Az örmények többsége: az Örmény Köztársaságban az idei választásokat meghamisították!

A beküldött és közzétett cikkekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget!

Köszönettel tartozunk Roland von Bagratuni kiváló újságíró kollégánknak, aki engedélyezte a Niepoprawni c. jobboldali lengyel újságban néhány napja megjelent cikke átvételét, valamint magyar nyelvre történő lefordítását és közzétételét!

Inaçio Angelos főszerkesztő

Az örmények többsége: az Örmény Köztársaságban az idei választásokat meghamisították!

Szerzs Szarkiszján csalással lett kelet-örmény Köztársasági Elnök

Az exszovjet Örmény Köztársaságban idén május 6-án került sor a parlamenti választásokra, de már eddig a három legnagyobb kelet-örmény ellenzéki párt bejelentette, hogy Szerzs Szarkiszján oroszbarát pártja: az Örmény Köztársasági Párt (Հայաստանի հանրապետական կուսակցություն) a választásokat csalással nyerte meg! A II (kelet-) Örmény Köztársaság első államelnökének — Levon Ter-Petroszján pártja —: az Örmény Nemzeti Kongresszus (Հայ ազգային կոնգրես) már a választások után azzal vádolta meg a kormánypártot, hogy csalással győzött a választásokban. Ezen egy csöppet sem csodálkozom!

Levon Ter-Petroszján, az II Örmény Köztársaság első elnöke

Serzs Szarkiszjánnal még akkor találkoztam, amikor 1992–1993 években ellátogattam Kelet-Örményországba: az Örmény Köztársaságba és Hegyi Karabah Köztársaságba, akkor ő Robert Kocsárján munkatársa, Karabah Hegyvidék Köztársaság honvédelmi minisztere volt. Akkor goromba és beképzelt ripők volt. Már akkor sokan nem túl jó véleménnyel voltak Szerzs Szarkiszjánról, mivel amikor Kelet-Örményország (1920-tól) a Szovjet Birodalom megszállása alatt sínylődött, ő a szovjet Komszomol sztepanakerti Városi Bizottságának II, majd I titkára volt! Na s természetesen instruktőr a kommunista párt regionális bizottsága I.titkára Robert Poghoszián mellett és a Szovjetunió Kommunista Pártja (formálisan Örményország Kommunista Pártja) sztepanakerti Városi Bizottásán az agit-prop osztályt vezette. Azaz: egy báránybőrbe bújt rettenetes farkas! A karabahi nemzeti-felszabadító háborúban szerzett érdemei elismeréseként, az Örmény Köztársaság elnöke, Levon-Ter Petroszjántól megkapta a honvédelmi miniszteri tárcát, majd Rober Kocsarján kelet-örmény köztársasági elnöktől az újonnan létrehozott belügyi és nemzetbiztonsági tárcát!

a kelet-örmény Örmény Köztársaság címere

Nagyon jól tudjuk, hogy mindazoknak az embereknek, akiknek bármilyen közük volt a kommunistapárt és az ávéhá vezetéséhez, nem lehet hinni! Mind e mellett az ilyenek a „magánéletben” hajlandóak visszaélésre: használják a titkos levéltárak anyagait és igénybe veszik az egykori beosztottak operatív segítségét! Nem véletlen, hogy 2007-ben Szerzs Szarkiszján jelöltként részt vett az államelnöki választásokban és csalással került hatalomra! Az ellenfele — az örmény monarchista párt elnöke (Հայ միապետական կուսակցություն), az ismert nagyvállalkozó Aghasi Yesayan, a londoni INTERTELECOM INVEST LIMITED nevű cég elnök-vezérigazgatója, a jereváni OSS – ZVEZDA i és más cégek elnök-vezérigazgatója, a legveszélyesebb ellenfele volt, mert vitathatatlan lehetősége volt megnyerni a választásokat. Mert a kelet-örmények már nagyon rég megunták az eddigi államelnökök és kormányfők ügyetlen kormányzását!

az örménység szent hegye: az Ararát egy nyugat-örmény bélyegen

Az 2008-as államelnöki választások után, Szerzs Szarkiszján zavargásokat provokált ki: a Levon Ter-Petroszjánt éltető demonstrálók közé provokátorokat küldött, ami ürügyként szolgált a rendőrség éles közbelépésére. A zavargásokban tíz ártatlan ember életét vesztette, nagyon sokan megsebesültek! Pontosan úgy történt, ahogyan ezt annak idején Budapesten megtette a hamis miniszterelnök és az „ex”kommunista párt elnöke — Gyurcsány Ferenc! De nincs is mit csodálkozni ezen, hiszen a magyar komszomol: a KISZ egykori feje, az egyik legnagyobb magyar népirtó háborús bűnös — Apró Antal — unokájának a férje, 2006-ban Balatonöszödön (az összes kommunista nevében!) egyértelműen, cinikusan és büszkén aláhúzta: „Hazudtunk reggel, délben és este, éjjel-nappal, hónapokon, éveken át, mindenkit becsaptunk, csalással kerültünk hatalomra”! Akkor az Örmény Köztársaságban 20 napra, azaz 2008 március 20-ig rendkívüli állapot került bevezetésre.

Örményország többezer éves határai — felül rózsaszín satírozva a mai Örmény Köztársaság

Az ellenzék képviselői nem ismerték el ennek a választási cirkusznak az eredményét, élesen tiltakoztak a szabálytalanságok ellen, melyek állítólag a választások idején megtörténtek. Állandóan azt hangoztatják, hogy az Örmény Köztársaság lakossága 30-35%-al kevesebb emberből áll, mint amit a hivatalos népszámlálás során feltüntettek! Azaz: Szerzs Szarkiszján csalása megcáfolhatatlan! “Holt lelkek” (lásd: Gogol!) “szavaztak rá”, a lakosság ama nem létező 30-35%-a! Az ávéhás kapcsolatokkal rendelkező Szerzs Szarkiszján hamis vádakkal letartóztatta hát Aghasi Yesayánt. A nemzetközi közvélemény nyomásra azonban kénytelen volt őt szabadon bocsájtani és a monarchista párt elnöke az USA-ba, Svédországba és Szlovákiába (itt egy szlovák nővel kötött házasságot) vándorolt ki, ahol felváltva él. Távollétében, teljesen törvényellenesen, elkobozták a több milliót érő vagyonát az Örmény Köztársaságban (bár a kelet-örmény útlevelét érdekes módon nem vették el tőle), közben pedig válaszra sem méltatják ebben az ügyben az Örmény Köztársaság Legfőbb Ügyészéhez és más hivatalokhoz írt nyílt leveleit, ami megint csak egyértelműen arra mutat, hogy Szerzs Szarkiszján semmiféle érvvel nem rendelkezik Aghasi Yesayannal és az egész ellenzékkel szemben!

II.János Pál pápa és II.Garegin/Karekin örmény katholikosz-pátriárka

Más szavakkal: az Örmény Köztársaság törvényes elnöke Aghasi Yesayan! Ezt egy másik tény is kiemeli: Szerzs Szarkiszján rezsimje az egykori népi demokráciáknál terpeszkedő bolsevista elvtársai útján, rágalmazza Aghasi Yesayant Magyarországon, minek köszönhetően a tőle semmivel sem különb Gyurcsány Ferenc embereitől az Állampolgársági és Bevándorlási Hivatalban, törvénytelenül nem kapta meg a letelepedési engedélyt, pedig Aghasi Yesayan Magyarországon saját cégekkel rendelkezik, melyekkel be akart kapcsolódni a FIDESZ-KDNP ama programjába, amely Magyarország gazdasági helyzetének javítását célozza! (Akkoriban erről a Magyar Demokrata hasábjain jelent meg egy nyílt panaszlevele, melyre a mai napig választ nem kapott!) Mivel Aghasi Yesayan összörmény érdekeket képvisel, azaz: az emigrációban világszerte élő több mint 12 millió örményét, a felbukkanása az Örmény Köztársaságban igen tragikus lehetne Serzs Szarkiszján rezsimje számára! Annál is inkább, mert minden egyes nemzetközi szerződés, melyet Szerzs Szarkiszján „futószalagon” aláír Oroszország és titkos szövetségese: Törökország hamis ígéretei nyomán, ez a 12 millió, de az Örmény Köztársaság ellenzékével együtt több mint 13 millió örmény határozottan ellenzi, mert szerintük törvénytelenek és valamennyi örmény érdekeivel ellentétesek!

az Örmény Konföderáció határai a Sévresi Békeszerződés szerintmagába foglalja „Azerbajdzsánt”, Karabahot és Grúziát is

Múlt pénteken Levon Ter-Petroszjánhoz két másik ellenzéki párt is csatlakozott: a nemzeti-demokratikus Örmény Forradalmi Szövetség (Հայ Յեղափոխական Դաշնակցութիւն) valamit az eddig Szarkiszján pártjával koalícióban kormányzó Virágzó Örményország (Բարգավաճ Հայաստան կուսակցություն). is. Ezek a pártok közös nyilatkozatban aláhúzták, hogy „a választások végső eredménye nem tükrözi az örmény választók tényleges akaratát ezért a választási eredmények megsemmisítését követelik.” Szarkiszján pártja 68 mandátumot szerzett (46,23%), a Virágzó Örményország 36 mandátumot (30,72%), a két másik párt együtt pedig 13 mandátumot (10%) a 131-ből.

Szent-Ecsmiadzin (Örmény Köztársaság), a világ legősibb főszékesegyháza: 1700 éves!

Természetesen a választási eredmények mintha legálisak lennének, mert az egykori KGB-sek által jól kioktatott Szarkiszján (akin nem rokona Tigrán Szarkiszján egykori miniszterelnöknek!) idejében gondoskodott arról, hogy nemzetközi megfigyelők a neki kedvező személyek legyenek, azaz mindenféle egykori kommunista és szovjetbarát, akikből egyre többen vannak az európai uniós hatalmi struktúrákban Brüsszeltől Strasbourgig. De a nemzetközi megfigyelők így is elég ellentmondásos véleményekkel szolgáltak ezekről a választásokról! Dicsérték a „választási reformot” és a „választások békés lebonyolítását”, miközben élesen szóvá tették a választási kampányról szóló törvény megsértését és a pártok képviselőinek a magatartását. A legtöbb megfigyelő az ex szovjet Független Államok Közösségéből érkezett, bár jelen voltak az EBESZ megfigyelői is, vagy a strasbourgi Európa Parlament ex bolsevista képviselői, köztük Gyurcsány Ferenc négy embere!

a hitelét vesztett politikus: Gyurcsány Ferenc

Serzs Szarkiszján politizálási stílusa az égvilágon semmivel sem különbözik Alaksandr Lukasenka, Ilham Aliyev és Viktor Janukovics stílusától! Közeledni akar a Nyugathoz és partnerséget akar az EU-val, de nem akar megszakítani az ex szovjet kapcsolatokat, Moszkvával! Az utóbbi oka Karabah Hegyvidék Köztársaság, melynek elvesztése diktatúrájának a végét jelentené. Mert az örmények soha nem fognak lemondani az ősi örmény Karabah-Arcahról, melynek lakossága elsöprő többségben örmény. Sztálin és Atatürk által közösen az Örmény Konföderáció (a keleti Örmény Köztársaság és Nyugat-Örményország és Kurdisztán Egyesült Királyság) ellen 1920-ban végrehajtott agresszió után, Sztálin nagylelkűen odaajándékozta a törököknek az Oroszország által majd 200 évig megszállt Karszi Kormányzóságot (Karszi Örmény Királyság), a keleti Örmény Köztársaságot pedig széttépte darabokra, s létrehozta a nemzetközi jogban teljesen értéktelen párthatározattal az „Azerbajdáni Szovjet Köztársaságot” — a jelenlegi „Azerbajdzsán Köztársaságot” (vagy talán inkább Aliyevék Királyságát?!), amelyben a kipcsák törökök (azeriek) a lakosság alig 10%-t teszik ki, mert a többiek örmények és a velük igen közeli rokonságban álló népek (rutulok, cahurok, legzek, tatok, talisok, kurdok), elsősorban keresztények!

a KGB tábornokból lett azeri elnök, Heydar Aliyev

A nemzetiségek helyzete Azerbajdzsánban azonos mint Törökországban, ahol a törökök a lakosság alig 10%-t teszik ki, azaz: mindkét országban igen durván hamisítják a statisztikai adatokat! Méghozzá elég ravasz módon! A görögök, örmények, asszírek és más keresztények adatait, igen részletesen közlik az ókeresztény és ortodox keresztény egyházak adatai alapján! Ezekből pedig hiányoznak a katolikusok, evangélikusok, reformátusok, Jehova Tanúi, baptisták és így tovább. A lakosság többi része „muzulmán”, de a nemzetiségek felsorolásának szándékos mellőzése mellett! Közben pedig az elsöprő többségben lévő Kurdok mellett, nagyon sok köztük az örmény, görög, asszír, grúz, adzsár, szír, perzsa és számos kisebb kaukázusi nép képviselője stb, akiket sokszor erőszakkal kötelezték arra, hogy térjenek át az iszlámra. Nincsenek ezekben a statisztikákban az ezidek és más ősi vallás hívei, akik több ezer éve élnek ezekwen a területeken, de sem a görögök, sem az örmények nem üldözték őket!

a fiacska: Ilham Aliyev az elnöki trónon

Az „Azerbajdzsán” nevű műállam groteszk voltának a legjobb bizonyítéka az, hogy a mostani elnöke — Ilham Aliyev (İlham Heydər oğlu Əliyev) az „elnöki“ trónt „prezydencki” az apjától —a Lenin-rendel, az Októberi Forradalom Rendjével és a Vörös Csillag Rendel négyszeresen kitüntetett (sic!) egykori KGB tábornoktól, Azerbajdzsán Kommunista Pártja I titkárától: Heydar Aliyevtől (Heydər Əlirza oğlu Əliyev) örökölte, aki az elnöki trónt puccsal szerezte meg, amikor elzavarta Abdulfasz Elcsibejt (Əbülfəz Elçibəy), akit akkor a karabahi konfliktus és az „Azerbajdzsán” területén élő örmények népirtása kötötte le. Heydar Aliyew Leonid Brezsnyev legközelebbi munkatársa volt, aki egykor a doniecki maffia feje volt. Közös üzletük volt a kábítószer-növények termesztése és feldolgozása Közép Ázsia szovjet köztársaságaiban, ahonnan a kész kábítószer szédítő mennyiségben , a Szürke Farkasok segítségével, Azerbajdzsánon és Törökországon át került ki Nyugatra.

