magyar Külügyminisztériumnak címzett, Roland nhg tudósítói akreditálására vonatkozó kérelme. A Pártközpont és az ávéhások „reakciós provokációnak“ nevezték és válaszra sem méltatták. Roland nagyherceget viszont elkezdték figyelni!

Roland nagyherceg lengyel kitüntetései. Mind a helyi állami és társadalmi szervektől a lengyel-magyar barátság ápolásáért és népszerűsítéséért kapta!

Vagy Antoniewicz Roland – azaz Roland von Bagratuni herceg 1967-től hosszú éveken át csak azért írhatott tömegével cikkeket (egyetlen újság szerkesztőségi státuszára nem számíthatott, mert “a szocializmus ellensége”, “osztályellenség” volt), mert rámenős volt, addig járt a főszerkesztők és rovatvezetők nyakára “lengyel újságíróként”, amíg legalább egy írását közzétették. Ugyanis az “internacionalista” főszerkesztők, rovatvezetők közül sokan igaz barátai voltak a lengyeleknek és Lengyelországnak!


Roland nhg egyik cikke az Esti Hírlapban. Kritikáiban, tudósításaiban szigorúan csak szakmai kérdésekkel foglalkozott.

A kőbányai Szent László Gimnázium tanulóinak lapját egy ideig – társadalmi munkában – Roland nhg szerkesztette. Akkor rúgták ki, amikor egy szentképet tett a címoldalra és közzétette az egyház által hivatalosan elismert életrajzát Szt.Lászlónak.

És mivel Roland nhg nagyon jó tollú szerzőnek bizonyult, még a párttag főszerkesztők is könyörögtek, hogy írjon, hiszen az újságot akkor is “valamivel fel kellett dobni”! És a “lengyel újságíró” sorok közé rejtette mondanivalóját, írt a magyar-lengyel barátságról, Lengyelországról, a második világháborús menekülteknek hazánkba történt szívélyes befogadásáról (140.000 hazáját vesztett civil és katona, köztük sok gyerek érkezett és igazi barátokra lelt!!!), a bölényekről, havasi mormotákról, távoli galaxisokról, a vasútról, városi tömegközlekedésről, vagy amit nagyon szeretett: a lengyel filmről, színházról, alkotókról. A végén aztán magyar filmforgatásokról, könyvekről, színházi előadásokról, rendezőkről és színművészekről írt kritikákat. Méghozzá tárgyilagosan, “marxista-leninista szemléletű” mellédumálás nélkül! És Lengyelországban ugyanígy a magyar kultúrát népszerűsítette, annak tényleges nagykövete volt! Igen népszerűvé, közkedveltté tette a magyar kultúrát, és azon belül a magyar filmművészetet, az alkotókat!

Roland nhg filmrendező társai-barátjai körében

Az Oklevelet Roland nagyherceg a Koszalini Ifjúsági Filmfesztiválon az „Utcalabirintus“ c. filmje (operatőr:Fazekas Bence) rendezéséért, vágásáért és riporteri teljesítményéért kapta. A filmet Magyarországon be akarták tiltani! Nem sikerült! A vörösnáci párt vezetői őrjöngtek!

Annak ellenére, hogy 1966-tól több ezer írása jelent meg mindkét ország sajtójában, a két pártközpont szigorú utasítására nem lehetett tagja sem a MÚOSZ-nak, sem a lengyel testvérszervezetének, az SDP-nek (Stowarzyszenie Dziennikarzy Polskich, amelynek az édesapja Érdemes Újságíró címmel kitüntetett tagja volt!!) Többször utasították el ez irányú, számos neves író, újságíró által kézjegyével támogatott kérvényét! De ugyanez volt a két ország filmművész-szövetségével is!

Egyik betiltott filmjéhez Roland nhg által készített kellékújság. „A szerkesztő összecseréli a két fotót: a Moszkvában egyetetemet végzett “fontos elvtársét” (Bálint András) egy, börtönből kikerült bűnözőjével (Szilágyi István)“ Az ávéhások ezért majdnem letartóztatták!

Pedig kiugró tehetségét Roland nhg minden lépése többszörösen bizonyította! A MAFILM-nél “hozd ide – vidd oda” mindenesként 1967-ben kezdte, a később Oscar-díjjal kitüntettett ellenzéki Andrzej Wajda filmrendezővel és Csengei Dénes szociológussal közös barátja, Jancsó Miklós Kossuth-díjas filmrendező többszöri noszogatására, aztán rendezőasszisztens, a rendező munkatársa, majd önálló rendező lett!

Pethő Tibor egyik baráti levele a sok-sok közül Roland nagyherceghez

Roland nhg cikke az Esti Hírlapban Szabó Magda művének adaptációjáról. Az írónő szintén jóbarátja volt.

Roland nhg szó szerint a semmiből csinálta filmjeit, mert a Magyar Televíziót uraló pártpropagandisták és ávéhás téglák mindent elkövettek annak érdekében, hogy kiebrudálják, erre Roland nhg különböző cégektől ügyesen szerzett “tiltott” reklámpénzeket, a filmjeiket forgató rendező barátjaitól felesleges forgatási kapacitásokat, film nyersanyagot stb. Közben ezernyi akadályt kellett ledöntenie példátlan tanulékonysággal, tűrőképességgel, a szakma szeretetével, amit a rendezők azzal honorálták, hogy kapkodtak utána, legyen ő az asszisztensük! A legnagyobb rendezők! Sokszor még szereposztási gondok közepette, tánácsért fordultak hozzá és Roland nhg ennek eredményeként mintegy 250 kiváló lengyel színművészt “importált” a magyar fimekbe!


Roland nhg sokadik felvételi kérelme a lengyel szakmai szövetséghez, a Stowarzyszenie Dziennikarzy Polskik-hez. Ismert írók, újságírók írták alá.

Roland nhg cikke az esti Hírlapban a varsói Teatr Powszechny vendégelőadásáról

És amikor a pártközpont utasítására 1979-ben kirúgták a MAFILM-től, mind-mind melléje álltak és kiharcolták, hogy az MTV-hez (Magyar Televízió) kerüljön, de már önálló szerkesztő-rendezőként! Ott aztán a semmiből csinált filmeket, mert az ávéhások és pártfunkcik mindet elkövettek, hogy szabaduljanak tőle, így Roland nhg magára maradt. Persze az igazi zseni (175 az IQ-ja!) soha nem esik kétségbe! Összeszedte innen-onnan a hiányzó kereteket, forgatási kapacitásokat, filmszalagot stb. és nagyon jó filmeket csinált, melyek sajnos – egy kivétellel: Utcalabirintus – mind a TÜK-be (Titkos Ügykezelés) kerültek, képernyőre nem. Az Utcalabirintus (csodálatos képsorait Fazekas Bence készítette!) csak Roland nhg leleményessége miatt került adásra. Mivel az illetékesek nem engedték ki a filmet sem Oberhausenba, sem Manheimbe, sem Velencébe, sem más nyugati filmfesztiválra, ahol kétségeket kizáróan a nagydíjjal jutalmazták volna, a kópiát illegálisan kivitte Lengyelországba és ellenzéki összeköttetései révén mint magyar filmet a Koszalini Filmfesztiválon műsoron kívül bemutatták és Oklevéllel jutalmazták! Erről az MTI azonnal hírt produkált, amit a magyar lapok nyomban közzétették, így a filmet betiltani már nem lehetett…

Dr.Pálffy József újságíró

Roland nhg-nek más dobása is volt! Méghozzá olyan, hogy könnyen börtönnel fizethetett volna, ha az MTV elnökhelyettese-főrendezője Szinetár Miklós és a MÚOSZ elnöke, a Magyarország és az MTV Híradó főszerkesztője Pálffy József nem veszi védő szárnyai alá! Ugyanis mindketten kimagasló értékekkel rendelkező alkotót láttak benne, nem a rendszer politikai ellenségét! Olyan embert, akit kár lenne “parlagon” hagyni, hiszen felmérhetetlenül nagy és igen széleskörű tudásról tett tanúságot!


A vörösnáci Gyurcsány Ferenc 2006-ban meg akarta ismételni a vörösnáci bandita Wojtek Jaruzelski generalissimus “sikeres” leszámolását a jobboldalal! De csak a rendőrterrorig jutott el. A képeken: a lengyel vörösnácik szétverik a Solidarnośćot. De a tervük kudarcba fulladt, mert a terror csak megerősítette a lengyel nép hősies elszántságát! Éljen a magyar-lengyel barátság és bajnokai, köztük Antoniewicz Roland – Roland nhg!

Történt, hogy 1981 decemberében a lengyel “Pinochet”-nek is nevezett Wojciech Jaruzelski generalissimus államcsínyt hajtott végre és rendkívüli állapotot vezetett be. A Solidarność tisztségviselőit, aktivistáit internáló táborokba csukták vagy kitoloncolták az országból, néhány vezető börtönbe került, a rádó és a tv állomások megszakították adásaikat, a képernyőkön a bájos üdvöskék helyett marcona ezredkommiszárok jelentek meg, az utcákat tankok, rohamrendőrök és kommandósok árasztották el.

Sajtóbeszámoló az Utaclabirintus kitüntetéséről

Roland nagyherceget a tévé vezetése az ágyból rángatta ki! Csomagolta is már a fogkeféjét, pizsamáját, mert azt hitte, megint az ávéhások jöttek érte! De nem! Pálffy József személyesen várta lent, az URH-ás rendőrautóval biztosított elnöki fekete Volgában! És kérte, nem utasította: segítsen nyelvtudásával, helyismeretével, hogy a történtekről a magyar tévénéző a leghitelesebb képet kapja meg. Roland nhg gyakorlatilag szabad kezet kapott, még a nyugati tévéadásokból is átvehetett snitteket! Egy feltétellel vállalta: ha valóban minden adásba kerül! Mint később Pálffy József elmondta, ő előtte Aczél Györgyel konzultált arról, hogy Roland nhg jobb híján meg kaphatja-e ezt a feladatot?! Igen volt a válasz. Aczélt is elragadta a nagyherceg tudása, hozzáértése, aki azonban ezzel soha nem élt, sőt: többször visszautasította Aczél ilyen-olyan kérését, javaslatát! Ezért rúgták ki 1984-ben az MTV-től!

A második világháború idején egymástól elszakadt, Magyarországon és Lengyelországban élő családtagokat Roland nhg nagy nehézségek áran, hosszú nyomozás után hozta össze! Híradó-riport is készült erről.

Roland nhg több hétre szó szerint beköltözött a Tőzsdepalota egyik vágószobájába és a TV Híradó egyik – szerencséjére ellenzéki – munkatársnőjével valódi híradásokat állított össze a “kapott anyagból”. Mert Lengyelországban a katonai cenzúra sok tényt elhallgattatott, a csehszlovák, NDK, román, bolgár tévék pedig csak azt sugározták. De Roland nhg apait-anyait beleadott a kapott lehetőségbe, és a kapott snittek közé becsúsztatta a CNN, ZDF, BBC, Reuter és más nyugati tévéstábok által készített riportok részleteit! Azonnal megindultak a tiltakozó lavinák Kelet-Berlinből, Szófiából, Prágából és Bukarestből, hogy az MTV adásai ütik azt, amit ők bárgyún beadtak a minden mesét lenyelő nézőknek! A KGB pedig szó szerint meg akarta ezért ölni, de gázolási kísérletük kudarcot vallott! Roland nhg az előre megtervezett “balesetet” nem csak megúszta, de haja szála sem görbült! Ma már aranymisés ministráns, tehát csak a Mindenható védőszárnyainak tudható be példátlan szerencséje!

Roland nhg néhány – a sok közül – interjúja, cikke, amelyben a már akkor keményen ellenzéki Andrzej Wajdát mutatja be. Bravúros dolog volt Andrzej Wajda népszerűsítése!

De térjünk vissza a tervezett új médiatörvényhez. A mai médiák szó szerint még mindig össze-vissza hazudoznak. Azt, amit a “hazudtunk reggel, délben és este, éjjel és nappal, hónapokon és éveken át és mindenkit becsaptunk…” (Gyurcsány Ferenc, Balatonöszöd 2006) -féle társaság összehord-összehordott. Látszik is: a mai Népszava már “neonáciknak” titulálja a nép akaratából több mint 1 millió szavazattal a Parlamentbe bekerült Jobbikot! A jobboldali, nemzeti, hazafi, de semmiképpen sem “neonáci” Jobbikot! Persze bagoly mondja verébnek, hiszen az EBESZ 2009-es határozata szerint az ő gazdijuk: az MSZP a nácipárt! És persze tiltakozik a MÚOSZ, a MAZSIHISZ, a “Partizán”szövetség és más bolsevik szatelit-szervezetek. Szerintük semmit sem kell helyreigazítani, mert minden, amit leírnak “vélemény”. Na ná, akkor is, ha tényként közlik a “véleményüket”!

Roland nhg cikke Mészáros Márta magyar-lengyel játékfilmjéről, az Útközben-ről. Több nyelven népszerűsítette ezt a filmet.

A nyugati magyarság meg van róla győződve, hogy az efféle praktikáknak egyszer és mindenkorra vége lesz! Igen is, ha “vélemény”-t tesznek közzé, akkor ezt a tényt kiemelten húzzák alá! És persze az ellenfél nézetét is ismertessék az olvasókkal-nézőkkel-hallgatókkal!!! Még hozzá egyenlő arányban! Ha nem, az ilyen orgánumot tiltsák be, a munkatársai pedig belülről ismerkedjenek meg a börtönélettel! Még akkor is, ha a rágalmazó “büntetőjogásznak” adja ki magát! Akkor annál inkább börtönben a helye! De szűnjön meg már az, a vörösnáci “újságírók” által művelt gyakorlat, hogy a jobboldal “fasisztákból”, “nácikból” és “neonácikból” meg “szélsőjobboldalból” áll, míg ők “a nép egyedüli képviselői”! A nép 2010 tavaszán egyértelműen döntött és nem tart igényt arra, hogy félreképviseljék! A demokráciával nem szabad visszaélni, már pedig a baloldal 1917 óta ezt teszi! Durván és kíméletlenül visszaélt vele! Vége a visszaéléseknek, a bolsevizmus és tartóoszlopainak a propagálására és az egykori kommunistaellenes ellenzéknek változatlan hévvel történő támadása, bemocskolása!


Roland nhg előítéletektől mentes, tárgyilagos kritikája Schiffer Pál “Cséplő Gyuri” című filmjéről a varsói “FILM”-ben

Ahhoz, hogy valóban megszűnjön az egykori ávéhások és pártpropagandisták tejhatalma a médiáknál, minden egyes újságírót szigorú igazolási eljárás alá kell vetni. Ha kiderül, hogy ávéhás, vagy pártpropagandista volt, ki kell zárni a médiák területéről! Akkor is, ha kiderül, hogy folyamatosan hazudik, félreinformál! Mindörökké. Menjen fagylaltárusnak vagy BKV-ellenőrnek! A főszerkesztői és rovatvezetői stb. tisztségeket pedig nyílt pályázatok útján kell betölteni! A közmédiáknál mindenképpen. És olyan emberekkel, kik legalább 2 nyelvet folyékonyan, irodalmi szinten ismernek és komoly cikk-gyűjteményt mondhatnak magukévá!

Roland nhg tárgyilagos, pontos cikke S.W. Reymont “Parasztok” című nagyszerű regényének magyar nyelvű kiadásáról.

Roland nhg egyik cikke a Magyar Nemzetben a magyar-lengyel kulturális kapcsolatokról, melynek egyik motorja volt. Többszáz magyar írót, filmrendezőt, színművészt, képzőművészt tette népszerűvé Lengyelországban és többszáz lengyel színművész „importált“ magyar játékfilmekbe!

Az újságírószövetségek Etikai Bizottságainak az összetételét is előre meg kell határozni! Nagynevű szerzők mellett, legyenek ott civil képviselők is! Mert akkor elkerülhető lesz az, ami a rendőrségnél állandóan tapasztalható, hogy a vitathatatlanul bűncselekményt, szabálysértést elkövető, szolgálati szabályzatot durván sértő rendőr “a parancsnok szerint” semmit rosszat “nem követett el” még az sem, aki pedig súlyos bűncselekményt vitt véghez! És az Etikai Bizottságok minden egyes határozata kötelezően kerüljön át a területileg illetékes ügyészségre felülbírálásra. Ha pedig az ügyész kivetnivalót talál, azt azonnal rendbe kell hozni! Ma már nincsenek gépírónők, szedőmesterek, akikre nyomdahibaként lehet ráfogni a hazugságot, mert minden jóravaló újságíró számítógépet használ!

Inaçio Angelos

Coimbra, Portugália, 2010 nyara

Észrevételeket, javaslatokat erre a címre kérjük: inacio.angelos@yahoo.com

* * *

Lapzárta után érkezett:

 

Lex Biszku: felülvizsgálják a személyiségi jogokat (MTI)

Határozatban kérte az Országgyűlés a kormányt, tegyen javaslatot arra, hogy a történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható személyiségi jogokra hivatkozással.

Biszku Béla bandita ma. A háborús (1956) bűnös népirtó tömeggyilkos lelkiismeret furdalás nélkül, hidegvérrel, előre megfontolt szándékkal, halálba küldte a vörösnáci diktatúra ellenségeit és a másként gondolkodókat.

Az Országgyűlés csütörtökön egyhangúlag, 353 igen szavazattal fogadta el a három fideszes képviselő által benyújtott, a dokumentumfilmek nyilvánossága, az alkotói szabadság és az igazság megismeréséhez való jogok egyes kérdéseinek felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozatot.

A két legveszedelmesebb “magyar” népírtó háborús bűnös bandita: Csermanek János (tovajneve: “Kádár”) és Biszku Béla jópofáskodnak. Pont úgy, ahogyan Hitler és Göring jópofáskodtak egy-egy tömegmészárlás után. Banditáknak nincsenek személyiségi jogaik!

Az előterjesztés apropóját az adta, hogy Biszku Béla és hozzátartozói nem járultak hozzá az egykori belügyminiszterről, az 1956 utáni véres megtorlások egyik irányítójáról készült dokumentumfilm levetítéséhez, így a Bűn és büntetlenség című alkotás díszbemutatója elmaradt.

A VÖRÖSNÁCIK VÉGNAPJAI 2.

2010. július 3., szombat

A VÖRÖSNÁCIK VÉGNAPJAI 2.

A szerkesztőség a beküldött és publikált kéziratokért semmilyen felelősséget nem vállal.

A VÖRÖSNÁCIK VÉGNAPJAI 2.

A jobboldali pártokba beépülő szélsőbaloldali terrorista, KGB- és ávéhás ügynök: Rózsa György Eduárdó – Flores hazugságainak vége!

Andrassew Iván “újságíró” és Gyurcsány-barát “elvtárs”

A „Gyurcsány a demokrácia mártírja” c. szennyirat (http://magyarinfo.blog.hu/2010/06/21/gyurcsany_a_demokracia_martirja ) egyik támogatója, Andrassew Iván, az MSZMP által párthatározattal 1988-ban alapított Mai Nap című szennylap oszlopos főmunkatársa most leleplezte igazi arcát! Különben sunyi egy alak, aki „újságírónak” adja ki magát, de valójában „elvhű kommunistaként” az MSZMP pártpropagandistája volt, akit a vörösnáci állambiztonsági szervek is többször rávették „apró szívességekre”. Talán még titkos tisztje is volt az bolsevista elnyomó szervezetnek. Ezt mindenképpen érdemes lenne kideríteni, de gyanítom: az 1990-es nagy ÁVH-s iratmegsemmisítés idején az ő aktáját tüntették el először. Amúgy a hentesek, mészárosok, libanyúzók üzemi lapjának volt a munkatása, így nem csoda, hogy sok vér tapadt a mancsaihoz.


A roppant intelligens, 175-ös IQ-val rendelkező, több nyelven folyékonyan beszélő és publikáló újságíró, történész, armenológus, születése óta jobboldali érzelmű Antoniewicz Roland (valódi nevén: Roland-Joseph von Bagratuni-Antonian-Antonievich nagyherceg) minden vörösnáci eszén sikeresen túljárt, csak így tudta szétroncsolni a vörösnáci hatalmat, bosszút állni édesapja és nagyapja meggyilkolásáért! Sokan el is hitték, még Rózsa György Eduárdó bizalmába is beférkőzhetett…

Andrassew Iván a Közvágóhídon fontoskodott, élvezve az ottani párttitkár bizalmát. Mert egy pártlapnak akárki nem lehetett a belső munkatársa, szerkesztője! Aztán az ávéhás elvtársak az ölébe pottyantották Antoniewicz Roland – Roland von Bagratuni nagyherceg lejáratásának ügyét és Andrassew Iván pattogott! Annyi fáradtságot sem vett magának, hogy a vörösnáci sárdobálás fő áldozatát személyesen megkeresse, kíváncsi legyen az „ő verziójára”! Azt írt le róla a szennylapban – ahol már egyből főmunkatárs lett -, amit csak megkívántak tőle! És Ivánkának kíváló „tanácsadója” volt egy másik ávéhás „újságíró” – Rózsa György Eduárdó személyében, aki Bolíviában azért halt meg a vörösnáci köztársasági elnök Evo Morales parancsára, mert Gyurcsány Ferenc útjában állt! Túl sokat tudott! Na meg Bolíviába nem nyaralni utazott, hanem a jobboldali vezetésű Santa Cruz tartományban baloldali (vörösnáci) felkelést akart kirobbantani! Gyurcsány tanácsára! Gyurcsány pedig ezt úgy adta tovább Evo Moralesnek (az aktuális santa cruzi titkos szálloda címével együtt!), hogy Rózsa György Eduárdó – „akiből rövidesen bolíviai nemzeti hős lesz, ha a felkelés sikeres lesz“ – az ő foteljére pályázik.!

