A VÖRÖSNÁCIK VÉGNAPJAI 1.

2010. július 1., csütörtök

A VÖRÖSNÁCIK VÉGNAPJAI 1.

A szerkesztőség a beküldött és publikált kéziratokért semmilyen felelősséget nem vállal.

A VÖRÖSNÁCIK VÉGNAPJAI 1.

A Nyugaton élő igaz magyarok teljes értetlenséggel szemlélik a hazai eseményeket, mert sajnos a jobboldalinak mondott FIDESZ kormány valahogyan nem siet a vörösnácik elszámoltatásával, pedig választási ígéretei között ez is szerepelt! A mentelmi jog megszüntetésével végre lehetőség nyílna egy sor hazaáruló tolvaj gazembernek a bíróságok elé citálása, további, a köz kárára elkövetett sikkasztások, lopások meggátolására!

Nézzük, kik a főkolomposok. Kinek a lelkén szárad a legtöbb bűn.

Kövér László, a FIDESZ egyik alapítója és vezetője

Kövér László FIDESZes vezér bátran ki is mondta: első helyre Gyurcsány Ferenc, Fecó kívánkozik, aki a magyar KOMSZOMOL vezéreként saját szakállára eladta az rossz hírű egykori KISZ, a magyar KOMSZOMOL többezer ingatlanát: oktatási központokat, táborokat, bizottsági székházakat! Nos, milliárdjait mielőbb el kell kobozni és 120 eurós minimál nyugdíjban kellene részesíteni élete végéig! Na meg ingyenes szanatóriumi beutalóval – mondjuk – Márianosztrára, Sátoraljaújhelyre vagy Sopronkőhidára.

A vörösnáci párt két egykori elnöke: a ragacsos kezű Gyurcsány Ferenc és a lepcsés szájú Lendvai Ildikó. Gyurcsány Ferenc igazi hazaáruló — több súlyos bűncselekményt követett el bűnszövetkezetben, folytatólagosan, hatalommal durván visszaélve.

Megvizsgálandó, milyen “kérésekkel” látta el barátját, a Bolíviában nemrég megöltetett Rózsa György Eduárdót alias Eduárdo Florest! Aki Csermanek János (banditaneve: “Kádár”) idején munkásőr őrnagy, a világ egyik legjobb mesterlövésze, a Munkásőrség Országos Parancsnokának szárnysegéde, a Münnich Ferenc Társaság és a Kádár János Társaság tényleges alapítója, Olof Palme gyilkosa, világhírű terrorista (szerepel a magyarul is megjelent 100 hírhedt terroristát bemutató lexikonban is!) Carlos – Iljich Ramirez Sanches (banditaneve: Sakál) barátja és tanítványa, a KGB, a BM Állambiztonsági Főcsoportfőnökség, a cubai és nicaraguai titkosszolgálatok ügynöke, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem megyei jogú KISZ-bizottságának utolsó vezetője, állítólagos muszlim vezető, valójában a MOSZAD oda beépült titkos ügynöke!

A világ legnagyobb terroristái között nyilvántartott munkásőr őrnagy, horvát usztasa ezredes, KGB-, MOSZAD-, ÁVH-ügynök, megyei KISZ titkár és elvhű kommunista Rózsa György Eduárdó, álnéven “Eduardo Flóres” és a tanára, barátja, a világ egyik legnagyobb terroristája Ilich Ramirez Sanches, álnéven “Carlos”, “Sakál”

Eduardo Flores gyilkológép volt, Antoniewicz Roland ellen is elkövetett, vagy szervezett merényleteket, majd ő volt a szerzője és végrehajtója nevezett ellen indított lejáratási kampánynak, így a “nyilas röplapnak” is a tényleges szerzője, melyet ávéhás puszipajtásai később súlyos testi sértés nyomán varrták a nagyherceg nyakába egy bizonyos Péntek László ügynök-bíró és egy bizonyos Mikó Imre alezredes, a BRFK Állambiztonsági Vizsgálati Osztálya vezetőjének (ma altábornagy, a maffiaellenes központ [sic!] vezetője) segítségével.

Balatonöszöd, egykori MSZMP üdülő – Gyurcsány Ferenc itt mondta el cinikus, magamutogató beszédét

Gyurcsány 2006-ban Balatonöszödön cinikusan vigyorogva bejelentette: “Hazudtunk reggel, délben, este, hónapokon, éveken át, mindenkit becsaptunk, a hatalmat is csalással kaparintottuk meg“! Nos kitudódott, mire ő rendőrterrort vezényelt a felháborodott hazafiak ellen! Ez hazaárulás! Választási csalás, méghozzá többrendbeli, bűnszövetkezetben elkövetve! Közokirat hamisítás, szintén többrendbeli, bűnszövetkezetben. Hatalommal való visszaélés, szintén többrendbeli, bűnszövetkezetben. A bűnlajstroma szinte végtelen, akár felesége, Dobrev Klára nagyapjáé, Apró Antalé, aki Csermanek János jobbkezeként, Biszku Béla bűntársaként vett részt az 1956-os dicső Forradalom leverésében és az azt követő vörösterrorban, hazafiak ezreinek legyilkolásában.

Daróczi Dávid ugyanazért halt meg, mint Rózsa György Eduárdó: mindketten túl sokat tudtak az MSZ(M)P vezetők mocskos ügyecskéiről

Biszku Béla Csermanek János (banditaneve “Kádár János”) belügyminisztere volt. Így ő irányította az állambiztonsági bűnbandát is, tehát akár utódjáé, Benkei Andrásé vitathatatlan a teljes felelőssége azért, hogy többtucat kiskorú 1956-os hőst a “népbíróságok” nevű bűnszervezetek útján (vajon e bűnbandák tagjai, gyilkosai mikor kerülnek igazi bíróságok elé vádlottakként?) halálra ítélték majd cinikusan megvárták, hogy nagykorúak legyenek és ezt követően akasztották fel őket!? De nem minden esrtben! Volt, amikor a gyereket egyből megölték! Érdemes lenne kideríteni, a budapesti Köztemető 301-320 parcelláin vajon hány mártír gyereket gyömöszöltek jeltelen sírba?!? De térjünk vissza Biszku Béla bűnözőhöz! Még neki áll feljebb, amikor be akarják mutatni a róla (és a beleegyezésével!) készült dokumentumfilmet?! Közszereplő és bűnöző volt, tehát nincs joga tiltakozni, ahogyan a többezer áldozatának sem volt joga tiltakozni! Biszku “bácsi” vagy inkább haramia: kuss, pofa be!

Biszku Béla, a hirhedt kádárista belügyminiszter, majd az MSZMP Központi Bizottságának titkára és a Politikai Bizottságának tagja

A lepcsésszájú Lendvai Ildikó pártelnök, frakcióvezető a hazaáruló tipikus esete. Védi Simor András jegybankelnök többmilliós havi apanázsát, miközben a még az kádári MSZMP Központi Bizottsága egyik tisztségviselőjeként a régi kommunista szlogeneket fújja a proletárok elnyomásáról. Ki tudja, hány milliója lehet – mondjuk – titkos svájci bankszámláján. Vagy: miért halt meg az édesanyja? Ha tényleg “elkóborolt”, vajon miért nem kereste? Túl sokat tudott, akár az “öngyilkos” Daróczi Dávid kormányszóvivő? Arról is mesélhetne Lendvai Ildikó, hogyan követte el az önbetörést budafoki irodájába épp a választások előtt!? Hogy a félrevezetett választók megsajnálják? Akár Horn Gyulát sajnálták meg, amikor szervezett magának egy “autóbalesetet” és aztán ürhajós cuccra emlékeztető gyógyászati segédeszközben parádézott? (Még egyszer: “Hazudtunk reggel, délben, este, hónapokon, éveken át, mindenkit becsaptunk, a hatalmat is csalással kaparintottuk meg”! – Gyurcsány Ferenc pártelnök és miniszterelnök, 2006 Balatonöszöd).

Gyurcsány parancsára 2006-ban még a magatehetetlen fekvő járókelőt is összerugdosták a “derék rendőrök”

Sok embernek a szemevilágát is elvették a duhaj gyurcsányista vörösnáci rendőrök

Révész Máriusz országgyűlési képviselő (FIDESZ). A gyurcsányista duhaj-rendőrök őt is agyba-főbe verték.

A duhaj rendőrök mindenkit agyba-főbe vertek: gyermekét sétaltató kismamát, katolikus papot, békésen sétáló külföldi turistákat, országgyűlési képviselőket. Gyurcsány Ferenc parancsára.

A buldogképű egykori rendőrfőkapitány sem “kismiska”! Miért hajtotta és hajtatta végre a bűnöző Gyurcsány hazaáruló parancsait?! Érdemes lenne egy Nürnbergi Pert rendezni, mondjuk a Sportcsarnokba, hogy sok érdeklődő beférjen, és valamennyi akkori rendőri vezetőt a vádlottak padjára ültetni! Biztos, hogy egymásra fognak mutogatni, és közben dalolva elmesélik, akkoriban mi járta mocskos fejükben! Rengeteget ártottak a mundér becsületének, a rendőrség, a látástól vakulásig szorgalmasan dolgozó és életüket, egészségüket kockáztató becsületes magyar rendőrök jó hírnevének! És van ott egy sor “kiderítetlen” bűncselekmény is, amelyek szintén a szerzőségüket feltételezik: ártatlan cigányok gyilkolása (az “oszd meg és uralkodj!” elv alapján hadd haragudjanak a magyarok a cigányokra, a cigányok a magyarokra! Aztán az “ismeretlen tettesek” által megvert, majd a Duna-part egyik eldugott zugába dobott újságírónő esete is újravizsgálást követel! Tudjuk: az olajmaffia mocskos ügyeiben nyomozott, írt leleplező cikkeket! És azt is tudjuk: Gyurcsány is nyakig benne volt a hírhedt olajügyekben!

Toller László egykori pécsi polgármester és Szili Katalin, az Országgyűlés korábbi elnöke jóbarátok voltak és Gyurcsány ellenségei

Aztán miért kellett meghalnia a pécsi polgármesternek, Toller Lászlónak? Hiszen tudjuk: nem baleset volt, mert autóját megbuherálták! Sokat pofázott és közben szidta az Úristent?! Túl hangos volt? Vagy inkább sokat tudott és fenyegetőzött!? Kit akart Toller leleplezni? Milyen politikai kusza szálakat akart elvágni – mondjuk – Szili Katalin barátjaként?

A Nokias-dobozokról elhiresült, milliárdokat az MSZP számára síboló Hagyó Miklós budapesti pártvezér és főpolgármester-helyettes és SZDSZ-es főpolgármester puszi pajtása Demszky Gábor – ő miben sáros? Vajon benne-volt-e a Siemens megvesztegetési botrányában, amikor épp az ócska Combinók megvásárlása mellett döntött?

Kik állnak ténylegesen a BKV-nál, MÁV-nál, Magyar Postánál, Szerencsejáték Zrt-nél stb tapasztalt sikkasztásoknak, milliárdok elsíbolásának? Hagyó Miklós nyilvánvalóan csak a pártakarat végrehajtója volt és a pénzből az egész párt profitált, hiszen annyi pénzt összesíboltak, hogy ezerszer annyi választási plakátot tudtak kinyomtatni minden egyes jelöljük számára, mint a többi párt jelöltje együttvéve! Rákospalotán minden egyes villanyoszlopon, távírópóznán, budin ott díszelgett Kiss Péter kancelláriaminiszter ocsmány képe! Kiss Péter a Nagybudapesti KISZ Bizottság tejhatalmú feje volt, Gyurcsány bizalmasa! Ő vajon milyen sötét ügyekben botorkált végig?



Kiss Péter KISZ- és MSZP-vezér civilben és pártfunkciként

Az 1956-os hazafiak kárára kimondott koncepciós hamisvádak kiagyalói, a gyilkosságokra utasítást adó vörösnácik közül eddig vajon miért egy sem került a vádlottak padjára? Nagyanyám – hős parancsnok volt -is az áldozatok között volt. Én már idegenben, én 1966-ban, tíz évvel a történtek után születtem. De máig nem tudom megemészteni – például – Manszfeld Péter meggyilkolását és vele együtt többszáz kiskorúnak a meggyilkolását! Az ötvenhatos hősök hóhérai a Genfi Egyezményt tiporták sárba!!!! Az emberi jogokat, az ENSZ Egyetemes Emberjogi Kártáját taposták sárba mocskos patáikkal!

Antoniewicz Roland – Roland von Bagratuni herceg aranymisés ministráns, koholt vádakkal többszörösen elítélt jobboldali politikai üldözött, magyar, lengyel és örmény nemzeti hős, aki születése óta gyűlölte a vörösnácikat és sok borsot tört az orruk alá

És vajon hány áldozatuk kapott erkölcsi és anyagi kártérítést? Beleértve azokat is, kiknek tönkretették egzisztencuájukat, mint ahogyan azt – például – Antoniewicz Rolandal – tették, akiről bugyuta meséket terjesztettek és hitettek el a közvéleménnyel!? Mert mint írtam korábban: ő is hős volt, ő tett a legtöbbet azért, hogy a magyarországi vörösnáci diktatúra meginogjon, össze dőljön! És a legyilkolt társai: Elbert János, Fábián Zoltán, Kerényi Grácia, Kizman Lajos és sokan mások! Miért nem akad senki a mai napig, hogy kiadja érdekfeszítő, a vörösnácikat leleplező visszemlékezéseit!? Máig ennyire félnek tőle, az igazságtól? Attól is, hogy több merénylet ellenére az örmény-lengyel-magyar hőst nem sikerült megölniük? Azért, mert aranymisés ministránsként Isten védelmét élvezi?!

Wojciech Jaruzelski generalissimus, az 1981-es lengyel vörösnáci Führer. Katonai puccsal került hatalomra. A Solidarność-hű hazafiakat internáló táborokba csukatta, vagy kitoloncolta őket.

Lengyelországban a néhány éve elsöprő hatalomra került Lech Kaczyński – Donald Tusk-féle jobboldal nem vacakolt sokat! Wojciech Jaruzelski tábornokkal az élén az összes vörösnáci főkolompost a vádlottak padjára ültették! És kimondták azt is, hogy aki tisztségviselője volt a vörösnáci pártnak, a LEMP-nek (és a szatelitt- és utódszervezeteineK), állami tisztséget nem viselhet, közszereplést nem vállalhat! Mikor teszik meg ugyanezt Orbán Viktorék Magyarországon? Mikor kerül bele az Alkotmányba az, hogy a MSZP a Magyar Kommunista Párt jogutódjaként nácipárt, mert az MKP az EBESZ által 2009-ben náci párttá nyilvánított SZKP tagszervezete volt!? És mint nácipártnak nincs maradása a politikai palettán! Ugyanez vonatkozik Thürmer Gyula bohócpártjára is!