Nyugat-Örményország és Kurdisztán Egyesült Királyság államizászlója

A Kaukázusontúl (igazabb fogalom: az Örmény Fennsík) jelenlegi politikai helyzete, egy szörnyű időzített bomba, amely egész Európát, sőt: még a világot is fenyegeti, a Sztálin által szándékosan itt hagyott farizeusi szovjet „nemzetiségi politika” által! Ezen területek mindaddig egy óriási puskaporos hordókat képeznek, amíg a EU és a NATO végre nem tesznek itt rendet azzal, hogy az Örmény Köztársaságot, Azerbajdzsánt és Grúziát nem veszik fel tagnak és párhuzamosan amíg nem ismerik el a máig érvényes Sévresi Békeszerződést, amelynek megkötésére 1920 tavaszán került sor Párizsban, és amelyet vulgáris módon taposta sárba két emberiségellenes és háborús bűnös: Sztálin és Atatürk az Ömény Konföderáció kárára 1920. őszén elkövetett agresszióval, amelyet újabb népirtások követték! Mert a Sévresi Paktumot mintha hatályon kívül helyező lausannei és más sztálini cirkuszok érvénytelenek és jogszerűtlenek, ugyanis az egyetemes jog értelmében bárminemű szerződés csak akkor számolható fel, vagy módosítható, ha azt valamennyi aláírója aláírásával parafálta! Sztálin viszont elfelejtett Lausanneba (és más cirkuszi kifutókra) oda vonszolni olyan örmény színészeket, akik eljátszották volna az „örmény küldöttség” szerepét! Magyarán: az örmények nem írták alá a Lausannei Paktumot sem a többi későbbi hamisítványt!! Ehhez a VILÁGON ÉLŐ VALAMENNYI ÖRMÉNY AKARATA SZÜKSÉGES! Mert az emigrációjuk Sztálin és Atatürk náci játszadozásainak következménye!

Roland von Bagratuni

az anatóliai és az azeri törökök folyamatosan irtják az örményeket és a kurdokat — az 1915-ös atatürki genocidium

észrevételeket az alábbi címre kérjük:

inacio.angelos@yahoo.com

Reklámok

Az örmények többsége: az Örmény Köztársaságban az idei választásokat meghamisították!

A beküldött és közzétett cikkekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget!

Köszönettel tartozunk Roland von Bagratuni kiváló újságíró kollégánknak, aki engedélyezte a Niepoprawni c. jobboldali lengyel újságban néhány napja megjelent cikke átvételét, valamint magyar nyelvre történő lefordítását és közzétételét! 

Inaçio Angelos főszerkesztő

Az örmények többsége: az Örmény Köztársaságban az idei választásokat meghamisították!

Szerzs Szarkiszján csalással lett kelet-örmény Köztársasági Elnök

Az exszovjet Örmény Köztársaságban idén május 6-án került sor a parlamenti választásokra, de már eddig a három legnagyobb kelet-örmény ellenzéki párt bejelentette, hogy Szerzs Szarkiszján oroszbarát pártja: az Örmény Köztársasági Párt (Հայաստանի հանրապետական կուսակցություն) a választásokat csalással nyerte meg! A II (kelet-) Örmény Köztársaság első államelnökének — Levon Ter-Petroszján pártja —: az Örmény Nemzeti Kongresszus (Հայ ազգային կոնգրես) már a választások után azzal vádolta meg a kormánypártot, hogy csalással győzött a választásokban. Ezen egy csöppet sem csodálkozom!

Levon Ter-Petroszján, az II Örmény Köztársaság első elnöke

Serzs Szarkiszjánnal még akkor találkoztam, amikor 1992–1993 években ellátogattam Kelet-Örményországba: az Örmény Köztársaságba és Hegyi Karabah Köztársaságba, akkor ő Robert Kocsárján munkatársa, Karabah Hegyvidék Köztársaság honvédelmi minisztere volt. Akkor goromba és beképzelt ripők volt. Már akkor sokan nem túl jó véleménnyel voltak Szerzs Szarkiszjánról, mivel amikor Kelet-Örményország (1920-tól) a Szovjet Birodalom megszállása alatt sínylődött, ő a szovjet Komszomol sztepanakerti Városi Bizottságának II, majd I titkára volt! Na s természetesen instruktőr a kommunista párt regionális bizottsága I.titkára Robert Poghoszián mellett és a Szovjetunió Kommunista Pártja (formálisan Örményország Kommunista Pártja) sztepanakerti Városi Bizottságán az agit-prop osztályt vezette. Azaz: egy báránybőrbe bújt rettenetes farkas! A karabahi nemzeti-felszabadító háborúban szerzett érdemei elismeréseként, az Örmény Köztársaság elnöke, Levon-Ter Petroszjántól megkapta a honvédelmi miniszteri tárcát, majd  Robert Kocsarján kelet-örmény köztársasági elnöktől az újonnan létrehozott belügyi és nemzetbiztonsági tárcát!

a kelet-örmény Örmény Köztársaság címere

Nagyon jól tudjuk, hogy mindazoknak az embereknek, akiknek bármilyen közük volt a kommunistapárt és az ávéhá vezetéséhez, nem lehet hinni! Mind e mellett az ilyenek a „magánéletben” hajlandóak visszaélésre: használják a titkos levéltárak anyagait és igénybe veszik az egykori beosztottak operatív segítségét! Nem véletlen, hogy 2007-ben Szerzs Szarkiszján jelöltként részt vett az államelnöki választásokban és csalással került hatalomra! Az ellenfele — az örmény monarchista párt elnöke (Հայ միապետական կուսակցություն), az ismert nagyvállalkozó Aghasi Yesayan, a londoni INTERTELECOM INVEST LIMITED elnök-vezérigazgatója, a jereváni OSS – ZVEZDA i és más cégek elnök-vezérigazgatója, a legveszélyesebb ellenfele volt, mert vitathatatlan lehetősége volt megnyerni a választásokat. Mert a kelet-örmények már nagyon rég megunták az eddigi államelnökök és kormányfők ügyetlen kormányzását!

az örménység szent hegye: az Ararát egy nyugat-örmény bélyegen

Az 2008-as államelnöki választások után, Szerzs Szarkiszján zavargásokat provokált ki: a Levon Ter-Petroszjánt éltető demonstrálók közé provokátorokat küldött, ami ürügyként szolgált a rendőrség éles közbelépésére. A zavargásokban tíz ártatlan ember életét vesztette, nagyon sokan megsebesültek! Pontosan úgy történt, ahogyan ezt annak idején Budapesten megtette a hamis miniszterelnök és az „ex”kommunista párt elnöke — Gyurcsány Ferenc! De nincs is mit csodálkozni ezen, hiszen a magyar komszomol: a KISZ egykori feje, az egyik legnagyobb magyar népirtó háborús bűnös — Apró Antal — unokájának a férje, 2006-ban Balatonöszödön (az összes kommunista nevében!) egyértelműen, cinikusan és büszkén aláhúzta: „Hazudtunk reggel, délben és este, éjjel-nappal, hónapokon, éveken át, mindenkit becsaptunk, csalással kerültünk hatalomra”! Akkor az Örmény Köztársaságban 20 napra, azaz 2008 március 20-ig rendkívüli állapot került bevezetésre.

 

Örményország többezer éves határai — felül rózsaszín satírozva a mai Örmény Köztársaság

Az ellenzék képviselői nem ismerték el ennek a választási cirkusznak az eredményét, élesen tiltakoztak a szabálytalanságok ellen, melyek állítólag a választások idején megtörténtek. Állandóan azt hangoztatják, hogy az Örmény Köztársaság lakossága 30-35%-al kevesebb emberből áll, mint amit a hivatalos népszámlálás során feltüntettek! Azaz: Szerzs Szarkiszján csalása megcáfolhatatlan! “Holt lelkek” (lásd: Gogol!) “szavaztak rá”, a lakosság ama nem létező 30-35%-a! Az ávéhás kapcsolatokkal rendelkező Szerzs Szarkiszján hamis vádakkal letartóztatta hát Aghasi Yesayánt. A nemzetközi közvélemény nyomásra azonban kénytelen volt őt szabadon bocsájtani és a monarchista párt elnöke az USA-ba, Svédországba és Szlovákiába (itt egy szlovák nővel kötött házasságot) vándorolt ki, ahol felváltva él. Távollétében, teljesen törvényellenesen, elkobozták a több milliót érő vagyonát az Örmény Köztársaságban (bár a kelet-örmény útlevelét érdekes módon nem vették el tőle), közben pedig válaszra sem méltatják ebben az ügyben az Örmény Köztársaság Legfőbb Ügyészéhez és más hivatalokhoz írt nyílt leveleit, ami megint csak egyértelműen arra mutat, hogy Szerzs Szarkiszján semmiféle érvvel nem rendelkezik Aghasi Yesayannal és az egész ellenzékkel szemben!

II.János Pál pápa és II.Garegin/Karekin örmény katholikosz-pátriárka

Más szavakkal: az Örmény Köztársaság törvényes elnöke Aghasi Yesayan! Ezt egy másik tény is kiemeli: Szerzs Szarkiszján rezsimje az egykori népi demokráciáknál terpeszkedő bolsevista elvtársai útján, rágalmazza Aghasi Yesayant Magyarországon, minek köszönhetően a tőle semmivel sem különb Gyurcsány Ferenc embereitől az Állampolgársági és Bevándorlási Hivatalban, törvénytelenül nem kapta meg a letelepedési engedélyt, pedig Aghasi Yesayan Magyarországon saját cégekkel rendelkezik, melyekkel be  akart kapcsolódni a FIDESZ-KDNP ama programjába, amely Magyarország gazdasági helyzetének javítását célozza! (Akkoriban erről a Magyar Demokrata hasábjain jelent meg egy nyílt panaszlevele, melyre a mai napig választ nem kapott!) Mivel Aghasi Yesayan összörmény érdekeket képvisel, azaz: az emigrációban világszerte élő több mint 12 millió örményét, a felbukkanása az Örmény Köztársaságban igen tragikus lehetne  Serzs Szarkiszján rezsimje számára! Annál is inkább, mert minden egyes nemzetközi szerződés, melyet Szerzs Szarkiszján „futószalagon” aláír Oroszország és titkos szövetségese: Törökország hamis ígéretei nyomán, ez a 12 millió, de az Örmény Köztársaság ellenzékével együtt több mint 13 millió örmény határozottan ellenzi, mert szerintük törvénytelenek és valamennyi örmény érdekeivel ellentétesek!

az Örmény Konföderáció határai a Sévresi Békeszerződés szerintmagába foglalja „Azerbajdzsánt”, Karabahot és Grúziát is

Múlt pénteken Levon Ter-Petroszjánhoz két másik ellenzéki párt is csatlakozott: a nemzeti-demokratikus Örmény Forradalmi Szövetség (Հայ Յեղափոխական Դաշնակցութիւն) valamit az eddig Szarkiszján pártjával koalícióban kormányzó Virágzó Örményország (Բարգավաճ Հայաստան կուսակցություն). is. Ezek a pártok közös nyilatkozatban aláhúzták, hogy „a választások végső eredménye nem tükrözi az örmény választók tényleges akaratát ezért a választási eredmények megsemmisítését követelik.” Szarkiszján pártja 68 mandátumot szerzett (46,23%), a Virágzó Örményország 36 mandátumot (30,72%), a két másik párt együtt pedig 13 mandátumot (10%) a 131-ből.

Szent-Ecsmiadzin (Örmény Köztársaság), a világ legősibb főszékesegyháza: 1700 éves!