Rózsa György Eduárdó képe az egyik közösségi oldalról

Rózsa György Eduárdó munkásőr őrnagy és horvát usztasa ezredes, KGB-ügynök és „muzulmán aktivista”, valójában MOSZAD-ügynök pontos bolíviai tartózkodási helyét ugyanis csak a „barátja” – Gyurcsány tudta! (Érdekes adalék: Rózsa György Eduárdó az MSZP első kongresszusán afféle sajtótitkár volt!) És persze a legjobb pajtás Andrassew Iván. Andrassew Iván és Rózsa György Eduárdó sűrűn sörözgettek hasonszőrű elvtársaik társaságában az István út és az Aréna út sarkán egykor volt „Dózsa söröző” különtermében. A söröző pár lépésnyire volt Eduárdó Ajtósi Dürer sor 5. szám alatti lakásától, amelyben a bérlők többsége a hazánkat megszálló Déli Hadseregcsoporton belül működő KGB-parancsnokság főtisztjei voltak!

Budapest-XIV.ker.Dózsa György út 5. sz. ház bejárata

Andrassew egy lényegtelen figura, annál érdekesebb a pajtása, aki a budapesti Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem megyei jogú KISZ-bizottságának az utolsó vezetője volt. És persze egyetemista, persze a párt és az ÁVH kegyeiből! Még ösztöndíjat is kapott, na meg szolgálati lakást az Ajtósy Dürer sor 5. szám alatt, amelyért — KGB-főtiszt szomszédaihoz hasonlóan — lakbért soha nem fizetett! Az egyetemen sokat fontoskodott Borbély Sándor egykori MSZMP Központi Bizottsági titkár, a Munkásőrség Országos Parancsnoka mellett, annak őrnagy-szárnysegédeként. Elkísérte Borbélyt a „testvéri szocialista országok” budapesti nagykövetségein a katonai attasék által szervezett fogadásokra. Ilyenkor civilben ment a helyszínre, aztán a nagykövetség épülete előtt vette elő motyójából a szépen vasalt, egy moszkvai KGB-varrodában készült munkásőr őrnagyi egyenruháját és a fogadáson már abban pattogott. Sokat volt a mindenkori lengyel katonai attasé társaságában azért, mert feladata volt megtudni: megbízható kommunista-e az illető, vagy hazájához hű pártsemleges katona. Írt is mindenféle jelentéseket a számára gyanús lengyelekről!

Borbély Sándor munkásőr karszalagja

Antoniewicz Roland is így került a látószögébe, aki a lengyel katonai attasé fogadásán azt merészelte megkérdezni tőle: „ez milyen egyrenruha?” Mert Rózsa György Eduárdó hacukája semmiben sem hasonlított a munkásőr pufajkákra, elegáns szabású, inkább rendőri- vagy légierős-, esetleg finánc-tiszti mundér látszatát keltette. Flores ügynök szokásos hízelgésével férkőzött Roland nhg bizalmába, hogy aztán sikersen irányítsa az ellene indított vörösnáci lejáratási kampányt. Antoniewicz Roland azonban bátran bemerészkedett az oroszlán barlangjába és elhitette Rózsa György Eduárdóval, hogy “ő is már elvhű kommunista”! Közben a macskával szembeszálló egérként szimatolt, mi a KGB-ügynök “egyetemista” és munkásőr valamint hasonszőrű társainak az igazi szándéka, kiknek a segítségével próbálja menteni a már láthatóan szétrohadozó vörösnáci pártdiktatúrát.


Néhány cikk Rózsa György Eduárdóról a nyolcvanas évekből

Érdekes, kétkolumnás írás olvasható a „Munkásőr” című vörösnáci szennylap egyik utolsó számában Rózsa őrnagyról. Szinte lexikonbejegyzésnek is tekinthető, ha nem maradt volna ki belőle az, hogy elvégezte a KGB minszki tisztképzőjét, majd a Magyar Néphadsereg Katonai Akadémiáján a két éves állambiztonsági szakot! Ez későbbi életrajzaiból is kimaradt, mert azzal, hogy elsősorban KGB-ügynök volt, még véletlenül sem dicsekedhetett. Azzal sem, hogy az izraeli MOSZAD ügynöke volt, bár az egyik bulvárlap véletlenül azt is hírül adta, hogy Eduárdó a Szentföldön járt! Na nem imádkozni, hanem a MOSZAD vezetőinek utasításait átvenni! Ja, még valami: a Chico című életrajzi filmnek is a címszereplője volt! Kár, hogy sok igazság kimaradt belőle!

Rózsa György Eduárdó életrajzi filmje

Eduárdó a „Flores” álnevet használta, amikor spanyol nyelvű kommunista lapokban „újságíróként” publikált. A szó jelentése: virág vagy penész. Az utóbbi tökéletesen visszaadta Rózsa György Eduárdó személyíségét! Akire rátapadt, előbb-utóbb a vérét is kiszívta! Na de ne rohanjunk ennyire előre az eseményekben! Rózsa György Eduárdó egyik feladata a magyar jobboldal szétverése volt. Beépült ahová csak lehetett, még a muzulmán egyházba is, közben küldte jelentéseit Moszkvába, Havannába, az iraki diktátorhoz, Tel Avivba, de még a vörösnáci horvát vezetőkhöz is, akik később ezredesi rendfokozattal és állampolgársággal honorálták meg érdemeit!

Rózsa György Eduárdó grafomániás könyve a balkáni “kalandról”

Rózsa György Eduárdó felmenői vörösnáci kalandorok voltak, az ő nyelvezetükön „internacionalisták”, mi viszont internáciknak nevezzük őket! Egyikük, egy említésre sem érdemes bitang az 1919-es Kun Béla-féle hazaáruló vörösnáci zendülés egyik szereplője volt, persze, hogy a vörösdiktatúra bukása után menteni kellett az irháját! Mellesleg izraelita vallású is volt, így nem csoda, hogy Bolíviáig meg sem állt, ahol egy ottani színesbőrű prolilányt vett el feleségül, aki aztán „inka értelmiségi”-ként bukkant fel későbbi életrajzában. Amúgy a „hölgy” egy mezítlábas tanítónéni volt egy Isten háta mögötti kis falúban valahol az Andokban. Azt se tudta hol van Európa, hát még merre van Magyarország! De kiváló búvóhelyet biztosított az üldözött Eduárdó-ősnek!

Olof Palme svéd miniszterelnök

Eduárdó nagyon korán lett a barátja a Bolíviában megismert Ilich Ramirez Sanchez, álnéven „Sakál”, „Carlos” nevű mesterlövésznek, hirhedt vörösnáci terroristának, akitől rengeteget tanult. Olyannyira, hogy gyorsan túlszárnyalta mestere tudását, így nem csoda, hogy bűnözőtársai őt bízták meg a Moszkvának kényelmetlenné vált svéd miniszterelnök, Olof Palme meggyilkolásával. Egyetlen lövéssel terítette le 1988-ban a svéd politikust, aztán még gyorsabban felszívódott a kádárista magyar nagykövetség épületében, ahonnan „diplomáciai poggyászban” került vissza Budapestre. Pont úgy, ahogyan Szekér Gyula, aki egyik párizsi hivatalos útja során akart disszidálni, mire a KGB emberei elkapták, beinjekciózták és beszállították a magyar nagykövetségre, ahonnan „diplomáciai poggyászban”, „romlandó árúként”, egy MALÉV különgéppel került vissza Budapestre.



Csak azért sokan nem tudták, kicsoda Rózsa György Eduárdó őrnagy-ezredes, mert a lexikont koncepciós perben szerzett ítélettel bezúzatta!

Nézzük tovább Rózsa György Eduárdó zavaros életét! A szakemberek, a katonai szemleírók akkoriban a világ egyik legügyesebb terroristájának tartották! Mert semmit sem lehetett rábizonyítani, olyan volt, mint egy árnyék! Meg is jelent az életrajza egy, a legveszedelmesebb terroristákat felsorakoztató lexikonban, amely a „rendszerváltás” után kivonatosan magyarul is megjelent. Rögtön be is perelte a kiadóját, pedig a cikk minden egyes sora igaz volt! Na de a magyar bírói kar ma is még mindig zömében azokból áll, akik az MKP-MDP-MSZMP kegyeiből, többszöri átvilágítás után, “elvhű kommunistákként” kerültek be az igazságszolgáltatásba! Vajon mikor kerül sor e igen veszélyes, félreítélkező idegen elemek kiszűrésére, eltávolítására? Nem csak a Bárándi famíliáról van szó, mert ők „kishalak” az igazi rókák között!

Rózsa György Eduárdó, akinek Che Guevara volt a példaképe a “Munkásőr” című lapban

Rózsa György Eduárdó mindenhová megpróbált beépülni, hogy ártson a jobboldalnak. Még az Európai Radikális Pártban is felbukkant, ahonnan aztán kiebrudálták Antoniewicz Roland figyelmeztetése nyomán, aki írt az Erdélyből Nicolae Ceauşescu vörösnáci diktátor elől elmenekült Tóthfalusi Annának. Aztán érdekes módon az SZDSZ-közeli KAPÚ című folyóirat szerkesztői között jelent meg, sőt: a szerkesztőséget úgy próbálta lejáratni, hogy egy újságírót párbajra (sicc!) hívott, de az szerencsére a bolondnak tűnő ötletnek nem állt kötélnek. Jól tette! A mesterlövész “Eduardo Flóres” bekötött szemmel is lepuffantotta volna!

Rózsa György Eduárdó “radikális jobboldaliként” próbálja bomlasztani a jobboldalt

Rózsa György Eduárdó egyik legsikeresebb dobása az volt, hogy a MOSZAD megbízásából sikeresen beépült a magyarországi iszlamisták közé! Először a már néhány éve működő igazi egyházat kereste meg, hogy ő „igazhívő” akar lenni, de a PFSZ nagyon gyorsan lenyomozta, hogy provokátor és elküldték melegebb éghajlatra. Erre létrehozta a saját „muzulmán egyházát”! Aztán ügyesen lapult, „játszotta az eszét”, így sokan elhitték, hogy megtévedt bárányka megtéréséről van szó! Aztán a Jobbikba is megpróbált beépülni, amiben végül néhány nem oda való elem segített neki a korábban SZDSZ-es Morvai Krisztina köreiből.

A hol “jobboldali”, hol baloldali, hol “liberális” terrorista a Kapú szerkersztőit boldogította

A párbajhős terrorista

Nyomatékkal megjegyzem: bárkinek jogában áll rájönni tévedéseire, korrigálni nézeteit és pártot cserélni! Ez is a demokrácia. Azt sem állítom, hogy tudott eről a politikusasszony, de ezt nem is zárom ki! Ugyanis érdekes módon a legutóbbi tisztujításon be sem került a Jobbik szűkebb vezetésébe és nem szerepel Vona Gábor pártelnök Facebook-os barátai között sem! Lehet, hogy könnyelműség volt a Jobbik nevében európai parlamenti képviselőt faragni belőle? De egy biztos: Morvai Krisztina akkor volt egyetemi hallgató az ELTE-n, amikor Rózsa György Eduárdó volt a KISZ Bizottság első titkára! És Csermanek János (banditaneve „Kádár”) diktatúrája idején akárki nem lehetett egyetemi hallgató, főleg nem a jogi karon, ahová BM-tisztek, KISZ- és MSZMP-funkcik valamint csemetéik élveztek elsőbbséget a felvételnél! Mindenléppen a szülei munkahelye és a lakóhelye szerinti MSZMP bizottság ajánlása volt szükséges és persze a KISZ-tagság! A Summa cum laude minősítéshez pedig elkerülhetetlen volt!

A hithű kommunista Rózsa György Eduárdó horvát usztasa ezredes és munkásőr őrnagy, KGB-, MOSZAD- és ÁVH-ügynök. Hány embert ölt meg a vörösnácik parancsára?

De térjünk vissza Rózsa György Eduárdóhoz. Mesterlövészként ő volt az, aki az állambiztonsági szervek (beleértve a KGB-t is!) és a vörösnáci párt (lényegében egy és ugyan az a cég!) megbízásából végezte az „eltakarításokat”! Magyarán: azok megölését, akik szálka voltak a vörösnáci vezetők szemében! Érdemes lenne felfedni és közzétenni Flores „elvtárs” e bűnlajstromát! A kérdés csak az: az idevonatkozó iratok vajon túlélték-e azt a nagy akta-megsemmisítési hullámot, amelyet az ÁVH utolsó vezetői a „rendszerváltás” hajnalán véghez vittek! Gyanítom az utódpárt mindenkori vezetői – így Gyurcsány is – azért rendelkeztek egy-egy másolattal! Hiszen az ávéhás iratok mindig több példányban készültek és azok a Pártközpont és a KISZ több vezetőjéhez is eljutottak! Például Apró Antalhoz, a KGB rezidenséhez, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjához, miniszterelnök-helyetteshez, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság elnökéhez, Gyurcsány Ferenc aktuális feleségének nagyapjához!

A terrorista hamistanú vallmása Antoniewicz Roland ellen indított koncepciós ügyben. A Történelmi Hivatal (ma Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltára) egyik, Antoniewicz Rolandot besározó ÁVH-s vaskos dossziéjából.

Egy másik állomása Rózsa György Eduárdó zavaros életének a balkáni testvérháború volt, ahol mindkét harcoló fél számtalan népirtást hajtott végre! A szerbek a muzulmánokat és a katolikus horvátokat irtották, a horvátok a muzulmánokat és a pravoszláv szerbeket! Pedig a két szláv nyelv között még annyi különbség sincs, mint a szlovák és a cseh, vagy a lengyel és az ukrán között! Horvát usztasa lett, az ezredesi rangot is megkapta. És miért ment harcolni egy olyan országba, amelyhez semmi köze nem volt? Na, erről azokat az „internacionalistákat” is érdemes lenne megkérdezni, akik Franco Spanyolországába mentek kalandorkodni! Egy biztos: mesterlövészként itt is a vörösnácik sok ellenségét, a demokrácia odaadó hívét küldte másvilágra! Ha még élne ez a kalandor, szívesen megkérdezném tőle: „mondd, pajtás, te valójában ki vagy?” egy biztos, nagyon ügyes és ravasz kaméleon volt!

Coimbra, Portugália, 2010. tavaszán

FOLYTATJUK

Inaçio Angelos

Észrevételeket, javaslatokat erre a címre kérjük: inacio.angelos@yahoo.com

* * *

Kedves Inacio Angelos Úr!

Nagy érdeklődéssel olvastam ezt a cikket azért is, mert ezzel a szemét alakkal: Rózsa György Eduárdóval – sajnos – én is találkoztam. Ő intézte el, hogy az egyetemre ne kerüljek be, pedig a pontszámom szerint ott volt a helyem. A felvételi után valamelyik egyetemi vezető (a nevére nem emlékszem) elküldött a KISZ Bizottságra, hogy kérjek tőlük ajánlást. Erre ez a Rózsa György Eduárdó fogadott, aki rögtön mindenféle zagyvaságokkal kezdett traktálni: az internacionalizmust meg a Szovjetuniót és a mocsokpártot, Kádárt és a KISZ-t magasztalta. Aztán megkérdezte, mi a véleményem a KISZ-ről, mire azt válaszoltam, hogy eddig nem volt hozzá szerencsém, mert nem vagyok KISZ-tag és nem volt alkalmam azzá lenni. Erre elkezdte magasztalni a KISZ-t meg a vezetőit, Gyurcsányról meg ömlengve beszélt. Még azt is említette, hogy sokszor szoktak sörözni, meg bár Gyurcsány anyja egy “egyszerű szegény vidéki cigánylány”, de az apja az egy nagykutya. Azt persze nem mondta, hogy ki. Én mondtam erre, hogy “Gyurcsány nevű nagykutyáról még nem hallottam”, mire ő meghökkent és azt mondta: mert nem így hívják az apját! Erre mergkérdeztem: “akkor kicsoda?”. Á, az titok – felelte, egy megyei első titkár. Erre én: “és miért nem vállalta a gyereket, miért nem adta a nevét?” Erre ő: mert csak véletlen volt, hogy gyereke lett Gyurcsány Katától. Utána megváltozott és rámrikácsolt: mi ez, valami kihallgatás? Én persze nem hagytam magam. Mondtam, hogy csak érdekelt a dolog, és ő hozta szóba, nem én. De Rózsa György Eduárdó úgy nézett rám, mintha ki szeretném kiszedni belőle legszentebb titkait. Én akkor gyorsan témát váltottam és azt mondtam, hogy ide küldtek, mert sikeresen felvételiztem. Mire ő: húzzak el, de gyorsan, mert a felvételi eredményeket majd csak később hírdetik ki, tehát egyáltalán ne érezzem magamat felvettnek! Kiáltotta, aztán szinte kilökött a szobából és rám csapta az ajtót!

Magyar Éva

Rózsa György Eduárdó telefonon instruálja Antoniewicz Rolandot, hogy a Munkásőrség Országos Parancsnokságán egy bizonyos Pusztai ezredest keresse meg, az állambiztonságiak pedig a lehallgatott beszélgetést jegyzőkönyvezték! Az Állambiztonsági Szolgálatok Levéltára – Történeti Hivatal egyik dosziéjából.

* * *

Tisztelt Uram!

Ez a Rózsa György Eduárdó valóban egy nagy gazember volt! Ott laktam nem messze tőle, az egyik szomszédos házban, szinte naponta láttam, óriási szovjet rendszámú fekete, befüggönyözött autó jött érte, ha jól emlékszem Csajka vagy Volga. Láttam egyszer a Liget szélén egy magyar kormányőr őrnaggyal, vagy alezredessel, jó barátok benyomását keltették. Máskor háza ablakából a ligeti verebekre lövöldözött. A Dózsa étteremben valóban összejöttek magas rangú szovjet tisztek, kik társaságában sokszor megfordult. Én sokszor tértem be oda egy pofa sörre, amazok meg vedelték a vodkát és mindenféle orosz dalokat énekeltek, Katjusát, Szulikot. A pincérek rettegtek tőlük, mert nem egyszer fizetés nélkül távoztak. Volt amikor Rózsa György Eduárdó az egyik pincért pisztollyal fenyegette meg és azt mondta neki – láthatóan részegen : “kuss, pofa be, te patkány, majd fizetünk!” Volt, amikor egy szál focista gatyában, stopliban tévedt be és meghökkenve konstatálta, hogy sehol egy szovjet ivócimbora. Én először azt hittem, ő is szovjet tiszt, mert úgy beszélt velük oroszul, mint én a szomszédasszonnyal magyarul. Mindig “tavariscsi” szólította őket. Ha lehetett, mindenki nagy ívben elkerülte. Egyszer egy srác szólította le a hugát, ki szép és csinos lány volt. Amikor ezt meglátta, se szó, se beszéd, olyan frászt kavart le az ipsének, hogy az eltámolygott a sarki patikáig.

Üdvözlettel:

B.Gy.

Rózsa György Eduárdó ÁVH-s tiszt volt az Antoniewicz Roland kárára 1988-1990 között végrehajtott lejáratási állambiztonsági provokáció szervezezője és végrehajtója és a Münnich Ferenc Társaság valamint a Kádár János Társaság alapítója és tényleges vezetője. Antoniewicz Roland csak úgy tudott az ávéhások eszén túljárni és kiszimatolni: vajon a szélső baloldal – a vörösnácik terveznek-e valamilyen visszarendeződést, épp ezért látszólag vállalta az együttműködést, de többnyire inaktív volt. Magányos Mata Hari, Cicero volt.

* * *

Kedves Szerkesztő Úr!