Coimbra, Portugália, 2010 tavaszán

FOLYTATJUK

Inaçio Angelos

Észrevételeket, javaslatokat erre a címre kérjük: inacio.angelos@yahoo.com

Reklámok

Döbrögik bűne

2011. március 21., hétfő

Döbrögik bűne

Döbrögik bűne

Ezt a címet adtuk a tizenkét éve portugáliai Coimbrában szűk körben megjelenő magyar nyelvű jobboldali folyóiratunknak, hogy jelezzük: sok olyan Döbrögi futkos Magyarország utcáin, útjain, akik még a névadójuknál is veszélyesebbek. Nincstelen kommunista senkik, akik tönkretették az országot, kifosztották a népet, nincstelenek tömegévé tették a magyarságot! Olyanok, akik pedig Csermanek János (banditanéven „Kádár”) nevű népirtó vezérükhöz hasonlóan, maguk is nincstelenek voltak, legalább is büszkén ezt írták akkori életrajzaikba! És ezek a nincstelenek szétverték a magyar ipart, amivel magyarok tömegét munkanélküliekké és hajléktalanokká változtatták.

Erre a Döbrögikre vagy börtön vagy hajléktalan élet vár! Megérdemli! Azt is, hogy Ludas Matyik jól elpáholják!

A munkanélküliség különösen a senkiházi Gyurcsány Ferenc regnálása idején öltött elképesztő méreteket! A „hazudtunk reggel, délben, este, hónapokon, éveken át és mindenkit becsaptuk” cinikus kijelentés atyja azt elfelejtette hozzátenni: „loptunk, raboltuk, gyilkoltunk is”! Mert a nincstelen és senki MSZMP-MSZP-s haramiák, a gyárak és nagy ingatlanok egy részét saját érdekkörükbe vonták, ahogyan ezt tették egy sor baromfi feldolgozóval, konzervgyárral, vagy például a hírhedt vörös-iszap katasztrófáról ismertté vált alumínium iparral! Ugyanakkor „némi borravaló” fejében egy sor ipari létesítményt, mint például a cementgyárakat, cukorgyárakat eladták a külföldi konkurenciának és a nyugati cápák azokat gyorsan bezáratták. Nem csoda, hogy most Magyarországon 400 forint 1 kg cukor és a cement ára sem mondható olcsónak. Több millió becsületes magyar munkás került utcára azok a brigantik jóvoltából, akik Csermanek bandita idején a „munkás-paraszt” mesét hirdették!!!!

Putyin – Gyurcsány — a két KGB-s jól megvan egymással!

Amikor a jobboldal az 2010-es tavaszi választásokkal elsöprő győzelmet aratott a senkiházi gazemberek felett, a szerkesztőbizottság úgy döntött, hogy „nem avatkozunk be Magyarország belügyeibe, elhallgatunk”. Mert a jobboldali koalíció jól ismeri a felgyűlemlet problémákat és rendet tesz. Hónapokig nem írtunk arról mi folyik Magyarországon, de hibát követtünk el! Nem vonjuk kétségbe a FIDESZ-KDNP koalíció jóakaratát és nagyra becsüljük mindazt, amit megtettek vagy tenni akarnak, és amit már az ifjú Antall Józsefnek kellett volna megtennie! DE! Antall úriember volt a javából – ahogyan a köznép mondja: nem akart klózetet csinálni a szájából” – és szigorúan tartotta magát a kerekasztal megállapodásokhoz. Olyannyira, hogy még két ávéhás is bekerült a kormányába és a vörös náci Katona Béla akkori megállapításai szerint: a Parlament padsoraiban tömegével ültek titkos ügynökök! Horn Gyuláék el is zavarták a hatalomból. Most sorra lapátra kerülnek a titkos tisztek és ügynökök. A külügyminisztérium ki is rúgott már néhányat.

Katona Béla

De ez nagyon kevés. Molnár Gál Péter és ügynök társai, vagy a népirtó Biszku Béla, Benkei András, Horváth István csermaneki belügyminiszterek és közvetlen munkatársaik, csemetéik, pereputtyaik még mindig vigyorognak a szemünkbe és élvezik a változatlan előjogokat, igen magas nyugdíjakat. Pedig minden egykori állambiztonsági gazembert és MSZMP-KISZ-SZOT-Nőtanács-Munkásőrség-vezetőt lapátra kellene tenni, vagy ha nyugdíjas: elvenni tőle a kiemelt nyugdíjat és 30.000 forintos minimál nyugdíjat adni nekik. Az így nyert összegekkel pedig a kommunizmus elleni küzdelem máig ismeretlen élharcosait kellene jutalmazni, mint például Antoniewicz Rolandot, akit teljesen alaptalanul és hazug módon sok mindennel meggyanusították. És megtehették, mert a csermaneki sajtó „újságíróinak” 80%-a (ma még mindig a fele!) vagy állambiztonsági titkos tiszt, ügynök, tégla volt, vagy pedig MSZMP-propagandista. Sokszor négy elemi műveltséggel! Nem is csoda, hogy egyik-másik ma megdézsmálja a szupermarketeket és a legdrágább szalámikat lopja el a polcokról!

Nem csak példaértékű tisztogatásra van szükség! Antoniewicz Roland hiába állt elő dokumentumok és írásos, tanúk által hitelesített tanúvallomásokkal, az ellene össze eszkabált koholt vádakat az MSZMP kenyerén felhízott bíráknak eszük ágában sincs szanálni! És hány Antoniewicz Roland él az országban, akit az exávéhás-emeszempés bírák tették tönkre! Nemcsak a bíróságokból kell őket kisöpörni, de a belügyből, közoktatásból is! A négy elemivel lett egyetemi tanár Heller Ágnesnak semmi keresnivalója az ELTÉ-n, ahogyan az MTA-ból is el kell távolítani az MSZMP fő ideológusait! Ha orvost büntetőjogilag felelőssé lehet tenni azért, mert kuruzsló: néhány elemivel „végezte el” az egyetemet, vagy el sem végezte, a „jogászokkal” ugyanezt miért nem lehet megtenni?! Büntető perbe fogni azokat, akik tömegével gyártották a koholt ítéleteket. Még 1989 után is! Mert ávéhás téglák, MSZMP-s funkcik, szimpatizánsok voltak!

Nagyon kevés, hogy egy Schmit Mária felállította a Terrormúzeumot, amelynek kiállító tárgyai közül még mindig sok minden hiányzik. Az is kevés, hogy csak a Páva utcai zsinagóga átalakításával kaptak múzeumot a holocaust áldozatai. Az Országos Széchényi Könyvtár miért nem adta vissza a zsidóknak a műemlék fóti úti rákospalotai zsinagógát? De hol vannak a kommunizmus áldozatainak hasonló múzeumai? Az ávéhások által halálra kínzott Meszlényi Zoltán mártír püspök, Mindszenty József segédpüspöke miért nem kap utcát, emléktáblákat akkor, amikor még sok településen van Lenin tér, Vöröshadsereg és Sztálin útja?!? Miért nincs utca elnevezve a két regnumi papról, gróf Keglevich Istvánról és vitéz Emődi Lászlóról, akik életük végéig harcoltak az Aréna úti “nagy” Regnum újjáépítéséért és még az ügynök és az Állami Egyházügyi Hivatal hű szolgája, Paskai László bíborossal is össze gyűlt a bajuk?!

Meszlényi Zoltán mártír püspök

Pedig nincs olyan település gyönyörű hazánkban, ahonnan a kommunista brigantik ne hurcoltak volna el embereket csak azért, mert magyarok maradtak akkor is, amikor mindenki, aki tehette megpróbált a vörös nácik farkasbőrébe bújni! Vagy azok, akik magányos farkasként – mint az említett Antoniewicz Roland – többnyire sikertelenül megpróbáltak beépülni az ordasok közé, hogy kifürkésszék gyenge pontjaikat és szétverjék magamutogató pünkösdi királyságukat! Én csodálom Antoniewicz Rolandot, hogy mi mindenre volt képes, hogy szétverje Csermanek hatalmát, ami sikerült is neki! Hiszen azzal, hogy kiütötte foteljából az MSZMP KB osztályvezetőjéből lett tévéelnök Kornidesz Mihályt, belerúgott a csermaneki szürke eminenciás Aczél Györgybe, aki páni félelemmel menekült el Bécsbe és leste, mikor jönnek érte az ávéhás-kágébés hóhérok. Például Rózsa György Eduárdó, akinek lelkén szárad – többek között – a csodálatos ember svéd miniszterelnök Olof Palme halála! Eduárdó Rózsa-Flores KGB őrnagy Kelet-Európa legjobb mesterlövésze volt!!!! E téren még barátját és tanárát, a „Sakál”-t – Carlos Ramirez Sanchezt is túlszárnyalta! Nem véletlen, hogy ő lett a munkásőr fővezér Borbély Sándor szárnysegéde!

Borbély Sándor. Lakásépítési panamák hőse lett az MSZMP homokvár összedűlése után. DE bíróság elé máig nem került, ahogyan éli az életét Csermanek néhány egykori minisztere, közvetlen munkatársa is!!! Milliárdosok lettek, de megszokásból még mindig az Internacionálét kornikálják, amivel közröhej tárgyává teszik magukat is, meg azokat is, akik még hisznek a marxista-leninista utópiában! Pedig Basteille megdöntése utáni évek már bebizonyították, hogy humbug az egész! De a többi vörös náci főkolompos is nem a realitások talaján garázdálkodik! A Mefisto külsejű Mesterházi Attila már Zuschlag pajtásaként és segédeként eléggé besározta magát! Akár Arató Gergely is, Gyurcsány egyik félresikerült reménysége! Ők űztek cinikus gúnyt Zuschlag vezényletével a Terror Háza előtti egyik ünnepségen, amikor az auschwitzi hekatomba áldozatait becsmérelték nem éppen szép szavakkal! Őket miért nem vonták büntető felelősségre a holocaust tagadásáért? Pedig tv kamerák kereszttüzében adták elő magánszámukat!!???

díszes társaság

A magyar törvények szerint ha egy szervezetről kiderül, hogy bűnszervezet, azt azonnal fel kell számolni, vagyonát az állam javára el kell kobozni! Az egyik magyar bíróság jogerősen többévi börtönre ítélte az MSZP egyik megyei vezetőjét és ifjúsági szervezetének vezérét, a volt parlamenti képviselő Zuschlagot és több társát, valamint kimondta: bűnszervezetben követték el tetteiket! Ugyan ez a vád a következő bírósági bűnügyi perekben több más MSZP vezérrel szemben is: a volt parlamenti képviselő és erzsébetvárosi MSZP-s polgármester Hunvald, a terézvárosi MSZP-s polgármester Verók, a volt parlamenti képviselő, fővárosi frakcióvezető, főpolgármester-helyettes és budapesti pártelnök Hagyó, vagy a HM MSZP-s tábornoki-miniszteri bűnbanda: Juhász Ferenc miniszter és 18 beosztottja és a moszkvai magyar követség ingatlanain túladók MSZP-s külügyesek: Göncz Kinga és csicskásai tekintetében is! A vádlottak padjának vendége Szilvássy György nagyképű titok miniszter és a Parlament nemzetbiztonsági bizotságának volt MSZP-s elnöke Tóth Károly is, társaik az MDF-t szétverő nagyképű egykori igazságügyminiszter és pártelnök Dávid Ibolyka a frakcióvezető haverjával együtt! Ők is mind volt parlamenti képviselők.

És az MSZP még mindig legális párt, néhány hazaáruló szócsöve, mint Heller Ágnes mocskos hazugságok zuhatagával járatják le Magyarországot azt remélvén, hogy Orbán Viktornak ártanak! A „hazudtunk reggel, délben, este, hónapokon, éveken át” bűnbanda most Lázár Jánost vette célba ocsmány módon összemontírozott és ezzel félreérthetővé vált, néhány évvel ezelőtt elhangzott szavainak átpreparálásával! Antoniewicz Rolandal is ezt tették 23 évvel ezelőtt! Még nyilas vezért is csináltak belőle a Kádár Társaság „vezérsége” után!!! Még mindig bárkit büntetlenül hírbe hozhatják azért, mert némely exávéhás bíró fütyül a jogra, törvényekre! Többnyire olyanok, akik most Orbán Viktortól és a FIDESZ-KDNP-től féltik a bírói függetlenséget! A saját szájuk íze szerinti függetlenséget: “belerúgni a jobboldaliakba, felmenteni a vörös nácikat és segítőiket“! Ha az MSZP bűnszervezetté lenne nyilvánítva, ilyesmi nem történne meg, nem történhetne meg, mert a budapesti és strasbourgi képviselőcsoportja ezzel automatikusan megszűnne, hiszen pártlistákról kapták a mandátumot!!!

Mikor veszik el a kitüntetéseket az arra érdemtelen vörös-náciktól és nem kapnak végre kitüntetést azok, akik ellenük harcoltak?! Azok, akik ma a legnagyobb nyomorban élnek, pedig a vörös náci hazaárulókkal szemben, ők voltak az igazi hazafiak, hősök! Ma már súlyosan beteg gyermeteg öregemberek, akiknek minden jó szó, dicséret jól jön! Miért nem kapnak tartalékos tiszti, a legjobbak pedig főtiszti rangot, akik valóban részt vettek a pártállam megdöntésében!? Például a legjelesebb, az 1956-os hadirokkant s 1968-as ellenálló Antoniewicz Roland, aki e téren igazi nemzeti hős! Csermanekék még az Életmentő Emlékéremre sem tartották érdemesnek, pedig ő aztán megérdemelte volna! Életet mentett! Antoniewicz könnyen az életével fizethetett volna azért, amit megtett! Csermanek ámokfutása után egyébként több sikertelen merényletet követtek ellene, de az Isten szolgáját (aranymisés ministráns, nyugalmazott sekrestyés) Isten mindig megmentette! Megmentette és segítette. Persze nem anyagiakkal, hanem jobbnál-jobb ötletekkel! Az igazi magyar emberek, akik személyesen jól ismerik, mind csak jó szavakkal tudják illetni ma is! Azért nem esik róluk szó, mert az SzDSZ, MDF és a többi párt teljesen megfeledkezett róluk, hiszen annyira szerények, hogy nem kérnek, nem panaszkodnak, hősi tetteikkel nem dicsekednek! Na és nem pályáztak babérokra, hivatalra, jól jövedelmező képviselőségre! Sajnos sokuk ma is üldözött, lenézett…

Ha a FIDESZ-KDNP kormány nem mer radikális eszközökkel a vörös pestis irtásába kezdeni, az ország nemcsak újra beteggé válik, de akár el is pusztulhat! Mert miközben erőre kap a szélsőjobboldal (nem azok, akiket pimaszul azzá nyilvánították a komcsi brigantik! És a vörös nácik úgy szaporodnak mint a nyű!!! Nemcsak erkölcsi tartásuk nincs, de még egymást is meglopják, elárulják! Talpra magyar, hí a haza!!!

Inaçio Angelos, Coimbra, Portugália, 2011 március idusán

SENKIHÁZIK USZÍTANAK MAGYARORSZÁG ELLEN!

2011. október 12., szerda

SENKIHÁZIK USZÍTANAK MAGYARORSZÁG ELLEN!