Természetesen a választási eredmények mintha legálisak lennének, mert az egykori KGB-sek által jól kioktatott Szarkiszján (akin nem rokona Tigrán Szarkiszján egykori miniszterelnöknek!) idejében gondoskodott arról, hogy nemzetközi megfigyelők a neki kedvező személyek legyenek, azaz mindenféle egykori kommunista és szovjetbarát, akikből egyre többen vannak az európai uniós hatalmi struktúrákban Brüsszeltől Strasbourgig. De a nemzetközi megfigyelők így is elég ellentmondásos véleményekkel szolgáltak ezekről a választásokról! Dicsérték a „választási reformot” és a „választások békés lebonyolítását”, miközben élesen szóvá tették a választási kampányról szóló törvény megsértését és a pártok képviselőinek a magatartását. A legtöbb megfigyelő az ex szovjet Független Államok Közösségéből érkezett, bár jelen voltak az EBESZ megfigyelői is, vagy a strasbourgi Európa Parlament ex bolsevista képviselői, köztük Gyurcsány Ferenc négy embere!

a hitelét vesztett politikus: Gyurcsány Ferenc

Serzs Szarkiszján politizálási stílusa az égvilágon semmivel sem különbözik Alaksandr Lukasenka, Ilham Aliyev és Viktor Janukovics stílusától! Közeledni akar a Nyugathoz és partnerséget akar az EU-val, de nem akar megszakítani az ex szovjet kapcsolatokat,  Moszkvával! Az utóbbi oka Karabah Hegyvidék Köztársaság, melynek elvesztése diktatúrájának a végét jelentené. Mert az örmények soha nem fognak lemondani az ősi örmény Karabah-Arcahról, melynek lakossága elsöprő többségben örmény. Sztálin és Atatürk által közösen az Örmény Konföderáció (a keleti Örmény Köztársaság és Nyugat-Örményország és Kurdisztán Egyesült Királyság) ellen 1920-ban végrehajtott agresszió után, Sztálin nagylelkűen odaajándékozta a törököknek az Oroszország által majd 200 évig megszállt Karszi Kormányzóságot (Karszi Örmény Királyság), a keleti Örmény Köztársaságot pedig széttépte darabokra, s létrehozta a nemzetközi jogban teljesen értéktelen párthatározattal az „Azerbajdáni Szovjet Köztársaságot” — a jelenlegi „Azerbajdzsán Köztársaságot” (vagy talán inkább Aliyevék Királyságát?!), amelyben a kipcsák törökök (azeriek) a lakosság alig 10%-t teszik ki, mert a többiek örmények és a velük igen közeli rokonságban álló népek (rutulok, cahurok, legzek, tatok, talisok, kurdok), elsősorban keresztények!

a KGB tábornokból lett azeri elnök, Heydar Aliyev

A nemzetiségek helyzete Azerbajdzsánban azonos mint Törökországban, ahol a törökök a lakosság alig 10%-t teszik ki, azaz: mindkét országban igen durván hamisítják a statisztikai adatokat! Méghozzá elég ravasz módon! A görögök, örmények, asszírek és más keresztények adatait, igen részletesen közlik az ókeresztény és ortodox keresztény egyházak adatai alapján! Ezekből pedig hiányoznak a katolikusok, evangélikusok, reformátusok, Jehova Tanúi, baptisták és így tovább. A lakosság többi része „muzulmán”, de a nemzetiségek felsorolásának szándékos mellőzése mellett! Közben pedig az elsöprő többségben lévő Kurdok mellett, nagyon sok köztük az örmény, görög, asszír, grúz, adzsár, szír, perzsa és számos kisebb kaukázusi nép képviselője stb, akiket sokszor erőszakkal kötelezték arra, hogy térjenek át az iszlámra. Nincsenek ezekben a statisztikákban az ezidek és más ősi vallás hívei, akik több ezer éve élnek ezekwen a területeken, de sem a görögök, sem az örmények nem üldözték őket!

a fiacska: Ilham Aliyev az elnöki trónon

Az „Azerbajdzsán” nevű műállam groteszk voltának a legjobb bizonyítéka az, hogy a mostani elnöke — Ilham Aliyev (İlham Heydər oğlu Əliyev) az „elnöki“ trónt „prezydencki” az apjától —a Lenin-rendel, az Októberi Forradalom Rendjével és a Vörös Csillag Rendel négyszeresen kitüntetett (sic!) egykori KGB tábornoktól, Azerbajdzsán Kommunista Pártja I titkárától:  Heydar Aliyevtől (Heydər Əlirza oğlu Əliyev) örökölte, aki az elnöki trónt puccsal szerezte meg, amikor elzavarta Abdulfasz Elcsibejt (Əbülfəz Elçibəy), akit akkor a karabahi konfliktus és az „Azerbajdzsán” területén élő örmények népirtása kötötte le. Heydar Aliyew Leonid Brezsnyev legközelebbi munkatársa volt,  aki egykor a doniecki maffia feje volt. Közös üzletük volt a kábítószer-növények termesztése és feldolgozása Közép Ázsia szovjet köztársaságaiban, ahonnan a kész kábítószer szédítő mennyiségben , a Szürke Farkasok segítségével, Azerbajdzsánon és Törökországon át került ki Nyugatra.

Nyugat-Örményország és Kurdisztán Egyesült Királyság államizászlója

A Kaukázusontúl (igazabb fogalom: az Örmény Fennsík) jelenlegi politikai helyzete, egy szörnyű időzített bomba, amely egész Európát, sőt: még a világot is fenyegeti, a Sztálin által szándékosan itt hagyott farizeusi szovjet „nemzetiségi politika” által! Ezen területek mindaddig egy óriási puskaporos hordókat képeznek, amíg a EU és a NATO végre nem tesznek itt rendet azzal, hogy az Örmény Köztársaságot, Azerbajdzsánt és Grúziát nem veszik fel tagnak és párhuzamosan amíg nem ismerik el a máig érvényes Sévresi Békeszerződést, amelynek megkötésére 1920 tavaszán került sor Párizsban, és amelyet vulgáris módon taposta sárba két emberiségellenes és háborús bűnös: Sztálin és Atatürk az Ömény Konföderáció kárára 1920. őszén elkövetett agresszióval, amelyet újabb népirtások követték! Mert a Sévresi Paktumot mintha hatályon kívül helyező lausannei és más sztálini cirkuszok érvénytelenek és jogszerűtlenek, ugyanis az egyetemes jog értelmében bárminemű szerződés csak akkor számolható fel, vagy módosítható, ha azt valamennyi aláírója aláírásával parafálta! Sztálin viszont elfelejtett Lausanneba (és más cirkuszi kifutókra) oda vonszolni olyan örmény színészeket, akik eljátszották volna az „örmény küldöttség” szerepét! Magyarán: az örmények nem írták alá a Lausannei Paktumot sem a többi későbbi hamisítványt!! Ehhez a VILÁGON ÉLŐ VALAMENNYI ÖRMÉNY AKARATA SZÜKSÉGES!  Mert az emigrációjuk Sztálin és Atatürk náci játszadozásainak következménye!

Roland von Bagratuni

az anatóliai és az azeri törökök folyamatosan irtják az örményeket és a kurdokat — az 1915-ös atatürki genocidium

észrevételeket az alábbi címre kérjük:

inacio.angelos@yahoo.com

Vörösnácik végnapjai 6. – KUTYAHARAPÁST SZŐRÉVEL!

2010. szeptember 24., péntek

Vörösnácik végnapjai 6. – KUTYAHARAPÁST SZŐRÉVEL!

Vörösnácik végnapjai 6.

KUTYAHARAPÁST SZŐRÉVEL!

Magyarországon közelednek a helyhatósági választások, így városaink, falvaink tereit, utcáit ismét ellepték a választási plakátok. A FIDESZ-KDNP szerényen hirdet, hiszen itt is boritékolva van az abszolút győzelme! Az SZDSZ-ből LMP-vé átvedlett álliberálisok és a vörösnácik állandó hazug támadásait büszkén tűrő Jobbik, a pénztelenség miatt alig hírdetnek. Az MSZP azonban szerénység és alázat helyett, ismét a rég elkopott körmeit próbálja mutogatni. Van miből, mert az elmúlt 8 évben annyit loptak el a magyar nemzettől, amit csak nem szégyelltek! Most is az ősi, jól bevált kommunista módszerhez folyamodnak: vádolnak. Olyasmikkel, ami kizárólag csakis őrájuk vonatkozik! A világsajtó már hetek óta tele van efféle ocsmány fotókkal, melyek az ötvenes évek penészes légkörét idézik! „A FIDESZ semmit sem tanult és semmit nem felejt”… — írják a maszoposok! Még jó, hogy nem felejt, hiszen a vörösnáci, álszocialista MSZP nyolc év alatt teljesen tönkretette az országot! Elég volt a bűnözőkből – harsogják mindenütt a magyarok. És mi az, amit a FIDESZ eltanult volna ezektől a bűnözőktől? Lopni, csalni, rabolni? Verni az ártatlanokat? Kilőni a békés járókelők szemevilágát? Na, nem! Bagoly mondja verébnek! Tolvaj kiállt rendőrért!

Bagoly mondja verébnek! Tolvaj kiállt rendőrért!

Egy másik vörösnáci óriásplakát a „tömeges elbocsájtásokkal” riogatja a békés, ám már rég türelmüket vesztett polgárokat! Na, álljon már meg a menet! Az MSZP volt az, amely nyolc év szánalmas garázdálkodása idején, szokatlan 12 százalékos munkanélküliséget teremtett! Szétverte a magyar ipar világhírű büszkeségeit, a magyar családokat pedig a csőd szélére juttatta! Kisemmizte a magatehetetlen, eddig is a létminimum alatt tengődő,minden garast a fogukhoz verő nyugdíjasokat és az egyházi iskolákat! A lopott milliárdokkal pedig degeszre tömte bandavezétrei zsebeit! És akkor az egyik bandavezérnek, Gyurcsány Ferencnek van még vizilóbőr a képén, hogy a bandájával együtt, a buziparádé után, a kamerák kereszttüzében, ingyen, a jegy lyukasztása nélkül, büszkén besétál a millenáris földalatti egyik állomására, aztán azt hazudja, hogy „befizette a bírságot”, holott még meg sem bírságolták! Kinek a bírságát fizette ki? Hiszen népes bandájának tagjai, birkák módjára, vigyorogva követték a vezérüket, és persze egyikük sem lyukasztott jegyet! Az ő bírságukat is kifizette? Vagy az már nem számít? És az egyik bandavezér társa, a börtönben hónapok óta csücsülú Hagyó Miklós volt fővárosi maszopos vezér és főpolgármester-helyettes által Nokiás dobozokban a BKV-tól begyüjtött, lopott milliárdokat is befizette a sosemvolt bírsággokkal együtt?

„Uram, te tudod a legjobban – Hazudtunk, hazudunk, hazudni fogunk mindörökkön örökké. Amen“

A vörösnáci bűnözök találékonysága a józan észt is próbára teszi. Levitézlett MSZMP-s tanácselnökök és polgármesterek, kerületi KISZ- és párttitkárok, ávéhások egész sora, mindenféle álhelyi álegyesületek leple alatt, illetve azok cégere alatt, próbálja újra az áhított hatalmat megkaparintani! Zuglóban Pelyva György extanácselnök „elvtárs”, aki nemcsak az MSZMP kerületi első titkárának volt a bábja, de a véreskezű Münnich Ferenc és Biszku Béla tanítványa is! Rákospalotán az együgyű Hajdú László próbál ismét gólt rúgni, pedig többször tanújelét adta kreténségének. Egyszer, amikor aláírt egy népszavazási népi kezdeményezés támogatására készült aláíróívet, az egyik újságíró a tv kamerák előtt megkérdezte tőle: „na és a Parlamentben is erre fog szavazni?” – Hajdú sértődötten azt válaszolta: „Na, ozt már nem!”. Magyarán: klozetet csinált a szájából, tanújelét adta annak, hogy az aláírása, szava fabatkát sem ér! Nemrég pedig Hajdu „elvtárs“ rendőr fia többedmagával került rács mögé tolvajlás miatt! Hajdu „elvtársat” ez a tény egy csöppet sem izgatta fel, máig nem is izgatja! Na persze: tisztában van azzal, hogy mindenki jól tudja: aki MSZP-s, az tolvaj, na de ez kit is érdekel!?!

Pelyva György

Hajdú László

Aztán az Andrássy úti főúri palotákat bagóért elkótyavetyélő Verók István terézvárosi expolgármester is újraindulna! Pedig örülhet, hogy ő még nem került a szomszédos Erzsébetváros maszopos polgármesterével, Hunvald Györgyel egy zárkába! Holott ott a helye, akár a BKV-t ingyen igénybevehető hazugságot hírdető Horváth Csaba is, aki valszínűleg csak azért kerülte el a lipótmezei bolondokházát, mert azt pajtásai villámgyorsan bezáratták! Mert sehol a világon nincs ingyenes városi tömegközlekedés, kivéve néhány Öböl menti dúsgazdag arab emirátust, ahol már azt se tudják, mire költsék a petrodollárokat! De Budapesten, ahol a BKV évről évre ismétlődő több milliárdos mérleghiányát csak tetőzték a maszopos bűnözők által lenyúlt újabb milliárdok? Mert ez is csak egy olyan hazugság, amelyet cinikusan, büszkén jelentett be Balatonöszödön Gyurcsány Ferenc! Végtere a hamis ígéret nem kerül semmibe!