Az biztos, hogy ez a patkány kettős, vagy hármas életet élt! Az egyetemre mindig civilben jött be, sportosan, fiatalosan és mindig volt nála egy jókora sport táska. Aztán egyszer az Andrássy úton (akkor még Népköztársaság útja)sétáltam a barátnőmmel és láttam, hogy a bolgár nagykövetség előtt sorra állnak meg mindenféle fekete autók DT rendszámmal és különböző egyenruhákat viselő tábornokok szálltak ki belőlük. Többnyire alacsonyabb rangú tisztek társaságában. Aztán befutott egy BC magyar rendszámú kocsi, ilyenekkel furikázták a pártközpont embereit. És mit látok: kikászálodik belőle Rózsa György Eduárdó, persze civilben, aztán ott elővakart egy, szépen vasalt egyenruha zakót két vöröscsillaggal a hajtókáján, amilyenek a munkásőrök sapkáján lehetett látni, de picit kisebbek voltak. Gyorsan magára húzta, közben szétnézett, hogy nincs-e ismerős a közelben. A barátnőmmel gyorsan úgy tettünk, mintha csókolóznánk, de szemem sarkából tovább figyeltem. És csak utána mászott ki a kocsiból egy hasonló egyenruhát viselő fazon, de két vörös csillag volt mindkét hajtókáján. Amikor később az egyetemen megkérdeztem: “mi volt ez?!” Először letagadta, majd azt mondta: “kussolj, apóca, ez államtitok, ugye nem szeretnél kellemetlenségeket?!” Azóta is nagy ívben kerültem el, mert nem bírtam beképzelt fizimiskáját. Amikor megölték Olof Palmét, elmerészkedtem a KISZ-bizottságra hogy megkérdezzem tőle: hogyan ölhették meg valakik ezt a nagyszerű embert. Amikor Rózsa György Eduárdó iránt érdeklődtem, a tikárnője azt mondta, “Rózsa elvtárs épp külföldi kiküldetésen van!” Nem ismertem a csajszikát, mert bár – mint mindenki – én is KISZ-tag voltam, de csak a május elseji ingyen sörözgetésekre-virslizésekre jártam el. Mások a KISZ-táborban, vagy rendezvényeken próbáltak felcsípni jobbnál-jobb csajokat, de nekem már volt barátnőm, így nem éltem ezzel a lehetőséggel. Pedig a tábor is ingyen volt…

Baráti üdvözlettel:

G.K.


Rózsa György Eduárdó (a felső képen balról és az alsó képen) KGB-, MOSZAD-, ÁVH- stb -ügynök, munkásőr őrnagy és horvát usztasa ezredes, a világ egyik legnagyobb szélső baloldali – vörösnáci terroristája mindenhová beépült, vagy megpróbált beépülni. Így lett a bizonyos Bolek elvtársal közösen létrehozott maga csinálta “muzulmán egyház” feje, majd a Jobbikba is megpróbált beférkőzni, de Antoniewicz Roland – Roland von Bagratuni nhg idejében figyelmeztette Vona Gábort (a felső képen jobbról)

* * *

Adjon az Isten Szép Jónapot, Szebb Jövőt!

Rózsa György Eduárdó nemzetközi vörösnáci terrorista nem csak a Jobbikba próbált beépülni! A FIDESZNÉL és az MDF-nél is próbálkozott, de mindenütt felismerték és elküldték a fészkes fenébe! A Jobbikba történő beépülése azért vallott kudarcot, mert Roland von Bagratuni nhg idejben értesítette Vona Gábor elnök urat! Én csak arra lennék kíváncsi, ez a tetű hány nyűt hagyott maga után, akik halála után újra meg újra megpróbálkoznak. A vörösnáci kommunisták “munkásmozgalom története” című zagyvaság-gyűjteményekben arra kimondottan büszkék, hogy amióta elmebeteg mozgalmuk létezik, mindig mindenhová beépültek! Épp ezért a jobboldali pártoknak fokozott óvatosságot kell tanúsítaniuk, nehogy újabb Gyurcsány Ferenc-Rózsa György Eduárdó tanítványok próbálkozzanak beépülni, kémkedni! Ami pedig Antoniewicz Rolandot illeti, több becsületes magyartól sok jót hallottam róla, még mielőtt sor került volna a “rendszerváltásra” és a vörösnáciknak az MSZMP-ból MSZP-be történő átvedlésére. Az ilyesmire egyébként némely európai országban találó nevet használnak “régi prostituált új seggel”! És ebbe az új seggbe az is belefér, hogy a lopott nemzeti vagyonból lett milliárdosok – mindenki nevetőgörcse közepette – eléneklik az Internacionálét! Ez olyasmi, mintha egy katolikus pap elmenne imádkozni egy muszlim mecsetbe!

Üdvözlettel:

Szűcsné

* * *

A VÖRÖSNÁCIK VÉGNAPJAI 1.

2010. július 1., csütörtök

A VÖRÖSNÁCIK VÉGNAPJAI 1.

A szerkesztőség a beküldött és publikált kéziratokért semmilyen felelősséget nem vállal.

A VÖRÖSNÁCIK VÉGNAPJAI 1.

A Nyugaton élő igaz magyarok teljes értetlenséggel szemlélik a hazai eseményeket, mert sajnos a jobboldalinak mondott FIDESZ kormány valahogyan nem siet a vörösnácik elszámoltatásával, pedig választási ígéretei között ez is szerepelt! A mentelmi jog megszüntetésével végre lehetőség nyílna egy sor hazaáruló tolvaj gazembernek a bíróságok elé citálása, további, a köz kárára elkövetett sikkasztások, lopások meggátolására!

Nézzük, kik a főkolomposok. Kinek a lelkén szárad a legtöbb bűn.

Kövér László, a FIDESZ egyik alapítója és vezetője

Kövér László FIDESZes vezér bátran ki is mondta: első helyre Gyurcsány Ferenc, Fecó kívánkozik, aki a magyar KOMSZOMOL vezéreként saját szakállára eladta az rossz hírű egykori KISZ, a magyar KOMSZOMOL többezer ingatlanát: oktatási központokat, táborokat, bizottsági székházakat! Nos, milliárdjait mielőbb el kell kobozni és 120 eurós minimál nyugdíjban kellene részesíteni élete végéig! Na meg ingyenes szanatóriumi beutalóval – mondjuk – Márianosztrára, Sátoraljaújhelyre vagy Sopronkőhidára.

A vörösnáci párt két egykori elnöke: a ragacsos kezű Gyurcsány Ferenc és a lepcsés szájú Lendvai Ildikó. Gyurcsány Ferenc igazi hazaáruló — több súlyos bűncselekményt követett el bűnszövetkezetben, folytatólagosan, hatalommal durván visszaélve.

Megvizsgálandó, milyen “kérésekkel” látta el barátját, a Bolíviában nemrég megöltetett Rózsa György Eduárdót alias Eduárdo Florest! Aki Csermanek János (banditaneve: “Kádár”) idején munkásőr őrnagy, a világ egyik legjobb mesterlövésze, a Munkásőrség Országos Parancsnokának szárnysegéde, a Münnich Ferenc Társaság és a Kádár János Társaság tényleges alapítója, Olof Palme gyilkosa, világhírű terrorista (szerepel a magyarul is megjelent 100 hírhedt terroristát bemutató lexikonban is!) Carlos – Iljich Ramirez Sanches (banditaneve: Sakál) barátja és tanítványa, a KGB, a BM Állambiztonsági Főcsoportfőnökség, a cubai és nicaraguai titkosszolgálatok ügynöke, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem megyei jogú KISZ-bizottságának utolsó vezetője, állítólagos muszlim vezető, valójában a MOSZAD oda beépült titkos ügynöke!

A világ legnagyobb terroristái között nyilvántartott munkásőr őrnagy, horvát usztasa ezredes, KGB-, MOSZAD-, ÁVH-ügynök, megyei KISZ titkár és elvhű kommunista Rózsa György Eduárdó, álnéven “Eduardo Flóres” és a tanára, barátja, a világ egyik legnagyobb terroristája Ilich Ramirez Sanches, álnéven “Carlos”, “Sakál”

Eduardo Flores gyilkológép volt, Antoniewicz Roland ellen is elkövetett, vagy szervezett merényleteket, majd ő volt a szerzője és végrehajtója nevezett ellen indított lejáratási kampánynak, így a “nyilas röplapnak” is a tényleges szerzője, melyet ávéhás puszipajtásai később súlyos testi sértés nyomán varrták a nagyherceg nyakába egy bizonyos Péntek László ügynök-bíró és egy bizonyos Mikó Imre alezredes, a BRFK Állambiztonsági Vizsgálati Osztálya vezetőjének (ma altábornagy, a maffiaellenes központ [sic!] vezetője) segítségével.

Balatonöszöd, egykori MSZMP üdülő – Gyurcsány Ferenc itt mondta el cinikus, magamutogató beszédét

Gyurcsány 2006-ban Balatonöszödön cinikusan vigyorogva bejelentette: “Hazudtunk reggel, délben, este, hónapokon, éveken át, mindenkit becsaptunk, a hatalmat is csalással kaparintottuk meg“! Nos kitudódott, mire ő rendőrterrort vezényelt a felháborodott hazafiak ellen! Ez hazaárulás! Választási csalás, méghozzá többrendbeli, bűnszövetkezetben elkövetve! Közokirat hamisítás, szintén többrendbeli, bűnszövetkezetben. Hatalommal való visszaélés, szintén többrendbeli, bűnszövetkezetben. A bűnlajstroma szinte végtelen, akár felesége, Dobrev Klára nagyapjáé, Apró Antalé, aki Csermanek János jobbkezeként, Biszku Béla bűntársaként vett részt az 1956-os dicső Forradalom leverésében és az azt követő vörösterrorban, hazafiak ezreinek legyilkolásában.

Daróczi Dávid ugyanazért halt meg, mint Rózsa György Eduárdó: mindketten túl sokat tudtak az MSZ(M)P vezetők mocskos ügyecskéiről

Biszku Béla Csermanek János (banditaneve “Kádár János”) belügyminisztere volt. Így ő irányította az állambiztonsági bűnbandát is, tehát akár utódjáé, Benkei Andrásé vitathatatlan a teljes felelőssége azért, hogy többtucat kiskorú 1956-os hőst a “népbíróságok” nevű bűnszervezetek útján (vajon e bűnbandák tagjai, gyilkosai mikor kerülnek igazi bíróságok elé vádlottakként?) halálra ítélték majd cinikusan megvárták, hogy nagykorúak legyenek és ezt követően akasztották fel őket!? De nem minden esrtben! Volt, amikor a gyereket egyből megölték! Érdemes lenne kideríteni, a budapesti Köztemető 301-320 parcelláin vajon hány mártír gyereket gyömöszöltek jeltelen sírba?!? De térjünk vissza Biszku Béla bűnözőhöz! Még neki áll feljebb, amikor be akarják mutatni a róla (és a beleegyezésével!) készült dokumentumfilmet?! Közszereplő és bűnöző volt, tehát nincs joga tiltakozni, ahogyan a többezer áldozatának sem volt joga tiltakozni! Biszku “bácsi” vagy inkább haramia: kuss, pofa be!

Biszku Béla, a hirhedt kádárista belügyminiszter, majd az MSZMP Központi Bizottságának titkára és a Politikai Bizottságának tagja

A lepcsésszájú Lendvai Ildikó pártelnök, frakcióvezető a hazaáruló tipikus esete. Védi Simor András jegybankelnök többmilliós havi apanázsát, miközben a még az kádári MSZMP Központi Bizottsága egyik tisztségviselőjeként a régi kommunista szlogeneket fújja a proletárok elnyomásáról. Ki tudja, hány milliója lehet – mondjuk – titkos svájci bankszámláján. Vagy: miért halt meg az édesanyja? Ha tényleg “elkóborolt”, vajon miért nem kereste? Túl sokat tudott, akár az “öngyilkos” Daróczi Dávid kormányszóvivő? Arról is mesélhetne Lendvai Ildikó, hogyan követte el az önbetörést budafoki irodájába épp a választások előtt!? Hogy a félrevezetett választók megsajnálják? Akár Horn Gyulát sajnálták meg, amikor szervezett magának egy “autóbalesetet” és aztán ürhajós cuccra emlékeztető gyógyászati segédeszközben parádézott? (Még egyszer: “Hazudtunk reggel, délben, este, hónapokon, éveken át, mindenkit becsaptunk, a hatalmat is csalással kaparintottuk meg”! – Gyurcsány Ferenc pártelnök és miniszterelnök, 2006 Balatonöszöd).

Gyurcsány parancsára 2006-ban még a magatehetetlen fekvő járókelőt is összerugdosták a “derék rendőrök”

Sok embernek a szemevilágát is elvették a duhaj gyurcsányista vörösnáci rendőrök

Révész Máriusz országgyűlési képviselő (FIDESZ). A gyurcsányista duhaj-rendőrök őt is agyba-főbe verték.

A duhaj rendőrök mindenkit agyba-főbe vertek: gyermekét sétaltató kismamát, katolikus papot, békésen sétáló külföldi turistákat, országgyűlési képviselőket. Gyurcsány Ferenc parancsára.

A buldogképű egykori rendőrfőkapitány sem “kismiska”! Miért hajtotta és hajtatta végre a bűnöző Gyurcsány hazaáruló parancsait?! Érdemes lenne egy Nürnbergi Pert rendezni, mondjuk a Sportcsarnokba, hogy sok érdeklődő beférjen, és valamennyi akkori rendőri vezetőt a vádlottak padjára ültetni! Biztos, hogy egymásra fognak mutogatni, és közben dalolva elmesélik, akkoriban mi járta mocskos fejükben! Rengeteget ártottak a mundér becsületének, a rendőrség, a látástól vakulásig szorgalmasan dolgozó és életüket, egészségüket kockáztató becsületes magyar rendőrök jó hírnevének! És van ott egy sor “kiderítetlen” bűncselekmény is, amelyek szintén a szerzőségüket feltételezik: ártatlan cigányok gyilkolása (az “oszd meg és uralkodj!” elv alapján hadd haragudjanak a magyarok a cigányokra, a cigányok a magyarokra! Aztán az “ismeretlen tettesek” által megvert, majd a Duna-part egyik eldugott zugába dobott újságírónő esete is újravizsgálást követel! Tudjuk: az olajmaffia mocskos ügyeiben nyomozott, írt leleplező cikkeket! És azt is tudjuk: Gyurcsány is nyakig benne volt a hírhedt olajügyekben!

Toller László egykori pécsi polgármester és Szili Katalin, az Országgyűlés korábbi elnöke jóbarátok voltak és Gyurcsány ellenségei

Aztán miért kellett meghalnia a pécsi polgármesternek, Toller Lászlónak? Hiszen tudjuk: nem baleset volt, mert autóját megbuherálták! Sokat pofázott és közben szidta az Úristent?! Túl hangos volt? Vagy inkább sokat tudott és fenyegetőzött!? Kit akart Toller leleplezni? Milyen politikai kusza szálakat akart elvágni – mondjuk – Szili Katalin barátjaként?

A Nokias-dobozokról elhiresült, milliárdokat az MSZP számára síboló Hagyó Miklós budapesti pártvezér és főpolgármester-helyettes és SZDSZ-es főpolgármester puszi pajtása Demszky Gábor – ő miben sáros? Vajon benne-volt-e a Siemens megvesztegetési botrányában, amikor épp az ócska Combinók megvásárlása mellett döntött?

Kik állnak ténylegesen a BKV-nál, MÁV-nál, Magyar Postánál, Szerencsejáték Zrt-nél stb tapasztalt sikkasztásoknak, milliárdok elsíbolásának? Hagyó Miklós nyilvánvalóan csak a pártakarat végrehajtója volt és a pénzből az egész párt profitált, hiszen annyi pénzt összesíboltak, hogy ezerszer annyi választási plakátot tudtak kinyomtatni minden egyes jelöljük számára, mint a többi párt jelöltje együttvéve! Rákospalotán minden egyes villanyoszlopon, távírópóznán, budin ott díszelgett Kiss Péter kancelláriaminiszter ocsmány képe! Kiss Péter a Nagybudapesti KISZ Bizottság tejhatalmú feje volt, Gyurcsány bizalmasa! Ő vajon milyen sötét ügyekben botorkált végig?



Kiss Péter KISZ- és MSZP-vezér civilben és pártfunkciként

Az 1956-os hazafiak kárára kimondott koncepciós hamisvádak kiagyalói, a gyilkosságokra utasítást adó vörösnácik közül eddig vajon miért egy sem került a vádlottak padjára? Nagyanyám – hős parancsnok volt -is az áldozatok között volt. Én már idegenben, én 1966-ban, tíz évvel a történtek után születtem. De máig nem tudom megemészteni – például – Manszfeld Péter meggyilkolását és vele együtt többszáz kiskorúnak a meggyilkolását! Az ötvenhatos hősök hóhérai a Genfi Egyezményt tiporták sárba!!!! Az emberi jogokat, az ENSZ Egyetemes Emberjogi Kártáját taposták sárba mocskos patáikkal!

Antoniewicz Roland – Roland von Bagratuni herceg aranymisés ministráns, koholt vádakkal többszörösen elítélt jobboldali politikai üldözött, magyar, lengyel és örmény nemzeti hős, aki születése óta gyűlölte a vörösnácikat és sok borsot tört az orruk alá

És vajon hány áldozatuk kapott erkölcsi és anyagi kártérítést? Beleértve azokat is, kiknek tönkretették egzisztencuájukat, mint ahogyan azt – például – Antoniewicz Rolandal – tették, akiről bugyuta meséket terjesztettek és hitettek el a közvéleménnyel!? Mert mint írtam korábban: ő is hős volt, ő tett a legtöbbet azért, hogy a magyarországi vörösnáci diktatúra meginogjon, össze dőljön! És a legyilkolt társai: Elbert János, Fábián Zoltán, Kerényi Grácia, Kizman Lajos és sokan mások! Miért nem akad senki a mai napig, hogy kiadja érdekfeszítő, a vörösnácikat leleplező visszemlékezéseit!? Máig ennyire félnek tőle, az igazságtól? Attól is, hogy több merénylet ellenére az örmény-lengyel-magyar hőst nem sikerült megölniük? Azért, mert aranymisés ministránsként Isten védelmét élvezi?!

Wojciech Jaruzelski generalissimus, az 1981-es lengyel vörösnáci Führer. Katonai puccsal került hatalomra. A Solidarność-hű hazafiakat internáló táborokba csukatta, vagy kitoloncolta őket.

Lengyelországban a néhány éve elsöprő hatalomra került Lech Kaczyński – Donald Tusk-féle jobboldal nem vacakolt sokat! Wojciech Jaruzelski tábornokkal az élén az összes vörösnáci főkolompost a vádlottak padjára ültették! És kimondták azt is, hogy aki tisztségviselője volt a vörösnáci pártnak, a LEMP-nek (és a szatelitt- és utódszervezeteineK), állami tisztséget nem viselhet, közszereplést nem vállalhat! Mikor teszik meg ugyanezt Orbán Viktorék Magyarországon? Mikor kerül bele az Alkotmányba az, hogy a MSZP a Magyar Kommunista Párt jogutódjaként nácipárt, mert az MKP az EBESZ által 2009-ben náci párttá nyilvánított SZKP tagszervezete volt!? És mint nácipártnak nincs maradása a politikai palettán! Ugyanez vonatkozik Thürmer Gyula bohócpártjára is!

Coimbra, Portugália, 2010 tavaszán

FOLYTATJUK

Inaçio Angelos

Észrevételeket, javaslatokat erre a címre kérjük: inacio.angelos@yahoo.com

Kárpáti harsona: a Gyurcsányista MSzP és Mečiárék durva magyarellenes provokációja

Kárpáti harsona: a Gyurcsányista MSzP és Mečiárék durva magyarellenes provokációja

A szerkesztőség a beküldött és publikált kéziratokért semmilyen felelősséget nem vállal.

Kárpáti harsona: a Gyurcsányista MSzP és Mečiárék durva magyarellenes provokációja >

Hanzik Zoltán “elvtárs”

Olvasom egy jelentéktelen, olvasók által szinte alig látogatott, felvidéki, “Isten háta mögötti” kis koszfészekben szerkesztett magyar nyelvű, ám érezhetően szlovák mentalitású “lapot” és ámuldozok: vajon ki (vagy kik) támogatja ezt a primitív, lerágott csont szagú provokációt, amelyet egy bizonyos Hanzik Zoltán (aki olykor “Házik” olykor egy ismert nyugalmazott pesti bíró nevével visszaélve) jegyzi. Azt hinnék, az illető vagy elmebeteg, vagy feltűnési viszketegségben szenved. De nem, a gyűrt magyarsággal fogalmazott zagyvaságai mintha kristálytiszták lennének. Csakhogy úgy tűnik, a kenyéradói (állítólag az MSzP egykori elnöke, a szájában gombócot tároló Hiller István felügyelete alatt álló “Illés Alapítvány” is támogatja (hivatalosan) csekélyke összeggel, na meg azt is rebesgetik a pozsonyi verebek, hogy a “lapot” a Michal Kovač szlovák államelnök fiának elrablásával elhiresült Vladimír Mečiár is pénzeli…) csak egy-egy konkrét provokáció végrehajtására adnak neki megbízást és csekélyke júdáspénzt.

Vladimír Mečiar, Hanzik “elvtárs” egyik feltételezett pártfogója

Hiller István, Hanzik “elvtárs” egyik feltételezett pártfogója

Legutóbb Roland von Bagratuni örmény nagyherceget, a 175-ös IQ-val rendelkező roppant intelligens, udvarias, segítőkész, sokak által jól ismert és nagyrabecsült kiváló lengyel-orosz-örmény-magyar (és még több más nyelven is publikáló, a Nemzetközi Újságírószövetség – Brüsszel – tagságával rendelkező) újságírót, a vörös nácizmus elvakult ellenségét, a magyar-lengyel barátságot és a két ország kultúráját a másik országban lelkesen cikkei százaival népszerűsítő bajnokot – nem először – vette célba. Mondhatjuk úgy is: minden áron le akarja járatni, holott életükben soha nem találkoztak, mert Hanzik “elvtárs” még annyi fáradtságot sem vett magának, hogy Magyarországra utazzon, Budapesten megkeresse az érdekeltet és – az újságíró etikai elvárásoknak megfelelően – tisztázza a mondvacsinált “aggályait”. Persze, hogy nem kereste a nagyherceget, hiszen botrányt akart, hírbe hozni egy, főleg az örmények és a lengyelek által nemzedékek óta nagyra becsült és tisztelt, születése óta keményen jobboldali beállítottságú személyt!