SENKIHÁZIK USZÍTANAK MAGYARORSZÁG ELLEN!

Olvasgatom néhány Nyugaton megjelenő baloldali és szélső baloldali, mindössze kis és igen szűk olvasói körhöz eljutó lapokat és fel vagyok háborodva! Az olvasói létszám. a példányszám növelése érdekében, már odáig jutottak, hogy hazaárulók cikkeit is közzéteszik! Olyan kommunistákét, akiket már 1988-ban rács mögé kellett volna juttatni, a pártállami kontraszelekciós rendszerrel visszaélve szerzett tudományos címeket és kitüntetéseket már nagyon rég el kellett volna venni tőlük! Mert aki idegen hatalmak kiszolgálója (az MSZP az MSZMP erkölcsi, anyagi és jogi utóda, az az MDP-nek, amaz pedig a Magyar Kommunista Pártnak – a Szovjetunió Kummunista Pártja volt a tagszervezetének! És mint ilyen hazaáruló, idegen hatalommal kollaboráló szervezet! A hazaárulókat, az idegen hatalmakkal kollaboráló embereket és szervezetek mindenütt a világon kirekesztik, kémpert varrnak a nyakukba és börtönbe csukják! Nálunk is volt ilyen törvény 1947-ig, amíg a kommunisták csalással, erőszakkal, terrorral nem kaparintották meg a hatalmat! Épp ezért az MKP-MDP-MSZMP-MSZP hatalma illegitim volt!

Heller Ágnes már túl van a szenilitási küszöbön. Inkább Lipótmezőn lenne jobb helyen mint az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. Persze gumiszobával kiegészített lakosztályban.

Itt van például az öregségtől összeaszalódott, nemcsak angolul, de magyarul is értelmesen már alig beszélő, vagy inkább üvöltő és eközben habzó szájjal epét köpködő Heller Ágnes! Nem doktor, nem professzor – szélhámos! De ugyanez vonatkozik a senkiházi Kertész Ákosra is, aki a saját fészkét a habzó szájából köpi tele ürülékével! Amit ez a két ember (ha egyáltalán ember?!) összezagyvál, az Magyarország gyalázása, lejáratása, tehát önmagában is súlyos bűncselekmnyt! Ilyen szélsőségesen náci viselkedést egyetlen állam sem engedi! Mi több: keményen szankcionálja! Az ország állampolgárai pedig az ilyen személyt leköpik, megkopogtatják a homlokát, hátha már hiányzik neki az észkerék! Mert más dolog az alkotói szabadság, amely abból merül ki, hogy írok egy regényt. tehát fikciót. Más dolog viszont össze-vissza hazudozni, rágalmazni a saját hazáját! Ha egyáltalan Magyarország a hazája ezeknek a gyüt-ment senkiknek! Mert a hazánkat megszálló Szovjetunió jónéhány kakukkfiókát küldött a nyakunkra, akiknek semmi közük a magyarokhoz, magyarsághoz, Magyarországhoz!

Kertész Ákos kreténi vörösnáci vigyora

Ez a két senkiházi legalább vette a bátorságot, és nyíltan szapulta Magyarországot, a magyarokat! De hány olyan senkiházi van, aki ugyanezt titokban teszi. Úgy, hogy külföldi politikusok, közéleti személyek, múvészek, tudósok előtt rágalmazzák, szapulják, lejáratják Magyarországot! Ezeket mielőbb ki kell szűrni! Az efféle fizimiskáknak köszönhetően került sor a trianoni tragédiára, mert vörös náci apjaik, nagyapjaik az első világháború befejezése után, 133 napon kersztül terrorizálták a magyarokat, miközben hamis képet közvetítettek az országról az Európa jövőjéről tárgyaló nagyhatalmaknak. És ugyanezt tették Rosenfeld Mathias (banditaneve „Rákosi Mátyás”) és Jan Čiermanek (banditaneve „Kádár János”) 1947-től és 1957-től! Népirtó, magyarsággyalázó bűntársaikat börtönbe kell juttatni!

Molnár Gál Péter ávéhás bűnöző, nagyon sok magyar művészember megnyomorítója. Az ördögök királya magához szólította!

Aztán még ott vannak az olyanok, mint Molnár Gál Péter ávéhás kritikus, aki elmebeteg vigyorral tudta le azt, hogy lelepleződött a szörnyű múltja és jobban teszi, ha elhúz a fészkes fenébe. El is húzott példaképéhez: a Sátánhoz, aki már tárt karokkal várta! Na de mi van a hasonszőrű elvtársaikkal, akik között volt miniszterek, miniszterelnökök, országgyűlési képviselők, tanácselnökök, vállalati vezérigazgatók, művészek, újságírók. Pártpropagandisták és ávéhás (olykor még KGB-s is) tisztek, titkos tisztel voltak! Sokuk még ma is ott terpeszkedik a belügynél és a külügynél, a nemzetbiztonságnál, sokszor ugyan annál az íróasztalnál, ahová Rákosi Mátyás vagy Kádár János valamelyik bűntársa ültette! Őket mikor fogják kirúgni, lefokozni, minimálnyugdíjra kárhoztatni?! A magyar nép türelme elfogyott, igazságszolgáltatást akar!

Inaçio Angelos

Coimbra-New York, 2011.ősze

Az MSZMP=MSZP a kommunisták minden bűnéért felelhet

2011. november 20., vasárnap

Az MSZMP=MSZP a kommunisták minden bűnéért felelhet

Az MSZMP=MSZP a kommunisták minden bűnéért felelhet

Forrás: MTI – 2011. november 18., péntek

Antoniewicz Roland grafikái

Az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály preambulumában a Fidesz kimondaná, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Rögzítenék azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, ám az alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésével „lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére”. A javaslat lehetőséget adna az előző rendszer vezetőinek biztosított állami juttatások csökkentésére, és arról is rendelkezne, hogy a kommunista hatalom birtokosai közszereplők.

Antoniewicz Roland grafikái

Az átmeneti rendelkezésekről szóló törvény tervezete pénteken került az MTI birtokába, és azt az MTI információi szerint Lázár János frakcióvezető és a Fidesz képviselőcsoportja szombaton nyújtja be a Háznak. A javaslat alapján az átmeneti rendelkezések az alaptörvény részét képezik.

A tervezet szerint a törvényjavaslat tartalmaz majd egy nyilatkozatot, amely úgy kezdődik, hogy a mai magyar jogállam nem épülhet a kommunista rendszer bűneire. Ezután felsorolnák, miért terheli felelősség az MSZMP-t és jogelődeit. Ezek között szerepel a II. világháború utáni évek többpártrendszerre épülő demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolása, az ország eladósítása, versenyképességének „végzetes lerontása”, továbbá emberek meggyilkolása, idegen hatalomnak való kiszolgáltatása, törvénytelen bebörtönzése, kényszermunkatáborba hurcolása, megkínzása, embertelen bánásmódban részesítése, vagyonuktól való önkényes megfosztása, szabadságjogának teljes elvétele, származásukra, világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre tekintettel történő hátrányos megkülönböztetése, az emberek magánéletének törvénytelen megfigyelésére és befolyásolására törő titkosrendőrség működtetése.

Kimondanák emellett, hogy az MSZMP és jogelődei felelnek az 1956-os forradalom „szovjet megszállókkal együttműködésben történt vérbefojtásáért, az azt követő rémuralomért és megtorlásáért, kétszázezer magyar ember hazájából való kényszerű elmeneküléséért”, továbbá azokért a köztörvényes bűncselekményekért, amelyeket politikai indítékból követtek el, s amelyeket az igazságszolgáltatás ezért nem üldözött. Azt is kijelentené a Fidesz, hogy az MSZMP és jogelődei, valamint a kiszolgálásukra létrehozott politikai szervezetek „bűnöző szervezetek” voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak „az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, a jogsértésekért és a nemzet elárulásáért”.

A szöveg érinti az MSZP-t is, mégpedig úgy, hogy kimondaná: a szocialista párt az MSZMP jogutódaként, „a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként, a diktatúrában vagy az átmenet során megszerzett illegitim előnyök haszonélvezőjeként, valamint a régi és az új pártot összefűző, a pártvezetést is jellemző személyi folytonosság okán” osztozik mindazon felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.

A nyilatkozat kitér arra, hogy a kommunista diktatúra alatt elkövetett, a rendszer kiépítését és fenntartását célzó bűncselekmények üldözése akkor nem volt lehetséges, és ez a lehetőség „az első szabad választás után sem nyílt meg”, így elmaradt a diktatúra vezetőinek felelősségre vonása. Az alaptörvény hatálybalépésével azonban „lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére” – szögezik le, hozzátéve: minden magyar, aki a kommunista diktatúrával szemben ellenállást tanúsított, akit a diktatúra kiszolgálói emberi méltóságában, jogaiban megsértettek, igazságtalanul üldöztek, ha e jogsértésekben nem vett részt, elismerést és erkölcsi elégtételt érdemel.

„A ma élők és a jövő nemzedékek számára meg kell őrizni a bűntettek emlékét és meg kell nevezni a bűnösöket” – zárul a nyilatkozat azzal, hogy az Országgyűlésnek és más állami szerveknek a fenti alaptörvényi rendelkezésekből kell kiindulniuk.

A normaszöveg ezt követően deklarálja, hogy a kommunista diktatúra – törvényben meghatározott – vezetőinek az állam által biztosított juttatása csökkenthető. A csökkentésből származó bevételt a diktatúra okozta sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására fordítanák. Kimondanák: nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában az ország vagy emberek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntető szabályok figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek.

A javaslat Nemzeti Emlékezet Bizottsága néven „a kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében” szervezetet hozna létre. Ennek feladata lenne a diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtoklók szerepét, tevékenységét feltárni, és erről jelentést közzétenni. Ezzel kapcsolatban rögzítenék: a kommunista diktatúra működésének valósághű feltárása és a társadalom igazságérzetének biztosítása közérdek, illetve hogy a diktatúra hatalombirtokosai közszereplőnek minősülnek. Így a javaslat alapján a hatalom birtokosai a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó tényállításokat – a szándékosan tett, lényegét tekintve valótlan állítások kivételével – tűrni kötelesek, e szerepükkel összefüggő személyes adataik pedig nyilvánosságra hozhatók.

A törvény alapján ugyanakkor az 1990. május 2-át megelőzően az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottaknak és az állam által a tulajdonukban igazságtalanul okozott károk miatt károsodottaknak pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító új kárpótlási jogcím nem állapítható meg. Ha azonban egyedi jogalkalmazói döntés állapít meg kárpótlási jogosultságot, kifejezetten e kárpótlás teljesítéséhez kapcsolódó, közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani.

A MAGYAR KÖZVÉLEMÉNY ÖRÖMMEL FOGADJA A TÖRVÉNYJAVASLATOT, DE A KIMARADT RÉSZLETEKET PÓTOLNI KELL

A magyar közvélemény örömmel fogadja a törvényjavaslatot, nem úgy az érintettek, de ez érthető is! Viszont az MSZMP=MSZP végleges felszámolásához az is elegendő, hogy már több MSZMP=MSZP vezető ellen lefolytatott büntetőeljárásban (ilyen volt például a Zuschlag-per!!! – Zuschlag János megyei MSZMP=MSZP vezető és országgyűlési képviselő volt!) a bíróság kimondta: “BŰNSZÖVETKEZETBEN” követték el a bűncselekményeket! Ez pedig a magyar t9rvények értelmében azt jelenti, hogy az MSZP=MSZMP-t mint bűnszövetkezetet fel kell számolni, vagyonát el kell kobozni! Ha nem így történik, félő, hogy a vörös náci bűnözők az elkobzás alá eső vagyonokat kimenekítik az országból!

Aggasztó az is, hogy a törvénytervezet nem rendelkezik külön a volt ávéhásokról. De arról is, hogy az egykori ávéhásokat és MSZMP=MSZP funkcionáriusokat életfogytiglan ki kell zárni a közéletből! Tehát: nem viselhetnek állami funkciót, nem rendelkezhetnek választójoggal, nem folytathatnak olyan tevékenységet, amely a vörös náci párt újjászületését eredményezhetné. És természetesen a Gyurcsány-féle “pártot” is be kell tiltani!!! Mert a kommunista mozgalmak szánalmas történetét ismerők jól tudják, hogy a vörös náci mozgalom úgy születik újjá és úgy terjed, mint a pestis, az AIDS, vagy a lepra! Csendben, alattomosan, de nagyon gyorsan sokakat megfertőz! És mivel “az alma nem esik messze a fától” – a vörös náci funkcionáriusok csemetétikre is ki kell terjeszteni a megelőző szankciókat: nem vállalhatnak közéleti szerepet, nem gyülekezhetnek! Máskülönben e “oltás” nélkül hiábavaló az egész!!!!

Aztán igen fontos kérdés az, hogy a pártállami kontraszelekcióval élve, rengeteg MSZMP=MSZP-ávéhás tisztségviselő jogellenesen szerzett egyetemi-főiskolai diplomát! Úgy is, hogy előnyt élvezve kerültek be a felsőoktatási intézmények hallgatóinak sorába, de sokuk még annyi fáradtságot sem vett magának, hogy az előadásokra, vizsgákra bejárjon. Viszont megfenyegették az oktatókat, hogy ennek ellenére a vizsgáikat számolják be, a diplomát adják ki nekik! Ezeket a diplomákat felül kell vizsgálni és indokolt esetben meg kell semmisíteni!

A vörös náci diktatúra azon áldozatainak a kárpótlása, akik a kárpótlásból kimaradtak, elég homályos megfogalmazást nyert! Esetükben ki kell mondani azt, hogy amennyiben a bírósági per előkészítésében a vörös náci állambiztonsági szervek részt vettek, az ennek nyomán hozott ítéletet mint törvényelleneset meg kell semmisíteni, a sértettet (elítéltet) pedig kárpótlásban kell részesíteni! Ugyanez vonatkozik azokra, akiket munkahelyükről politikai okokból távolítottak el! Az ő esetükben az átmeneti törvénynek ki kell mondania: a törvényellenesen megszüntetett munkaviszonyuk nem szűnt meg, a munkáltatónak vagy jogutódjának a sértettel kárpótlási megegyezésre kell törekednie, melynek összege nem lehet kisebb az elmaradt munkabérnél és a hasonló munkakörben dolgozók szokásos “egyéb” jövedelménél (jutalmak, prémiumok stb.)! Az említett sértetteket a törvény erejével rehabilitálni kell! Ebbe az esetleg meg nem szerzett állami kitüntetésekre való jogosultságukat is deklarálni kell!

Az egykori állambiztonsági funkcionáriusok, ügynökök stb. esetében ki kell mondani, hogy katonai rendfokozatukat automatikusan elveszítik, fegyveres erőknél, igazságszolgáltatásnál, bűnüldözésnél eddig betöltött állásuk semmissé válik. De a jövőben sem kerülhetnek állásba a fegyveres erőknél, igazságszolgáltatásnál, bűnüldözésnél!