Verók terézvárosi expolgármester

Horváth Csaba

Persze az MSZP azért jól érzékeli azt, hogy egyre viharosabban csúszik ki a talaj a lába alól, és hiába fordulnak fűhöz-fához, ország-világhoz, az uniós szervekhez, az EBESZ-hez mindenféle, nemcsak a FIDESZ-t, de egész Magyarországot ocsmányul befeketítő és lejárató hamis vádakkal! Az MSZP bandavezérei egyre komolyabban (és jogosan!) attól tartanak, hogy előbb-utóbb valamennyien a börtönben kötnek ki! Méghozzá 10-15-20 évre szóló beutalókkal a zsebükben! Azzal is tisztában vannak, hogy bűnszövetkezet és nácipárt volta miatt, az MSZP előbb utóbb betiltásra, felszámolásra kerül! Ezért támadnak, és a Jobbikot ezért próbálják betiltatni. Nem sok eredménnyel! Pedig nagyon ügyködtek azon, hogy a Jobbikra rásüssék a „nácipárt” bélyegét. Még a hirhedt munkásőr-örnagy és KGB-ügynök, megyei KISZ-titkár és „muszlim egyházfő”, a körözött szélsőbaloldali terrorista Rózsa György Eduárdó Flores is báránybőrbe bújva, megpróbált a Jobbik vezetésébe beépülni! Nem sikerült! A Magyar Gárdát pedig azért hozatták létre, hogy lehessen párhuzamot vonni az SS-el, a nyilasokkal! Csakhogy a gárdások nem hagyták provokálni magukat! Még az árvízkárosultaknak is a legelsők között segítettek és próbáltak rendet teremteni ott, ahol a bűnözés viharos terjedése közepette elfogyott a rendőr, mert rájuk a magyarok verésénél volt szükség a vörös náciknak!

A rák egy szörnyű betegség, ezt jól tudjuk. A túlburjánzó rákos sejteket idejében kell eltávolítani a szervezetből, máskülönben a betegre halál vár! A becsületes magyar társadalomra rátelepedett ráksejteket: az MSZP-t is épp így kell mielőbb eltávolítani az egyre betegebb nemzet testéből! Radikális módszerekkel! Úgy, ahogyan a maszoposok kommunista elődei tették a magyar társadalom legjobbjaival, amikor alantas módon, a sztálinista vörös náci megszálló csapatok bűnsegédletével, furakodtak be a magyar közéletbe, majd halomra gyilkolták, koncentrációs táborokba küldték az igaz magyarokat! Nem felejtjük el sem Katyńt, ahol védtelen lengyel hadifogoly tiszteket ezrével gyilkoltak halomra, de a nógrádi Recsket, Kistarcsát, a hortobágyi „üdülőket”, a másként gondolkodókat a kőbányákba küldőket sem fogjuk elfelejteni! A vörösnácik majd’ egy évszázadot tartó esztelen ámokfutásuk alatt, többszáz millió ártatlan ember halálát okozták világszerte! Hol vannak ehhez képest Hitler nagyságrendekkel kisebb szörnyű bűnei?

Guantanamo, USA

Én csak egyet nem értek: vajon a magyarok elfelejtették volna azt, hogy az ilyeneket egy találó fogalom illet meg: hazaárulók?! Pedig a nemcsak a „békés időkben”, a főben járó bűnök közül ez volt a listavezető! A hazaáruló nem magyar! A hazaáruló egy senki, aki tulajdon apját ráuszítja édesanyjára, fivérére, szomszédját a másik szomszédra! Egy ráksejt, amelyet sürgősen el kell távolítani a társadalom testéből! Ha nem tesszük, elkezd burjánzani és az egész test pusztulását eredményezi! Minden műtéti beavatkozás fájdalmas! De el kell végezni, ha a szervezetünket még nagyobb fájdalmaktól akarjuk megkímélni! A demokrácia legnagyobb fellegvárában, az USA-ban a hazaárulókkal nem lacafacáznak! Villamos székbe kerülnek, de legalább több évi „nyaralásra” a festői környezetű Guantanamóra! De Franciaországban sem garázdálkodhat büntetlenül egy, magát pártnak álcázó bűnszövetkezet!

A népirtó háborús bűnös vörös náci vezér Sztálin

A népirtó háborús bűnös fekete náci vezér Hitler

Kutyaharapást szőrével! Az első konzentrációs táborok Oroszországban nyíltak a népiró háborús bűnös náci főkolompos Sztálin parancsára! Pajtása és vetélytársa Hitler csak átvette az ötletet! Amíg a két náci vezér össze nem veszett a koncon: Lengyelországon, Litvánián, Lettországon, Észtországon és Finnországon — szorgalmasan egymástól tanultak, egymást segítették, buzdították! Himmler, Göring és egy sor más hitlerista vezér, akkor már a vörös náci Oroszországhoz tartozó lengyel Bialowieza őserdőbe jártak vadászni, majd a vadászat után a szovjet gulágokat tanulmányozni! Az sem titok, hogy a Gestapó embereit a KGB elődje, a cseka képezte ki, ahogyan az sem, hogy a Wehrmacht tábornokai a dicstelen Vörös Hadsereg katonai akadémiáin nyertek kiképezést! Erről Nyugaton rengeteg könyv látott már napvilágot! Vajon Magyarországon eddig miért nem fordították le őket?! Miért nem vállalkozik egyetlen egy honi kiadó sem arra, hogy a kommunizmus igazi ellenségeinek, üldözöttjeinek igen tanulságos memoárjait kiadja? Az egyes számú főellenségük, Antoniewicz Roland – Roland von Bagratuni nagyherceg csodálatos három kötetes, többezer dokumentummal, fényképpel illusztrált nagyszerű és igen tanulságos könyvével az élén?!

Inaçio Angelos

Coimbra, Portugália, 2010 ősze

A szerkesztőség a beküldött és publikált kéziratokért semmilyen felelősséget nem vállal.

Észrevételeket, javaslatokat erre a címre kérjük: inacio.angelos@yahoo.com

Cenzúra a köbön: letiltották a kampányfilmet – kisípolva

Cenzúra a köbön: letiltották a kampányfilmet – kisípolvaSzálljunk szembe az állami cenzúrával – terjesszük a videót!
http://href.hu/x/db8o
Olvasónk választási útmutatója

A szerkesztőség a beküldött és publikált kéziratokért semmilyen felelősséget nem vállal.

Észrevételeket, javaslatokat erre a címre kérjük: inacio.angelos@yahoo.com

2010. szeptember 17., péntek

TOLVAJ KIÁLT RENDŐRÉRT A KÁRPÁTI HARSONA SEGÍTSÉGÉVEL

TOLVAJ KIÁLT RENDŐRÉRT A KÁRPÁTI HARSONA SEGÍTSÉGÉVELA Kárpáti Harsona hasábjain Roland von Bagratuni nagyherceg – Antoniewicz Roland ellen alpári hangon közzétett rágalmazási lavináról folyóiratunkban már többször írtunk és ezeket az írásokat a kivonatos internetes változatában is közzétettük. Azért is, mert szűk körben terjesztett, Portugáliában megjelenő folyóiratunk sokakhoz nem jut el. Éppen ezért többen — szerkesztő kollégák — hitetlenkedve olvassuk a Kárpáti Harsona újabb pimaszságát és a felháborodásunk egyre nagyobb! Tolvaj kiált rendőrért a Kárpáti Harsona segítségével! Mert ahelyett, hogy a szerkesztői becsületesen megbánták volna (könnyelműségüket? tévedésüket? azt, hogy csőbe húzták őket?) és ennek nyomán töredelmesen beismernék: súlyosan vétettek a sajtó etika ellen (ez még nagyon finom megfogalmazás, mert egy jobboldali érzelmű magyar-lengyel-örmény nemzeti hős, a vörösnácik által többszörösen meghurcolt, bebörtönzött Roland von Bagratuni-Antonjan-Antoniewicz nagyherceg szándékos megrágalmazásáról van itt szó, ami már bűncselekmény!), ehelyett a felvidéki koszfészekbe befészkelődött MSZP-s álnemzeti szócső újabb mondvacsinált támadásba lendül! Szándékai – mint minden hasonló MSZP-s károgás esetén – teljesen világosak: a nagyhereceggel együtt, újra és újra lejáratni az MSZP-s szócsövek által hol „nácinak”, hol „fasisztának”, hol „szélső jobboldalinak” titulált Jobbik nevű joboldali (bármiféle más, Made in MSZP hazug jelző nélkül!) parlamenti pártot és persze az egész jobboldalt!Szerencsére — többszöri kérésünkre — a nagyherceg úr őfenségétől megkaptuk Hanzik Zoltán idejében kimentett, a Jobbik és Gárda Barátai nevű NING portálon össze eszkabált eredeti bejelentő lapját, majd a későbbit, amelyen már módosításra került az ominózus fénykép, és amelyet a „felháborodott”, a szerkesztőség helyett négerként jelentkező „hozzászóló” egy bizonyos Mihályi Molnár László szerint – idézem – „Bogoly Zoltán, becsületes, tisztességes királyhelmeci fiatalember” látható. Mellesleg a Kárpáti Harsona főszerkesztő-helyettese, tehát Hanzik Zoltán „úr”? „elvtárs”? „bajtárs?“ munkatársa, helyettese! Nos, mindenütt a világon a kriminológusok ezt nevezik klasszikus lebukásnak, tettenérésnek, megdönthetetlen bűnügyi bizonyítéknak, corpus delictinek!

De mi azért jóhiszeműen tegyük fel azt, hogy valóban a főszerkesztő, Hanzik Zoltán jelentkezett be a Jobbik és Gárda Barátai portálra, „csak” éppenséggel alkoholmámoros pillanatában véletlenül cserélte fel a saját fényképét saját helyettese fényképével! Ámde ezt azonnal kizárja ama alantas provokációs szándék, hogy a Jobbikos portálra csak is azért jelentkezett be, hogy szétnézzen a nagyherceg (és mások) oldalán, majd utána megírja az ominózus rágalmazó szennyiratát, mert még aznap nyomatékkal követelte az oldala törlését (sic!). Persze – az egyetemes sajtótörvényi előírások értelmében – a NING servere megőrizte ezt az oldalt! Tehát a provokátor szándékosan nem a saját fényképe alatt jelentkezett be a portálra! Ez pedig már bűncselekmény (is lehet!), amit csalásnak, idegen személy identitásával való visszaélésnek nevezi a jog, ha a nagyherceg feljelentést tenne az ügyben, börtönbe is kerülnének! Ő azonban — bár kesernyésen — de csak nevet a pancser (-ek) melléfogásán.

Melyik az igazi Hanzik Zoltán?!

Mi azonban megint csak jóhiszeműen akarjuk elkönyvelni ezt az ügyet, ezért tételezzük fel, hogy a dörzsölt (vagy csak annak hiszi magát!) provokátor – miután némi, Nokias-dobozokból származó (MSZP-s?) apanázzsal (ehhez nem kellett leutaznia Királyhelmecre!) felbátorította Bogoly Zoltánt és Hanzik Zoltánt a szennyirata közlésére, merő tévedésből cserélte fel a ránézésre kissé egymásra hasonlító két naiv fiatalember fényképét, miután pofátlanul egyikük nevében regisztrált a Jobbik és Gárda barátai portálon! Persze, hogy felcserélte, hiszen személyesen soha nem találkozott velük, nem is ismerte őket! (Hát igen: pénz beszél, a kutya ugat!) Nos, ez a provokátor azonos lehet az ominózus szennyirat szerzőjével, a magát „büntetőjogásznak“, tehát bírónak (ügyésznek, rendőrnyomozónak!) kiadó Kollárik „úr” vagy „elvtárs”, esetleg „bajtárs“ – tökmindegy! (Nyilván újabb, Nokiás-dobozból származó apanázs fejében, hónapokkal később a Bogoly (tán Bögöly?) képet gyorsan felcserélte Hanzik képére, hogy ismét támadhasson, most már „Mihályi Molnár László“ néven. Persze előtte még megírta az útszéli hangon fogant szennyiratát, melyet — idejében — eredetiben kimentettük! Azóta a két fiatalember is nyilván kicsit bölcsebb lett, mert a „cikis” részeket utólag törölték szennylapjuk hasábjairól. Mi viszont azt is megőriztük.