Őfensége Roland nhg örmény trónörökös

Hanzik “elvtárs” kenyéradói nyilvánalaóan azt sérelmezték, hogy több, Szlovákiában közzétett igen kemény hangú írásában a nagyherceg Mečiárék igen durva magyarellenességét és az MSzP csendes cinkosságát, illetve Gyurcsányéknak a “minden magyarnak magyar állampolgárságot” kérdésben tanúsított hazaáruló magatartását sérelmezte. Ezt Mečiár egyik igen közeli munkatársa, Julia Ondrejčikova-Sellers többször szóvá is tette a nagyherceghez írt indulatos soraiban.

A vörösnáci diktatúra legmagasabb vezetői rettegtek Roland nhg-től, de még kitoloncolni sem tudták az országból. Szerintük a Magyar-Lengyel Baráti Társaság általa történt létrehozása “bűncselekmény” volt, amit a lengyel vörösnácik is kinevették

Roland nagyherceg már korán felkeltette a nyugati magyar és lengyel emigráció figyelmét, hiszen 1970-ben a vörösnácik pártja és az ávéhások szigorú tiltása ellenére majdnem tető alá hozta a Magyar-Lengyel Baráti Társaságot, melynek alapító tagjai közé ezernél több neves tudóst, tanárt, jogászt, orvost, képzőművészt, írót, rendezőt, színművészt és másokat szervezett be. A társaság létrejöttét az 1956-os hősök egyik mészárosa, a véreskezű Apró Antal, Csermanek (bandita gúnynevén “Kádár”) János egyes számú bűnsegéde akadályozta meg.

Csak néhány prominens személy aláírása a Magyar-Lengyel Baráti Társaság Alapító Okiratáról. Sinkovits Imre mellett még több száz ismert színművész, rendező, képzőművész, író, mérnök, orvos és más vezető értelmiségi, többnyire ellenzékiek voltak. Sokan közülük ma már nem élnek.

A Magyar-Lengyel Baráti Társaság Alapító Okirata a csoda folytán élte túl a Roland nhg lakásán tartott többszöri ávéhás házkutatásokat és igazi nemzeti kincs! Roland nhg-t ki akarták toloncolni az országból, de nem volt hová, ugyanis sem a Szovjetunió, sem a szovjet gyarmatok valamelyike nem volt hajlandó befogadni! Féltek tőle! Majd’ halálra nevettem, amikor a budapesti Történeti Hivatalnál őrzött ez irányú ávéhás iratokat olvastam végig!

Roland nagyherceget a kádári “bíróság” izagtásért ítélte el, mert fasisztáknak nevezte a Csehszlovákiát 1968-ban lerohanó szovjet hadsereget és csatlósait. Az ítéletet utóbb megsemmisítették.

Mivel Hanzik “elvtárs” provokációja még mindig olvasható a Google és más netes keresők menüiben, ideje a “Hazudtunk reggel, délben, este, hosszú éveken át, mindenkit félrevezettünk és becsaptunk“ (az MSzP elnöke, Gyurcsány Ferenc, 2006 Balatonöszöd) eme provokációját is végre helyre tenni!

Nem véletlenül Roland von Bagratuni nagyherceg ellen (akkor irodalmi néven Antoniewicz Roland) a “rendszerváltás” idején követtek el a vörösnácik egy sor igen durva provokációt! Akkoriban, 1988-1989-ben még a vízcsapból is a neve folyt, hiszen az újságok és szerkesztőségeik a vörösnáci párt és az állambiztonsági bűnszervezet szigorú ellenőrzése és irányítása alatt álltak (a legfürgébb e téren a vörösnáci párt két szócsöve, a Reform és a Mai Nap állt, melyek a példányszám növelése érdekében még attól sem riadtak vissza, hogy legyártottak egy “nyilas röplapot” és annak szerzőségét a nagyherceg nyakába plagizálták!), az ország nem 1988-ban, hanem évekkel később, a megszálló szovjet hadosztályok elkotródásával nyerte vissza a függetlenségét. Tehát a “Hazudtunk reggel, délben, este, hosszú éveken át, mindenkit félrevezettünk és becsaptunk“-féle bűnszövetkezet azt hazudott, amit csak akart, a hírbe hozottnak pedig a legkisebb lehetősége sem volt megadva, hogy védekezzen, a meséket – akár több száz dokumentummal és tanúk vallomásával – megcáfolja!

Persze akkoriban már Harangozó Szilveszter altábornagy, az állambiztonság főnöke és helyettese, a belső elhárítás vezetője, az agydaganatban szenvedő és később megoperált majd elhunyt Horváth József vezérőrnagy között már egyre komolyabb feszültségek, nézeteltérések keletkeztek, ami a provokáció összehangolásán szenvedett komoly csorbát. Előfordult, hogy az egyik rádióadó ép Debrecenben “látta” a nagyherceget, a másik meg épp ugyanakkor Pécsett. Nos, a turpisság azonnal kiderült, hiszen amellett, hogy a nagyherceg bizonyítottan épp hetek óta külföldön tartózkodott, fizikai képtelenség volt akkoriban Pécsről Debrecenbe egy nap alatt eljutni! Hiszen a négy + négy órás vasúti út (expressz vonattal) még hosszadalmas budapesti átszállást is követelt: a Nyugati pályaudvarról a Délibe kellett volna futnia, és az érkezés, meg az indulás között is több óra különbség volt!

A a “Hazudtunk reggel, délben, este, hosszú éveken át, mindenkit félrevezettünk és becsaptunk“ bűnbandához tartozó grafomániás rágalmazók még azt a mesét is megpróbálták megetetni a gyanútlan közvéleménnyel, hogy Roland nhg “az MSzMP tagja volt”, ami képtelenség volt, de későbbi jogerős bírósági ítélet – több illetékes egykori beidézett párttitkár tanúvallomása alapján véglegesen meg is cáfolta ezt az otromba dajkamesét.

Na de hagyjuk az ávéhásokat, akiket Roland nhg mindig csúnyán átvert, az orruknál fogva vezette őket, így nem csoda, hogy pénzt és eszközt nem sajnáltak a lejáratására. Persze eredménytelenül, hiszen barátai – kik között ott volt Kéri Kálmán ny. “horthysta” ezredes, aki a “rendszerváltás” után vezérezredessé lett előléptetve és országgyűlési képviselővé lett megválasztva és akinek Érmelléki utcai budai lakásán igen gyakori vendég volt, vagy Pethő Tibor újságíró és sokan mások – mindenben segítették és ha kellett – kihúzták a bajból azokkal az örmény tisztekkel együtt, akik a szovjet megszálló csapatok mátyásföldi főhadiszállásán dolgoztak. Azt persze Horváth József vezérőrnagy grafomániás irományaiban elfelejtette leírni, hogy Roland nhg ellen több sikertelen merényletet is elkövettek és már a nevének hallatára kiütéseket kaptak!

Roland nhg Kéri Kálmán lakásán 1970-ben. Már Roland nhg édesapja is a barátja volt az Országgyűlés későbbi doyenjének és nyugalmazott vezérezredesnek.

Kéri Kálmán néhány baráti levele Roland nhg-hez. A bizalmas kérdéseket négyszemközt intézték.

Kezdjük talán a vörösnácik pártjával. A Magyar Szocialista Párt (MSzP) büszkén vallja, hogy a csermanekista Magyar Szocialista Munkáspárt (MSzMP) jogutódja! Az pedig nem titkolta, hogy a rákosista Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) jogutódja! Az MDP pedig a Magyar Kommunista Párt (MKP) jogutódja volt, amely a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SzKP) a tagszervezete volt, tehát az EBESZ-határozat szerint nácipárt! Ugyanis az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (röviden EBESZ) 2009-es, elsöprő többséggel megszavazott határozatával megállapította, hogy a második világháborút két náci háborús bűnös tömeggyilkos és két náci párt robbantotta ki: Hitler és Sztálin, a hitleri NSDAP és a sztálini SzKP!!! És mint köztudott, a náciktól minden elvárható, csak az igazmondás nem!

A hitlerista és az eredeti sztálinista zászló – egy kaptafára készültek

A régi, a hitlerista zászló mintájára készült sztálini zászló sajnos visszatért a mai Oroszországba…

Térjünk vissza a több közismert európai genealógus és történész, valamint az örmény belügyminiszter, az Örmény Apostoli Egyház, vagy az Óörmény Hercegi Kamara által Örményország trónörökösének is elismert Roland von Bagratuni nagyherceghez!

Az Örmény Hercegi Kamara elismeri Roland nagyherceget a nagyörmény trón örökösének és behódol neki

Őexcellenciája Parkhev Martirosszján Hegyvidéki Karabah Köztársaság püspök-prímása is elismerte Roland nagyherceget örmény trónörökösnek. A kilencvenes évek elején Roland nhg a karabahi felszabadító-honvédő háborúban is résztvett, örmény nemzeti hős.

Roland nhg örmény nyelvű kiáltványa egy eriváni hivatalos kormánylapban

Anyai örmény ükapja, vitéz Karapancsits kanizsai zászlóvívő a királytól azért kapott indigenátust, mert fivérével együtt hősiesen részt vett a törökök kiűzésében.

vitéz Karapncsics Száva indigenált címere. Elődei kilíkiai örmény hercegek voltak.

Dédapja és nagyapja lengyel nemzeti hősök: katonatisztekként részt vettek a Lengyelország függetlenségét eredményező, nyugati határait megerősítő 1918-1919-es dicső “Nagylengyel felkelésben” (Powstanie Wielkopolskie).

Michał Antoniewicz-Bagratuni nhg alezredes Roland nhg dédapja a Nagylengyel (Wielkopolskai) Nemzeti Felkelés egyik hős parancsnoka.

Dédapja nagyon gazdag lengyelországi örmény földbirtokos volt, több bérház tulajdonosa több lengyel városban. Mesés vagyonukat a Bagratunik a vörösnáciknak és az általuk kirobbantott háborúknak és államosításoknak köszönhetően vesztették el. Talán a vörösnácizmus megdöntése ad némi reményt arra, hogy legalább ennek, több millió dollárra tehető töredékét visszaszerezze.

Nagyapja a legendás jobboldali lengyel hős marsall Józef Piłsudski tisztjeként részt vett a lengyel-szovjet háborúban, amelyet a lengyelek hősiesen, de a Nyugat által magukra hagyottan vívták meg. Nagyapja 1920-ban Lembergnél egy vörösnáci orvlövésztől halálos sebesülést kapott, hősként távozott az élők sorából, Poznańban a Hősök Temetőjében temették el.

Roland nhg nagyapjának, Zygmunt Antoniewicz nemzei hősnek a sírja a poznańi Cytadela Hősök Temetőjében, a Wielkopolskai Felkelés hőseinek parcelláján. Végrendelete szerint a katonái között kívánt végső nyugalomra lelni.

Édesapja ismert lengyel jobboldali kisgazdapárti újságíró volt, kebelbarátja és távoli rokona idősebb dr.Antall Józsefnek, a magyar Független Kisgazdapárt országos pártigazgatójának, menekültügyi kormánybiztosnak, későbbi újjáépítési miniszternek, az MDF-es miniszterelnök ifj.dr.Antall József édesapjának. Idősebb dr.Antall József miniszter volt Roland von Bagratuni keresztapja is!

Id.dr.Antall József miniztsernek, Roland nhg keresztapjának, ifj.dr.Antall József miniszterelnök édesapjának a sajátkezű dedikációja.

Roland nhg édesapja első áldozáskor. Gyűlölte a vörösnácikat, mert megölték az édesapját és ávéhás börtönben kegyetlenül megkínozták.

Roland nhg. édesapjának a nekrológjai. Még a vörösnácik is elismerték, hogy rengeteget tett a lengyel-magyar barátság ápolásáért és propagálásáért

Édesapja katonatisztként résztvett az 1939-es, a két náci párt és állam által kirobbantott honvédő háború harcaiban, majd Magyarországra menekül, miután mindkét náci titkosszologálat, a szovjet KGB és a német Gestapo is körözte. Magyarországon lengyel nyelvű lapokat szerkesztett, a lengyel ellenállási mozgalom egyik kulcsfigurája volt, majd a budapesti Lengyel Intézet egyik vezetője, később a lengyel követség sajtóattaséja volt. 1947-ben a vörösnácik hatalomra kerülése után hazarendelték, majd a határon az ávéhások (UB-probékek) letartóztatták, agyba-főbe verték és több évre ítélet nélkül bebörtönözték. Szó szerint az “akasztófa árnyékában volt”!
Roland nhg akár az édesapja rengeteg időt és energiát fordított a két testvéri nép barátsága propagálásáért, elmélyítéséért. A vörösnáci lengyelektől és magyaroktól mindketten csak rugásokat kaptak, köszönetet soha. A képen Zdzisław Antoniewicz egy magyarbarát lengyel rendezvényen.

A hasonló rendezvényeken Roland nhg két nyelven Petőfit, Adyt, Vörösmartyt szavalt. Tíz nyelven folyékonyan, irodalmi szinten beszél, publikál.

Édesapja, Zdzisław Antoniewicz, 1984-es halálát a román vörösnáci titkosszolgálattól, a Securitate pribékjeitől elszenvedett bántalmazásnak, súlyos testi sértésnek köszönheti

Roland nagyherceg suhancként, édesapjával együtt, fegyverrel a kezében 1956 júniusában részt vett a Nemzeti Felkelésben, Roland nhg a poznańi ávéhá székház ostrománál komolyan megsebesült. A tényt több orvos és szemtanú egyértelműen és jogszerűen igazolta.

A dicső magyar 1956-os Forradalom Poznańban, 1956 június 28-án kezdődött. Roland nhg más “suhancal” együtt fegyverrel a kezében vett részt a megyei ávéhá, az UB központ ostrománál és megsebesült. Hős hadirokkant.

Egy magas rangú lengyel orvos-szakértő tanúsítványa Roland nhg 1956-os hadisebesüléséről.

Roland nagyherceg ma már aranymisés ministráns: oltárszolgálatát a náci-ellenességéről híres Stefan Wyszyński bíboros-hercegpírmás, varsói érsek barátja és munkatársa: dr.Antoni Baraniak metropolita, poznańi érsek mellett kezdte. Ebből a korból több csodálatos tárgyi és írásos emléket őriz. Évekig levelezett Baraniak érsekkel, Karol Wojtyła és Wyszyński bíborosokkal, barátja volt a vörösnácik által igen kegyetlen módon meggyilkolt Jerzy Popiełuszko páternek és több más híres papnak és főpapnak.


Roland nhg legfontosabb egyházi barátai: Karol Wojtyła (II.János Pál pápa), Stefan Wyszyński bíboros-prímás, dr.ANtoni Baraniak érsek, Aleksander Mjeny protoiyerey, gr.Keglevich István, I.Garegin katolikosz-pátriárka

Dr.Antoni Baraniak metropolita érsek Roland nhg-nek küldött dedikált képe


Roland nhg sűrűn levelezett világhírű jobboldali főpapokkal, köztük Stefan Wyszyński és Karol Wojtyła (későbbi II. János Pál pápa) bíboros-érsekekkel, kik mélyen tisztelték és nagyrabecsülték.

Az aranymisés ministráns Roland nagyherceg csak az Istennek tartozik felelősséggel. Képen dr.Leszkovszky Pál atya, a budapesti örmény templom parókusa által celebrált szentmisén lektor-ministránsként.

A képen Roland nhg két radikális jobboldali pap mellett teljesít oltár szolgálatot: gróf Dr.Dóczy László (Zsigmond atya) a Szt.Domonkos Rend magyarországi tartományának nemrég elhunyt főnöke és gróf Keglevich István atya, kápolnaigazgató, a vörösnácik által lerombolt Aréna úti Regnum Marianum templom eredeti helyé, eredeti tervek alapján történő újjáéíptésének harcosa. Gr.Keglevich páter Jézusért 10 évet ült le a vörösnácik börtönében.

Roland nhg a Kis Regnum kápolnában majd’ 15 évig volt lektor-ministráns és sekrestyés

Roland nhg a pápai szentmisén a Hősök terén a protokoll páholyban.

Roland nagyherceg egyre több és több borsot tört a vörösnácik orra alá, ezért menekülésre kényszerítették. Érseke rábeszélésére Velencébe akart utazni, hogy az ott működő (St.Lazaro sziget) örmény Mechitarista rendnél elvégezze a teológiai tanulmányokat és papi felszentelést nyerjen. Hiszen Bagratunik egyik felmenő ágon a kereszténység megmentőjének, az Örmény Apostoli Egyház alapítójának (1700 éve!!), Világosító Szent Gergely pátriárka-katolikosznak a leszármazottjai is!

A nemes szándék megvalósítására nem került sor, ugyanis a vörösnáci lengyel hatóságok nem akartak útlevelet adni Roland nagyhercegnek, ezért “tiltott határátlépésre” kényszerült”. A magyarországi Litkénél egy csehszlovák gyorsvonatból ugrott ki, és mivel zuhogó esőben ért földet, bokatöröst szenvedett. Emiatt nagyon gyorsan rátaláltak a vörösnáci határvadászok, akik azon nyomban átadták őt az állambiztonsági pribékeknek. Roland nagyherceg a hirhedt vörösnáci börtön, a Gyorskocsi utcai “Susi” beutaltja lett, majd kitoloncolták annak ellenére, hogy igazoltan magyar állampolgárként (is) született! Roland nagyherceg útközben megszökött, visszaszökött Magyarországra és Antoniewicz álnéven élt tovább.

Roland nhg a lengyel vörösnácik szemében is szálka volt, ezért disszidált 1967-ben, de csak Magyarországig jutott el. Lengyel vörösnáci bíróság ezért “tiltott határátlépésért” jogerősen ítélte börtönre, de újra disszidált.

Később még a lengyel vörösnácik még többször törtek borsot Roland nhg orra alá, így például Gierek hiába hírdetett amnesztiát, a határőrök több hétre Roland nhg-t letartóztatták és útlevelét elvették, mert az ellene kiadott körözést az ávéhások elfelejtették (vagy nem akarták) visszavonni…

Roland nagyhercegről a magyar és a lengyel jobboldal akkori igazi harcosai is a legjobb véleménnyel voltak. Köztük legelső sorban Jerzy Giedroyć herceg, litván trónörökös, a Jagelló-házt is adó Giedyminas-ház utolsó sarja, aki a párizsi lengyel politikai emigráció és a szovjetellenesség egyik kulcsfigurája volt, évekig nemcsak levelezett Roland nagyherceggel, titkos futárpostával rendszeresen megküldte neki a kiadványait – köztük a híres ellenzéki havilapot, a Kulturát, de több álnéven írásait is publikálta! Ha ezt a kapcsolatot az államvédelmisek kiszimatolták volna, bezzeg akár “kémkedés” vádjával is, Roland nhg-et börtönbe küldhették volna!

Jerzy Giedroyć herceg, a keményen vörösnáci-ellenes párizsi lengyel Kultura főszerkesztője és kiadója, Zbigniew Brzeziński amerikai lengyel származású elnöki nemzetbiztonsági főtanácsadó és Roland nhg barátja.

Zbigniew Brzeziński, az USA elnökének nemzetbiztonsági főtanácsadója és Jerzy Giedroyć herceg. Sokat tettek a vörösnáci diktatúrák megsemmisítéséért. A történelmi fényképet Mesnil-le-Roi-ban Roland nhg készítette.

A párizsi Kultura a vörösnácik által elnyomott lengyel nemzet lelkiismerete volt.


Giedryć herceg egyik, a sok, Roland nhg-hez írt levele. A “Professzor” címzés a vörösnáci cenzúra félrevezetését szolgálta.

Roland nagyherceg már 1968-ban komoly konfliktusba keveredett a hazai vörösnácikkal, amikor fasiszta agresszoroknak, megszállóknak nevezte a Varsói Szerződés tagállamait, köztük a magyar vörösnáciknak a csehszlovákiai bevonulásukat és a mérsékelt Dubček hatalámának a megdöntését. Dubčeket és a Prágai Tavaszt éltette, amiért ismét a “Susi” beutaltja lett és több évre elítélték. Szerencséjére az ítéletet felfüggesztették, ugyanis azt egy jobboldali beállítottságú fiatal bíró, Horányi Miklós hirdette ki. Utóbb ő volt Sólyom László köztársasági elnök Legfőbb Ügyész-jelöltje, akit a vörösnácik szavaztak le.

Roland nhg sikeres felvételi vizsga után, a kádári kontraszelekciós gyakorlat miatt nem nyerhetett felvételt egyetlen magyar egyetemre sem.