Végül pedig az MSZMP=MSZP funkcionáriusokat ki kell lakoltatnia azokból a villákból lakásokból, amelyeket kényszerintézkedéssel a pártállam elvett a jogos tulajdonosaiktól! Ezeket az ingatlanokat haladéktalanul vissza kell adni eredeti tulajdonosaiknak vagy az örököseiknek, a bentlakó egykori MSZMP=MSZP és ávéhás funkcionáriusokat (vagy utódaikat) ki kell onnan lakoltatni és komfort nélküli szükséglakásba költöztetni!

New York, 2011.november 21

Inaçio Angelos

Paudits Béla és a magyar kultúra éhező-nyomorgó nagyjai

2011. december 16., péntek

Paudits Béla és a magyar kultúra éhező-nyomorgó nagyjai

A magyar sajtóban felröppent egy szörnyű hír: a híres és közkedvelt, Jászai Mari-díjas magyar énekes és filmszínész Paudits Béla, már 50 kilót sem nyom és ismét öngyilkosságon gondolkodik! Ha ez – ne adj’Isten – megtörténne, a kormányzat és a nyugdíjak megállapításáért felelős vezetőcskék és nagyokosok (így a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság és a Nyugdíjfolyósító Intézet, a szociális tárca) lelkiismeretét, moráléját terheli mindez! Mert egy országos, speciális jelenségről van szó. Ugyanis Paudits Béla nem egyedül szenved! Hasonló cipóben jár a magyar, lengyel és örmény kommunista-ellenes ellenzék vezére, Antoniewicz Roland is, akit a rendszerváltáskor az egész vörös náci sajtó nem véletlenül hónapokig szapulta, megalázta, szemen szedett hazugságokkal lejáratta, nevetségessé tette, és aki többet tett a rendszerváltásért, mint bárki más ebben az országban!

Paudits Béla Jászai Mari-díjas színművész

Szinte mindegyik magyar író, újságíró, színművész, képzőművész, filmes, zenész ugyanebben az egyre szűkebb és lyukasabb cipőben jár! A létminimum töredékét kitevő, borravalónak sem nevezhető nyugdíjakból kénytelenek vegetálni! Rosszabbul élnek, mint a hajléktalanok, börtönlakók, munkaundorban szenvedő notorikus munkakerülők! Olyanok, akik nemcsak általános közmegbecsülést, hanem közszeretetet élveznek, vagy még pontosabban: csak élveztek!


Antoniewicz Roland – Roland von Bagratuni egy, a KGB által létrehozott “magyar” újság lejárató cikkében. A vörös náci rezsim még Életmentő Emlékéremre sem tartotta érdemesnek, pedig megérdemelte volna! Csak megtűrték, de ahol lehetett, keresztbe tettek neki. A rendszerváltás után is, pedig ő tett érte a legtöbbet.

Mert egy híres alkotónak az éheztetése már egyáltalán nem nevezhető „közszeretetnek”, „közmegbecsülésnek”, hanem kétszínűségnek, a népirtás bűncselekményében való cinkosságnak, a nemzeti kultúrának az ellehetetlenítésének! Főleg ma, amikor a nyugdíjas színész, író, újságíró, zenész nem jut munkához, mert a gazdasági válság miatt mindenki legelőször a kultúrán spórol, a színházról, moziról, koncertekről, könyvvásárlásról, újság, hetilap előfizetéséről mond le! És ilyen helyzetben a nyugdíjas alkotónak már nem marad „egyéb” megélhetési lehetősége!

Az átkos „szocializmusban” a pártállami vezetők a kultúra szolgálatában alkotókat „improduktív tevékenységet” (nem is munkát!) végzőknek bélyegezték meg. Ennek megfelelően a munkahelyeiken mindvégig a kultúrában egyébként is a lefelé nyomott bérskála szerinti legalacsonyabb javadalmazása volt a részük. Ebbe a filmgyári, színházi, televíziós, napi-, heti- és havilapos, rádiós, szinkronstúdiós stb. gázsik – honoráriumok nem kerültek bele! Jóllehet az alkalmi és állandó munkáltatók ezekből is levonták az adót és járulékokat, a szerződésekre pedig gondosan odaírták, hogy „nem alkalmas munkaviszonyban töltött idő elismerésére”! Így büntették Rákosiék és Kádárék, a bűnbandáiknak vezető tagjai azokat, akik többszörösen népszerűbbek és ismertebbek voltak őnáluk!

Ha az alkotó erkölcsileg megingott és belekezdett a rezsimnek tetsző táncba, kapott Kossuth-díjat, vörös csillagos plecsniket, megválasztották országgyűlési képviselőnek, megyei vagy központi bizottsági tagnak, és akkor már óriásit ugrott a nyugdíj alapját is képező apanázsa! Viszont azok, akik ellenzékben voltak és a rezsim csak megtűrte őket, vagy éppenséggel zaklatta, kiszúrt velük – örülhettek annak, hogy egyáltalán szóhoz jutottak!

“No comment”

A rendszerváltást félvállról, tessék-lássék alapon végrehajtó Antall-kormány, a „sok elfoglaltság” közepette nem is foglalkozott a kérdéssel. Akkoriban sokak szerint „az alkotó örülhet annak, hogy végre szabadon alkothat és jól keres”! Na persze. Ez a mentalitás az orvosok esetében is azonos! Ők sem voltak túlfizetve Rákosi és Kádár idején! De a feltaláló mérnökök is! Egyáltalán az „átkos értelmiség” legnagyobb „bűne” az volt, hogy értelmiségi, tehát nem „kétkezű melós”!

Az égvilágon senkit sem érdekelte az, hogy az „átkos értelmiségi” több éven át végigkoptatta az iskola- és egyetemi padokat, olyan műveltségre tett szert, amely az állami vezetőknek eszük ágában sem volt megszerezni, vagy ara alkalmatlanok voltak! Az sem, hogy olykor több műszakban, éjt nappallá téve, az alkotó „átkos értelmiségi” olyan munkát végzett, amely millióknak kiugró élményt, össznépi hasznot, vagy az orvosok esetében életmentést adott!

Lealacsonyító és erkölcstelen farizeusi magatartás csak addig megtapsolni a művészt, amíg ki nem megyünk a moziból, színházból, felállunk a tévé elől, vagy az írót-újságírót, amíg könyvét, cikkét, műfordítását, nyomtatásban megjelent színdarabját, tárcáját, glosszáját, kisregényét nem dobjuk a szemétkosárba, az orvost amíg nem stabilizálja a betegségünket és nem húz ki minket a nagy szarból! Mert életveszélyesen beteg bárki bármikor lehet! És ha az éhező doki ahelyett, hogy minket gyógyítson meg, fogja magát és elmegy kaja után nézni – nekünk annyi!
Röhög a vakbelem (amelyet hála a valóban jó orvosoknak mindmáig szerencsémre nem vették ki nekem, viszont hallottam olyan esetekről hogy, valakinek már ötször „vették ki”!!!), amikor még ma is sokan „megkeresett milliókra és/vagy tetemes borravalóikra” hivatkoznak. Lehet, hogy van néhány sztár, aki valóban ennyit keres. Vagy még többet. Az APEH a megmondhatója, és ha nem létezne adótitok, meg is mondaná!

Az ilyen (és százszorta-ezerszerte kisebb) jövedelmeket az állam mindig is alaposan megadóztatta és ma is azt teszi! De még az ő „kiugróan magas” jövedelmük is csak „borravaló” az uniós, vagy az „egyéb” országokban a kollégák által elért bevételekhez képest! És ne feledjük: az orvos, ha hajnali háromkor kirúgják az ágyból, azonnal megy, mennie kell, miközben a politikus, a döntéshozó, az állami vezető kényelmesen alszik, vagy éppen szó szerint boldogítja soron következő szeretőjét!

A színésznek, előadóművésznek nincs magánélete, mert az idejét a gyártásvezetők (ma producerek) osztják be! Sokszor fáradtan, végkimerülten a színházi előadás, koncert után fut a rádióba, tévéstúdióba, szinkronstúdióba, másnap reggel pedig filmforgatásra, tévéjáték felvételére. Méghozzá hulla fáradtan, mert a pihenésre marad a legkevesebb ideje. De még akkor is nevetnie kell, vidámságot kell sugároznia, ha fáj a foga, hasa, háta, vagy éppen elhunyt szeretteit gyászolja, vagy válik a házastársától azért, mert megunta, hogy a párjának ő rá már nem marad ideje, energiája!

Hasonlóképpen az író-újságíró-műfordító is látástól vakulásig robotol, aztán az alkotói munka kellős közepén, nagyon remek gondolatok leírása közben, kénytelen csapot-papott otthagyni, és pattanni, rohanni – mondjuk – író-olvasó találkozóra, interjúra, vagy veszekedni a kiadóval, nyomdával stb mert valamit elcsesztek!

A táncdalénekes, zenész, szövegíró azonos cipőben jár! Akár a képzőművész, akit szintén határidőkkel és legfurább, agyalágyult ötletekkel terhelnek meg! Ma Európában a józanul élő államokban már rég megszűnt az, hogy egy tehetséges képzőművész élete során éhezik, munkáiért alamizsnát kap, aztán a halála után a festményeit, szobrait, kisplasztikáit több millió dollárért adják el, árverezik el sznoboknak! Olyanoknak, akiket még az sem érdekli, hogyan él-élt a művész, egyáltalán „mi fán termett”!!!

Könnyű dolog telegyömöszölni a lexikonokat az említettek neveivel, életműveikkel, nemzeti érdemeikkel, amikor a mindennapi életükben le se tojjuk őket! Pedig Magyarországon állítólag minden egyes állampolgár alkotmányilag egyenlő! És joga van az emberi élethez, szociális biztonsághoz! Valóban? Nem hinném! Persze lehet, hogy a helyzet gyökeresen megváltozna, ha néhány híresség büntetőpert indítana a vétkesek ellen – mondjuk – az „Alkotmány sárba tiprása” miatt! Nyugaton ezt már többször sikeresen megtették. Mert ott az alkotmánysértés a legnagyobb bűncselekmény! Még akkor is, ha valaki „csak” gúnyt űz a himnuszból, vagy nem megfelelő környezetben használja az állami jelképeket! Vagy diszkriminálja nemzettársát.

Mert az is diszkrimináció, ha valakit hagynak éhen halni, öngyilkosságba kergetik, mert kutyaeledelre is kevés nyugdíjat adnak neki, holott annak többszörösét érdemelné meg! Ha a saját munkabérük mind nagyobb összegén vitatkozó magyar országgyűlési képviselőknek nincs ötletük, szolgálok néhánnyal! Már csak azért is, mert Orbán Viktor miniszterelnök a napokban világosan leszögezte: „Nem lehet a demokráciát a régi rend romjaira építeni’”. A romokat pedig mindenütt el kell takarítani. A kultúra területén is, ahol a legtöbb rom van!

Orbán Viktor miniszterelnök. Becsületes, vallásos magyarember. Elkötelezett ellensége a vörös náciknak.

A FIDESZ-KDNP kormány más országok mintájára, hozzon létre egy külön, közvetlenül az Országgyűlésnek alárendelt országos hivatalt, amely az aktív és nyugdíjas élsportolók, művészek, írók-újságírók, feltalálók, magas állami kitüntetésben (kitüntetésekben) részesültek, a pártállammal szembehelyezkedő egykori ellenzékiek és ellenállók, forradalmárok, felkelők, hadirokkantak mindennapi ügyes-bajos dolgaikkal foglalkoznak, ha kell azt azonnal kellőképpen megoldják!
Ugyanakkor mivel nem lehet elvárni egyetlen egy alkotótól sem, hogy a pincéből, vagy a padlásról elővakarja az egykori filmgyári, színházi, televíziós, könyvkiadói stb. eseti szerződéseket, hogy akkori plusz jövedelmét, munkában eltöltött idejét igazolja – létre kell hozni számukra egy olyan nyugdíjpótlékot, amely legalább az egyetemet végzettek minimálbérével azonos!

Ez a hivatal lenne felelős azért is, hogy az említettek ma is részesüljenek társadalmi elismerésben, kitüntetésben. Vagy éppenséggel hozzájussanak megrendelésekhez, megfelelő gázsit biztosító „hakni”-szerződésekhez, illetve írók-újságírók esetében megfelelő publikálási lehetőségekhez! Ha pedig már nincs fizikai ereje kilincselni a kiadóknál – akár vissza nem térítendő támogatással segítsék a közzétételt! Mert a kultúrát ma jobban kell támogatni, mint valaha, hiszen a magas könyvárak miatt a könyvesboltok szó szerint konganak az ürességtől! És az az állam, amely saját nemzete kultúráját nem becsüli meg, demokratikusnak egyáltalán nem mondható!

Persze ez csak egy ötlet a sok közül. Lehetne egyből felemelni azon alkotók minimálnyugdíját legalább az egyetemet végzettek minimálbérének szintjére, akikről legalább egyszer elismerően írt egy újság. Mert ez a tétel nem fogja megterhelni milliárdokkal a rogyadozó állami költségvetést! Hiszen az alkotók sajnos rövíd életűek! Az állandó stressz, a sok munka miatti rendezetlen életvitel, a kipihentség hiánya, az ő körükben hozza a legtöbb halálos szívinfarktust, agyvérzést, vagy éppen daganatot, gyomorvérzést, tüdőembóliát! Alig néhány száz olyan emberről van szó, akik soha nem követelőznek, kérnek, mert a legjobban szégyellik azt, hogy idáig jutottak! Pedig a szégyen nem is az övéké! És nem teszik meg azt, amit tett a szenilitástól megtébolyult Heller Ágnes vagy Kertész Ákos: hogy a nagyvilág elé tárja sanyarú helyzetét! Mert ezen aztán valóban röhögne az egész világ, nemcsak az egykor a KGB által pénzelt amerikai Népszava és az EU-s kommunista pártok vörös náci szócsövei!

Inaçio Angelos
DÖBRÖGIK BŰNE m.b. főszerkesztője

Coimbra, Portugália – New York, N.J. USA, 2011. tele

észrevételeket az inacio.angelos@yahoo.com címre kérjük

VÖRÖSNÁCI BŰNÖZŐKET TARTÓZTATTAK LE

2011. december 23., péntek

VÖRÖSNÁCI BŰNÖZŐKET TARTÓZTATTAK LE

2011-12-23

A rendőrség végre rendet csinál és a Parlament munkáját eddig mindenféle trükkökkel nehezítő vörösnáci bűnözők végre megtudják azt, hogy ők is egyenrangú állampolgárok a sarki kocsmárossal és a szemközdi kifőzdét üzemeltető Nácsi nénivel, valamint az épület előtt söprögető volt párttitkár és ávéhás besúgó Feri bácsival! Az MTI tájékoztatása szerint, a rendőrség több vörösnáci bűnözőt vitt be a Gyorskocsi utcába azért, mert tiltott helyen illegális demonstrációt tartottak. A rendőrség jól végezte a dolgát!

Kovács tata! Ne erőlködj, nem itt lesz a “tolvaj kiállt rendőrért” demonstráció!