Nem kívánjuk tovább ragozni a szót, még azt sem várjuk el, hogy a díszes társaság bocsánatot kérjen tőlünk is, a nagyhercegtől is, a jobboldaltól (FIDESZ, Jobbik, KDNP, MIÉP) is, a jóhiszemű olvasóktól is, mert a bűnözőktől elvárni a bocsánat-kérést ostobaság. Azonban arra nagyon kíváncsiak lennénk, vajon ki volt a tényleges szerző: a felbujtó, a pénzelő, ki bujt ama bizonyos sosem volt büntetőjogász bőre mögé!? Gyurcsány Ferenc? („Hazudtunk reggel, délben, este, hónapokon, éveken át, mindenkit becsaptunk, csalással kerültünk hatalomra” – Gyurcsány Ferenc MSMP-elnök, „miniszterelnök”, Balatonöszöd 2006) Vagy talán Szilvásy György MSZP-s titokminiszter? Talán Hiller István kultuszminiszter? Vagy inkább valaki a „tisztességes várost” lejárató Kárpáti Harsona szűkebb környezetéből – Vladimír Mečiár? Jan Slota? Rózsa György Eduárdó? Valaki olyan, aki a nagyhercegnek máig nem tudja megbocsájtani azt, hogy – akaratlanul, de nagyon ügyesen és hatásosan – szétverte Csermanek János (banditanéven „Kádár János”) hatalmát és ezzel előidézte a rendszerváltási folyamatot! Lehet tovább tippelni: Biszku Béla vagy Benkei András csermanekista belügyminiszterek, vagy a helyettesük, Harangozó Szilveszter főávéhás tábornok? Vagy bárki más a néhai MSZMP (vagy annak közvetlen irányítása alatt működő állambiztonsági szervek) legfelsőbb vezetői közül?

A Kárpáti Harsona ma mindenfelé támogatásokért koldul. Talán még az ördögnek is eladnák magukat, ha jól fizet! Annó ugyanezt tette Rózsa György Eduárdó Flores horvát ezredes, munkásőr őrnagy, magyar ávéhás és szovjet KGB-s ügynök, muszlim álvezér és MOSZAD-ügynök, megyei KISZ-titkár, Zuschlag János MSZP-s bűnöző és megyei párttitkár elődje a szoci ifjúsági szervezet élen, Gyurcsány-barát is, csak éppen ügyesebben, titokban, aztán sorra beépült a jobboldali pártok és szervezetek többségébe, ahonnan többnyire a nagyherceg figyelmeztetése nyomán ki is rúgták. Companiero Flores annyira meggyőzően hazudott, hogy sokan el is hitték a meséit mindaddig, amíg nem szembesültek az igazi életrajzával, igen hosszú, gyilkosságokkal, csalásokkal teli bűnlajstromával! Lehet, hogy itt a fordítottjáról van szó: a két tettre kész jóhiszemű rimaszombati fiatalembert valaki (vagy valakik) csúnyán rászedték?

Ja,és még valami: a rágalmazók most már minket is támadnak: „miféle Döbrögi szennylap működik Nyugaton a zsidók pénzéből” – írják. Nyilván önmagukból kiindulva. Mert most ez a divat némely magyarellenes körökben. De írhatnák „cigányok pénzéből”, „Moszkva pénzéből”, „Washington pénzéből”, vagy akár „ufonauták pénzéből” is, hadd legyen zaftosabb és bulvár ízű a rágalom! Nos, kiábrándítjuk a sárdobálókat: valamennyien „bigott” katolikusok és magyarok vagyunk, nincs köztünk se izraelita, se pravoszláv, se muszlim, se kálvinista vagy luteránus vallású! Nem vagyunk se buzik, se hazaárulók, se ügynökök. Valamennyien Nyugatra menekült 1956-os hősök utódai vagyunk, akik az efféle marxista-sztálinista züllött mentalistást eleve a pokolba kívánjuk! És mindezt évek óta saját pénzünkön tesszük közzé azért is, mert a kutyából nem lesz szalonna, amíg az új, jobboldali kormány meg nem tisztítja a hazai sajtót az oda nem való vörös náci szélhámosoktól — egykori MSZMP-s pártpropagandistáktól és ávéhás tégláktól, kik sajnos a társadalommal azt hitetik el magukról, hogy „becsületes újságírók“ (vagy “büntető jogászok” – itt is egy kérdés: és hol “büntető jogász” az illető? Talán – mondjuk – egy szabadkőműves páholynál?, vagy titkos pártnál?)!

Még valami: „Mihályi Molnár László“ felháborodva kikéri azt, hogy Rimaszombat „koszfészek“ lenne. Mi is a koszfészek? A Magyar nyelv értelmező szótára (Akadémiai Kiadó, Budapest 1987, I.kötet „piszkos, szemetes hely”-nek nevezi. Nos, a „piszkos, szemetes hely” nem okvetlenül azt jelenti, hogy az utcákon, tereken halmokban hever a szemét! A köznyelv és a szépirodalom sűrűn használja a fogalmat a helyi társadalmi viszonyok kuszaságának megbélyegzésre! És jelen esetben arról van szó, hogy egy sárdobáló szennylap az, amely egy tisztességes közösséget koszfészekké teszi! Mert még Rimaszombaton sem kötelező eltűrni azt, hogy valakik ily módon rontják a város jó hírnevét, ahogyan azt a Kárpáti Harsona teszi!

Mindenesetre amennyiben a Kárpáti Harsona nem hagy fel a további rágalmazó szennyiratok gyártásával, az ügyet Brüsszelbe visszük, ahol követelni fogjuk a portálnak az egész Európai Unió területéről történő száműzetését. Főszerkesztőstül, balek négerestül! Ha viszont a „lap” szerkesztői beismerik, hogy tévedtek és házuk táján rendet teremtenek, mi is megnyugszunk és — a krisztusi megbocsájtás elve jegyében — megbocsájtunk! De nem felejtünk! Várjuk a mea culpát, mea culpát, mea maxima culpát!

Inaçio Angelos

Coimbra, Portugália, 2010 szeptembere

* * *

KINEK A KELEPCÉJE A KÁRPATI HARSONA?!

Nagyon érdekes levelet kaptunk, melyet most teljes egészében közzétesszük. Ha valódi személy a szerzője – már pedig miért kételkednénk ebben az ellenkezője bizonyításáig? – akkor ez még jobban alátámasztja azt, hogy valaki (az állítólagos büntetőjogász Kollár) durván visszaélt két személy személyiségi jogaival, amikor a Jobbik és Gárda barátai NING portálon a fényképük, nevük alatt provokációs célokból regisztrált! Ha valóban így volt, mi ezennel Házik és Bogoly uraktól elnézést kérünk. Az ő dolguk leleplezni az állítólagos büntetőjogászt, aki igen durván visszaélt a nevükkel. Persze még mindig áll a kérdes: akkor miért tették közzé a számukra teljesen ismeretlen szerző szennyiratát, amelyben három ország hőset, a vörösnácizmus elvakult ellenségét: Roland von Bagratuni nagyherceg – Antoniewicz Roland személyét igen ocsmány és hazug módon, útszéli, alpári stílusban rágalmazza, és aki még annyi fáradtságot sem vett magának, hogy a megrágalmazottat felkeresse abból a célból, gogy a hamis állításai vagy egyértelmű cáfolatot, vagy megerősítést nyerjenek? Az efféle sárdobálás csak az MSZP-s és ávéhás (ÁVÓ, ÁVH, BM III Állambiztonsági Főcsoportfőnökség etc.) “újságírók” kenyere, tehát még feltételezni sem lehet, hogy egy jobboldali érzelmű ember tette volna!

Inaçio Angelos

inacio.angelos@yahoo.com

A szerkesztőség a beküldött és publikált kéziratokért semmilyen felelősséget nem vállal.

Észrevételeket, javaslatokat erre a címre kérjük: inacio.angelos@yahoo.com

* * *

Egyáltalában nem tisztelt szerkesztőség!

Felháborodva olvasom szennylapukat, ahol az én fiam, Bogoly Zoltán begin_of_the_skype_highlighting end_of_the_skype_highlighting fényképe “díszeleg”, mint állítólagos Hanzik Zoltán.

Semmi köze hozzá, hisz királyhelmeci lakos, se tulajdonosa, sem pedig szerkesztője az önök által gyalázott honlapnak.

Hogy veszik a bátorságot, hogy a családom becsületét gyalázzák, nem is szólva arról, hogy a fiamnak, mint állami alkalmazottnak már most is gondjai vannak, mert szankciók, esetleges elbocsátás fenyegeti, mint önök által kerált fasisztát, irredentát és kommunistát.

Van még bátorságuk ezek után másokat gyalázni?

Biztosíthatom önöket, hogy nem elégszem meg egyszerű bocsánatkéréssel vagy helyreigazítással, hanem jogi úton, nem vagyoni kártérítést fogok bírósági úton követelni és kieszközölni az önök mocskolódó honlapjának tulajdonosától és működtetőjétől.

Minden tisztelet nélkül

Bogoly János
SK 077 01 Kráľovský Chlmec – Királyhelmec, Hlavná – Fő utca 1163/208

e-mail: bogolyj@gmail.com

A szerkesztőség a beküldött és publikált kéziratokért semmilyen felelősséget nem vállal.

Észrevételeket, javaslatokat erre a címre kérjük: inacio.angelos@yahoo.com

Vörös-barna méreg a Hit gyülekezete – SZDSZ lapja szerint

2010. július 22., csütörtök

Vörös-barna méreg a Hit gyülekezete – SZDSZ lapja szerint

A szerkesztőség a beküldött és publikált kéziratokért semmilyen felelősséget nem vállal.

Vörös-barna méreg a Hit gyülekezete – SZDSZ lapja szerint

Ezt írta a Hit Gyülekezete és a néhai SZDSZ tulajdonát képező HETEK című judaista lap:

Vörös-barna méreg
Interjú Dovid Katz litván történésszel

(VAJON MIÉRT NEM ÍRTÁK ODA, HOGY EZ A KATZ EGY ZSIDÓ???!!!)

„Fokozatos eltolódás figyelhetõ meg a szélsõjobboldal felé Kelet-Európában, ahol erõsödik az ultranacionalizmus, a faji alapon gondolkodó felsõbb­rendû­ség és a rasszizmus. Ennek egyik fontos oka, hogy azok, akik egy tökéletes faj­ban hisznek, egy tökéletes törté­nelmet is akarnak emellé kreálni” – állítja Dovid Katz litván történész, aki a vilniusi egyetemen a „kettõs népirtást” hirdetõ ideológiákat tanulmányozza. Katz szerint a nácizmus és a kommunizmus bûneit egyenlõnek nyilvánító, úgynevezett „vörös-barna” eszme bizonyos szempontból veszélyesebb még a nyílt holokauszt- tagadásnál is.