Roland nagyherceg megtűrt újságíróként és filmrendezőként ismert alkotó lett, politikával nemigen foglalkozott. De színművészként is jeleskedett, bár nem kívánkozott a színészi pályára, mégis elfogadta egy-egy, szereposztási gondokkal küzdő rendező kolléga kétségbeesett felkérését. Egy sor nagynevű színművész szereptársa volt, mint Tolnai Klári, Sinkovits Imre, Páger Antal, Psota Irén, Szírtes Ádám, Őze Lajos és sokan mások. Érdemei közé tartozik az is, hogy mintegy 250 világhírű lengyel színművész “importálásában” is részt vett, amikor a amgyar rendező kollégái sorra segítséget kértek szereposztási gondjaik megoldására. Igazi zseni, aki bármely közegben tökéletesen megtalálja a helyét és tökéletesen helytáll a reá nehezedő feladatok végrehajtása során. Aki személyesen ismerte színészek, rendezők, más film-tv művészeti alkotók közül, a legjobb véleménnyel volt és van róla.

Roland nhg Sinkovits Imrével, Őze Lajossal, Szírtes Ádámmal és másokkal Kardos Ferenc “Ékezet” című játékfilmjében is szerepelt. A vörösnáci cenzúra jelentősen megnyírbáltatta az alakítását, mert tele volt rendszerellenességgel.

Roland nhg egy riporter szerepében Psota Irénnel Gát György “Linda” című tv sorozatának egyik epizódjában.

Tudományos népszerű tanulmányokat, film- és színházi kritikákat, filmforgatási riportokat, neves alkotókkal készített interjúkat publikált. Többnyire az Élet és Tudományban, a félig ellenzéki Magyar Nemzetben, illetve Lengyelországban a magyar film- és színházi világról – többek között – a Film és az Ekrán hasábjain.

A vörösnáci diktatúra idején Roland nhg nem lehetett sem a magyar sem a lengyel újságíró szövetség tagja, pedig mérhetetlenül nagy szolgálatot tett a magyar kultúra lengyelországi és a lengyel kultúra magyarországi népszerűsítésében. Az egyik lap szerkesztőslége, a varsói Film nagy elismeréssel értékeli munkáját. Nagyon sok lap azonnal közzétette írásait, mégha kellemetlen cenzúrával azt megcsonkította. Megtűrt “osztályellenség” volt.

Ennek ellenére a vörösnáci ávéhás pribékek állandó céltáblája volt. Részt vett a lengyel Solidarność mozgalom népszerűsítésében, több akkori Solidarność-röpcédulája máig megmaradt. A kontraszelekciós törvények miatt nem tudott felvételt nyerni egyetlen magyar egyetemre sem, bár a felvételi vizsgákat az élvonalban tette le. Még a Színház- és Filmművészeti Főiskolára sem jutott be, pedig maga Pozsgai Imre reformer művelődési miniszter is a pártjára állt. Ennek ellenére mégis az önálló film megrendezéséig is eljutott, melyet csak azért nem tiltották be, mert az egyik lengyelországi filmfesztiválon Oklevelet nyert és ezt a tényt a magyar sajtó is hírül adta.

Roland nhg készítette a Solidarnośćot népszerűsítő röplapokat, ez adta az ötletet az ávéhás mocsoknak, hogy a nyakába plagizáljanak még egyet…

A világhírűvé vált fényképet Roland nhg készítette: Henryk Jankowski gdański protokanonok, Lech Wałęsa gyóntatója, a vörösnáci ávéhás mocsadék által kegyetlenül meggyilkolt barátja, Jerzy Popiełuszko atya és a Solidarność hős vezére, a későbbi lengyel Köztársasági Elnök Lech Wałęsa. A nagyherceg rágalmazásával Hanzik “elvtárs” őket is sérti!

Roland nagyherceg a legnagyobb magyar és külföldi filmrendezők munkatársa volt, akik akkor is kiálltak mellette, amikor Roland nagyhercegnek ávéhás óhajra a MAFILM-től hirtelen távoznia kellett. Több nagynevű film- és tv-rendező összefogásával, Roland nhg a Magyar Televízió szerkesztő-rendezője és műsorfőszerkesztője lett. Az állásából a vörösnácik több éven át elmozdítani nem tudták, mert több televíziós vezető határozottan kiállt mellette, köztük dr.Pálfy József, a MÚOSZ elnöke, a TV Híradó és a Magyarország főszerkesztője, vagy Szinetár Miklós, az MTV főrendező-alelnöke, a Színház- és Filmművészeti Főiskola prorektora! Nem az elvei, hanem a kiemelt szakmai tudása és a szakma szeretete miatt támogatták!

Szinetár Miklós és Pozsgai Imre hiába támogatták Roland nhg felvételét a rendezői szakra, a vörösnáci párt központjának utasítására nem nyerhetett felvételt!

Aczél “papa, a kultúra és a tudomány vörösnáci “élet és halál úra” végül megelégelte, hogy Roland nhg elmozdíthatatlan és 1984-ben leváltotta Nagy Richárd akkori MTV elnököt és a helyére a jobbkezét, az MSzMP Központi Bizottsága tudományos, kultúrális és oktatási osztályának a vezetőjét, dr.Kornidesz Mihályt tette, aki Roland nagyherceget azonnal, végkielégítés nélkül, törvénysértő módon kirúgta az MTV-től

Roland nagyherceg ekkor lépett akcióba. Több ellenzéki politikus segítségére támaszkodva, ügyes kulissza mögötti akciókkal (erről is rengeteg dokumentum lelhető fel!), többek között Pethő Tibor és Nánási László segítségével, előbb dr.Kornidesz Mihálytól szabadította meg a magyar társadalmat. A vörösnáci “tudós” a kádersüllyesztőbe került: előbb tiranai majd phenjani nagykövet lett! Kornidesz bukása láncreakciót idézett elő, amely nemcsak Aczél György hatalmát alapjaiban rendítette meg, de Kádár szinte teljes holdudvarának a Parlamentből, az Elnöki Tanácsból és az MSzMP KB-ból történő kisöprését eredményezte.

Az akció része volt a “Kádár János Társaság” nevű valójában jogilag sosemvolt szervezet létrehozása is. Roland nhg ennek segítségével tudta megkörnyékezni a már akkor májrákos Grósz Károlyt, az MTV korábbi párttitkárát, hogy a teljesen hatalom nélkül maradt Kádár helyére lépjen! Grósz el is vállalta ezt és Kádár előb az “MSzMP elnöke” lett, persze hatáskör nélkül, majd mellőzött nyugdíjas. Csak ez a tény nyíthatta meg az utat a “rendszerváltáshoz” és ahhoz, hogy Roland nhg kuzínja, ifj.dr.Antall József legyen a miniszterelnök! A “Kádár János Társaság” arra is jó volt, hogy idejében kideríthető legyen: a Ribánszky Róbert-, a Rózsa György Eduárdó Flores- és a Münnich Ferenc Társaság-féle szélső baloldal készül e visszarendeződésre, jelent-e veszélyt a kibontakozó demokráciára! Egy biztos: a nagyherceg megjelenése a színen alaposan összekuszálta a soraikat!

Roland nhg (a háttérben) Grósz Károlyt segítette hatalomra, hogy ezzel szétverje a vörösnáci diktatúrát. Az alkoholista, májrákban szenvedő Grósz még miniszteri tárcát is akart adni Roland nhg-nek, de ő azt büszként elutasította.Azt remélte, Grósznak már csak néhány hónapja van hátra…

Roland nhg nemcsak rokona, de barátja is volt ifj.dr.Antall József miniszterelnöknek. De mivel Antall nem akart radikális leszámolást a vörösnácikkal, nem vállalta az általa felkínált kultuszminiszteri tárca elfogadását.


Roland nhg barátja volt Dr.Györiványi Sándor tanár is, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője, Antall minisztere.

Olvastam Roland nagyherceg 20 éve kiadásra váró, dokumentumokkal, fényképekkel gazdagon illusztrált visszaemlékezéseit és épp ezért vagyok mélységesen felháborodva, hogy nevezettet 33 ezer forintos minimálnyugdíjra kárhoztatták és máig elfelejtették rehabilitálni és hősies tetteiért kitüntetni. Ugyanis a Kádári diktatúra idejében még az Életmentő Emlékérmet sem kaphatta meg, pedig a Magyar Nemzet egyik akkori tudósítása szerint, azt is megérdemelte! Ha Roland nhg valóban a baloldalt szolgálta volna, ma a pártkáderek kiemelt luxusnyugíját élvezné! Talán még a Szocialista Munka Hőse kitüntetést, vagy a Lenin-rendet is megkapta volna, hogy azt feltupírozzák! Na és persze Roland nhg vezérigazgatóként vagy miniszterként ma ott állna a “Hazudtunk reggel, délben, este, hosszú éveken át, mindenkit félrevezettünk és becsaptunk“ bűnbanda prominens tagjai, vezetői között, akiket még KISZ-titkár korukban is ki nem állt, épp ezért mindent megtett annak érdekben, hogy a KISZ-t is szétrohassza.

Gyurcsány Ferenc, a magyar Komszomol, a KISZ vezére, az MSzMP Politikai Főiskoláján doktorált Stumpf István, az MSzMP bábszervezetének, a Hazafias Népfrontnak a helyettes főtitkára, Csermanek “Kádár” János belügyminiszterének és miniszterelnök-helyettesének, az MSzMP Politikai Bizottsága tagjának, Horváth Istvánnak a veje és a nekik undorral hátat fordító, blablájuk iránt teljesen közömbös Roland nhg a KISZ-t szétverő MISZOT egyik ülésén. Ha barátok lettek volna, Roland nhg Gyurcsány minisztere, vagy Stumpf segéde.

Roland nagyherceg a magánéletében is hős! Életmentő.

Mindezek ismeretében mélységesen felháborítónak találom Hanzik “elvtárs” Kárpáti harsonájának a rágalomáriáját, a valós tényeknek hamis színben, rágalmazásként történő összekutyulását! Ez a provokáció a “bagoly mondja verébnek…” tipikus esete! Abba a kategóriába tartozik, mint az MSzP-SzDSz által tömegével az MSzMP pártpropagandistákból és ávéhás téglákból lett “újságírók” által híresztelt tényelferdítések, amelyekkel a FIDESZ-t és a Jobbik-ot “szélsőséges” és náci pártoknak próbálják feltüntetni, lejáratni, holott Magyaroszágon csak két szélsőséges nácipárt van: a kirekesztő, a nemzetet megosztó, a példátlan rendőri brutalitással és folytatólagosan bűnszövetkezetben elkövetett terrorral a becsületes magyarokat megfélemlítő politikát folytató MSzP és SzDSz!

A legnagyobb vicc, vagy inkább jobb híján őrült megjegyzése Hanzik “elvtársnak” az, hogy Roland von Bagratuni “nem létezik”. Lehet, hogy Hanzik is nemlétező személy? Gyurcsány álneve lenne?

Inaçio Angelos

Coimbra, Portugália, 2010. április 20.

Köszönjük Őfenségének, hogy a rendelkezésünkre bocsájtotta az értékes kordokumentumokat és fényképeket.

Észrevételeket, javaslatokat erre a címre kérjük: inacio.angelos@yahoo.com

* * *

Dr.Nagy Ernő
Budapest

Inacio Angelos úr
újságíró
Coimbra, Portugália

Mélyen Tisztelt Angelos Úr!

Barátaimmal együtt nagy érdeklődéssel és megelégedéssel olvastam fenti írását! Sokáig töprengtem, hogy tollat ragadjak-e vagy sem. Megmondom: személyesen soha nem találkoztam a nagyherceggel, de több barátom ismerőse, rokona igen és ők mind-mind nagyon jó véleményt alkottak róla! Kétségük sem fér hozzá, hogy valóban egy hősről, kiváló újságíróról, a magyar-lengyel-örmény barátság kiugró bajnokáról, a jobboldalnak születése óta elkötelezett politikusról van szó! Épp ezért a “rendszerváltás” idején értetlenül fogadták azt a sok zagyvaságot, amelyet az MSZMP-MSZP sajtó hónapokig össze-vissza zagyvált róla! Mert becsületes, elvhű, segítőkész, igaz embernek tartották és tartják ma is! Hiszen ez sokáig nem is lehetett titok! Különösen amikor Csehszlovákia 1968-as vörösnáci megszállása, Dubcsek hatalmának megdöntése idején, ő nyíltan szidta az agresszorokat, szovjetellenes plakátokat ragasztott ki. Egyik ismerősünk házának falára is! Másik ismerősöm barátját a Magyar-Lengyel Baráti Társaságba szervezte be 1970-ben! Aztán többen olvastuk csodálatos lengyel-barát cikkeit a Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Esti Hírlap, Élet és Tudomány és más lapok hasábjain! Barbár hazug disznó ez a Kápáti Harsonás bűnöző, aki azt állítja, hogy Antoniewicz Roland illetve Roland von Bagratuni név nem található a neten! Utóbbi név alatt láttam többszáz, hazánkat népszerűsítő lengyel és orosz nyelvű cikket! Az is nagy hazugság, hogy a gazember “büntetőbírónak” adja ki magát! A Magyar Köztársaság Alkotmánya értelmében bíró, ügyész politikai nézeteket nem hangoztathat, semmilyen politikai szervezetnek, pártnak tagja, szimpatizánsa nem lehet! “Kollár büntetőbíróról” soha életemben nem hallottam, szerintem kitalált személy! Csak azon csodálkozom, a demokrácia igazi bajnokainak magukat nevező politikusok vajon miért nem lépnek, nem szüntetik meg a nagyherceg égbekiáltó nyomorát (a minimál-nyugdíja még borravalónak sem elég!), végre nem ítéltetnek meg neki igazi nyugdíjat, nem terjesztik fel hazánk legmagasabb kitüntetéseire?!Ő inkább megérdemelné, szemben azokkal a gazfickókkal, akik még nem is olyan régen megkapták, de Sólyom László Köztársasági Elnök tiltakozásul kezet sem nyújtott nekik! Nem értem: csak a gazembereknek járnak az állami kitüntetések?! Miért nem veszik el az összes kitüntetést az arra érdemtelen MSZP-s, SZDSZ-s, MDF-es politikusoktól??? A horvátok posztumusz miért nem fosztják meg Rózsa György Eduárdót elhamarkodottan odaítélt rangjától, kitüntetéseitől?!

Mély Tisztelettel
Dr.Nagy Ernő
Budapest, 2010.július 5.

* * *

Kedves Szerkesztő Úr!

Megnéztem ennek a bizonyos “Dr.Kollár” nevű állítólagos bírónak a szennyírását és csodálkozom, hogy ennek a Hanzik nevű akárkinek van mersze egy bíró neve mögé bújni! De nem is ez a lényeges! Az a sok útszéli mocskolódás egyáltalán nem illik sem egy egyetemet végzett bíróhoz, sem újságíróhoz! Mert azt egy primitív nem ember írta, aki ideje java részét valószínűleg a kocsmában tölti kocsis, utcaseprő, kubikos, kondás ivócimborái körében. Komolytalan ennek a “Dr.Kollárnak” minden egyes szava, ahogyan komolytalan ez az állítólagos “Kárpáti Harsona” is, amely csak a jobboldaliság és hazafiság látszatát kelti, illetve annak leple alatt támadja, próbálja lejáratni a jobboldalt! A “bagoly mondja verébnek, hogy nagy a feje” tipikus esete! Az új sajtótörvény remélhetőleg az ilyen sajtókalózok számára is a mocskolódás végét jelenti majd!

Üdvözlettel:

Kovács Béláné

Utóirat:
Megkérdeztem egyik ügyész ismerősömet, hogy egy bíró hogyan írhat le ilyesmiket? Megdöbbenve azt válaszolta, hogy kizárt dolog, hogy egy bíró egy politikai lapnál “főszerkesztő-helyettes” legyen, mert a Magyar Köztársaság Alkotmánya (50.§ [3] bekezdés) egyértelműen tiltja a bírói kar tagjai számára, hogy politikai véleményt fejtsenek ki, tagjai, szimpatizánsai legyenek bármely pártnak, politikai szervezetnek, politikai újság szerkesztőségének! Ezek után csak az mondható, a “cikk” szerzője egy közönséges csaló, aki “bírónak” adja ki magát! Hacsak nem futball bíró! De az is szégyen gyalázat, hogy magát budapestinek mondja egy külhoni koszfészekben vegetáló unatkozó álértelmiségi! Ezzel pedig a magyar független bírói karra, a magyar független bíróságokra hoz szégyent! Kíváncsi vagyok, az új, magyarbarát szlovák miniszterelnök asszony, Iveta Rádičová asszony mit szól? Meddig engedi még a Szlota – Mečiár – Ficó társaság efféle garázdálkodását?!

Még egyszer üdvözlettel:

Kovács Béláné

* * *

Tisztelt Szerkesztő Úr!

Megdöbbenve olvastam a Kárpáti Harsona mocskolódását és az ön által írt, igen figyelemre méltó válasz cikket! Néhai anyósom közelről nagyon jól ismerte a nagyherceg urat, ugyanis Antoniewicz úr néhai anyósának a barátnője volt. Antoniewicz Roland úr – nemcsak elmondása, saját szerény tapasztalatom szerint mindig is is talpig úriember benyomását keltette, négy gyermeket becsületesen felnevelt, féltucatnál több unokája van. Egyetemet végzett, újságíró, számos újságcikkét jómagam is nagy érdeklődéssel olvastam. Gyűlölte a kommunistákat, mert megölték nagyapját és édesapját, kik dédapjával együtt lengyel nemzeti hősök! Antoniewicz úr soha nem titkolta ezt a gyűlöletet, ezért sűrűn összegyűlt a baja az kádárista állambiztonsági szervekkel. Jól emlékszem, amikor 1968-ban lefasisztázta a Csehszlovákiát megszálló szovjeteket és csatlósaikat, éltette Dubcseket, kiplakátolta a fél kerületet, amiért elkapták az ávósok és majd’ három hónapig ült. Azalatt több közismert újságíró, ellenzéki személy kereste fel anyósát és feleségét, majd kihozták a börtönből. Ha jól emlékszem, 3 évre ítélték el, de azt felfüggesztették. Amikor Lengyelország a Solidarnosc lázban élt, mindenkinek elmondta, hogy “azok jót akarnak az országnak, Valensza meg egy igazi hős!” A Magyar Televíziónál rendszerellenes filmeket rendezett, melyeket egy híján be is tiltották. Azt az egyet csak azért nem, mert a filmet kicsempészte Lengyelországba, ott egy filmfesztiválon bemutatták és díjazták, amit a sajtó is hírül adta. Talán emiatt ki is rúgták a televíziótól! Ha kommunista lett volna, ma is ott úszkál az MTV-s zavarosban! Egyszer megmentette valaki életét, de hősiességéért nem kapott Életmentő Érdemrendet, pedig még az egyik újság is megírta, hogy igazi hős volt! Mindenkin segített, pedig sokszor ő szorult segítségre! Lakott a házban egy kommunista újságíró, magasan hordta az orrát, senkivel nem állt szóba, ezzel szemben Antoniewicz úr segítette az idős embereknek felcipelni a bevásárló szatyrot, a kismamáknak a babakocsit! Miért kell egy ilyen embert mocskolni! Nem elég, hogy a “rendszerváltáskor” a kommunisták annyi hazugságot összehordtak róla, hogy nem győztük csóválni a fejünket! Szégyen, hogy napjainkban a “független” sajtó ilyesmit egyáltalán megengedhet magának! Különben anyósom ugyanezt több oldalon, két hatósági tanúval hitelesítve le is írta! De mások is osztották a véleményét!

Üdvözlettel:

Szabóné

* * *

Kedves Inacio Angelos Úr!

Nagyon megörültem, amikor teljesen objektív, pártatlan és tárgyilagos írását elolvastam. Én is ismerőseimmel, barátaimmal, rokonaimmal mélységesen fel vagyok háborodva azon, hogy a bukott kommunista rémeszme mindenhová beépülő, angyal bőrében rejtőzködő marxista-leninista harcosai, a gerinctelen, alpári hangvételű mocskolódásukaz ott folytatják, ahol abbahagyták! Pedig a tavaszi választásokon a magyar nép elsöprő többsége ítélkezett feltettük úgy, hogy csak 1 képviselőjük került be egyéni körzetből! Az MKP-MDP-MSZMP-MSZP végre letünt a történelem színpadáról! Reméljük, hogy az Antoniewicz Rolandot becsmérlő, rágalmazó, lekicsinylő, kigúnyoló proli senkik végre egytől-egyig a börtönben kötnek ki! Gyurcsány Ferencel és Biszku Bélával az élén! Eleget hazudtak! Egy szavuk sem igaz! A Kárpáti harsona, akár a Jobbik soraiba beépült Rózsa György Eduárdó-féle provokátorok is álnemzeti provokáció! Bagoly mondja verébnek, amikor Antoniewicz Rolandot ócsárolják anélkül, hogy vették volna a fáradtságot és végre – többszáz hiteles dokumentum áttanulmányozása, még élő hiteles szemtanuk és a leginkább érdekelt: Roland von Bagratuni nhg megkérdezése után, beismernék, hogy hazudtak, vagy tévedtek és bocsánatot kérnek! Nemcsak Antoniewicz Rolandtól, elsősorban azoktól, akiket félrevezetik otromba hazugságaikkal!