A vörösnáci Nyakó István szerint „Békés állampolgárokat vitt be a rendőrség“ Tolvaj kiált rendőrért! Viszont a vörösnácik soha nem voltak “békés állampolgárok”! Sok vér tapad a mancsaikhoz: az elmúlt 80 évben külhoni elvtársaikkal együtt, mintegy 800.000 valóban békés, ártatlan, légynek sem ártó ember életét oltották ki (és ez finom megfogalmazás!) mindenféle “forradalomnak” nevezett népirtások közepette, illetve idegen országok ellen elkövetett agressziók során! Ezek a bűnözők annyira cinikusak, hogy még büszkék is erre! Elég csak elovasni a “bibliájukat”: a “Magyar és a Nemzetközi Munkásmozgalom története” című fércmunkát, vagy olyan nemzetközi szélhámos és gengszer grafomániás iromániait, mint Vlagyimir Iljics Uljanov (gengszter álneve “Lenin”) vagy a még rosszabb kategóriába sorolandó Joszif Viszarjonovics Dzsugasvili (bandita álneve “Sztálin”), akik két másik háborús bűnös népirtó – Kemál Musztafa (bandita álneve “Atatürk”) és Adolf Schlickgruber (bandita álneve “Hitler”) – barátai, elvtársai, tanítványai és egyszerre tanítói és bűnsegédei voltak!!! De ide tartoznak olyan gengszterek is, mint Rosenfeld Mátyás (bandita álneve “Rákosi”), Csermanek-Lupták János (bandita álneve “Kádár”), Bolesław Bierut (bandita álnevek sokasága: “Jerzy Bolesław Bielak”, “Bolesław Birkowski” oraz ps. Anatol, Bielak, Borzęcki, Jan Iwaniuk, Janowski, Mietek, Mikołaj, Tomasz, Tomasz Biały, Wacek, Wagner), Wilhelm Pieck , Georgi Dimitrov Mihajlov , Nicolae Ceaușescu , Gheorghe Gheorghiu-Dej , Otto Grotewohl , Walter Ulbricht , Wojciech Jaruzelski , Klement Gottwald és mások.

Nyakó István vörösnáci bűnöző szerint “békés és törvényesen demonstráló állampolgárokat állított elő a rendőrség” pénteken az Országgyűlés épülete elől. Az előbb utóbb betiltásra kerülő (mint nácipárt és mint bűnszövetkezet) MSZP országgyűlési képviselője, akit szintén elvittek a rendőrök, a Gyorskocsi utcai fogdából telefonon nyilatkozott péntek délután az MTI-nek.

Biszku Béla: Elvtársak, előre a szocializmus teljes győzelméért! Kitartás! Harcra fel!

Az internáci Nyakócika, Kósa Lajosnak, a Fidesz ügyvezető alelnökének a szavaira reagálva azt mondta: ha a fideszes képviselő lement volna a Parlament elé, akkor láthatta volna, hogy az akció békés és törvényes módon zajlik.


Én is támogatom Gyurcsány elvtársat, csak előszőr bepelenkáztatom magam, aztán beveszem a memória-javító tablettákat, máskülönben elfelejtem hol, és miért vagyok ott!


Nyakó István: jéééé, megjöttek a moszkvai elvtársak, már úgy vártuk őket! Még Hitler elvtárs emberei hiányoznak! Mert: cirkusz kell a népnek!

Nyakó István hozzátette, országgyűlési képviselőként úgy véli, az a dolga, hogy fellépjen a törvénysértések ellen. Bagoly mondja verébnek! Miért nem lépett fel 2006-ban a bűncselekmények egész sorát elkövető gyurcsányista “rendőrök” ellen?!?!


Heller Ágnes: Jéééé! Megjött az a stramm fiatalember, Gyurcsány Ferkó, aki úgy izgatja szekszuális ábrándjaimat! Na. Akkor még maradok, pedig épp a gerontológus dokihoz készültem, mert már azt is elfelejtem, hogy hívnak engem és mit miért csinálok! Majdnem azt hittem, hogy a Fővárosi Nagycirkusz szabadtéri előadása folyik!

A képviselő kérdésre válaszolva elmondta, hogy még 11 vagy 12 szocialista képviselőtársával együtt a II. kerületi Gyorskocsi utcai fogdában van, a rendőrök felvették már az adataikat, most ők arra várnak, hogy elengedjék őket.


Gyurcsány: elvtársak, itt az alkalom! Eltáncoljuk az Internacionálét! … Nem értem! … Mit mondott?! – azt inekelni kell? … Na, ne mondja, elvtárskám, nics hallásom és hangom, és különben is milliárdos vagyok, nem proli! Kikérem magamnak!

Az épület előtti részt mostanra már nemcsak szalaggal zárta le a rendőrség, hanem kordonokat is fölállítottak.

Péntek reggel a Szakasits Árpád vörösnáci bűnöző és hazaáruló unokája vezette LMP-s képviselők és aktivisták láncolták magukat a Parlamenthez vezető autóbejáratok egy-egy oszlopához, így az Országgyűlés ülésére érkezők nem tudtak autóval behajtani a területre. Az “Elég volt!” feliratú táblát tartó politikusok a Házban pénteken szavazásra váró jogszabályok, elsősorban a pénzügyi stabilitási és a választójogi törvény ellen tüntettek. Hát persze: a bűnözőknek elegük van abból, hogy Magyarországon végre nácik nélküli rend lesz! Aki pedig vét a rend ellen – a rendőrséggel és az igazságszolgáltatással gyűlik meg a baja! Lényegtelen, hogy a bűnöző képviselő! Ő is magyar állampolgár (ha egyáltalán az, nem pedig idegen hatalmak bábja!), és mivel egyenjogúság van – a bűnözőnek felelnie kell a bűncselekményekért, melyeket elkövetett! Csak így tovább RENDŐRSÉG! Végre lemossátok magatokról azt a sok mocskot, amelyekkel Gyurcsány vörösnáci diktatúrája megterhelt titeket!

Gyurcsány Kiss Péterhez: mi van, Petikém, ezek a szemetek kihallgatás után csupaszon dobtak ki a Gyorskocsi utca aszfaltjára?! Ezt a hajléktalan lakott hol találtad? … Ja, hogy ez a sors vár valamennyiünkre?! Na, ne mondd!
Kiss Péter Gyurcsányhoz: Á… nem, úgy siettem, hogy le ne késsem ezt a cirkuszt, hogy elfelejtettem felöltözködni! Ugyanis egész iccaka Sztolicsnaja vodkát ittunk és éltettük a magyar-szovjet barátságot és Sztálin elvtársat!

A rendőrség dél körülre a Parlament északi és déli kapujánál is feloszlatta a demonstrációt. A rendőrök több LMP-s és velük szolidáris MSZP-s képviselőt, valamint a Demokratikus Koalíció több tagját, köztük Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt is előállították a helyszínről.

Gyurcsány: jéééé, még Jaruzelski elvtárs is ideért különrepülőjével Varsóból! Üdv, régi harcos! De most nem lesz itt rendkívüli állapot, csak egy kis népcirkusz Djadja Maroz, a télapó kedvéért!

A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a rendőrség összesen 26 embert állított elő a demonstrációról, az ő elszámoltatásuk és a jogállásuk tisztázása folyamatban van.

Gyurcsány: idefigyelj, te rendőr elvtárs! Te nekem ne parancsolj! Csak ő parancsolhat nekem! Mert már rég eladtam neki a lelkem egy tál lencséért! Na, azért!

Azóta több előállított politikus – így LMP-s képviselők és Gyurcsány Ferenc is – elhagyhatta a Gyorskocsi utcai épületet.
_____________________________________________________________________________________

Gyurcsány bilincsben: hóhérból áldozati bárány

barikad.hu – 2011, december 23 – 12:55

Komédiába torkollt az elempés tüntetés, amikor megjelent és a demokráciáért szólalt fel „szemkilövető” Gyurcsány Ferenc, akit volt szocialista képviselőtársaival együtt elvittek a rendőrök. Szilágyi György jobbikos képviselő pedig szembesítette Gyurcsányt a képmutatásával.


Gyurcsány kedélyesen beült a rendőrautóba, elérte a célját (fotó:Barikád)

Éppen szenteste előtt egy nappal jutott eszébe az LMP-nek, hogy egy homályos formuláért való, minden konkrétumot mellőző küzdelmükben odaláncolják magukat a parlamenthez. Összenő, ami összetartozik, tartja a mondás, Gyurcsány Ferenc is megjelent, akit a demonstrálók éljenezve fogadtak. Bizonyára elfeledték, hogy a gyakorta „szemkilövetőnek” nevezett ex-miniszterelnök volt az, aki 2006-ban két lábbal taposta a demokráciát, hiszen a kormány ellen jogosan demonstrálók ellen gumilövedéket, vízágyút vetett be és embereke százait verette eszméletlenre.

Azonban Gyurcsányt ez az „aprócska” tény nem állíthatta meg és képmutató módon ma ő is beállt demonstrálók közé. Szilágyi György jobbikos országgyűlési képviselő felhívta Gyurcsány Ferenc figyelmét arra, hogy talán el kellene gondolkoznia, hogy egy demokráciáért való tüntetésnek még a közelébe sem mehetne, nemhogy részt vegyen rajta.

A rendőrség pénteken dél körül a Parlament déli kapujánál feloszlatta az LMP-s képviselők és aktivisták demonstrációját. A rendőrök több LMP-s képviselőt, valamint Vadai Ágnest, Molnár Csabát, és az LMP szimpatizánsai által éltetett Gyurcsány Ferencet is előállították, elvitték a helyszínről.

A demonstráció akkor csapott át komédiába, amikor a szocialista képviselők is – talán Gyurcsány Ferenccel való versengés, vagy politikai haszonszerzés miatt, vagy „mi sem akarunk kimaradni a buliból” való jelszavakkal – megjelentek a helyszínen, végül Mesterházy Attilát és Lendvai Ildikót is elvitték a rendőrök.

A barikad.hu kérdésére válaszolva, későbbre ígért bővebb tájékoztatást Horváth Katalin Fanni, a BRFK sajtószóvivője. Mindenesetre úgy tudjuk, hogy Gyurcsány Ferencet nem gárdamellény viselése miatt vitték el a rendőrök.

Nem sokáig tartott a móka, Gyurcsány Ferencet már ki is engedték a Gyorskocsi utcából.

DÖBRÖGIK BŰNE – ANTONIEWICZ ROLAND 12 FŐ BÚNE

2011. november 25., péntek

Antoniewicz Roland 12 fő „bűne”

Antoniewicz Roland 12 fő „bűne”A FIDESZ-KDNP által meghírdetett, Lázár János frakcióvezető nevével fémjelzett “Az MSZP osztozik az MSZMP felelősségében” című program mindenképpen támogatandó! Mert nemcsak a bűnösök megbüntetésre kerülhet végre sor, hanem megannyi gaztettük napvilágra kerülése is! Az MSZMP utódpártjának az elnöke, a KISZ egykori vezére Gyurcsány Ferenc 2006-ban Balatonöszödön cinikusan és büszkén ország-világnak bejelentette: „hazudtunk reggel, délben és este, éjjel és nappal, hónapokon, éveken ár, mindenkit becsaptunk! ” Tény és igaz! a vörösnáci párt és csatlós szervei (ávéhá, népfront, KISZ, Nőtanács, MEASZ, a pártpropagandisták és ávéhások kezében lévő média valamint az általuk szilárdan irányított gazságszolgáltatás (az „i”-t az elején szándékosan hagytuk ki!!!) rengeteget hazudott össze sok mindenről és sok mindenkiről. Ha kellett, hamis „dokumentumokat”, „bizonyítékokat” is legyártottak. Antoniewicz Roland ellen is. Mindazok, akik még mindig sárral dobálják meg Antoniewicz Rolandot, vagy az egykori állambiztonsági szervek tisztjei, besúgói, téglái, titkos tisztjei, vagy pedig a pártállami diktatúra fenntartójának, az MSzMP-MSzP-nek az egykori-mai tisztségviselői.

Antoniewicz Roland grafikája

Senki sem csodálkozott, vagy inkább nem akart csodálkozni azon, hogy miért éppen Antoniewicz Rolandal foglalkoznak ennyit, miközben lavinaszerű, hazugságokkal és valós tényeknek ferde tükörben történő bemutatásával megpróbálták egy jól irányított hecckampányban lejáratni, erkölcsileg, anyagilag és jogilag ellehetetleníteni! Sokan ezt a hecckampányt arra használták fel, hogy „bizonyítsák” a bizonyíthatatlant: ők aztán „valódi demokraták”! Sokan olyanok is meglovagolták ezt a sánta paripát, akikről csak később derült ki (vagy még nem derült ki!) az, hogy téglák, besúgók, vagy éppen titkos ávéhás tisztek, esetleg pártpropagandisták, munkásőrök stb voltak! Még a „nyilas röplap”-ügyben eljáró bíróról is kiderült, hogy a jogot gyorstalpalón „végezte el” és ávéhás tégla! Nem csoda, hogy az ellenbizonyítékokra sem ő, sem felettesei, még a Legfelsőbb Bíróság elnöke sem volt kíváncsi! Mert kiderült volna, hogy valamennyien elkövették a hatalommal való visszaélés és hamis vád bűncselekményét! Akár az ügyben eljáró „rendőr”, a BRFK Állambiztonsági Vizsgálati osztályának vezetője, ma „rendőr” tábornok Mikó István „elvtárs”!!! Vajon hány, hamis tanukat, álbizonyitékokat gyártó és forgalmazó ávéhás még mindig randitja a „demokratikus” rendőrség és a bíróságok légkörét?!?

Antoniewicz Roland büszke lehet a felmenőire, rokonaira! Tele vannak velük a lexikonok. De ő is előbb-utóbb ott találja a nevét, mert igaz és szerény, segítőkész ember, nagy hős és kiváló alkotó…

Antoniewicz Rolandot az emeszempés-emeszpés-ávéhás-álújságíró bűnözők belekeverték mindenbe, amibe csak lehetett. Elnevezték „szélsőbaloldalinak” is, meg „szélsőjobboldalinak”. De soha igazat nem írtak róla! És ma sem írnak. Pedig ma már az interneten rengeteg olyan hites dokumentum található (csak jóakarat kell a megtalálásukhoz!), amely egyértelműen megcáfolja a sok-sok hazugságot és Antoniewicz Roland mellett áll ki! Aki csak egy kicsit is tud lengyelül és elkezd kutakodni Antoniewicz Roland múltjában, egyből arra is rájön, hogy „itt valami nagyon, de nagyon nem stimmel”! Nem Antoniewicz Roland lengyelországi vagy magyarországi múltjával! Azzal a hazugság-áradattal, amely még mindig jó céltáblának találja személyét! Nézzük hát először a lengyelországi múltját, ahol 1967-ig majd’ 20 évet élt.