Dovid Katz

Dovid_Katz Miért zajlanak szenvedélyes politikai viták történelmi kérdésekről szinte minden kelet-európai országban?
– Tudjuk, hogy egy népnek sincs tökéletes történelme, és különösen mifelénk, Kelet-Európában számos folt vetül a múltra. Az ultranacionalisták mégis megpróbálják tisztára mosni a történelmet. Itt, a balti államokban szinte szenvedélyesen igyekeznek elfeledtetni a holokausztot. Mivel minden település mellett ott vannak a zsidó tömegsírok, a gyilkosságokat nem lehet tagadni. A nacionalisták a holokauszttagadás helyett a holokauszt elhomályosítására törekednek. Zavart akarnak kelteni a kérdés körül, hogy az embe­rek úgy gondolják: számtalan népirtás létezett, ezért nincs szükség kiemelten kezelni ezek közül egyet. Szerintem ez egy ultranacionalista, faji-nemzeti alapon álló mozgalom, amelynek a hajtóerejét a nacionalista elit – politikusok, professzorok, vezető újságírók – és nem a közvélemény adja.
Miért veszélyes ez?
– Egyrészt mindig veszélyes, amikor a szélsőjobb és az ultranacionalizmus megerősödik, különösen akkor, ha sikerül jobbközép színezetben álcáznia magát. A demokrácia számára is veszélyes, ha szinte vallásos hit szintjére akarnak emelni egy bizonyos történelmi felfogást.
Az egyik érv szerint, mivel minden ember egyenlő, minden népirtás is egyenlő.
– Minden ember valóban egyenlő, de nem minden népirtás, amit annak neveznek. A genocídium különleges fogalom, amely a meghatározása szerint egy teljes – faji, vallási vagy etnikai alapon meghatározott – népcsoport likvidálására irányul. Ez nem ugyanaz, mint amikor valakit börtönbe vagy akár Szibériába küldtek.
Sokak számára Szibéria is a pusztulást jelentette…
– Igen, de a legtöbben választhattak: ha kommunisták lesznek, megmenekülnek. A zsidóság számára itt, Kelet-Európában nem volt ilyen választási lehetőség. Alapvető különbségek vannak tehát a népirtás és más bűnök között. Amikor az állam jogszabályokkal kibővíti a genocídium fogalomkörét, saját maga homályosítja el a holokauszt egyediségét, és ezáltal meghamisítja azt. Az ultranacionalistáknak kapóra jön az ilyen elhomályosítás, hiszen ezzel el lehet feledtetni, hogy milyen sokan – szinte tömegesen – együttműködtek a nácikkal. A balti országokban a gyilkosok túlnyomó többsége helybeli volt. Ezzel természetesen nem akarom csökkenteni a nácik felelősségét, és nem is állítom azt, hogy mindenki kollaboráns lett volna. Szégyen azonban, hogy a litvániai parlament által elfogadott „vörös-barna” törvény alapján tavaly civil ruhás nyomozók őrizetbe vettek egy nyolcvanhat éves holokauszt-túlélő asszonyt, a vilniusi jiddis intézet könyvtárosát.
Mi volt a bűne?
– Egy társával annak idején elszökött a vilnai gettóból, és a nácik ellen harcoló partizánokhoz csatlakozott, akiket a szovjetek támogattak. Az idős asszony nem volt hajlandó egyenlőségjelet tenni a nácik és a partizánok közé. Megjegyzem, sajnálatos módon errefelé nem voltak brit vagy amerikai csapatok, ahová az a kevés ember csatlakozhatott volna, akiknek sikerült elmenekülniük a halálgépezet elől. Egy nyolcvanhét éves történésznő ellen is eljárás indult, akinek a vétke az volt, hogy megtalálta és kiadatta annak a bátor lengyel kereszténynek a naplóját, aki szemtanúja volt a ponari tömegmészárlásnak. Itt több tízezer ártatlan civilt gyilkoltak meg, szintén buzgó helyi lakosok közreműködésével, akiket ma szovjetellenes hősöknek tekintenek.
Ezzel a túlélővel mi történt?
– Mivel Izraelben él, nem tudták kihallgatni. Nem teheti be azonban a lábát Litvániába, ahol korábban egyetemi előadásokat tartott, és a vilnai gettóban vezetett csoportokat. Az, hogy egy túlélőt áldozatból háborús bűnössé minősítenek, a vörös-barna ideológia őrület szintjére emelése, amely nemcsak abszurd, hanem gonosz és cinikus is.
Említi az egyik cikkében, hogy a vilniusi történeti múzeumban egy kiállítási tablón az állt: „Auschwitz borzalmas volt, de az éhínség még borzalmasabb.”
– A kommunizmus által előidézett éhínségek valóban borzalmasak voltak, de ezek sem tekinthetők népirtásnak. Csak a vörös-barna propaganda akarja ezáltal bizonyítani azt, hogy a szovjet rendszer is követett el népirtást, és trivializálni ezzel a holokausztot. Az auschwitzi áldozatok számát tekintve ez az összehasonlítás sértő és nevetséges.
A nyugati demokráciák készek kiállni a vörös-barna köntösben jelentkező kelet-európai ultranacionalista trendekkel szemben?
– A vörös-barna ideológia egyik célja éppen a Nyugat megtévesztése volt, hogy elhomályosítsák, összekeverjék és ezáltal meghamisítsák a holokauszttal kapcsolatos tényeket. Eleinte meglehetős sikerrel jártak, de büszke vagyok arra, hogy ma egyre többen felismerik ezt a problémát. Július végén például egy brit parlamenti delegáció érkezik Litvániába, hogy kivizsgálja a holokauszt-túlélőkkel szemben indított eljárásokat.
Nemrégiben kiáltványban tiltakozott az úgynevezett Prágai Deklaráció ellen. Miért tartja veszélyesnek, amikor a legtöbben nem is hallottak erről a deklarációról…
– Az Európai lelkiismeret és kommunizmus című dokumentumot balti politikusok (például Vytautas Landsbergis volt litván elnök) kezdeményezésre 2008 júniusában fogadták el Prágában. A szöveg veszélyes kísérletet tesz arra, hogy az Európai Unióval elfogadtassa a vörös-barna ideológiát, miszerint a szovjet kommunizmus és a hitleri fasizmus teljes mértékben „egyenlő”. A holokauszt helyett két totalitárius rezsim bűneiről beszél. Egy sor követelést is megfogalmaz, például azt, hogy hozzanak létre egy „nürnbergi bíróságot” a kommunista bűnösök megbüntetésére. Még riasztóbb elvárás, hogy a tagállamok törvényi erővel hozzák összhangba az iskolai tankönyveket ezzel az ideológiával. Sajnos a szöveget – számos európai parlamenti képviselő mellett – olyan tekintélyes emberek is aláírták, mint Vaclav Havel. Voltak azonban, akik átláttak a szándékokon. John Mann brit politikus a londoni képviselőházban kijelentette, hogy a Prágai Deklaráció nem más, mint a hagyományos előítéletek modern kontextusban történő megfogalmazása, amely a kommunizmust és a judaizmust lényegében egy közös összeesküvés részének igyekszik láttatni, és ezzel kísérletet tesz a történelem nacionalista szempontból való újraírására.
A kiáltványunkban rámutattunk arra, hogy az Európai Unióban – teljesen jogosan – már számos dokumentum született a kommunizmus bűneinek elítéléséről. Valóban szükséges a fiatalokat megtanítani arra, hogy milyen borzalmakat követtek el a kommunizmus idején, de a Prágai Deklaráció elfogadhatatlan lépést tesz azáltal, hogy kötelezően a náci bűncselekmények szintjére emeli a kommunizmus bűneit.
Milyen hatással van a kettős nép­irtás elmélete az antiszemitizmusra?
– Erősíti azt. Nyugaton sokan nem értik, hogy Kelet-Európában miért foglalkoznak előszeretettel az antiszemiták a holokauszttal kapcsolatos kérdésekkel.
A vörös-barna mozgalomnak azonban számos antiszemita felhangja van. Már említettem a túlélők esetét, akiket háborús bűnösnek akartak nyilvánítani. Ha ez nem is sikerült, volt propaganda hatása annak, hogy idős zsidó holokauszt-túlélőket zaklattak és megbélyegeztek. Az ultranacionalisták „tökéletes történelmének” érdekeit szolgálja az, ha az áldozatokat és a bűnösöket össze lehet keverni, és egyaránt kitakarítani a múltból.
Az antiszemitizmus sok esetben az anticionizmus képében jelenik meg. Míg a demokratikus országokban nem sikk antiszemita szlogeneket hangoztatni, Izraelt minden további nélkül lehet népirtással vagy apartheiddel vádolni, amint azt Gáza kapcsán gyakran megteszik. A terrorizmussal szemben önvédelmet folytató izraeli vezetők plakátokon és karikatúrákon gyakran náci egyenruhában jelennek meg. Lát összefüggést a holokauszt elhomályosítása és az Izrael-ellenesség erősödése között?
– Egy biztos: ma nagyon erőteljes szándék van arra, hogy mindent mindennel egyenlősítsenek és összemossanak. A posztmodern világ egyik jellemzője a dolgok összekeverése, a „mismásolás”. Ebből abszurd következmények származhatnak, például a népirtás fogalmának inflálódása. Például, ha ma elmenne az eszem és megölném öt szomszédomat, akkor jogosan neveznének gyilkosnak, de nép­irtással nem vádolnának meg. A jövőben azonban akár ez is előfordulhatna, ha ez a mozgalom teret nyer.
Magyarországon a szélsőjobb egy része nem mismásol: honlapjaikon nyíltan tagadják a holokausztot, a gázkamrákat, miközben megemlékeznek Hitler születésnapjáról, és ünneplik a szovjetek ellen harcoló magyar nyilasokat. Szó sincs egyenlősítésről…
– Nyugaton a holokauszttagadás halálos csapást szenvedett, amikor az ezredforduló környékén Londonban bíróság elé állították David Irvinget. Ezt követően Nagy-Britanniában és több más országban a holokauszttagadás kiszorult a közéletből. Egy maroknyi fanatikus rasszista hirdeti csupán, akik nyíltan neonácinak vallják magukat. Ettől még veszélyes maradt, de történészi és politikai szempontból a rengeteg cáfolhatatlan dokumentum, filmfelvétel, fénykép és visszaemlékezés alapján sokkal könnyebb cáfolni a holokauszttagadókat, mint azokat, akik elhomályosítják a holokausztot. A két jelenség azonban összefügg, és Kelet-Európában ezt jól lehet látni. Ezért bízom abban, hogy a jövőben a holokauszt elhomályosítása ugyanúgy a perifériára szorul majd. Ehhez azonban bátor demokratikus politikusokra is szükség van.

* * *

Miről is van szó???!

Ha már a tisztelt olvasó hányingerek, agyvérzés, szívinfarktus nélkül végigolvasta ezt a baromságot, akkor érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a zsidók tovább nyomulnak előre és ehhez minden eszközt megragadnak! Például a “holokauszt” ideológia erőszakos terjesztését, minek következtében az már a vízcsapból is folyik. Ezt követően sokan hányingert kapnak és tagadni kezdik a “holokausztot”! Ekkor a cionista judaisták előjönnek törvénytervezettel, amelyet az épp hatalmon lévő vörösnáci kormányra rátumálnak, hogy mindazokat, akik tagadják a “holokausztot” vigyék börtönbe.

NA, EBBŐL A TOVÁBBIKBAN NEM KÉRÜNK, NE A ZSIDÓK DÖNTSÉK EL, HOGY MIRE VAN SZÜKSÉGÜNK, MI TETSZIK NEKÜNK ÉS MI NEM!!!

Itt egyáltalán nem arról van szó, hogy a vörös és a barna nácik, a hitleristák és a sztálinisták áldozatául esett (nem csak Auschwitzban!!!) mintegy 4 millió zsidó brutális körülmények közepette történt megölését tagadnánk! Becsületes ember ilyet nem tesz! A gyászban minden embertársunkkal osztozkodni kell, együttérezni vele!

A probléma ott kezdődök, hogy a zsidók kisajátítják az összemberi gyászt! Úgy tesznek, mintha csak az a majd’ 4 millió zsidó képezi a barna és a vörös nácik második világháborús áldozatainak létszámát! Álljon már meg a menet!

A két náci zsidó haramia, Hitler és Sztálin az európai államokat tömörító Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 2009-es, minden tagállamra és lakóira érvényes határozata szerint “A második világháborút két háborús bűnös náci tömeggyilkos és két náci párt: Hitler és Sztálin, az NSDAP és az SZKP robbantotta ki”!

A hitleristák lengyel civileket végeznek ki

A második világháborúban 72 millió ember pusztult el, ebből 47 millió civil lakos! A zsidó áldozatok száma csak kevesebb mint 10%-a a civil áldozatoknak! További mintegy 100 millió embert a háborús bűnös népiró Joszif Viszarjonovich Djugasvilli (banditaneve: “Sztálin”) és vörösnáci követői öltek meg 1990-ig!!! Akkor miért legyen egy diszkriminatív törvény, amely e szánalmas kisebbség “holokausztját” ha tagadja, mehet börtönbe, de ha azt tagadja, hogy a két náci haramia tízszer annyi nem zsidót irtott ki, akkor ennek nincsenek következményei?!

Lengyel rabnők az auschwitzi koncentrációs táborban. A halálozási arány köztük jóval nagyobb volt, mint a zsidók körében!

A Magyar Köztársaság Alkotmánya, akár az Európai Unió jogrendje, vagy az ENSZ Egyetemes Emberjogi Kártája (amelyet éppen a náci uralom alatt álló államok nem fogadták el!) tiltja mindennemű diszkriminációt! Tehát nincs csak “holokauszt” vannak viszont áldozatok, akik a barna és a vörös nácik népirtásai közepette pusztultak el! És ennek tagadását kell tiltani!


Katyń – ma Oroszországban lévő település Szmolensk közelében. Itt a vörösnácik 22.000 lengyel katonatisztet öltek meg igen kegyetlen módon, sárba tiporva a Genfi Egyezményt!

Olvastam portugál, spanyol, francia és angol nyelven több megrendítő dokumentum könyvet arról, hogy a törökök és az oroszok közösen és külön-külön hány szerencsétlen örményt irtottak ki! Csak a XX században! Sztálin és Kemál Musztafa (bandita neve “Atatürk”) 1920 őszén közösen követtek el agressziót a független Örményország ellen (amelynek nyugati határai pontosan kettészelték a mai Törökországot! és magába foglalták Grúziát és a Sztálin által semmitmondó pártdokumentummal létrehozott sosem volt, örmény és az örményekkel rokon Kurd, Láz, Lezgin és Tat többségű “Azerbajdzsánt”.) és azt szó szerint feldarabolták. Pontosan úgy, ahogyan Hitler és Sztálin ezt tették 1939-ben Lengyelországgal.

Katyń, a vörösnácik minden hadifogolyt megöltek!

A második világháború nem 1939-ben, hanem 1920-ban kezdődött! Ugyanis ha a nyugati nagyhatalmak vállvonogatás, közömbös szemlélődés helyett Sztálint és Atatürköt rendreutasítják, a második világháború elmarad! Így viszont bátorságot kaptak a további garázdálkodáshoz! Ennek eredményeként mintegy 10 millió örmény és kurd szörnyű kínok közepette halt meg!!!! Hol van ehhez képest az annyira túllihegett”holokauszt”???!!! De ha csak a II világháborúnál maradunk – hol van a 15 millió lengyel elpusztítása Hitler és Sztálini koncentrációs táboraiban?! Hol vannak Katyń, Starobielsk stb. áldozatai???!!! Hol van a magyar nemzet ellen elkövetett szörnyű bűncselekmények!? Magyarországnak a II világháborúba történő esztelen belerángatása!?