Volt a gimiben egy erősen jobboldali nézeteket valló francia tanárnőm, Erzsi néni, Velitsné, aki Antoniewicz Rolandot legalább 50 éve ismeri, de a nagyszerű szüleit is ismerte! És az anyósát is, aki gyermekkori barátnője volt, néhány háznyira tőle lakott. Rolandal szinte minden vasárnap a Thököly úti domonkos templomban, vagy a Damjanich utcai Kis Regnum Kápolnában találkozott, ahol Roland ministráns, majd évekig sekrestyés is volt. Egyszer engem is bemutatott neki! Roppant intelligens, több nyelvet ismerő, a vörösöket szívből gyűlölő csodálatos emberként ismertem meg. De a hívek többsége, különösen az idős korúak, akik régóta ismerték, szintén nagyon jó véleménnyel voltak róla. Mindenkin önzetlenül segített!!!! És gróf Keglevich István atyával együtt azért harcolt, hogy az Aréna úti Regnum Marianum fogadalmi templom eredeti helyén, eredeti tervek alapján újjáépüljön. Gróf Keglevich atya éppúgy gyűlölte a templomot romboló kommunistákat, ahogyan Roland nhg azért, mert megölték édesapját, nagyapját, egy sor nagyszerű barátját, mint dr.Elbert Jánost, Kerényi Gráciát, Fábián Zoltánt és másokat, akikkel a jobboldali lengyel Solidarnosztyot népszerűsítette.

Erzsi nénit gyakran meglátogattam, mert magányosan élt és vágyott egy kis meleg szóra, régi emlékek felidézésére. Gyakran került szóba Antoniewicz Roland is, akit nagyszerű embernek titulálta, igazi hősnek. Írt is egy többoldalas, hites tanúk által hitelesített nyilatkozatot arról, hogy Roland nhg egyértelműen jobboldali hős, aki a legtöbbet tett azért, hogy a gyűlölt kádári diktatúra összeomoljon. Olvastam ezt az írást, és másoktól is hasonlókat hallottam róla, hiszen a sors úgy hozta, hogy mindig valahol néhány lépésnyire tőle, majdnem összefutottunk. Gyanítom, nem is tudja ki vagyok, hiszen csak egyszer futólag találkoztunk egy szentmise előtt. De valahogyan bárhol megfordultam, mindig szóba került a neve, amit sokszor heves, de a végén a javára forduló viták követték. Ezeknek egyetlen üzenete volt: Antoniewicz Roland a kádári diktatúra egyes számú ellensége volt, akit (1968-as elítélése óta, amikor lefasisztázta a Csehszlovákiát megszálló szovjeteket) soha nem tudták elkapni, mert mindig kicsúszott a markukból. De ő volt talán az egyetlen, aki nem félt tőlük, és ha kellett, még az oroszlán barlangjába bemerészkedett. Persze óvatosan, körültekintően. Rengeteg házkutatást tartottak nála az ávósok, de soha semmit nem találtak, mert Roland nhg mindent idejében a barátainál rejtette el. És többszáz, ha nem -ezer barátja volt! Népszerűbb volt nem egy, a rezsim által futtatott színésznél, újságírónál!

Azt is tudtuk, hogy magányos farkas, mert jól tudta: ahol bárki más is tudomást szerez arról, milyen utakon jár, rég lebukott! Csak a rendszerváltás után tudtunk meg sok megdöbbentő tényt arról, mit tett a gyűlölt diktatúra elrohasztása érdekében! Mert sokan elhitték azt a maszlagot, amelyet a bosszú szomjas kommunisták terjesztettek róla és kissé hitetlenkedve szegezték melléhez a kérdést: Rolandkám, ez is igaz? És ő mindig tisztázni tudta magát, mert rengeteg hiteles dokumentumot őrzött meg. Ezek külön-külön sokszor teljesen érdektelen irományok voltak, de egészként egyértelműen az igazát támasztották alá! Ami pedig az 1988-89-es, személyét ért rágalmazásokat illeti: sokszor olyan képtelenségeket állítottak, amelyeket egy kívülálló könnyen bevette, azonban akik személyesen ismerik, jól tudták, hogy közönséges hazugságokról van szó! Például tudtuk, hogy hetek óta Lengyelországban van, erre egyidejűleg “látták” – mondjuk – Budapesten, ami szemen szedett hazugság volt! Hiszen külföldi útjai során minden ismerősnek, rokonnak, barátnak küldött néhány képeslapot! Egyébként is: Gyurcsány volt az, aki bevallotta: mindenkit becsaptunk, hazudtunk hosszú éveken át reggel, este, éjjel és nappal!

Akik ma Antoniewicz Rolandot még mindig megpróbálják lejáratni, vagy személyével kapcsolatos valós tényeket hamis színben mutatják be, azok egykori kommunista agitátorok, pártmunkások, ávéhások! Mert nekik van okuk haragudni a nagyhercegre: szétverte kétes egzisztenciájukat!

Barátsággal, Antoniewicz Rolandnak drukkolva

N.Borbála

* * *

Kedves Döbrögik Bűne!

Figyelemre méltó, de sajnos igen szűk körben terjesztett, Portugáliában megjelenő folyóiratuk egyik száma évekkel ezelőtt teljesen véletlenül került a kezembe egyik lisszaboni látogatásomkor. Épp ezért nagyon megörültem, amikor újra felfedeztem, most a neten!

Merő kíváncsiságból de ugyanakkor a lap szerkesztői és a szenyirat szerzője iránt érzett mély undorral és megvetéssel olvastam el a Kárpáti harsona című álnemzeti szennylap hasábjain közzétett „Kedves Roland-Joseph von Bagratuni nhg!” és „Antoniewicz Roland álnéven akar indítani álnemzeti közösségi portálokat” című „cikkeket”, melyeket egy bizonyos „Dr Kollár Lajos, büntetőjogász Budapest, a Kárpáti Harsona főszerkesztőhelyettese” írta alá. Azonnal felvetődik a gyanú, hogy egy nemlétező személyről van szó, ki az utóbbi aláírással súlyos bűncselekményt követett el!

De mielőtt rámutatnék a miértre, előbb mazsolázzuk ki az útszéli nyelvhasználatát!

1. Előszőr ezt írja az állítólagos büntetőjogász: „El tudnak Önök képzelni egy nagyherceget, akinek a neve a google-keresőben csupán kétszer szerepel, két cikk kapcsán (…)Ha kegyed létező személy volna, akkor lenne korábban is megnyilvánulása a net-en.”, ami már eleve provokáció és szemenszedett hazugság! Egyik ismerősöm évek óta kimásolja az internetről Roland von Bagratuni cikkeit, ugyanis e témakörből akar doktori disszertációt írni. Több ezer írást gyűjtött ki! Hiszen nevezett több külföldi lap tudósítója, naponta publikál 4-6 írást! De a „Vasútbarát“ c. lap megszüntéig ott is többszáz írása jelent meg! És ezekbe nem számolta bele a nyomtatásban közzétett írásait!

Ami pedig a Google keresőt illeti, sajnos nem minden, a netten szereplő cikket talál meg! A kereső szerzői valószínűleg vállogatnak. Sőt! Az otromba provokációként értékelhető, a rágalmazó Kárpáti harona által közzétett szennyirat címét előbbre helyezi az Önök által ez év májusában közzétett írás címe elé. Méghozzá jó messzire egymáshoz, nehogy a félrevezetett olvasó a „helyreigazítást”, vagy inkább helyretevést is elolvassa! Ez pedig botrányos!

2. Az állítólagos büntetőjogász később – a teljesség igénye nélkül idézem – ezt írja: „Menjen el melegebb éghajlatra (…) Ön egy nem létező senki! Menjen el melegebb éghajlatra, és ott szórakoztassa a kevés nyugdíjából a nagyérdeműt, és ne hagyja hogy a „vörösnácik” kiforgassák a nagyhercegi vagyonából!“. Nocsak, bagoly mondja verébnek! És vajon ez a bagoly hol tanulta a „jómodort“? Egy sarki kocsmában? A szóhasználat nagyon hasonlít arra a mocskolódó MSZP-s megjegyzésekre, melyekkel naponta illeti a “náci”, “fasiszta” stb. jobboldalt és politikusait!

3. Az állítólagos büntetőbíró másik hazugsága egy portál cím (http://www.slowawsieci.com/obrazki/antoniewicz_roland_j_zef), ahol nem szerepel semmi! A keresésre angolul ezt írja ki a kereső: „Not Found. The requested URL /obrazki/antoniewicz_roland_j_zef was not found on this server. Additionally, a 404 Not Found error was encountered while trying to use an ErrorDocument to handle the request.“ Ami annyit jelent, hogy ilyen web-cím nem létezik!

Lehetne az álitólagos „büntető jogász” minden egyes szavát elemezni, de írását inkább egy pszichiáternek kellene átadni! Mert csak egy őrült mond véleményt bárkiről is anélkül, hogy egyáltalán utánanézne: vajon nem téved-e? De nem is ez a lényeg! A „büntetőjogász” fogalom magyarul „büntetőbírót” jelent! Esetleg büntetőügyészt! Aki a Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint nem nyilváníthat politikai véleményt, sem baráti körben, sem nagy nyilvánosság előtt, nem lehet tagja politikai pártnak vagy szervezetnek! A Kárpáti harsona pedig az! Politikai lap látszatát kelti! Ha a „büntetőbíró” valóban az akinek látszatát kelteti, akkor a hatalommal való visszaélés bűncselekményt követte el! Ugyanis büntető bíró csak úgy ítélkezhet (véleményt nyilvánít egy büntetőügyről), ha az ügyhez tartozó valamennyi pro és kontra bizonyítékkal megismerkedett, a vádlottat és a tanúkat meghallgatta és megvizsgálta azt is, hogy kizárható-e a vádlott büntethetősége. Péládul azért, mert a vád hamis! Itt viszont a „büntetőbíró” kapásból ítélkezik! Na ezzel nagyon rossz fénybe helyezi, lejáratja a független magyar igazságoszolgáltatást, a becsületes, tárgyilagos, részre nem hajló bírókat, ügyészeket, ügyvédeket! Az egész jogász társadalmat!

De tegyük fel, hogy ez a bizonyos Dr.Kollár Lajos név mögé meglapuló személy még egyetemet sem végzett! Ebben az esetben szintén bűncselekményt követett el, hiszen hivatalos személy látszatát próbálja kelteni!

Én is azt gyanítom, itt az MSZP valamelyik vezető politikusa keresendő akár szerzőként, akár felbújtóként és akinek nem Antoniewicz Roland lejáratása a célja (mert őt már eléggé lejáratták a két évtizede tartó rágalom-kampányukkal), hanem a Jobbik és a jobboldal nevetségessé tétele! Válasz arra, hogy Antoniewicz Roland volt az első, aki felhívta a figyelmet arra, hogy Rózsa György Eduárdó megpróbál beépülni a Jobbikba! De vajon hány hasonló kaliberű egykori ávéhásnak, MSZMP-pártpropagandistának ez sikerült is? És nem csak a Jobbikba, a FIDESZ-be, MDF-be is! Azok, akik sikeresen szétverték az MDF-et és a MIÉP-et, alapos munkát végeztek! És folytatni fogják! Mert egy Antoniewicz Roland névvel – szerintük – azért könnyű dobálózni, mert már eléggé lejáratták anélkül, hogy megadták volna neki a védekezés lehetőségét! Illetve csak megkisérelték a lejáratását, hiszen egy becsületes ember semmiféle rágalomnak nem döl be, hanem utánanéz a „tényeknek” és a valóságnak, és gyorsan megtalálja a kettő között lapuló nyilvánvaló ellentmondásokat! De legfőbbképpen nem rágalmaz anélkül, hogy előbb személyesen meghallgassa azt, akit be akar mocskolni, megismerje a hazugságokat cáfoló dokumentumok sokaságát!

Őszinte tisztelettel:

Dr.Takács János, New York

* * *

Mélyen Tisztelt Döbrögiék Bűne!

Régi olvasója vagyok nagyszerű folyóiratuknak. Magyar származású amerikai tudós vagyok (nagyszüleim voltak magyarok, nekik köszönhetően őríztem meg a magyarságomat!) A hatvanas évek elején véletlenül jártam Magyarországon és akkor meglátogattam több csodálatos egyházi műemléket, köztük a Tihanyi Apátság templomát, ahol egy nagyszerű, jobboldali, nemzeti érzelmű nézeteit soha nem titkoló mélyen vallásos gróf dr. Dóczy László Zsigmond volt a plébános, aki a magyar szerzetesrendeknek kommunisták által történt szétveréséig a Szent Domonkos Rend tagja volt. Gróf dr. Dóczy László Zsigmond atya örömmel tett eleget a kérésemnek és aprólékosan bemutatta nekem a csodálatos szép templomot, aztán mesélt önmagáról, a rendről, vívódásairól. Azt is elárulta, hogy –mint akkoriban a papság és aa szerzetesek jelentős részét, az ÁVH-sok zaklatták, sőt: be is szervezték, de ő soha senkiről rossz szót nem írt, nem jelentett. Mélyen hívő, jobboldali beálítottságu csodálatos embernek ismertem meg. Aztán a haláláig tartottuk a kapcsolatot, szinte barátok voltunk.

Gróf dr. Dóczy László Zsigmond atya a Szent Domonkos Rend Magyarországi Tartománya elöljárója

A pontosság kedvéért néhány biográfiai adat: gróf dr. Dóczy László Zsigmond 1963-1965 között volt a Szent Ányos püspökről nevezett tihanyi Bencés Apátság plébánosa, akinek egyik unokatestvére volt a tragikusan elhunyt K. Csontos Miklós (1930—1996) ügyvéd, a Független Kisgazdapárt Jász-Nagykun-Szolnok megyei országgyűlési képviselője (1990—1996), az FKGP vezetőségi tagja, főügyésze, az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi, valamint az alkotmány-előkészítő állandó bizottságának tagja, az FKGP frakciójának elnökségi tagja. A XVII.század közepén Ladomérmindszenten a szépapja, gróf dr. Dóczy Zsigmond építette a ma is csodálatos renaissance kastélyt, amelynek legrégebbi emléke a szépapa 1647-es sírköve. Gróf dr. Dóczy László Zsigmond 1990-1996 között volt a budapesti Thököly úti Rózsafüzér Királynéja domonkosrendi templom plébánosa és 1990-től haláláig a Szent Domonkos Rend Magyarországi Tartományának az elöljárója.

A Tihanyi Apátság

Gróf dr. Dóczy László Zsigmond atya mutatott be engem egyszer nagyherceg Roland von Bagratuninak, aki kulturális jellegű újságcikkeit, történelmi, többnyire a magyar-lengyel barátság bemutatása, népszerűsítése körébe tartozó, a Magyar Nemzetben, Esti Hírlapban, Élet és Tudományban, a Film-Színház-Muzsikában valamint számos külföldi lapban Antoniewicz Roland néven tette közzé. Ő is a rezsim által megtűrt, az ÁVH-sok által állandóan zaklatott nagyszerű polihisztor volt. Megtudtam, hogy örmény származású és az egyik legrégebbi uralkodó dinasztia tagja. Ennek ellenére nagyon szerény és segítőkész volt. És jobban ismerte hazánk viharos történelmét, a magyar-lengyel, magyar-örmény kapcsolatok alakulását. Nem titkolta, hogy gyűlöli a kommunistákat, akik megölték nagyapját, meghurcolták édesapját, aki 1984-ben a román ávéhásoktól, a Securitatetól szenvedett bántalmazások miatt halt meg. A hatalmon lévő kommunistáktól elszenvedett megalázások ellenére, a nagyherceg mélységes empátiával és szeretettel viseltetett második-harmadik hazája (a nagyherceg éppúgy lengyelnek és örménynek vallotta magát, ahogyan a nagy francia sanzonénekes Charles Aznavour azt hangoztatta, hogy ő 100%-ban francia, de ugyanakkor 100%-ban örmény és 100%-ban magyar, mert édesapja a budapesti Szépművészeti Akadémiát végezte!)

Gróf dr. Dóczy László Zsigmond atya a Szent Domonkos Rend Magyarországi Tartománya elöljárója

Gróf Dóczy Zsigmond László atya is rengeteget mesélt a nagyhercegről, aki gyerek kora óta ministráns volt és akit gróf Keglevich István atyával együtt a VII. ker. Damjanich utcai híres Kis Regnum Kápolnában megtette sekrestyéssé. Roland nagyherceg (és a szülei!) régi barátja volt dr.Antoni Baraniak poznani metropolita érseknek, Hlond majd Wyszyński bíboros egykori titkárának, akit a bíborossal együtt meghurcolták és bántalmazták a kommunista pribékek (a Kistarcsán mártírhalált szenvedett, hasonló beosztású dr.Meszlényi Zoltán segédpüspöknél kicsit szerencsésebb volt: a sztálini vészkorszakot túlélte, de az egészsége egyre romlott…). Baraniak metropolita érseken keresztül még gyermekként ismerkedett meg Roland nhg. két másik, a kommunistákat és a fasisztákat egyaránt mélységesen megvető és gyűlölő főpappal: Stefan Wyszyński bíboros-hercegprímással és Karol Wojtyla krakkói bíboros-érsekkel, a későbbi II János Pál pápával, akikkel sokat levelezett.

Gróf Keglevich István atya két könyvdedikációja a barátjának, Roland nagyhercegnek. A gróf tíz évet ült Márianosztrán azért, mert Jézust szolgálta és harcolt az Aréna úti Regnum Marianum templom eredeti helyén, eredeti tervek alapján történő újjáépítéséért

Roland nhg egy másik barátja herceg Jerzy Giedroyc volt, a litván nagyhercegi trón örököse, a párizsi Institut Litteraire alapító-igazgatója, a világszerte híressé vált Kultura c. lengyel nemzeti és kommunista-ellenes folyóirat alapító-főszerkesztője és közös barátjuk volt Zbignyev Brzezinsky az USA elökének lengyel származású nemzetbiztonsági főtanácsadója! Mindkettőjükkel levelezett és a postán kapott levelek, küldemények a szigorú kommunista cenzúra ellenére is többnyire sértetlenül érkeztek meg hozzá! A számos ávéhás házkutatást is túlélt leveleket én is láttam, olvastam! És én voltam az egyik „futára”, aki hozta-vitte Párizsból, illetve Párizsba a kényesebb küldeményeket.

Szegedy Dobó Illés képzőművész professzor

A másik ilyen futár Szegedy-Dobó Illés képzőművész professzor, Roland nhg édesapjának a régi barátja, Nicolas Schöffer és Viktor Vasarely barátja és tanítványa volt, aki Roland nagyhercegnek köszönhetően, Jerzy Giedroyć hg szervezésében többször bemutathatta az alkotásait. Némely külföldi kiállításon Roland nhg alkotásai is szerepeltek. Jerzy Giedroyc herceg nagyon becsületes, hazafi és jobboldali érzelmű embernek tartotta a nagyherceget, aki azzal, hogy tartotta vele a kapcsolatot, vásárra vitte a bőrét, hiszen a kommunisták agyafúrt mentalitása szerint akár kémkedésért is elítélhették volna! Őt azonban elkapni soha nem tudták, annyira óvatos volt, miután 1968-ban letartóztatták és börtönbe juttatták azért, mert lefasisztázta az 1968-ban Csehszlovákiát orvul megtámadó és megszálló szovjeteket és csatlósaikat.

Néhány, Tadeusz Kuchinka által Roland nagyherceghez intézett többszáz levele, képeslapja, levelezőlapja közül

A harmadik futár Tadeusz Kuchinka bécsi lakos, osztrák-lengyel-magyar hármas állampolgár volt, aki Rolandal és az édesapjával igen sűrűn levelezett, és gyakori vendég volt Budapesten. Úgy tudom, hogy osztrák vagy USA diplomáciai útlevele volt és a Szabad Európa Rádió részére is futároskodott, nemcsak München és Budapest, de München és Varsó között is. Tadeucz Kuchinka Krakkóban, a Sobieski III.János király gimnázium tanulója volt (édesapja itt volt görög tanár), majd a Jagelló Egyetemen doktorált, majd Poznańba költözött, ahol Roland nhg édesapját ismerte meg. Ő is barátja volt Jerzy Giedroyć hercegnek és Zbigniew Brzezińskinek, Jimmy Carternek (kivel volt szerencsém többször találkozni), az USA elnökének nemzetbiztonsági főtanácsadójának. Akár Roland nhg dédszülei, Brzeziński felmenői is Galicjaiak voltak és barátságban voltak egymással. Tadeusz Kuchinkától sokszor kaptam párizsi, müncheni, varsói és budapesti képeslapot, néhányszor futólag találkoztunk is éppen a Párizs melletti Mesnil-le-Roiban, ahol működött a giedroyći Kultura főhadiszállása.