Antoniewicz Roland részt vett az 1956-os poznani forradalomban és megsebesült.
Az egyik szemtanú, egy hatósági orvos igazolása Antoniewicz Roland 1956-os sebesüéléséről, hadirokkantságáról

Antoniewicz Roland Budapesten született közvetlenül a háború befejezése után. A több könyv szerzője, több nyelven anyanyelvi szinten publikáló újságró-író (a lengyel sajtó közlései szerint az egyik legjobb a szakmában!) lengyelörmény édesapja: Zdzislaw Antoniewicz élsportoló is volt (megszámlálhatatlan versenyt nyert és állami kitüntetést kapott sportolóként és edzőként, sportbíróként), emellett a nem internáci színezetű lengyel-magyar barátság fáradhatatlan bajnoka volt.

Zdzislaw Antoniewicz kitüntetései

Zdzislaw Antoniewicz 1944 március 19-én a Bakáts téri katolikus templomban a reggeli órákban vette el Roland édesanyját, Karapancsits Teréz magyarörmény hadiőzvegyasszonyt. Ez mentette meg az életét (és sok-sok, az esküvőn jelenlévő, zömében jobboldali magyar hazafiét is!), mert a hajnalban hazánkat megszálló német katonai egységek előőrseként Budapestre érkezett Gestapósok, már kora reggel lázasan hozzáfogtak a felkutatásához, hogy letartóztassák! Nem ok nélkül. Még Poznanban, ahol született és élt, Zdzislaw Antoniewicz írt egy cikket arról, hogy a hitleri és a sztálini ideológia között csak árnyalatnyi különbség van és életveszélyes bla-bla az egész! Emiatt a német Gestapó és a szovjet NKVD (a KGB elődje) egyaránt kőrözte!

Hitler és Sztálin elvtársi együttműködésben KÖZÖSEN rohanták le Lengyelországot 1939. szeptemberében – Antoniewicz Roland grafikája

Antoniewicz Zdzislaw a lengyel-magyar barátság bajnoka volt. A fia, Roland is az. Egyiküknek sem köszönték meg, üldözték őket…

Zdzislaw Antoniewicz rövíden a halála előtt

Zdzislaw Antoniewicz lengyel karpaszományos hadnagy, 1939 szeptemberében, a hadüzenet nélküli sztálinista-hitlerista agresszió után, megannyi lengyel hazafi honfitársával együtt, bevonult a lengyel hadseregbe és hősiesen részt vett a védelmi harcokban, amiért többször ki is tüntették. Az összeomlás és a kapituláció hajnalán menekülnie kellett, mert jól tudta: sem a német sem a szovjet hadifogságot nem fogja túlélni! Magyarországra szökött, mert gyerek kora óta nagy barátja, tisztelője volt hazánknak, az olykor viharos közös múltunknak, a szintén örmény származású Bem Józsefnek, Petőfi Sándornak, Lázár Vilmosnak, Török Ignácnak, Czetz Jánosnak és Kiss Ernőnek. Tudta, hogy a magyar becsület megmenti őt is, honfitársait is. Nem is tévedett! Magyarországra akkoriban 140.000 lengyel katona és civil szökött át. Sokan teljes menetfelszerelésben, álig felfegyverezve. És a magyar testvérek erre nagyvonalúan szemet hunytak! Mi több: lehetővé tették azt, hogy teljes lengyel katonai alakulatok teljes menetfelszerelésben bántatlanul átvonuljanak a jugoszláv határig, ahonnan aztán némi kitérővel sikeresen átjutottak Franciaországba, az ott – Angersben – újjáalakuló lengyel hadsereghez! Mindezt akkor, amikor gróf Teleki Pál miniszterelnök elutasította Hitler azon követelését, hogy átengedje a Wehrmacht egységeit a Kassa – Velejte vasútvonalon, hogy a lengyeleket hátba támadhassák! Ezekről az évekről rengeteg visszaemlékezés, tanulmány, könyv jelent meg, amely újabb bizonyítékot szolgált a magyar-lengyel barátságnak és az Antoniewicz család példátlan hősiességének! Ezt a barátságot támadták meg és vonatták kétségbe az Antoniewicz Rolandot és szüleit erkölcstelenül támadó és lejárató vörösnácik!

Antoniewicz Zdzislaw egyik könyve. A felejthetetlen magyarországi éveiről, a sok-sok magyar barátról – igaz emberről. Nem csoda, hogy az MSZMP-MSZP-ávéhás bűnözők féltek a fiától, Antoniewicz Rolandtól!

Zdzislaw Antoniewicz nem menekült el a biztonságosabb Nyugatra, pedig ő is megtehette volna. Itt maradt, mert a lelkiismerete azt diktálta: itt van rá a legnagyobb szükség! És erre kérte őt több barátja-földije, akik a londoni lengyel emigrációs kormány vezetői voltak. Köztük volt gróf Edward Raczynski (1934-1945 között a Lengyel Köztársaság londoni nagykövete, 1941–1943 az emigrációs kormány külügyminisztere, 1979–1986 között a Lengyel Köztársaság emigrációs Elnöke), Leon Orlowski budapesti lengyel követ (1941-ig), Józef Zaranski budapesti lengyel konzul és Dr.Zbigniew Zaleski professzor, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója. Zdzislaw Antoniewicz az utóbbi helyettese lett, azon belül is az ifjúsági, egyházi és a hírszerzési ügyek felelőse (1941-től amikor a budapesti Lengyel Követség megszünt, az ügyek jelentős részét a Lengyel Intézet vette át). Rengeteget tett a magyar-lengyel barátságért! Id.Antall József miniszter, menekültügyi kormánybiztos rokonaként (Roland későbi keresztapja), gyorsan kapcsolatba került a legfontosabb politikusokkal és egyházi személyekkel, akik életük végéig a barátjának tekintették! A hadvezetésben Kéri Kálmán ezredes, Baló Zoltán ezredes, Nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredes és mások. A politikusok közül Pethő Sándor és Tibor fia, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter és sokan mások, akiknek köszönhetően Magyarország nem adott ki a németeknek és a szovjeteknek egyetlen egy lengyelt sem! Ellenben mindenben, amiben csak lehetett, segítették az itteni lengyeleket. A katolikus egyház részéről Serédi Jusztinián hercegprímás mellett a titkára és egyben a kultuszminisztérium főosztályvezetője, Beresztóczy Miklós páter, Varga Béla kanonok, balatonboglári plébános, a Nemzetgyűlés későbbi elnöke és Lékai László balatonlellei plébános, későbbi esztergomi érsek, bíboros-prímás, Mindszenty József zalaegerszegi plébános, későbbi hercegprímás, valamint Hanauer Árpád váci püspök, továbbá Badalik Bertalan püspök, a Szent Domonkos Rend magyarországi tartományának főnöke. A hathatós segítségükkel sikerült elérnie azt, hogy az egész háború alatt Balatonbogláron működhetett akoriban Európa egyetlen lengyel gimnáziuma, Vácott pedig a lengyel zsidógyerekek árvaháza és iskolája.

A budapesti Lengyel Intézet helyettes igazgatója, a lengyel követség I.titkára Zdzisław Antoniewicz szerkesztó (balról az eső), Szapáry Erzsébet grófnő, id.dr.Antall József Antall miniszter, menekültügyi kormánybiztos, Antoniewicz Roland szerkesztő keresztapja és ifj.dr.Antall József miniszterelnök édesapja, dr.Henryk Sławik, a lengyel országgyűlés képviselője valamint jobbról Varga Béla főtisztelendő atya, Balatonboglár plébánosa, a magyar Nemzetgyűlés elnöke (1947-ig) az FKgP részéről a balatonboglári lengyel gimnázium egyik ünnepségén

Antoniewicz Roland meghívója a barátjával, II.János Pál pápával való budapesti találkozásra

Zdzislaw Antoniewicz magyarországi évei alatt nagyon tevékeny volt. Lengyel lapokat szerkesztett (Kajtár Jenő csak névleges szerkesztőjük volt az akkori magyar sajtótörvények miatt!), könyveket adott ki, irányította a Budapest-Zakopane-Krakkó és Budapest-London között összeköttetést teremtő titkos futárszolgálatot és a formálisan Edmund Fietz-Fietowicz vezette lengyel hírszerzést, amely az oroszok és a németek háborús kegyetlenségeit és a magyarországi lengyel menekültek ellen irányuló akciókat igyekezte feltérképezni.

Gróf Keglevich István atya II.János Pál pápával beszélget. Antoniewicz Roland hozta össze a két barátját (balról takarásban)

A háború után Zdzislaw Antoniewicz a még londoni irányítású lengyel követség sajtóattaséja és a Nemzetközi Vöröskereszt lengyel szekciója magyarországi főmegbizottja volt. Utóbbi minőségben a hadifogságból visszatérő, hazatelepülő lengyelek ezreinek ügyes-bajos dolgait intézte és szó szerint életeket mentett. Nem csoda, hogy 1947. őszén hazarendelték. Aztán a már szovjetbarát hatóságok a határon letartóztatták és évekre „vizsgálati fogság” címén bebörtönözték. Így került vele együtt Lengyelországba a Budapesten született, magyar állampolgár fia, melynek állampolgárságát az exávéhás-emeszempés belügyesek máig törvényt sértve és számos bűncselekményt megvalósítva, máig nem akarják elismerni! Az állampolgársági bizonyítvány iránti kérelmére, a Legfelsőbb Bíróság figyelmeztetése ellenére, az egymást soron követő belügyminiszterek még mindig nem válaszoltak! Pedig a harminc napos törvény által előírt határidő már réges-rég letelt!!!Ezzel szemben beosztottjai még a folytatólagos és tömeges közokirathamisítástól, a bíróságok félrevezetésétől sem riadtak vissza, csakhogy bizonyítsák hazugságukat: a Budapesten, magyar állampolgár szülőktől született Antoniewicz Roland „nem magyar állampolgár”! Reméljük ezen is változtat Orbán Viktor miniszterelnök, miután határozottan kijejentette: „nem tűrhetjük el, hogy akár egyetlen magyart is megfosszanak az állampolgárságától abban az országban, ahol él”!

A

Kurier Polski c.lapban közzétett nekrológ

Ahhoz, hogy tisztán lássuk, mennyire hazudtak és csaltak Gyurcsány és vörösnáci pártjának, ávéhájának az emberei az elmúl 25 évben, nézzük meg előszőr azt is, kik is voltak Antoniewicz Roland felmenői! Mert ugyebár „nem esik messze az alma a fától”! A Kurier Polski c. tekintélyes fél ellenzéki napilap 1984 október 26-i száma ezt írja édesapja nekrológjában: „Antoniewicz Zdzislaw a Wielkopolskai Felkelés tisztjének a fia, a Januári Felkelés tisztjének az unokája” volt. Ez már nagyon elgondolkodtató! Az Wielkopolskai Felkelés 1918-1919-ben meghozta Lengyelországnak a várva várt függetlenséget és a németek által megszállt Poznan városának és Wielkopolska tartománynak a visszaszerzését. Az utóbbi pedig az nagyorosz náci önkény és lengyel-ellenes terror elleni égbekiáltó tiltakozás volt! Utóbb kiderítettük, hogy mindketten, azaz Zdzislaw nagyapja és édesapja — egység-parancsnokokként — vettek részt a Wielkopolskai Felkelésben, hiszen a főparancsnok Józef Dowbór-Musnicki vezérezredes régi családi barátjuk volt! Mi több — amiről a még a pártállami időkben kiadott félig ellenzéki lap nem írhatott — Zdzislaw édesapja és Roland nagyapja a lengyel-szovjet háború kitörésekor (a lengyelek ezt lengyel-bolsevista háborúnak nevezik!, mi inkább a lengyel-vörösnáci, vagy lengyel-szovjet háború névnél maradjunk!) bevonult a Józef Pilsudski marsall vezette legendás I. hadtestbe (Pierwsza Brygada) és Lembergnél hősi halált szenvedett! A legmagasabb lengyel katonai kitüntetéssel, a Virtuti Militari érdemrend nagykeresztéjével tüntették ki posztumusz. A poznani Citadella lejtőin kialakított Hősök Temetőjében, a Wiekopolskai Felkelés hőseinek parcelláján, katonái között helyezték örök nyugalomra.

A Lengyel Legionisták Egyesülete tagjai a lengyel-szovjet háború hős önkéntesei voltak. Sokan életükért fizettek a magyar-lengyel barátságért. Több legionista magyarörmény volt, akár Miklóssy Ferdinánd Leó elnök. Fent: Miklóssy Ferdinánd Leó a halála előtt 5 évvel. Középen: Miklóssy Ferdinánd Leó lengyel legionista egyenruhában. Alul: A Lengyel Legionisták (akik magyarok voltak!!!) kőbányai emlékműve a Népligetben. Ráférne a konzerválás!

(Itt csak zárójelben említendő: a Miklóssy Ferdinánd Leó hős magyarörmény hazafi vezette Magyar Legionisták Egyesületének többtucat tagja is Zygmun Antoniewicz – Roland nagyapja – parancsnoksága altt részt vett a lengyel-szovjet háborúban. Többen közülük hősi halált szenvedtek! Emlékművük a Népligetben, néhány lépésnyire az 1-es villamos Vajda Péter úti megállójától található meg! Csoda, hogy a vörösnácik nem vették észre és nem repítették a levegőbe, ahogyan ezt az Aréna úti Regnum Marianum templommal megtették!)

Antoniewicz Roland hős dédapja és kitüntetései. Az 1863-as Januári Felkelés és az 1918-1919-es Wielkopolskai Felkelés tisztje, parancsnoka volt.

Antoniewicz Roland hős nagyapja, Zygmunt Antoniewicz. Az 1918-1919-es Wielkopolskai felkelés tisztje, parancsnoka, majd a lengyel-szovjet háborúban Józef Pilsudski marsall tisztje, parancsnoka volt. És a kitüntetései. Lembergnél hősi halált szenvedett.

Mindezek a tények már önmagukban is rávilágítanak arra, hogy az ávéhás-emeszempés-emeszpés vörösnáci hazugságokkal ellentétben, Antoniewicz Rolandnak semmi köze nem volt és nem is lehetett sem a kommunistákhoz sem a fasisztákhoz! Hiszen — mint már említettük — „nem esik messze az alma a fától! ” De nézzük tovább a tényeket! Sok meglepő, hátborzongató és hősiesnek mondható részlet rajzolódik ki makacs kutatásaink, kutakodásaink nyomán! Antoniewicz Roland, a nyelvzseni, azzal hívta magára August Hlond és Stefan Wyszynski hercegprímások korábbi titkárának, Antoni Baraniak poznani metropolita érseknek a figyelmét, hogy latinul is, lengyelül is kiválóan ismerte az egész szentmiseliturgiát! Mi több: több nyelven (köztük igazi anyanyelvén: örményül is!) fujta a Miatyánkot, az Üdvözlégyet és a Hiszek egyet! És Roland érseki ministráns, majd az érsek barátja, végül pedig a két legnagyobb barátjának: Stefan Wyszynski hercegprímásnak és Karol Wojtyla krakkói érseknek, a későbbi pápának a barátja lett! Az ávéhá börtönből kikerült, ugyancsak nyelvzseni édesapja pedig a poznani érsek titkos munkatársa! Ő fordította németre azt a pásztorlevelet, amelyet az érsek a lengyel püspöki kar nevében a lengyel milleniumi ünnepségek alkalmából intézett a nyugatnémet püspöki karhoz, és amely Moszkvában és Varsóban óriási botrányt váltott ki!