Örmény gyerekek egy török vörösnáci koncentrációs táborban 1920-ban órákig a földön ülnek a csillagon belül vörös kivégző ruhában. Senki nem élte túl.

Mindenképpen olyan törvényt kell hozni, amely a barna és a vörös nácizmus áldozatainak állít emléket! És mindazoknak, akik – sokszor magányos farkasokként – mertek szembeszállni a szörnnyel és az egyenlőtlen esélyekkel indított harcot többnyire nem élték túl! Éppúgy a dicső 1956-os Forradalom idején, mint Rákosi és Csermanek János (banditaneve “Kádár”) esztelen vörösnáci diktatúrája idején! Ugyanis a vörösnáci MSZP, MADZSIHISZ, “ELLENÁLLÓK ÉS ANTIFASISZTÁK SZÖVETSÉGE” vezetői, ugatógépei, tagjai, szimpatizánsai miközben a barna nácizmust elismerik, áldozatait felmagasztalják, görcsösen és esztelenül tagadják azt, hogy a legnagyobb gazemberek a Sztálin-Atatürk-Hitler trióban a kommunisták voltak! Mert a vörösnácik 3 x annyi embert öltek meg, mint a két másik haramia és követőik együttvéve! Mi több: az érdemtelenül az Európai Unióba tolakodó, a NATO-ba félreértés miatt felvett Törökország a mai napig népirtásokat hajt végre!

Az atatürkista török vörösnácik által megölt örmények: gyerekek, lányok és asszonyok, aggastyánok! A világ ezért a népirtásért mikor vonja felelősségre Törökországot, amely máig hivatalosan is makacsul cáfolja a tényeket! Törökország mikor fogja betartani a Sévresi Békeszerződés Örményországra máig érvényes (azt a Lousannei Béke nem tudta hatályon kívül helyezni!) rendelkezéseit Nyugat-Örményország függetlenségéről és Törökországot kettészelő nyugati határairól?!?

Kevesen tudják, hogy 1920-ban Atatürk is “kommunista” volt és “fasiszta” egyszerre, mert Hitleri is, Sztálin is a barátja volt! Ezért maradt Törökország “semleges” a II.világháborúban! Csakis ezért! Mi több: Kemál Musztafa (banditaneve: Atatürk) az ifjútörök államot a sztálini mintára rendezte be! Ő maga a Török Népbiztosok Tanácsának elnöke volt!!! Örményországot Sztálin anyagi, fegyveres és erkölcsi segítsége, szovjet kiképzőtisztek nélkül nem is tudta volna lerohanni! Andranik Ozanyan hős örmény tábornok, a török vörösnácik elleni küzdelem egyik kulcsfigurája próbálta erre is felhívni a világ figyelmét, de eredménytelenül! Nyugat meg is kapta a “fízetését” ezért: Sztálin Hitlerrel közösen rohanta le Lengyelországot, aztán a fél világot!

Andranik Ozanyan tábornok, örmény nemzeti hős

Épp emiatt a vörösnáciknak hinni nem lehet és nem szabad! de ezt sokan figyelmen kívül hagyják, amikor emberszámba veszik a kínai, vietnami, észak-koreai, vagy egy sor délamerikai és afrikai vörösnáci diktatúrát! A Sztálin, Hitler és Rákosi módra magamutogató Hugo Chavez és a többi elvtársa menjen a pokolba! Nem kérünk többé se barna sem vörösnáci veszélyből! Ahogyan a hidegháború idején a csodálatos ember és politikus Konrad Adenauer német kacellár és a nem kisebb kvalitásu lengyel Zbigniew Brzeziński, az USA elnökének nemzetbiztonsági főtanácsadója megjegyezték: a vörös tetveket irtani kell! El kell szigetelni őket a világ becsületes részétől!

Konrad Adenauer (CDU) német szövetségi kancellár

Sajnos a nyugati demokrácia még mindig vacillál, pedig egy újabb Nürnbergi Pert kellene rendezni, ahol Sztálint, Atatürket és a többi hozzájuk hasonló gazembert Csermanek Jánostól (bandita neve: “Kádár”) és Eduard Beneštől kezdve Wojciech Jaruzelskiig, Bolesław Bierutig, Todor Zsivkovig, Geogi Dimitrovig jelképesten, a még élőket (Biszku Béla és a többi vörös mocsok) pedig ténylegesen a vádlottak padjára ültetik! A berlini Spandau-t még nem bontották le, akad ott rengeteg hely ezeknek a senkiknek!

Oliver Smith

A VÖRÖSNÁCIK VÉGNAPJAI 1.

2010. július 1., csütörtök

A VÖRÖSNÁCIK VÉGNAPJAI 1.

A szerkesztőség a beküldött és publikált kéziratokért semmilyen felelősséget nem vállal.

A VÖRÖSNÁCIK VÉGNAPJAI 1.

A Nyugaton élő igaz magyarok teljes értetlenséggel szemlélik a hazai eseményeket, mert sajnos a jobboldalinak mondott FIDESZ kormány valahogyan nem siet a vörösnácik elszámoltatásával, pedig választási ígéretei között ez is szerepelt! A mentelmi jog megszüntetésével végre lehetőség nyílna egy sor hazaáruló tolvaj gazembernek a bíróságok elé citálása, további, a köz kárára elkövetett sikkasztások, lopások meggátolására!

Nézzük, kik a főkolomposok. Kinek a lelkén szárad a legtöbb bűn.

Kövér László, a FIDESZ egyik alapítója és vezetője

Kövér László FIDESZes vezér bátran ki is mondta: első helyre Gyurcsány Ferenc, Fecó kívánkozik, aki a magyar KOMSZOMOL vezéreként saját szakállára eladta az rossz hírű egykori KISZ, a magyar KOMSZOMOL többezer ingatlanát: oktatási központokat, táborokat, bizottsági székházakat! Nos, milliárdjait mielőbb el kell kobozni és 120 eurós minimál nyugdíjban kellene részesíteni élete végéig! Na meg ingyenes szanatóriumi beutalóval – mondjuk – Márianosztrára, Sátoraljaújhelyre vagy Sopronkőhidára.

A vörösnáci párt két egykori elnöke: a ragacsos kezű Gyurcsány Ferenc és a lepcsés szájú Lendvai Ildikó. Gyurcsány Ferenc igazi hazaáruló — több súlyos bűncselekményt követett el bűnszövetkezetben, folytatólagosan, hatalommal durván visszaélve.

Megvizsgálandó, milyen “kérésekkel” látta el barátját, a Bolíviában nemrég megöltetett Rózsa György Eduárdót alias Eduárdo Florest! Aki Csermanek János (banditaneve: “Kádár”) idején munkásőr őrnagy, a világ egyik legjobb mesterlövésze, a Munkásőrség Országos Parancsnokának szárnysegéde, a Münnich Ferenc Társaság és a Kádár János Társaság tényleges alapítója, Olof Palme gyilkosa, világhírű terrorista (szerepel a magyarul is megjelent 100 hírhedt terroristát bemutató lexikonban is!) Carlos – Iljich Ramirez Sanches (banditaneve: Sakál) barátja és tanítványa, a KGB, a BM Állambiztonsági Főcsoportfőnökség, a cubai és nicaraguai titkosszolgálatok ügynöke, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem megyei jogú KISZ-bizottságának utolsó vezetője, állítólagos muszlim vezető, valójában a MOSZAD oda beépült titkos ügynöke!

A világ legnagyobb terroristái között nyilvántartott munkásőr őrnagy, horvát usztasa ezredes, KGB-, MOSZAD-, ÁVH-ügynök, megyei KISZ titkár és elvhű kommunista Rózsa György Eduárdó, álnéven “Eduardo Flóres” és a tanára, barátja, a világ egyik legnagyobb terroristája Ilich Ramirez Sanches, álnéven “Carlos”, “Sakál”

Eduardo Flores gyilkológép volt, Antoniewicz Roland ellen is elkövetett, vagy szervezett merényleteket, majd ő volt a szerzője és végrehajtója nevezett ellen indított lejáratási kampánynak, így a “nyilas röplapnak” is a tényleges szerzője, melyet ávéhás puszipajtásai később súlyos testi sértés nyomán varrták a nagyherceg nyakába egy bizonyos Péntek László ügynök-bíró és egy bizonyos Mikó Imre alezredes, a BRFK Állambiztonsági Vizsgálati Osztálya vezetőjének (ma altábornagy, a maffiaellenes központ [sic!] vezetője) segítségével.

Balatonöszöd, egykori MSZMP üdülő – Gyurcsány Ferenc itt mondta el cinikus, magamutogató beszédét

Gyurcsány 2006-ban Balatonöszödön cinikusan vigyorogva bejelentette: “Hazudtunk reggel, délben, este, hónapokon, éveken át, mindenkit becsaptunk, a hatalmat is csalással kaparintottuk meg“! Nos kitudódott, mire ő rendőrterrort vezényelt a felháborodott hazafiak ellen! Ez hazaárulás! Választási csalás, méghozzá többrendbeli, bűnszövetkezetben elkövetve! Közokirat hamisítás, szintén többrendbeli, bűnszövetkezetben. Hatalommal való visszaélés, szintén többrendbeli, bűnszövetkezetben. A bűnlajstroma szinte végtelen, akár felesége, Dobrev Klára nagyapjáé, Apró Antalé, aki Csermanek János jobbkezeként, Biszku Béla bűntársaként vett részt az 1956-os dicső Forradalom leverésében és az azt követő vörösterrorban, hazafiak ezreinek legyilkolásában.

Daróczi Dávid ugyanazért halt meg, mint Rózsa György Eduárdó: mindketten túl sokat tudtak az MSZ(M)P vezetők mocskos ügyecskéiről

Biszku Béla Csermanek János (banditaneve “Kádár János”) belügyminisztere volt. Így ő irányította az állambiztonsági bűnbandát is, tehát akár utódjáé, Benkei Andrásé vitathatatlan a teljes felelőssége azért, hogy többtucat kiskorú 1956-os hőst a “népbíróságok” nevű bűnszervezetek útján (vajon e bűnbandák tagjai, gyilkosai mikor kerülnek igazi bíróságok elé vádlottakként?) halálra ítélték majd cinikusan megvárták, hogy nagykorúak legyenek és ezt követően akasztották fel őket!? De nem minden esrtben! Volt, amikor a gyereket egyből megölték! Érdemes lenne kideríteni, a budapesti Köztemető 301-320 parcelláin vajon hány mártír gyereket gyömöszöltek jeltelen sírba?!? De térjünk vissza Biszku Béla bűnözőhöz! Még neki áll feljebb, amikor be akarják mutatni a róla (és a beleegyezésével!) készült dokumentumfilmet?! Közszereplő és bűnöző volt, tehát nincs joga tiltakozni, ahogyan a többezer áldozatának sem volt joga tiltakozni! Biszku “bácsi” vagy inkább haramia: kuss, pofa be!

Biszku Béla, a hirhedt kádárista belügyminiszter, majd az MSZMP Központi Bizottságának titkára és a Politikai Bizottságának tagja

A lepcsésszájú Lendvai Ildikó pártelnök, frakcióvezető a hazaáruló tipikus esete. Védi Simor András jegybankelnök többmilliós havi apanázsát, miközben a még az kádári MSZMP Központi Bizottsága egyik tisztségviselőjeként a régi kommunista szlogeneket fújja a proletárok elnyomásáról. Ki tudja, hány milliója lehet – mondjuk – titkos svájci bankszámláján. Vagy: miért halt meg az édesanyja? Ha tényleg “elkóborolt”, vajon miért nem kereste? Túl sokat tudott, akár az “öngyilkos” Daróczi Dávid kormányszóvivő? Arról is mesélhetne Lendvai Ildikó, hogyan követte el az önbetörést budafoki irodájába épp a választások előtt!? Hogy a félrevezetett választók megsajnálják? Akár Horn Gyulát sajnálták meg, amikor szervezett magának egy “autóbalesetet” és aztán ürhajós cuccra emlékeztető gyógyászati segédeszközben parádézott? (Még egyszer: “Hazudtunk reggel, délben, este, hónapokon, éveken át, mindenkit becsaptunk, a hatalmat is csalással kaparintottuk meg”! – Gyurcsány Ferenc pártelnök és miniszterelnök, 2006 Balatonöszöd).

Gyurcsány parancsára 2006-ban még a magatehetetlen fekvő járókelőt is összerugdosták a “derék rendőrök”

Sok embernek a szemevilágát is elvették a duhaj gyurcsányista vörösnáci rendőrök

Révész Máriusz országgyűlési képviselő (FIDESZ). A gyurcsányista duhaj-rendőrök őt is agyba-főbe verték.

A duhaj rendőrök mindenkit agyba-főbe vertek: gyermekét sétaltató kismamát, katolikus papot, békésen sétáló külföldi turistákat, országgyűlési képviselőket. Gyurcsány Ferenc parancsára.