Gróf Dóczy Zsigmond László atya nagy elismeréssel ír Roland von Bagratuni nhg terjedelmes könyvéről – visszaemlékezéséről

Nem szándékozom most életrajzi tanulmányt írni a nagyhercegről, mert képtelen vagyok egy rövíd cikkbe belezsúfolni élete rengeteg izgalmas fejezetét. Olvastam ki nem adott szenzációs önéletrajzát és bízom benne, hogy a magyar, lengyel és örmény jobboldal e kiemelkedő és csodálatos harcos képviselőjének a könyvei előbb-utóbb több nyelven nyomtatásban is megjelennek és bestsellerré vállnak. Talán éppen az, hogy a vörös diktatúra egykori haszonélvezői és vezetői mindent elkövetnek a nagyherceg elnémítása érdekében, nem csodálkozom, hogy a „rendszerváltás” idején sikerült nekik meséikkel, szemen szedett hazugságaikkal alaposan megrágalmazni és lejáratni a nagyherceget, akinek még az alapvető védekezési lehetőséget sem adták meg! A „nyílas röplap” szerzőségét például súlyos testi sértés nyomán keletkezett szörnyű fájdalmak közepette tukmálták a nyakába!

Gróf Keglevich István atya a szentatyával, II.János Pál pápával. Tolmácsol: kettőjük barátja, Roland nhg (takarásban)

A VII.ker.Damjanich utcai Kis Regnum Kápolna újraszentelése a “rendszerváltás” bekövetkezte után. A gróf mellett dr.Gyulai Endre a szeged-csanádi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia akkori alelnöke. Egyedül ő merte felvállalni a “Regnum-ügyet”! A képet Roland nhg.készítette.

Barátsággal:

dr.William C. Clark történész, Chicago

* * *

A SZERKESZTŐ MEGJEGYZÉSE:

Egy későbbi írásban herceg Jerzy Giedroyciot, a párizsi lengyel Irodalmi Intézet (Institut Litteraire) alapító igazgatóját és a Kultura című lengyel ellenzéki, kommunistaellenes folyóirat főszerkesztőjét, Roland nagyherceghez fűződő kapcsolatát is be fogjuk mutatni. Azért is, mert miközben egykori ávéhás tisztek és besúgók, MSZMP pártpropagandisták, kisztitkárok és hasonló hazaárulók kaméleon módjára átvedlenek a “demokrácia híveivé” megfeledkevén arról, mennyi bűn, a hazának okozott kár terheli vörös (vagy inkább fekete!) lelküket, nagyokat röhögnek azon, hogy az ellenségük, a csermaneki vörös diktatúra tényleges megdöntője minimál nyugdíjból él és növendékeik, kiszolgálóik, szimpatizánsaik még mindig Roland nagyherceg nemlétező “viselt dolgain” csámcsognak, és ezzel elvonják a figyelmet az olyan elvtársaiktól, mint Zuschlag János, Hagyó Miklós, Hunvald György, Verók István, Princz Gábor, Kulcsár Attila, Gyurcsány Ferenc és így tovább.

A magyar-lengyel irodalmi és történelmi kapcsolatok egyik kiemelkedő népszerűsítője, Prof.Dr.Csapláros István egyik könyvdedikációja. Mindig nagy elismeréssel nyilatkozott Roland nhg újságírói, írói és történészi munkásságáról, a lengyel-magyar barátság népszerűsítése terén szerzett kiemelkedő érdemeiről.

Az emeszpés bűnök és bűnözők listája nagyon hosszú! Közben a koncepciós perekben többszörösen elítélt politikai üldözött Roland nagyherceg fillérekből vegetál, mert bár igen magas nyugdíj járna neki, a Nyugdíjintézet – vörösnáci elvtársi ihletésre – egy sor evidens munkaviszony igazolást figyelembe sem vett (ugyan ez vonatkozik a lengyel nyugdíjintézetre és a politikai üldözöttek és károsultak ügyeit kezelő varsói hivatalra, ahol az egyik vezető – szintén emeszpés sugallatra – gúnyt űzött a nagyherceg által beküldött egyértelmű és hiteles dokumentumokból, iratokból.

A kommunista-ellenes mozgalmakban részt vett és represszionált hősök ügyeit intéző lengyel Urząd do Spraw Kombatantów i Osób Represjonowanych a volt LEMP-tisztségviselő miniszter asszony sugallatára gúnyt űzött Roland nhg jogos kérvényéből.

Utóbbi helyen aztán kiderült, hogy a hivatal irányításáért felelős miniszter asszony a Lengyel Egyesült Munkáspárt tisztségviselője volt a vörösnáci diktatúra idején! Hát igen: az internáci összeköttetések még mindig jóval erősebbek a magyar-lengyel barátságnál, melynek Roland nagyherceg és a szülei egyes számú bajnokai, terjesztői, népszerűsítői voltak és ezerszerte többet mutattak fel, mint a két állam Varsóba és Budapestre akreditált nagykövetei, kultúrattaséi! Hozzáteszem: portálunk nemsokára saját wwww. portálon fog megjelenni, és az anyagaink angol, portugál, spanyol, lengyel és orosz nyelven is lefordításra kerülnek.

A Litvánia elleni agressziót elítélő plakátot is Roland nhg készítette. Akkor a jobboldali pártok is támogatták a tiltakozását!

Rengeteg levelet kaptunk ismert színművészektől, rendezőktől, íróktól, politikusoktól, akik mind védelembe vették Roland nagyherceget és megerősítették azt, hogy nagyszerű ember, munkatárs, kolléga, talpig úriember, aki bármit bárkiről írt, publikálás előtt mindig többször elküldte a kéziratot, kefelevonatot véleményezésre, nehogy vétlen hiba csússzon be. Közben mások – például Garai Tamás – nagyon sokszor rosszindulatú hülyeségeket írtak le róluk. És nemcsak jó újságírónak, kritikusnak ismerték meg a nagyherceget, de nagyszerű rendezőnek is, akinek a Magyar Televíziónál lenne a helye, ahonnan a pártközpont és az állambiztonsági szervek óhajára rúgatta ki Aczél György és erre jobbkezét, dr.Kornidesz Mihályt használta fel. Roland nagyherceget törvényellenesen tette az utcára, jogilag ma is az MTV dolgozója!

Poznań, az 1956-os hős forradalmárok és a vörösnácik elleni harcban megedződött vagy megölt más antikommunisták emlékére 1981-ben felállított monumentális emlékmű. A vörösnáci Jaruzelski puccsista tábornok nem merte lebontatni, de ávéhásokkal és kamerákkal figyeltette, kik koszorúzzák meg…

Mivel sokan különböző okra hivatkozva anonimitást kértek, ezt figyelembe véve, a véleményeket, tényeket egy külön írásban majd bemutatjuk. Természetesen további dokumentumok, fényképek közzétételével, melyekből – hála a mai technikai lehetőségeknek – többezer közül kellett válogatnunk és nem mindig a legfontosabbak kerültek közlésre! Az viszont egy morbid dolog, és csak hazánkra jellemző, hogy egy nemzeti hőst, még hozzá több nemzet hősét így lehet lekezelni, meghurcolni!


Roland nhg Lech Wałęsától, a Solidarność legendás vezérétől, a későbbi Lengyel Köztársasági Elnöktől kapta ezt a dedikált fényképet, amelyen Wałęsa mellett Tadeusz Mazowiecki egykori miniszterelnök és Roland nhg egyik barátja, Henryk Jankowski gdański kanonok, Wałęsa gyóntató papja is látható, amikor bejelentik a választási győzelmüket

És mélységesen meg vagyunk győződve arról is, hogy Schmitt Pál úr, a Magyar Köztársaság új elnöke, hivatalba lépése után pontot tesz erre a szomorú és kellemetlen ügyre azzal, hogy a nagyherceget a legmagasabb állami kitüntetésben részesíti közelgő 65. születésnapja alkalmából! Egy igazi hőst ünnepelni kell, nem megalázni és elfeledtetni!

Roland von Bagratuni-Antoniewicz nagyherceg 1981. júniusában Poznańban – egykori harcosként és hadirokkantként – részt vett az 1956-os Forradalom kirobbanásának évfordulója alkalmából felállított monumentális emlékmű felavatásán. Ekkor kapta ezt a emlékzászlócskát Jacek Szynakiewicztől, a Solidarność legnagyobb regionális szervezetének, a poznańi Wielkopolska szervezet alelnökétől!

A legnagyobb, a poznani regionális Solidarność szervezet egyik vezetőjének, Jaruzelski tábornok által külföldre kitoloncolt vezetőjének, Szynakiewicz úrnak Roland nagyhercegnek átadott ideiglenes, kézzel írott “névjegy kártyája”…

Leveleiket a továbbiakban is örömmel várjuk és elnézést kérünk, hogy közvetlenül nem válaszolunk rájuk. Ennek egyetlen oka az, hogy nem rendelkezünk olyan adminisztrációs apparátussal, mint amilyen a vörösnáci Népszabadságnak és a múltból átörökölt más egykori emeszempés szócsőnek van ma is.

Barátsággal:

Inaçio Angelos, Coimbra, Portugália, 2010 nyara

* * *

Tisztelt Szerkesztőség!

Az egyik felvidéki lapban találtam az alábbi, néhány éve megjelent írást! A Kárpáti Harsona emberei vajon ezt nem olvasták? Vagy talán épp ezért támadják Bagratuni Antonyan Antoniewicz Roland nagyherceg urat?!

Balog László

* * *


Konkrétumokról beszél a Malina Hedvig mellett kiálló tanú

Ugye, azzal kellene kezdenem: na, én megmondtam!? Csak ez így túl egyszerű lenne. Ez kevés. Követelni kell a hamisvád kiagyalóinak és éltetőinek a letartóztatását és bíróság elé állítását, élén Robert Kaliňák belügyminiszter sodruh-elvtársal és Robert Ficó miniszterelnökkel! Mert ha valaki pontosan tudta, hogy Malina Hedvig ártatlan ők ketten azok! Persze akik ismerik, mert átélték a sötét pártállami idők (vagy még pontosabban megfogalmazva: a szovjet megszállás!) szülte állambiztonsági eredetű provokációkat, jól tudják, hogy az efféle ügyek előre elkészített forgatókönyv alapján készülnek. És többnyire a hatalmon lévő párt kétes népszerűségének növelését szolgálják azzal, hogy megteremtik a nemlétező mumust, amely hatásosan elvonja a figyelmet a párt tehetetlenségét kidomborító tényleges politikai és gazdasági problémáktól. Pontosan úgy, ahogyan az MSZP majd’ két évtizede egyfolytában mindenkit a nemlétező szélsőjobboldalal riogat, holtt az ő pártjuk a szélsőjobboldali!

A Malina Hedvig-ügyre a leginkább az ifj.dr.Antall József orvostörténész, későbbi miniszterelnök és MDF-elnök kuzínja és az édesapjának id.dr.Antall József miniszternek, kisgazdapárti országos pártigazgatónak a keresztfia, a kommunista-ellenes ellenzék egyik vezéralakjának, a magyar-lengyel barátság élharcosának Antoniewicz Roland kárára még a szovjet megszállás utolsó éveiben elkövetett durva provokáció-sorozat, koncepciós vád és cirkuszi előadásra emlékeztető „bírósági tárgyalás“ emlékeztet. Ott is a nemzet tényleges ellenségei, a sértettből csináltak vádlottat és valamiféle „egyes számú közellenséget“. A kommunistapárt és az ávéhások uralta, sajtónak nevezett ugatógépek, harsogtak is mindenféle képtelenséget, miközben az érintett itthon sem volt, mert nyár lévén, júniustól szeptemberig külföldön tartózkodott, ugyanis a magyar diákság mintegy 2000 fiatal olcsó lengyelországi üdültetésével, táboroztatásával volt keményen lekötve.

Akkoriban aki csak abban volt érdekelt, hogy a kommunista mocsok megőrizze a veszni látszó hatalmát, éltették és fenntartották a képtelen vádat. Még egy hasonmásról is gondoskodtak, aki az általuk megszerkesztett pózban és gyatra sminkeléssel, ott pózolt a fényképezőgépeik, a kameráik előtt Antoniewicz Roland gyanánt. És bár igaza bizonyítása végett, az idők folyamán az igazi Antoniewicz Roland összegyűjtött többtucat megcáfolhatatlan dokumentumot, az ügy kiagyalói és éltetői máig minden megtesznek, nehogy ez az ügy felülvizsgálatot nyerjen! Még Lominiczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke is belekeveredett az ügybe, pedig neki aztán tudnia kellene, hogy egy bűncselekmény sorozat, a hamisvád elsumákolása, a hatalommal való visszaélés még súlyosabb bűncselekmény! Úgy tűnik, annak a maffiának az érdekeit védi, amelyről már a pufajkás miniszterelnök — Horn Gyula egyik főembere, Katona Béla óvatlanul a parlament ülésén beszámolt, minek következtében aztán repült is a hivatalából.

Mert a mindenkin lelkesen segítő, sokak által nagyrabecsült Antoniewicz Roland, újságíróként, filmrendezőként és a magyar-lengyel barátság lelkes szószólójaként, és sokak által írásban is elismert, a Kommunista Ifjúsági Szövetség monopóliumának megtörésén fáradozó komoly érdemeket szerzett ellenzéki ifjúsági vezetőként, hiába küldte beadványait és bizonyitékait a legkülönfélébb bírósági fórumoknak, az egyszer eldöntött hamisvádat senki sem óhajtja semmissé tenni! Na ná! Kiderülne, hogy a Magyar Szocialista Párt már jóval korábban kezdte a hazudozásait, bűncselekményeit, mint azt az balatonöszödi beszédében Gyurcsány Ferenc bevallotta! Mert a párt már születése pillanatában hazugságokkal, súlyos bűncselekménnyel volt terhelt! Szánalmas és nevetséges dolog, amikor a hatalom emberei és Lomniczi is közéjük tartozik! védik azt, amit támadniuk kellene! A demokrácia alapjait rengetik az ilyenek és éppen ezért semmi keresnivalójuk a hivatali foteljeikben! Azok tapossák a sárba az alkotmányt, akik feladata lenne védeni! Mert az alkotmány nem tesz különbséget miniszter és egyszerű állampolgár között. Csakhogy az egykori szovjet gyarmatokon a posztkommunista gyakorlat az, hogy ha a hatalom egyszer szellentett egy hazugságot, a „mundér becsülete“ megkívánja annak kézzell-lábbal való mevédését!

Na, ez nem megy! És Malina Hedvig ügye is pont ilyen. Mert a szlovák igazságügyi szerveknek, a rendőrségnek már akkor közbe kellett volna lépniük, amikor egyértelműen kiderült, hogy Malina Hedvig feljelentője egy züllött alak, egy kétes egzisztencia! „Sima“ bűnügyekben az efféle alakok szavára nem is ad sem a rendőrség, sem a bíróság! De a Malina-ügy az egészen más! Azt fentről rendelték meg azzal, hogy még mielőtt egyáltalán az ügyben elindult volna valamiféle nyomozás, Robert Kaliňák belügyminiszter sodruh-elvtárs és Robert Ficó miniszterelnök sodruh-elvtárs határozottan kijelentették, hogy a szerencsétlen egyetemista lányt nem támadta meg senki sem! Mondták ezt olyan magabiztossággal, mintha ott lettek volna a helyszínen! Vagy, lehet hogy ott voltak? Ők adták ki az ukázt a helyi rendőrségi vezetőknek, hogy a kétes egzisztenciát állítsák be „tanú“-nak!? Mert a nitrai rendőrség vezetőinek mentalitását nem értem! De más sem érti! Ha Robert Kaliňákban van legalább egy csöpp becsület, azonnal leváltja őket! Ugyanis csak így védheti meg önmagát a súlyos vádak elől, amelyek egyre inkább tényekké lépnek elő!

Tehát jelentkezett egy nitrai szemtanú, aki látta a történteket, ismeri a tetteseket és mivel komoly lelkiismeret-furdalásokkal küzd úgy döntött, hogy vallomást tesz! Brávó! Csak így tovább. Igen ám, de megint csak a bolsevista titkossszolgálatok elleni többévtizedes küzdelmek során szerzett kemény tapasztalatok alapján, sajnos attól tartok, hogy ezt a szemtanút is elhallgattatják! Lesz egy „autóbalesete“, vagy felhevült testtel belefullad a Dunába, Vágba, Ipolyba“$ Tehát kinyírják. Pontosan úgy, ahogyan tették Csengey Dénes országgyűlési képviselővel, az MDF alapítójával, akit azért öltek meg, mert felszínre akarta hozni régi barátja Antoniewicz Roland ügyét! (Antoniewicz és Csengey még a hatvanas évek végén, a Lumumba utcai filmgyárban ismerkedtek meg, ahol közös barátjuk, Jancsó Miklós Kossuth-díjas filmrendező hozta őket össze.) Mert ha Kaliňákék ezt nem teszik, nem lehet megvédeni a már rég bemocskolt mundér kétes becsületét! Mert az afféle kreatúrákat, mint Ficó és Fecó meg kell védeni a támadásoktól! Tökmindegy, hogy ezzel a védők súlyos bűncselekmények társtetteseivé válnak! Mindent a hatalomért! Mert a hatalom „mámorító“ és „csodás“. Főleg a hat-hét számjegyű miniszteri járandóságok! Lehet rajtuk dorbézolni, miközben az ország lakossága koplal, nélkülöz és szenved az egyre súlyosabb terhektől!

A Malina Hedvig-Antoniewicz Roland-féle ügyek gerjesztői és éltetői egyvalamiról azonban teljesen megfeledkeznek: bűnös tevékenységükre előbb utóbb fény derül. De ők úgy tűnik, nem olvasták Aleksander Dumas Monte Christo grófját. Pedig tanulságos történet, amely még egy rendőrprefektus, főbíró számára sem ismer kegyelmet. A hatalom mulandó. Nemhogy száz, de már ötven év múlva senki sem fogja tudni, vajon ki volt Robert Kaliňák vagy Robert Ficó, Gyurcsány Ferenc, Lomniczi Zoltán. De ha bekerülnek a történelembe, éppen a Malina Hedvig-Antoniewicz Roland-féle ügyeknek köszönhetően negatív hősökként emlegetik majd őket. És az emlékezetük annál mocskosabb lesz, minél tovább múlik az idő. Mert azt már senki sem fogja tudni, mi a bűnük, csak azt, hogy „rossz emberek voltak“. Pontosan úgy, ahogyan a Róma-égető Néró személye, tette sem világos. Mert ki tudja, akkoriban valójában mi történt a feleslegesen és alaptalanul istenesített Római Birodalomban, amely valójában a kezdetektől maga a fertő volt. A barbárok között a legbarbárabb és legprimitívebb állam. Mert ott is a legfontosabb az igazság eltussolása, kiirtása volt. Ezért nyírták ki a római kultúra és államiság igazi megteremtőit, az örmény eredetű etruszkokat, majd a teljes rokonságukat: a kárthágóiakat, fönícjaiakat, parthusokat

Bejegyezte: dátum: 13:34 2 megjegyzés

Az MSZMP=MSZP a kommunisták minden bűnéért felelhet

2011. november 20., vasárnap

Az MSZMP=MSZP a kommunisták minden bűnéért felelhet

Az MSZMP=MSZP a kommunisták minden bűnéért felelhet

Forrás: MTI – 2011. november 18., péntek

Antoniewicz Roland grafikái

Az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály preambulumában a Fidesz kimondaná, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Rögzítenék azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, ám az alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésével „lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére”. A javaslat lehetőséget adna az előző rendszer vezetőinek biztosított állami juttatások csökkentésére, és arról is rendelkezne, hogy a kommunista hatalom birtokosai közszereplők.

Antoniewicz Roland grafikái

Az átmeneti rendelkezésekről szóló törvény tervezete pénteken került az MTI birtokába, és azt az MTI információi szerint Lázár János frakcióvezető és a Fidesz képviselőcsoportja szombaton nyújtja be a Háznak. A javaslat alapján az átmeneti rendelkezések az alaptörvény részét képezik.

A tervezet szerint a törvényjavaslat tartalmaz majd egy nyilatkozatot, amely úgy kezdődik, hogy a mai magyar jogállam nem épülhet a kommunista rendszer bűneire. Ezután felsorolnák, miért terheli felelősség az MSZMP-t és jogelődeit. Ezek között szerepel a II. világháború utáni évek többpártrendszerre épülő demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolása, az ország eladósítása, versenyképességének „végzetes lerontása”, továbbá emberek meggyilkolása, idegen hatalomnak való kiszolgáltatása, törvénytelen bebörtönzése, kényszermunkatáborba hurcolása, megkínzása, embertelen bánásmódban részesítése, vagyonuktól való önkényes megfosztása, szabadságjogának teljes elvétele, származásukra, világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre tekintettel történő hátrányos megkülönböztetése, az emberek magánéletének törvénytelen megfigyelésére és befolyásolására törő titkosrendőrség működtetése.

Kimondanák emellett, hogy az MSZMP és jogelődei felelnek az 1956-os forradalom „szovjet megszállókkal együttműködésben történt vérbefojtásáért, az azt követő rémuralomért és megtorlásáért, kétszázezer magyar ember hazájából való kényszerű elmeneküléséért”, továbbá azokért a köztörvényes bűncselekményekért, amelyeket politikai indítékból követtek el, s amelyeket az igazságszolgáltatás ezért nem üldözött. Azt is kijelentené a Fidesz, hogy az MSZMP és jogelődei, valamint a kiszolgálásukra létrehozott politikai szervezetek „bűnöző szervezetek” voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak „az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, a jogsértésekért és a nemzet elárulásáért”.