Antoni Baraniak poznani metropolita érsek és a legjobb barátja: Stefan Wyszynski gniezno-varsói bíboros-érsek, hercegprímás. Mindeketten Antoniewicz Roland barátjai voltak. A hercegprímás egyik, Antoniewicz Rolandnak megküldött üdvözlete. Sokat leveleztek.

Antoni Baraniak érsek (a trónon) Úr Napi körmeneten. Antoniewicz Roland évekig a ministránsa és tanítványa, barátja volt (jobbról, takarásban).

Antoni Baraniak érsek és VI.Pál pápa

Antoni Baraniak érsek és Antoniewicz Rolandnak írt szívélyes dedikációja

A poznani főszékesegyház, ahol Antoniewicz Roland évekig volt Antoni Baraniak érsek ministránsa

Roland első „bűne” az volt, hogy élete egybenőtt a kommunisták által annyira gyűlölt egyházzal! Mert Roland pap akart lenni. Méghozzá örmény pap! A szovjetek pedig a legerőteljesebben az örmény egyházat és akár Hitler a zsidókat – az örményeket – üldözték! Roland ministránsként, egy czenstochowai ministráns-találkozón ismerkedett meg egy vele egyidős, kelet-lengyelországi ministránsal, bizonyos Jerzy Popieluszkoval, aki akkor kijelentette, hogy „pap akarok lenni”, mire Roland „visszavágott”: „én is pap leszek, de örmény pap! ” Készült is Velencébe, hogy az ottani örmény Mechitarista kongregációnál elvégezze a papi szemináriumot, de sajnos Velencébe rajta kívül álló okokból soha nem jutott el. Viszont a később a Solidarnosc-mozgalom egyik kulcsfigurájává vált Jerzy Popieluszko páterrel igen élénk kapcsolatban volt! Több „reakciós” magyar papot is bemutatott neki, köztük gróf Keglevich Istvánt, a Damjanich utcai Kis Regnum Kápolna igazgatóját, aki 10 évet ült le Kádár börtönében Márianosztrán csak azért, mert hű volt Jézushoz és tanításaihoz! Antoniewicz Roland 15 évig volt mellette sekrestyés és arany misés ministráns! Ehhez persze a plébános engedélyére is szüksége volt, de gróf Dóczy László (Zsigmond OP atya) , a Szent Domonkos Rend magyarországi tartományának főnöke szó nélkül áldását adta erre, hiszen Rolandot még tihanyi plébánosi korából jól ismerte! Dóczy Zsigmond atya nagyon szép véleményt írt a 20 éve kiadásra váró, Roland által 3 kötetben, kötetenként mintegy 1200 oldalas, dokumentumokkal és fényképekkel illusztrált visszaemlékezéseiről! Megtalálható az interneten! Nem csoda, hogy mindeddig nem jelent, nem jelenhetett meg, hiszen minden betűje vádirat a kommunizmus ellen!

Gróf Keglevich István atya, a Kis Regnum Kápolna igazgatója, Antoniewicz Roland barátja és gyóntatója. 10 évet ült Kádár börtönében. Antoniewicz Roland 15 évig volt a sekrestyése és ministránsa. A másik képen Antoniewicz Roland ministrál gróf Keglevich István és gróf Dóczy László (Zsigmond OP) atyáknak

Diósi Kornél OP plébános atya igazolása arról, hogy Antoniewicz roland sekrestyés

Antoniewicz Roland Dragos Károly piarista atya, gimnázium igazgató és a kőbányai lengyel templom plébánosa társaságában. Antoniewicz Roland gyóntatója volt, szüleit és őt megeskette, és Rolandot megkeresztelte (id.Dr.Antall József miniszter volt a keresztapja!)

Roland második „bűne” az volt, hogy 1967-ben Velencébe kalandos és hajmeresztő körülémnyek közepette akart disszidálni, de csak Magyarországig jutott el, elfogták, hetekig vendégeskedett a hirhedt Gyorskocsi utcai ávéhá börtönben, a „Susi”-ban, majd kitoloncolták, mire ő néhány nap múlva visszaszökött és gyorsan megnősült, ami miatt – a családjogi törvény rendelkezései miatt – nem tudták kitoloncolni! Aztán magyarul egy kukkot sem értő lengyel ávéhások jöttek érte, akiket — egy hiteles szemtanú, egy tanárnő írásos beszámolója szerint — Antoniewicz Roland „jugoszláv banditákként” lecsukatott a közelben ólálkodó rendőrjárőr által! Az „internacionalizmus” elleni támadást mindkét ávéhá keserűen lenyelte, nehogy az ügy kipattanásával közröhejjé váljanak! Végül a lengyel bíróság a távollétében, „tiltott határátlépésért”, néhány hónap felfüggesztett börtönre ítélte Antoniewicz Rolandot. De ez nem akadályozta meg a lengyel ávéhásokat (különösen nem a Lengyel Nagykövetségen dolgozókat), hogy hazugságaikkal évekig ott ártsanak neki, ahol és ahogyan csak lehet! Antoniewicz Roland pedig rájött arra, hogy ezek a bűnözők ellen a legjobb a saját fegyverükkel harcolni! Tette is a dolgát a rendszerváltásig. Magányos farkasként, mert jól tudta, hogy csak akkor marad mindez titokban, csak akkor lesznek sikeresek a hajmersztő akciói!

Egy ávéhás irat a Történeti Hivatal gyűjteményéből Antoniewicz Roland Magyarországra történt disszidálásáról

Roland harmadik „bűne” pedig az volt, hogy gyerek kora óta cserkész, majd cserkésztiszt volt! Egyik egykori cserkésztársa elmondta, hogy Roland az egyik közös táborozás során „odacsődítette” Antoni Baraniak érsekét, aki a későbbi pápa, Karol Wojtyla krakkói érsek, akkor még kanonok társaságában, késő este érkezett a Wielkopolska Nemzeti Park nevet viselő őserdő kellős közepén lévő tisztáson berendezett cserkésztáborba! Persze, hogy mindenki örült ennek a látogatásnak, hiszen nem tartozik a gyakori dolgok közé, hogy egy érsek celebrálja a szentmisét egy tábori misén! Roland évekig levelezett mind Baraniak érsekkel, mind Stefan Wyszynski hercegprímással, mind a későbbi pápával! Régi barátok voltak! De erről szerencsére a magyar ávéhások nem sokat tudtak! Őket az zavarta, hogy Roland mindenáron magyar-lengyel cserkész egyesületet és magyar-lengyel baráti társaságot akart létrehozni! Ez volt a negyedik „bűne”!

Antoniewicz Roland csak megalapította a Magyar-Lengyel Cserkészszövetséget és a Magyar-Lengyel Országjáró Diákszövetséget. A két első “alternatív egyesület volt!

Roland negyedik „bűne” az volt, hogy 1970-ben Magyar-Lengyel Baráti Társaságot akarta tető alá hozni, majd annak talaján magyar-lengyel cserkész csapatot. Mintegy 1500 leendő alapító tagot szervezett be, a magyar kultúra krémjét! Az alapító okirata házkutatások, letartóztatások egész sorát túlélte! Igen becses ereklye! A Történeti Hivatalban őrzött ávéhás iratokból kiderül, hogy hiába tiltották be a Társaság létrehozását, „Roland csak szervezkedett”! Megpróbálták kitoloncolni – nem sikerült, mert a „baráti szocialista” országok vezetői iszonyatosan féltek tőle! Még a lengyelek sem fogadták vissza! Örültek, hogy megszabadultak tőle! A magyar belügyminisztérium egyik vezetője több tucat levelet váltott ebben az ügyben a pártközpont illetékes ávéháügyi vezetőjével – mindhiába! Még büntetőügyet sem tudtak gyártani ellene! Így aztán többször megpróbálták Rolandot eltenni láb alól, de minden kísérletük kudarcot vallott! Ezért aztán nem csoda, hogy már a neve hallatára gutaütést kaptak! Mert Roland mindig túljárt az eszükön! Persze sok minden más is volt a „rovásán”!

A Magyar-Lengyel Baráti Társaság néhány neves alapítójának aláírása.

A Történeti Hivatalnál őrzőtt iratok sokasága bizonyítja, hogy az MSZMP és az ávéhá vezetői iszonyatosan féltek Antoniewicz Rolandtól! Mert nem tudták kitoloncolni, letartóztatni, megölni! Súlyos púp volt a hátukon!

Roland ötödik „bűne” az volt, hogy 1968-ban lefasisztázta a Szovjetuniót és a Varsói Szerződést (tagállamaival együtt) azért, mert – szavai szerint – „fasiszta agressziót követtek el a független Csehszlovákia ellen! ” És plakátjain éltette Dubcseket és a Prágai tavaszt! Mintegy három havi vizsgálati fogság után bíróság elé citálták, de itt is kudarcot vallottak: az ügyet egy, erősen jobboldali érzelmű fiatal bíró tárgyalta — Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyészség jelenlegi sajtófőnöke, Sólyom László Köztársasági Elnök legfőbb ügyész-jelöltje —, aki jelképes, felfüggesztett ítéletet hozott! De segítettek Rolandnak mások is, akik egyre jobban „unták” Csermanek János diktatúráját. Köztük Pethő Tibor újságíró, a MÚOSZ és a Népfront alelnöke, a Magyar Nemzet főszerkesztője, majd a rendszerváltás után a Szerkesztő Bizottságának elnöke, Pálffy József, a MÚOSZ elnöke, a Magyarország főszerkesztője, Pálffy István újságíró, FIDESZ-KDNP színeiben megválasztott országgyűlési képviselő nagybátyja. Aztán Kéri Kálmán „horthysta” ezredes, a rendszerváltás után vezérezredes, az Országgyűlés doyenje-képviselője, vagy Nánási László, a Nemzeti Parasztpárt egykori főtitkára. És még sokan mások. Mert vakon megbíztak Rolandban és imponált nekik az elszántsága és az, hogy „magányos farkasként” kész volt a végsőkig kűzdeni a rezsim megdöntéséért, ami végül sikerült is neki! De erről később.

Antoniewicz Roland 1968-as bírósági ítélete, és annak megsemmisítése. Előtte az ügyészségi és bírósági ávéhás téglák mindent elkövettek, hogy ez ne történjen meg!

Roland hatodik „bűne” az volt, hogy lengyel volt! Méghozzá a „legreakciósabb”! A lengyelektől a maszopos-ávéhás hatalom iszonyatosan félt! Mert mások voltak, mert a kommunistáknak nem sikerült térdre kényszeríteni ezt a büszke és igaz népet! Lengyelországban nem sikerült betiltani a szerzetesrendeket, szétverni az egyházat és iszonyatos lelki erejét, nem sikerült kisöpörni a paraszt padlásokat és megszüntetni a magán gazdaságokat, térdre kényszeríteni a kisiparosokat, nem sikerült a lengyeleket terrorizálni, mesékkel etetni őket! Kevesen tudják, hogy az 1956-os dicső Forradalom Lengyelországban, méghozzá Poznanban, 1956 június 28-án kezdődött! A tizenegy éves suhanc Roland az édesapjával együtt részt vett a megyei ávéhá központ Kochanowski utcai székháza ostrománál és megsebesült (később Roland szüleivell együtt pénzt, ruhát, élelmet, gyógyszereket gyűjtött a bajba került 56-os magyar testvéreknek és az adományokat a második világháborús lengyel futárok vitték titkos utakon Magyarországra!). Igazolt hadirokkant, mert többen tanúsítottak azt, hogy poznani 56-os hős hadirokkant! Hiszen – mint már írtuk – „nem esik messze az alma a fától”! Persze Csermanek bűnbandájával ellentétben, az 1956 őszén hatalomra került Wladiszláv Gomulka párt első titkár azonnal amnesztiát hírdetett nemcsak az ötvenhatos hősöknek, de az összes politikai elítéltnek! Roland ezért úszta meg a letartóztatást! De nem úszta meg a lengyel ávéhások mind nagyobb haragját, mert állandóan olajat öntött a tűzre! Rengeteg olyan „ügyet” produkált, amiért Magyarországon kötél járt volna! Ő mindig megúszta, mert bizonyítékokat soha nem találtak ellene! És Magyarországon csak folytatta az elkezdett utat! A magyar ávéhások, az állampárt minden egyes magyarországi lengyelt megfigyelt. Különösen a Solidarnosc-korszakban! És minden lengyelbarát magyart. Persze az érintettek többsége tudott erről és nagyon óvatos volt. De nem mindenki. Ezért ölték meg szinte egymás után Roland több magyar barátját, köztük Elbert Jánost, Kerényi Gráciát, Fábián Zoltánt, Kizmann Lajost, Hajdu Istvánt és másokat. Csak a Roland elleni merényleteket puskázták el, ami egyre nagyobb dühöt váltott ki a rezsim vezetőiben és ávéhás csicskásaiban!

Antoniewicz Roland és édesapja régi barátja és harcostársa: Kéri Kálmán vezérezredes társaságában, Érmelléki utcai lakásán

Roland hetedik „bűne” az volt, hogy a lengyel nagykövetség és az magyar ávéhá többszöri tiltása, fenyegetése ellenére, „újságíróskodott”. Tömegével írta a lengyel és a magyar sajtóban megjelenő kisebb-nagyobb cikkeit, pedig – tolvaj kiált rendőrért alapon – minduntalan azt hangoztatták: „nem újságíró, csaló”! Le is írták különböző jelentésekben, amelyek megtalálhatók a Történeti Hivatalban! Pedig nem az újságíró, akinek erről papírja, kinevezése van, hanem aki tömegével publikál cikkeket! Többezer írása jelent meg a két ország lapjaiban. És más nyelveken is! A magyar-lengyel barátság fényes történelmi lapjait mutatta be, népszerűsítette a két ország történelmét, kultúráját, alkotóit. Mintegy 250 lengyel színészt „importált” a magyar játékfilmekbe, közvetített koprodukciók létrehozásánál, képzőművészek számára a másik országban és Nyugaton szervezett kiállításokat. De ez mind csak egy keskeny szelet a tevékenységéből, hiszen emellett lengyel könyvekről írt lektori jelentéseket a magyar és magyar könyvekről a lengyel könyvkiadóknak abban a reményben, hogy meg is jelennek a másik ország nyelvén! Még könyvet is írt Lengyelországról, amelyet megjelenése után a pártközpont azonnal bezúzatta! Annak ellenére, hogy a párt kiadója öles betűkkel reklámozta a könyvet. Annak ellenére, hogy más kiadók is – írásban! – igen kedvező véleményt írtak róla. És miért történt meg mindez? Mert Roland képtelen volt hazudni! (Ha készített valakivel interjút, vagy csak írt róla, ötször megkérdezte: nem tévedett-e!) Valóban megírta azt, mit kell tudni Lengyelországról! És a vörösnáci hamisprófétákat ez is nagyon idegesítette!

Az egyik varsói hetilap, a FILM főszerkesztőjének igazolása arról, hogy Antoniewicz Roland a budapesti tudósítójuk, munkájával elégedettek, számtalan cikkjét publikálták, melyekben a magyar filmművészetet és alkotókat propagálja. És a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének sajtóattaséja, ávéhás besúgó által írt jelentése arról, hogy “Antoniewicz Roland nem újságíró, szélhámos”. Ki hazudik reggel, délben, este, hónapokon és éveken át és mindenkit becsap??!!

Antoniewicz Roland “Mit kell tudni Lengyelországból c.könyvét a Kossuth Könyvkiadó megjelenése előtt erőteljesen propagálta. Aztán a pártközpont betiltotta. Egyenesen a nyomdából a zúzdába került.És a Tankönyvkiadó igazolása arról, hogy Antoniewicz Roland könyve JÓ KÖNYV!

Roland nyolcadik „bűne” az volt, hogy erőteljesen kapcsolatban állt a Nyugatra emigrált jobboldali, kommunistaellenes lengyel ellenzék vezéralakjaival, köztük Jerzy Giedroyc herceggel, a lengyel pártállam vezetői által a pokolba kívánt párizsi Kultura című folyóirat és számos neves jobboldali írók könyveit megjelentető főszerkesztő-kiadóval. A Giedroyc herceg által Rolandnak írt számos levele ugyancsak megtalálható az interneten! Ha az idegen nyelveket nem ismerő magyar ávéhások ennek a levelezésnek a nyomára találtak volna, ez elegendő okot szolgált volna arra, hogy — mondjuk —„kémkedésért” hosszú évekre bebörtönözzék! Hál’Istennek ez a momentum elkerülte a lankadó, idegen nyelveket nem ismerő figyelmüket! És Roland jelentéseket, tényfelismeréseket, adatokat küldött a Párizs melletti Mesnil-le-Roi városkában élő és tevékenykedő Giedroycnak, javaslatokat írt arra vonatkozólag, milyen magyar szerzők könyveit érdemes megjelentetni! E mellett számos cikket is küldött, amelyek a legkülönfélébb álneveken a nyugati sajtóban meg is jelentek. Még Amerikában is, a Magyarok Vasárnapjában, ahol – a rendszerváltás után – több írása már a saját neve alatt is megjelent. Mert az ősi örmény Bagratuni név az Antoniewicz család igazi neve! A Kelet-Lengyelországban élt felmenők belpolitikai okok miatt a XVII. században lengyelesítették az Antonjan toldalék nevet és elhagyták a Bagratunit, ahogyan ezt tette több tucat másik, Lengyelországban már néhány évszázada élő örmény arisztokrata család. Azonban híres genealógusok egész sora ezt a tényt és a Bagratuni-családfát írásban is elismerte! Antoniewicz Roland édesapja halála után, a Bagratuni-ház fejeként döntött úgy, hogy visszatér ősi nevéhez, amit – bűncselekményt töbrendbelileg, folytatólagosan elkövetve – a belügyben és a közigazgatásban ottragadt ávéhások újra és újra megpróbálják meghiúsítani, semmissé tenni. De „a hazug embert gyorsabban lehet utolérni, mint a sánta kutyát” közmondás igazsága szerint, előbb-utóbb ők is börtönbe kerülnek gaztettjeik miatt! Giedroyc herceg mellett, Antoniewicz Roland – Roland von Bagratuni – Giedroyc több barátjával is élénk kapcsolatban állt, köztük a lengyel származású Zbigniew Brzezinskivel, az USA elnökének nemzetbiztonsági főtanácsadójával! Később a Solidarnosc-al is kapcsolatba lépett. Erről is több bizonyíték kering az interneten!


Jerzy Giedroyc herceg, a párizsi Kultura és más bolsevista-ellenes kiadványok főszerkesztője és kiadója volt.Az egyik képen Zbigniew Brzezinski lengyel származású USA politikussal. A többi képen levelei Antoniewicz Rolandhoz. A professzori címzésre azért volt szükség, hogy a küldemények ne akadjanak fenn az ávéhások hálóján.

Az Antoniewicz Roland által készített, világszerte publikált képen Henryk Jankowski gdanski kanonok-plébános (balról), Szent Jerzy Popieluszko atya, a vörös náci bűnözők által kegyetlenül megölt varsói plébános, Antoniewicz Roland barátja és Lech Walesa, a Solidarnosc vezére, későbbi lengyel köztársasági elnök látható. Mind jól ismerték egymást.

Roland kilencedik „bűne” az volt, hogy kitartó majd’ egy évtizedes munkával, filmrendező-asszisztens, majd első aszisztens lett az akkori legnagyobb magyar filmrendezők mellett. És amikor ávéhás-emeszempés óhajra kirúgták a Magyar Filmgyártó Vállalattól, a magyar filmvilág színe-java nemcsak kiállt mellette, de azt is elintézték, hogy a Magyar Televízió műsorszerkesztője és szerkesztő-rendezője legyen! A vörösnácik már az MTV-s pályafutása legelején megpróbálták ellehetetleníteni és a televíziótól kiebrudálni. Évekig nem sikerült. Azt sem tudták megakadályozni, hogy önálló filmeket készítsen! Az első filmjét, az Utcalabirintust szó szerint a semmiből teremtette elő! Mert nem kapott rá semmilyen komoly keretet! Ő teremtette elő a szükséges pénzt és sokak elmondása, írásos véleménye szerint: „nagyon jó filmet készített”! Ennek ellenére nem engedték ki sem Oberhausenba, sem Mannheimbe, sem Velencébe vagy más rangos nyugati filmfesztiválra, mert a boritékolt sikere végleg megcáfolta volna eddigi hazugságaikat! És Roland megint szembeszállt velük! A hóna alá kapta a film nullkópiáját és kivitte Lengyelországba a kosalini ifjúsági filmfesztiválra, ahol Oklevelet kapott! Ezzel az „Utcalabirintus” betiltása is meghiúsult, mert az MTI nyomán, az egész magyar sajtó hírül adta Roland győzelmét! Tetszett-nem tetszett, az MTV bemutatta a filmjét és a kritika nagy elismeréssel fogadta!

Jancsó Miklós és Hernádi Gyula igazolása. Szerintük Antoniewicz Roland kiváló filmrendező.

Roland tizedik „bűne” az volt, hogy bízott a törvényekben és idejében nem akadályozta meg azt, hogy törvényellenesen kiúgják az MTV-től! Nagy Richárd akkori elnök, de legfőbbképpen Szinetár Miklós főrendező és tévé alelnök mindenben segítették és védték a támadásoktól. De nem sokáig, mert Appel Aczél Győrgy megelégelte azt, hogy Roland sikert sikerre halmoz és hallani sem akar arról, hogy behódoljon az akaratának. Leváltotta Nagy Richárdot és a helyére a jobbkezét, a már kultuszminiszternek kijelölt Kornidesz Mihályt ültette, aki már másnap Rolandot kitette az utcára. Roland persze még mindig bízott a törvényekben, fellebbezett, bíróság elé vitte az ügyet, ahol kiderült, hogy az MTV egyik párttitkárának és főávéhásának, egy bizonyos Csók Pálnak futtában összeeszkabált, hazugságok tömkelegét tartalmazó feljegyzése miatt rúgták ki! Polgári bíróság elé vitte az ügyet, ahol sorra dokumentumok garmadájával megcáfolta a párttitkár hazugságait. Majdnem megnyerte a per, de végül a gazságszolgáltatás győzött (megint az „i” kezdőbetű nélkül!). Ráadásul Kornidesz Mihály cinikusan a képébe röhögött. És persze több, forgatás alatt lévő filmjét leállította és más alkotóknak adta át befejezésre, amivel a szerzői jogi törvény több passzusát is durván megsértette.

Antoniewicz Roland Oklevele a kosalini filmfesztiválon bemutatott Utcalabirintus című, rendszerellenes filmjéért.

Egy a sok kedvező filmkritika közül

Roland tizenegyedik „bűne” az volt, hogy nem hagyta ennyiben a dolgot. Összedugta a fejét egy sor ellenzéki és „bólogatójancsi” barátjával, majd támogatásukkal elérte azt, hogy a kormány és a pártvezetés szemében Kornidesz Mihály hiteltelenné és nevetségessé vált. A vezető pártkáderek nem gondolkodtak, hanem azonnal cselekedtek! Nem szerették a botrányokat! Kornideszt leváltották az MTV éléről és a tiranai, majd a phenjani nagyköveti székbe ültették, ami a kádersüllyesztő végállomása volt. Persze a barátjáról és főnökéről – Appel Aczél Györgyről –– sem feledkeztek meg! Őt is fokozatosan leépítették, tisztségeitől megfosztották, minek következtében a proligyerekből lett kulturális „szakember” Bécsbe kényszerült elmenekülni, mert attól tartott, hogy az ávéhások az életére törnek! Befüggönyözött bécsi lakása ablakából reszketve leste az utcát, ahányszor a ház előtt megállt egy gépkocsi. Bécsben is halt meg. Aczél bukása egy igazi lavinát indított el, amely sorra elsöpörte régi barátait és „harcostársait”: Apró Antalt, Gáspár Sándort, Benke Valériát, Lázár Györgyöt és sokan másokat! Roland pedig csak nevetett a hirtelen tisztogatáson. Tudta, hogy mindez a kádári hatalom rohamosan közeledő végét jelentheti, ha idejében kihasználja a ragyogó körülményeket!

Miután Kornidesz Mihály – Aczél Appel György parancsára – kirúgta Antoniewicz Rolandot az MTV-től, sokan kiálltak mellette. Nánási László is. Mivel a közbenjárás nem hozott eredményt, Antoniewicz Roland barátai segítségével kirúgatta Kornidesz Mihályt az MTV-től, ami Aczél Appel György bukásához, majd a rendszerváltáshoz vezetett…

Antoniewicz Roland (hátul) Grósz Károly társaságában május 1-én. A felbujtására kaparintotta meg a hatalmat, ami előidézte a rendszerváltást…

Roland tizenkettedik „bűne” az volt, hogy már említett szövetségeseire – és a Grósz Által annyira kedvelt piára: egy üveg lengyel vodkára – támaszkodva elősegítette egykori párttitkára (a Lapkiadó Vállalatnál és az MTV-nél) Grósz Károly hatalomra kerülését és ezzel a rendszerváltás elindítását. Grósz pedig (újabb üveg lengyel vodkák birtokában) Antoniewicz Roland tanácsai nyomán először új egyesületi törvényt hozott. És Roland már elsőnek élt a lehetőséggel és létrehozta a két első ellenzéki (akkor „alternatív”) egyesületet: a Magyar-Lengyel Országjáró Diákszövetséget és annak gyermekszervezeteként a Magyar-Lengyel Cserkészszövetséget. A feldühödött ávéhások mindent elkövettek, hogy szétverjék őket! Roland pedig ismét figyelmen kívül hagyta a reá leselkedő veszélyt! Többezer magyar diákot utaztatott ki a Solidarnosc-szellemmel átitatódott Lengyelországba igen olcsó több napos táborokba és túrákra. Aztán a Magyarországi Örmények Szövetségét is megalkotta, amely még nagyszámú képviselőt is küldött az önkormányzatokba. Utóbbit az ávéhások egyik, sötét múltú emberük, a Magyar Rádió egyik főszerkesztőjének és párttitkárának, egy bizonyos Alex Avanesziánnak a segítségével próbálták szétverni, aki egy, ötszáz éve a pápa által alapított irgalmas rend nevével visszaélve alapított saját káeftéjével szélhámoskodva, Roland lejáratása érdekében ismét a „régi fegyverhez”: közokirathamisításhoz fogott hozzá. Nem sok sikerrel, a bíróság előtt egyértelműen kiderült az, hogy Alex elvtárs szánalmas hamisítványokkal állt elő! Egy másik bírósági perben hozott ítélet azt is bebizonyította, hogy Antoniewicz Rolandnak az MSZMP-hez semmi köze nem volt, és tagja sem volt a vörös náci pártnak! Mert Roland szinte valamennyi korábbi munkahelye párttitkárát szemtelenül beidéztette! Így aztán nem csoda, hogy Roland lejáratása érdekében folyó sakkjátszmában bevetették a „bástyát” a hirhedt Rózsa György Eduárdó személyében, aki az általa létrehozott Kádár János Társaságba terrorral, hozzátartozói kárára elkövetendő gyilkossággal fenyegetve, kényszerítette bele Rolandot. És Roland utolsó dobása az volt, hogy …bíróságilag bejegyeztette a „kamunak” indult szervezetet, címeként pedig az MSZMP központi székházának címét adta meg! Aztán nyilatkozataiban Kádár hanglejtésével űzött gúnyt az egészből.

Az ávéhás bűnözők csak súlyos, 30 napon túl gyógyuló testi sértés árán tudták rávenni Antoniewicz Rolandot arra, hogy “bevallja” az általuk készített “nyilasröplap” “szerzőségét!” A pert igen silány “bizonyítékok” alapján vezényelték le, miközben Antoniewicz Roland a hazugságaik megcáfolására semmilyen lehetőséget nem kapott! Még az ávéhás “írásszakértő” sem tudta eldönteni: Roland, vagy az ávéhás miniszterhelyettes írógépén készült…

Antoniewicz Roland készítette ezt a grafikát. Soha nem volt tagja semmilyen pártnak!

Egy a sok ávéhás pimasz hazugság közül: miközben Antoniewicz Roland közgúny céljából, az MSZMP és a kommunisták lejáratása végett bejegyeztette a nyakba tukmált Kádár János Társaságot, az ávéhá felbujtására a Fővárosi Bíróság elnöke azt hazudta, hogy a Kádár János Társaság nem került bejegyzésre!

Gróf Dóczy László (Zsigmond OP atya), a domonkos templom plébánosának, a rend magyarországi tartománya főnökének véleménye Antoniewicz Roland könyvéről

Helyhiány miatt, csak felvázoltam Roland „bűneit”. Terjedelmes, igen izgalmas, dokumentumok százaival illusztrált visszaemlékezésében igen részletesen kitér mindenre! Reméljük, egyhamar akad kiadó, amely megjelenteti, mert igazi bestsellernek igérkezik. Nemcsak idehaza, de külföldön is! Különösen az angol, orosz, német, örmény, spanyol, arab, francia és portugál nyelvterületen.
New York, 2011 őszén
Inaçio Angelos

Bejegyezte: dátum: 8:23

1 megjegyzés:

  1. Végre egy, nem a kommunista propaganda és az egykori ávéhások által irányított sajtófórum! Én rengeteg írást olvastam el nevezett úrról és elhiszem, hogy ez ugyanolyan lejáratás volt, amilyent most alkalmaznak ugyanazok Magyarország és az Orbán kormány ellen! Goebbels mellettük óvodás volt, úgy hazudnak mint a vízfolyás!

    Kovács Béla