A szöveg érinti az MSZP-t is, mégpedig úgy, hogy kimondaná: a szocialista párt az MSZMP jogutódaként, „a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként, a diktatúrában vagy az átmenet során megszerzett illegitim előnyök haszonélvezőjeként, valamint a régi és az új pártot összefűző, a pártvezetést is jellemző személyi folytonosság okán” osztozik mindazon felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.

A nyilatkozat kitér arra, hogy a kommunista diktatúra alatt elkövetett, a rendszer kiépítését és fenntartását célzó bűncselekmények üldözése akkor nem volt lehetséges, és ez a lehetőség „az első szabad választás után sem nyílt meg”, így elmaradt a diktatúra vezetőinek felelősségre vonása. Az alaptörvény hatálybalépésével azonban „lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére” – szögezik le, hozzátéve: minden magyar, aki a kommunista diktatúrával szemben ellenállást tanúsított, akit a diktatúra kiszolgálói emberi méltóságában, jogaiban megsértettek, igazságtalanul üldöztek, ha e jogsértésekben nem vett részt, elismerést és erkölcsi elégtételt érdemel.

„A ma élők és a jövő nemzedékek számára meg kell őrizni a bűntettek emlékét és meg kell nevezni a bűnösöket” – zárul a nyilatkozat azzal, hogy az Országgyűlésnek és más állami szerveknek a fenti alaptörvényi rendelkezésekből kell kiindulniuk.

A normaszöveg ezt követően deklarálja, hogy a kommunista diktatúra – törvényben meghatározott – vezetőinek az állam által biztosított juttatása csökkenthető. A csökkentésből származó bevételt a diktatúra okozta sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására fordítanák. Kimondanák: nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában az ország vagy emberek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntető szabályok figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek.

A javaslat Nemzeti Emlékezet Bizottsága néven „a kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében” szervezetet hozna létre. Ennek feladata lenne a diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtoklók szerepét, tevékenységét feltárni, és erről jelentést közzétenni. Ezzel kapcsolatban rögzítenék: a kommunista diktatúra működésének valósághű feltárása és a társadalom igazságérzetének biztosítása közérdek, illetve hogy a diktatúra hatalombirtokosai közszereplőnek minősülnek. Így a javaslat alapján a hatalom birtokosai a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó tényállításokat – a szándékosan tett, lényegét tekintve valótlan állítások kivételével – tűrni kötelesek, e szerepükkel összefüggő személyes adataik pedig nyilvánosságra hozhatók.

A törvény alapján ugyanakkor az 1990. május 2-át megelőzően az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottaknak és az állam által a tulajdonukban igazságtalanul okozott károk miatt károsodottaknak pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító új kárpótlási jogcím nem állapítható meg. Ha azonban egyedi jogalkalmazói döntés állapít meg kárpótlási jogosultságot, kifejezetten e kárpótlás teljesítéséhez kapcsolódó, közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani.

A MAGYAR KÖZVÉLEMÉNY ÖRÖMMEL FOGADJA A TÖRVÉNYJAVASLATOT, DE A KIMARADT RÉSZLETEKET PÓTOLNI KELL

A magyar közvélemény örömmel fogadja a törvényjavaslatot, nem úgy az érintettek, de ez érthető is! Viszont az MSZMP=MSZP végleges felszámolásához az is elegendő, hogy már több MSZMP=MSZP vezető ellen lefolytatott büntetőeljárásban (ilyen volt például a Zuschlag-per!!! – Zuschlag János megyei MSZMP=MSZP vezető és országgyűlési képviselő volt!) a bíróság kimondta: “BŰNSZÖVETKEZETBEN” követték el a bűncselekményeket! Ez pedig a magyar t9rvények értelmében azt jelenti, hogy az MSZP=MSZMP-t mint bűnszövetkezetet fel kell számolni, vagyonát el kell kobozni! Ha nem így történik, félő, hogy a vörös náci bűnözők az elkobzás alá eső vagyonokat kimenekítik az országból!

Aggasztó az is, hogy a törvénytervezet nem rendelkezik külön a volt ávéhásokról. De arról is, hogy az egykori ávéhásokat és MSZMP=MSZP funkcionáriusokat életfogytiglan ki kell zárni a közéletből! Tehát: nem viselhetnek állami funkciót, nem rendelkezhetnek választójoggal, nem folytathatnak olyan tevékenységet, amely a vörös náci párt újjászületését eredményezhetné. És természetesen a Gyurcsány-féle “pártot” is be kell tiltani!!! Mert a kommunista mozgalmak szánalmas történetét ismerők jól tudják, hogy a vörös náci mozgalom úgy születik újjá és úgy terjed, mint a pestis, az AIDS, vagy a lepra! Csendben, alattomosan, de nagyon gyorsan sokakat megfertőz! És mivel “az alma nem esik messze a fától” – a vörös náci funkcionáriusok csemetétikre is ki kell terjeszteni a megelőző szankciókat: nem vállalhatnak közéleti szerepet, nem gyülekezhetnek! Máskülönben e “oltás” nélkül hiábavaló az egész!!!!

Aztán igen fontos kérdés az, hogy a pártállami kontraszelekcióval élve, rengeteg MSZMP=MSZP-ávéhás tisztségviselő jogellenesen szerzett egyetemi-főiskolai diplomát! Úgy is, hogy előnyt élvezve kerültek be a felsőoktatási intézmények hallgatóinak sorába, de sokuk még annyi fáradtságot sem vett magának, hogy az előadásokra, vizsgákra bejárjon. Viszont megfenyegették az oktatókat, hogy ennek ellenére a vizsgáikat számolják be, a diplomát adják ki nekik! Ezeket a diplomákat felül kell vizsgálni és indokolt esetben meg kell semmisíteni!

A vörös náci diktatúra azon áldozatainak a kárpótlása, akik a kárpótlásból kimaradtak, elég homályos megfogalmazást nyert! Esetükben ki kell mondani azt, hogy amennyiben a bírósági per előkészítésében a vörös náci állambiztonsági szervek részt vettek, az ennek nyomán hozott ítéletet mint törvényelleneset meg kell semmisíteni, a sértettet (elítéltet) pedig kárpótlásban kell részesíteni! Ugyanez vonatkozik azokra, akiket munkahelyükről politikai okokból távolítottak el! Az ő esetükben az átmeneti törvénynek ki kell mondania: a törvényellenesen megszüntetett munkaviszonyuk nem szűnt meg, a munkáltatónak vagy jogutódjának a sértettel kárpótlási megegyezésre kell törekednie, melynek összege nem lehet kisebb az elmaradt munkabérnél és a hasonló munkakörben dolgozók szokásos “egyéb” jövedelménél (jutalmak, prémiumok stb.)! Az említett sértetteket a törvény erejével rehabilitálni kell! Ebbe az esetleg meg nem szerzett állami kitüntetésekre való jogosultságukat is deklarálni kell!

Az egykori állambiztonsági funkcionáriusok, ügynökök stb. esetében ki kell mondani, hogy katonai rendfokozatukat automatikusan elveszítik, fegyveres erőknél, igazságszolgáltatásnál, bűnüldözésnél eddig betöltött állásuk semmissé válik. De a jövőben sem kerülhetnek állásba a fegyveres erőknél, igazságszolgáltatásnál, bűnüldözésnél!

Végül pedig az MSZMP=MSZP funkcionáriusokat ki kell lakoltatnia azokból a villákból lakásokból, amelyeket kényszerintézkedéssel a pártállam elvett a jogos tulajdonosaiktól! Ezeket az ingatlanokat haladéktalanul vissza kell adni eredeti tulajdonosaiknak vagy az örököseiknek, a bentlakó egykori MSZMP=MSZP és ávéhás funkcionáriusokat (vagy utódaikat) ki kell onnan lakoltatni és komfort nélküli szükséglakásba költöztetni!

New York, 2011.november 21

Inaçio Angelos

Paudits Béla és a magyar kultúra éhező-nyomorgó nagyjai

2011. december 16., péntek

Paudits Béla és a magyar kultúra éhező-nyomorgó nagyjai

A magyar sajtóban felröppent egy szörnyű hír: a híres és közkedvelt, Jászai Mari-díjas magyar énekes és filmszínész Paudits Béla, már 50 kilót sem nyom és ismét öngyilkosságon gondolkodik! Ha ez – ne adj’Isten – megtörténne, a kormányzat és a nyugdíjak megállapításáért felelős vezetőcskék és nagyokosok (így a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság és a Nyugdíjfolyósító Intézet, a szociális tárca) lelkiismeretét, moráléját terheli mindez! Mert egy országos, speciális jelenségről van szó. Ugyanis Paudits Béla nem egyedül szenved! Hasonló cipóben jár a magyar, lengyel és örmény kommunista-ellenes ellenzék vezére, Antoniewicz Roland is, akit a rendszerváltáskor az egész vörös náci sajtó nem véletlenül hónapokig szapulta, megalázta, szemen szedett hazugságokkal lejáratta, nevetségessé tette, és aki többet tett a rendszerváltásért, mint bárki más ebben az országban!

Paudits Béla Jászai Mari-díjas színművész

Szinte mindegyik magyar író, újságíró, színművész, képzőművész, filmes, zenész ugyanebben az egyre szűkebb és lyukasabb cipőben jár! A létminimum töredékét kitevő, borravalónak sem nevezhető nyugdíjakból kénytelenek vegetálni! Rosszabbul élnek, mint a hajléktalanok, börtönlakók, munkaundorban szenvedő notorikus munkakerülők! Olyanok, akik nemcsak általános közmegbecsülést, hanem közszeretetet élveznek, vagy még pontosabban: csak élveztek!


Antoniewicz Roland – Roland von Bagratuni egy, a KGB által létrehozott “magyar” újság lejárató cikkében. A vörös náci rezsim még Életmentő Emlékéremre sem tartotta érdemesnek, pedig megérdemelte volna! Csak megtűrték, de ahol lehetett, keresztbe tettek neki. A rendszerváltás után is, pedig ő tett érte a legtöbbet.

Mert egy híres alkotónak az éheztetése már egyáltalán nem nevezhető „közszeretetnek”, „közmegbecsülésnek”, hanem kétszínűségnek, a népirtás bűncselekményében való cinkosságnak, a nemzeti kultúrának az ellehetetlenítésének! Főleg ma, amikor a nyugdíjas színész, író, újságíró, zenész nem jut munkához, mert a gazdasági válság miatt mindenki legelőször a kultúrán spórol, a színházról, moziról, koncertekről, könyvvásárlásról, újság, hetilap előfizetéséről mond le! És ilyen helyzetben a nyugdíjas alkotónak már nem marad „egyéb” megélhetési lehetősége!

Az átkos „szocializmusban” a pártállami vezetők a kultúra szolgálatában alkotókat „improduktív tevékenységet” (nem is munkát!) végzőknek bélyegezték meg. Ennek megfelelően a munkahelyeiken mindvégig a kultúrában egyébként is a lefelé nyomott bérskála szerinti legalacsonyabb javadalmazása volt a részük. Ebbe a filmgyári, színházi, televíziós, napi-, heti- és havilapos, rádiós, szinkronstúdiós stb. gázsik – honoráriumok nem kerültek bele! Jóllehet az alkalmi és állandó munkáltatók ezekből is levonták az adót és járulékokat, a szerződésekre pedig gondosan odaírták, hogy „nem alkalmas munkaviszonyban töltött idő elismerésére”! Így büntették Rákosiék és Kádárék, a bűnbandáiknak vezető tagjai azokat, akik többszörösen népszerűbbek és ismertebbek voltak őnáluk!

Ha az alkotó erkölcsileg megingott és belekezdett a rezsimnek tetsző táncba, kapott Kossuth-díjat, vörös csillagos plecsniket, megválasztották országgyűlési képviselőnek, megyei vagy központi bizottsági tagnak, és akkor már óriásit ugrott a nyugdíj alapját is képező apanázsa! Viszont azok, akik ellenzékben voltak és a rezsim csak megtűrte őket, vagy éppenséggel zaklatta, kiszúrt velük – örülhettek annak, hogy egyáltalán szóhoz jutottak!

“No comment”

A rendszerváltást félvállról, tessék-lássék alapon végrehajtó Antall-kormány, a „sok elfoglaltság” közepette nem is foglalkozott a kérdéssel. Akkoriban sokak szerint „az alkotó örülhet annak, hogy végre szabadon alkothat és jól keres”! Na persze. Ez a mentalitás az orvosok esetében is azonos! Ők sem voltak túlfizetve Rákosi és Kádár idején! De a feltaláló mérnökök is! Egyáltalán az „átkos értelmiség” legnagyobb „bűne” az volt, hogy értelmiségi, tehát nem „kétkezű melós”!

Az égvilágon senkit sem érdekelte az, hogy az „átkos értelmiségi” több éven át végigkoptatta az iskola- és egyetemi padokat, olyan műveltségre tett szert, amely az állami vezetőknek eszük ágában sem volt megszerezni, vagy ara alkalmatlanok voltak! Az sem, hogy olykor több műszakban, éjt nappallá téve, az alkotó „átkos értelmiségi” olyan munkát végzett, amely millióknak kiugró élményt, össznépi hasznot, vagy az orvosok esetében életmentést adott!

Lealacsonyító és erkölcstelen farizeusi magatartás csak addig megtapsolni a művészt, amíg ki nem megyünk a moziból, színházból, felállunk a tévé elől, vagy az írót-újságírót, amíg könyvét, cikkét, műfordítását, nyomtatásban megjelent színdarabját, tárcáját, glosszáját, kisregényét nem dobjuk a szemétkosárba, az orvost amíg nem stabilizálja a betegségünket és nem húz ki minket a nagy szarból! Mert életveszélyesen beteg bárki bármikor lehet! És ha az éhező doki ahelyett, hogy minket gyógyítson meg, fogja magát és elmegy kaja után nézni – nekünk annyi!
Röhög a vakbelem (amelyet hála a valóban jó orvosoknak mindmáig szerencsémre nem vették ki nekem, viszont hallottam olyan esetekről hogy, valakinek már ötször „vették ki”!!!), amikor még ma is sokan „megkeresett milliókra és/vagy tetemes borravalóikra” hivatkoznak. Lehet, hogy van néhány sztár, aki valóban ennyit keres. Vagy még többet. Az APEH a megmondhatója, és ha nem létezne adótitok, meg is mondaná!

Az ilyen (és százszorta-ezerszerte kisebb) jövedelmeket az állam mindig is alaposan megadóztatta és ma is azt teszi! De még az ő „kiugróan magas” jövedelmük is csak „borravaló” az uniós, vagy az „egyéb” országokban a kollégák által elért bevételekhez képest! És ne feledjük: az orvos, ha hajnali háromkor kirúgják az ágyból, azonnal megy, mennie kell, miközben a politikus, a döntéshozó, az állami vezető kényelmesen alszik, vagy éppen szó szerint boldogítja soron következő szeretőjét!

A színésznek, előadóművésznek nincs magánélete, mert az idejét a gyártásvezetők (ma producerek) osztják be! Sokszor fáradtan, végkimerülten a színházi előadás, koncert után fut a rádióba, tévéstúdióba, szinkronstúdióba, másnap reggel pedig filmforgatásra, tévéjáték felvételére. Méghozzá hulla fáradtan, mert a pihenésre marad a legkevesebb ideje. De még akkor is nevetnie kell, vidámságot kell sugároznia, ha fáj a foga, hasa, háta, vagy éppen elhunyt szeretteit gyászolja, vagy válik a házastársától azért, mert megunta, hogy a párjának ő rá már nem marad ideje, energiája!

Hasonlóképpen az író-újságíró-műfordító is látástól vakulásig robotol, aztán az alkotói munka kellős közepén, nagyon remek gondolatok leírása közben, kénytelen csapot-papott otthagyni, és pattanni, rohanni – mondjuk – író-olvasó találkozóra, interjúra, vagy veszekedni a kiadóval, nyomdával stb mert valamit elcsesztek!

A táncdalénekes, zenész, szövegíró azonos cipőben jár! Akár a képzőművész, akit szintén határidőkkel és legfurább, agyalágyult ötletekkel terhelnek meg! Ma Európában a józanul élő államokban már rég megszűnt az, hogy egy tehetséges képzőművész élete során éhezik, munkáiért alamizsnát kap, aztán a halála után a festményeit, szobrait, kisplasztikáit több millió dollárért adják el, árverezik el sznoboknak! Olyanoknak, akiket még az sem érdekli, hogyan él-élt a művész, egyáltalán „mi fán termett”!!!

Könnyű dolog telegyömöszölni a lexikonokat az említettek neveivel, életműveikkel, nemzeti érdemeikkel, amikor a mindennapi életükben le se tojjuk őket! Pedig Magyarországon állítólag minden egyes állampolgár alkotmányilag egyenlő! És joga van az emberi élethez, szociális biztonsághoz! Valóban? Nem hinném! Persze lehet, hogy a helyzet gyökeresen megváltozna, ha néhány híresség büntetőpert indítana a vétkesek ellen – mondjuk – az „Alkotmány sárba tiprása” miatt! Nyugaton ezt már többször sikeresen megtették. Mert ott az alkotmánysértés a legnagyobb bűncselekmény! Még akkor is, ha valaki „csak” gúnyt űz a himnuszból, vagy nem megfelelő környezetben használja az állami jelképeket! Vagy diszkriminálja nemzettársát.

Mert az is diszkrimináció, ha valakit hagynak éhen halni, öngyilkosságba kergetik, mert kutyaeledelre is kevés nyugdíjat adnak neki, holott annak többszörösét érdemelné meg! Ha a saját munkabérük mind nagyobb összegén vitatkozó magyar országgyűlési képviselőknek nincs ötletük, szolgálok néhánnyal! Már csak azért is, mert Orbán Viktor miniszterelnök a napokban világosan leszögezte: „Nem lehet a demokráciát a régi rend romjaira építeni’”. A romokat pedig mindenütt el kell takarítani. A kultúra területén is, ahol a legtöbb rom van!

Orbán Viktor miniszterelnök. Becsületes, vallásos magyarember. Elkötelezett ellensége a vörös náciknak.

A FIDESZ-KDNP kormány más országok mintájára, hozzon létre egy külön, közvetlenül az Országgyűlésnek alárendelt országos hivatalt, amely az aktív és nyugdíjas élsportolók, művészek, írók-újságírók, feltalálók, magas állami kitüntetésben (kitüntetésekben) részesültek, a pártállammal szembehelyezkedő egykori ellenzékiek és ellenállók, forradalmárok, felkelők, hadirokkantak mindennapi ügyes-bajos dolgaikkal foglalkoznak, ha kell azt azonnal kellőképpen megoldják!
Ugyanakkor mivel nem lehet elvárni egyetlen egy alkotótól sem, hogy a pincéből, vagy a padlásról elővakarja az egykori filmgyári, színházi, televíziós, könyvkiadói stb. eseti szerződéseket, hogy akkori plusz jövedelmét, munkában eltöltött idejét igazolja – létre kell hozni számukra egy olyan nyugdíjpótlékot, amely legalább az egyetemet végzettek minimálbérével azonos!

Ez a hivatal lenne felelős azért is, hogy az említettek ma is részesüljenek társadalmi elismerésben, kitüntetésben. Vagy éppenséggel hozzájussanak megrendelésekhez, megfelelő gázsit biztosító „hakni”-szerződésekhez, illetve írók-újságírók esetében megfelelő publikálási lehetőségekhez! Ha pedig már nincs fizikai ereje kilincselni a kiadóknál – akár vissza nem térítendő támogatással segítsék a közzétételt! Mert a kultúrát ma jobban kell támogatni, mint valaha, hiszen a magas könyvárak miatt a könyvesboltok szó szerint konganak az ürességtől! És az az állam, amely saját nemzete kultúráját nem becsüli meg, demokratikusnak egyáltalán nem mondható!

Persze ez csak egy ötlet a sok közül. Lehetne egyből felemelni azon alkotók minimálnyugdíját legalább az egyetemet végzettek minimálbérének szintjére, akikről legalább egyszer elismerően írt egy újság. Mert ez a tétel nem fogja megterhelni milliárdokkal a rogyadozó állami költségvetést! Hiszen az alkotók sajnos rövíd életűek! Az állandó stressz, a sok munka miatti rendezetlen életvitel, a kipihentség hiánya, az ő körükben hozza a legtöbb halálos szívinfarktust, agyvérzést, vagy éppen daganatot, gyomorvérzést, tüdőembóliát! Alig néhány száz olyan emberről van szó, akik soha nem követelőznek, kérnek, mert a legjobban szégyellik azt, hogy idáig jutottak! Pedig a szégyen nem is az övéké! És nem teszik meg azt, amit tett a szenilitástól megtébolyult Heller Ágnes vagy Kertész Ákos: hogy a nagyvilág elé tárja sanyarú helyzetét! Mert ezen aztán valóban röhögne az egész világ, nemcsak az egykor a KGB által pénzelt amerikai Népszava és az EU-s kommunista pártok vörös náci szócsövei!

Inaçio Angelos
DÖBRÖGIK BŰNE m.b. főszerkesztője

Coimbra, Portugália – New York, N.J. USA, 2011. tele

észrevételeket az inacio.angelos@yahoo.com címre kérjük