A buldogképű egykori rendőrfőkapitány sem “kismiska”! Miért hajtotta és hajtatta végre a bűnöző Gyurcsány hazaáruló parancsait?! Érdemes lenne egy Nürnbergi Pert rendezni, mondjuk a Sportcsarnokba, hogy sok érdeklődő beférjen, és valamennyi akkori rendőri vezetőt a vádlottak padjára ültetni! Biztos, hogy egymásra fognak mutogatni, és közben dalolva elmesélik, akkoriban mi járta mocskos fejükben! Rengeteget ártottak a mundér becsületének, a rendőrség, a látástól vakulásig szorgalmasan dolgozó és életüket, egészségüket kockáztató becsületes magyar rendőrök jó hírnevének! És van ott egy sor “kiderítetlen” bűncselekmény is, amelyek szintén a szerzőségüket feltételezik: ártatlan cigányok gyilkolása (az “oszd meg és uralkodj!” elv alapján hadd haragudjanak a magyarok a cigányokra, a cigányok a magyarokra! Aztán az “ismeretlen tettesek” által megvert, majd a Duna-part egyik eldugott zugába dobott újságírónő esete is újravizsgálást követel! Tudjuk: az olajmaffia mocskos ügyeiben nyomozott, írt leleplező cikkeket! És azt is tudjuk: Gyurcsány is nyakig benne volt a hírhedt olajügyekben!

Toller László egykori pécsi polgármester és Szili Katalin, az Országgyűlés korábbi elnöke jóbarátok voltak és Gyurcsány ellenségei

Aztán miért kellett meghalnia a pécsi polgármesternek, Toller Lászlónak? Hiszen tudjuk: nem baleset volt, mert autóját megbuherálták! Sokat pofázott és közben szidta az Úristent?! Túl hangos volt? Vagy inkább sokat tudott és fenyegetőzött!? Kit akart Toller leleplezni? Milyen politikai kusza szálakat akart elvágni – mondjuk – Szili Katalin barátjaként?

A Nokias-dobozokról elhiresült, milliárdokat az MSZP számára síboló Hagyó Miklós budapesti pártvezér és főpolgármester-helyettes és SZDSZ-es főpolgármester puszi pajtása Demszky Gábor – ő miben sáros? Vajon benne-volt-e a Siemens megvesztegetési botrányában, amikor épp az ócska Combinók megvásárlása mellett döntött?

Kik állnak ténylegesen a BKV-nál, MÁV-nál, Magyar Postánál, Szerencsejáték Zrt-nél stb tapasztalt sikkasztásoknak, milliárdok elsíbolásának? Hagyó Miklós nyilvánvalóan csak a pártakarat végrehajtója volt és a pénzből az egész párt profitált, hiszen annyi pénzt összesíboltak, hogy ezerszer annyi választási plakátot tudtak kinyomtatni minden egyes jelöljük számára, mint a többi párt jelöltje együttvéve! Rákospalotán minden egyes villanyoszlopon, távírópóznán, budin ott díszelgett Kiss Péter kancelláriaminiszter ocsmány képe! Kiss Péter a Nagybudapesti KISZ Bizottság tejhatalmú feje volt, Gyurcsány bizalmasa! Ő vajon milyen sötét ügyekben botorkált végig?



Kiss Péter KISZ- és MSZP-vezér civilben és pártfunkciként

Az 1956-os hazafiak kárára kimondott koncepciós hamisvádak kiagyalói, a gyilkosságokra utasítást adó vörösnácik közül eddig vajon miért egy sem került a vádlottak padjára? Nagyanyám – hős parancsnok volt -is az áldozatok között volt. Én már idegenben, én 1966-ban, tíz évvel a történtek után születtem. De máig nem tudom megemészteni – például – Manszfeld Péter meggyilkolását és vele együtt többszáz kiskorúnak a meggyilkolását! Az ötvenhatos hősök hóhérai a Genfi Egyezményt tiporták sárba!!!! Az emberi jogokat, az ENSZ Egyetemes Emberjogi Kártáját taposták sárba mocskos patáikkal!

Antoniewicz Roland – Roland von Bagratuni herceg aranymisés ministráns, koholt vádakkal többszörösen elítélt jobboldali politikai üldözött, magyar, lengyel és örmény nemzeti hős, aki születése óta gyűlölte a vörösnácikat és sok borsot tört az orruk alá

És vajon hány áldozatuk kapott erkölcsi és anyagi kártérítést? Beleértve azokat is, kiknek tönkretették egzisztencuájukat, mint ahogyan azt – például – Antoniewicz Rolandal – tették, akiről bugyuta meséket terjesztettek és hitettek el a közvéleménnyel!? Mert mint írtam korábban: ő is hős volt, ő tett a legtöbbet azért, hogy a magyarországi vörösnáci diktatúra meginogjon, össze dőljön! És a legyilkolt társai: Elbert János, Fábián Zoltán, Kerényi Grácia, Kizman Lajos és sokan mások! Miért nem akad senki a mai napig, hogy kiadja érdekfeszítő, a vörösnácikat leleplező visszemlékezéseit!? Máig ennyire félnek tőle, az igazságtól? Attól is, hogy több merénylet ellenére az örmény-lengyel-magyar hőst nem sikerült megölniük? Azért, mert aranymisés ministránsként Isten védelmét élvezi?!

Wojciech Jaruzelski generalissimus, az 1981-es lengyel vörösnáci Führer. Katonai puccsal került hatalomra. A Solidarność-hű hazafiakat internáló táborokba csukatta, vagy kitoloncolta őket.

Lengyelországban a néhány éve elsöprő hatalomra került Lech Kaczyński – Donald Tusk-féle jobboldal nem vacakolt sokat! Wojciech Jaruzelski tábornokkal az élén az összes vörösnáci főkolompost a vádlottak padjára ültették! És kimondták azt is, hogy aki tisztségviselője volt a vörösnáci pártnak, a LEMP-nek (és a szatelitt- és utódszervezeteineK), állami tisztséget nem viselhet, közszereplést nem vállalhat! Mikor teszik meg ugyanezt Orbán Viktorék Magyarországon? Mikor kerül bele az Alkotmányba az, hogy a MSZP a Magyar Kommunista Párt jogutódjaként nácipárt, mert az MKP az EBESZ által 2009-ben náci párttá nyilvánított SZKP tagszervezete volt!? És mint nácipártnak nincs maradása a politikai palettán! Ugyanez vonatkozik Thürmer Gyula bohócpártjára is!

Coimbra, Portugália, 2010 tavaszán

FOLYTATJUK

Inaçio Angelos

Észrevételeket, javaslatokat erre a címre kérjük: inacio.angelos@yahoo.com

DÖBRÖGIK BŰNE – ANTONIEWICZ ROLAND 12 FŐ BÚNE

2011. november 25., péntek

Antoniewicz Roland 12 fő „bűne”

Antoniewicz Roland 12 fő „bűne”A FIDESZ-KDNP által meghírdetett, Lázár János frakcióvezető nevével fémjelzett “Az MSZP osztozik az MSZMP felelősségében” című program mindenképpen támogatandó! Mert nemcsak a bűnösök megbüntetésre kerülhet végre sor, hanem megannyi gaztettük napvilágra kerülése is! Az MSZMP utódpártjának az elnöke, a KISZ egykori vezére Gyurcsány Ferenc 2006-ban Balatonöszödön cinikusan és büszkén ország-világnak bejelentette: „hazudtunk reggel, délben és este, éjjel és nappal, hónapokon, éveken ár, mindenkit becsaptunk! ” Tény és igaz! a vörösnáci párt és csatlós szervei (ávéhá, népfront, KISZ, Nőtanács, MEASZ, a pártpropagandisták és ávéhások kezében lévő média valamint az általuk szilárdan irányított gazságszolgáltatás (az „i”-t az elején szándékosan hagytuk ki!!!) rengeteget hazudott össze sok mindenről és sok mindenkiről. Ha kellett, hamis „dokumentumokat”, „bizonyítékokat” is legyártottak. Antoniewicz Roland ellen is. Mindazok, akik még mindig sárral dobálják meg Antoniewicz Rolandot, vagy az egykori állambiztonsági szervek tisztjei, besúgói, téglái, titkos tisztjei, vagy pedig a pártállami diktatúra fenntartójának, az MSzMP-MSzP-nek az egykori-mai tisztségviselői.

Antoniewicz Roland grafikája

Senki sem csodálkozott, vagy inkább nem akart csodálkozni azon, hogy miért éppen Antoniewicz Rolandal foglalkoznak ennyit, miközben lavinaszerű, hazugságokkal és valós tényeknek ferde tükörben történő bemutatásával megpróbálták egy jól irányított hecckampányban lejáratni, erkölcsileg, anyagilag és jogilag ellehetetleníteni! Sokan ezt a hecckampányt arra használták fel, hogy „bizonyítsák” a bizonyíthatatlant: ők aztán „valódi demokraták”! Sokan olyanok is meglovagolták ezt a sánta paripát, akikről csak később derült ki (vagy még nem derült ki!) az, hogy téglák, besúgók, vagy éppen titkos ávéhás tisztek, esetleg pártpropagandisták, munkásőrök stb voltak! Még a „nyilas röplap”-ügyben eljáró bíróról is kiderült, hogy a jogot gyorstalpalón „végezte el” és ávéhás tégla! Nem csoda, hogy az ellenbizonyítékokra sem ő, sem felettesei, még a Legfelsőbb Bíróság elnöke sem volt kíváncsi! Mert kiderült volna, hogy valamennyien elkövették a hatalommal való visszaélés és hamis vád bűncselekményét! Akár az ügyben eljáró „rendőr”, a BRFK Állambiztonsági Vizsgálati osztályának vezetője, ma „rendőr” tábornok Mikó István „elvtárs”!!! Vajon hány, hamis tanukat, álbizonyitékokat gyártó és forgalmazó ávéhás még mindig randitja a „demokratikus” rendőrség és a bíróságok légkörét?!?

Antoniewicz Roland büszke lehet a felmenőire, rokonaira! Tele vannak velük a lexikonok. De ő is előbb-utóbb ott találja a nevét, mert igaz és szerény, segítőkész ember, nagy hős és kiváló alkotó…

Antoniewicz Rolandot az emeszempés-emeszpés-ávéhás-álújságíró bűnözők belekeverték mindenbe, amibe csak lehetett. Elnevezték „szélsőbaloldalinak” is, meg „szélsőjobboldalinak”. De soha igazat nem írtak róla! És ma sem írnak. Pedig ma már az interneten rengeteg olyan hites dokumentum található (csak jóakarat kell a megtalálásukhoz!), amely egyértelműen megcáfolja a sok-sok hazugságot és Antoniewicz Roland mellett áll ki! Aki csak egy kicsit is tud lengyelül és elkezd kutakodni Antoniewicz Roland múltjában, egyből arra is rájön, hogy „itt valami nagyon, de nagyon nem stimmel”! Nem Antoniewicz Roland lengyelországi vagy magyarországi múltjával! Azzal a hazugság-áradattal, amely még mindig jó céltáblának találja személyét! Nézzük hát először a lengyelországi múltját, ahol 1967-ig majd’ 20 évet élt.

Antoniewicz Roland részt vett az 1956-os poznani forradalomban és megsebesült.
Az egyik szemtanú, egy hatósági orvos igazolása Antoniewicz Roland 1956-os sebesüéléséről, hadirokkantságáról

Antoniewicz Roland Budapesten született közvetlenül a háború befejezése után. A több könyv szerzője, több nyelven anyanyelvi szinten publikáló újságró-író (a lengyel sajtó közlései szerint az egyik legjobb a szakmában!) lengyelörmény édesapja: Zdzislaw Antoniewicz élsportoló is volt (megszámlálhatatlan versenyt nyert és állami kitüntetést kapott sportolóként és edzőként, sportbíróként), emellett a nem internáci színezetű lengyel-magyar barátság fáradhatatlan bajnoka volt.

Zdzislaw Antoniewicz kitüntetései

Zdzislaw Antoniewicz 1944 március 19-én a Bakáts téri katolikus templomban a reggeli órákban vette el Roland édesanyját, Karapancsits Teréz magyarörmény hadiőzvegyasszonyt. Ez mentette meg az életét (és sok-sok, az esküvőn jelenlévő, zömében jobboldali magyar hazafiét is!), mert a hajnalban hazánkat megszálló német katonai egységek előőrseként Budapestre érkezett Gestapósok, már kora reggel lázasan hozzáfogtak a felkutatásához, hogy letartóztassák! Nem ok nélkül. Még Poznanban, ahol született és élt, Zdzislaw Antoniewicz írt egy cikket arról, hogy a hitleri és a sztálini ideológia között csak árnyalatnyi különbség van és életveszélyes bla-bla az egész! Emiatt a német Gestapó és a szovjet NKVD (a KGB elődje) egyaránt kőrözte!

Hitler és Sztálin elvtársi együttműködésben KÖZÖSEN rohanták le Lengyelországot 1939. szeptemberében – Antoniewicz Roland grafikája

Antoniewicz Zdzislaw a lengyel-magyar barátság bajnoka volt. A fia, Roland is az. Egyiküknek sem köszönték meg, üldözték őket…

Zdzislaw Antoniewicz rövíden a halála előtt

Zdzislaw Antoniewicz lengyel karpaszományos hadnagy, 1939 szeptemberében, a hadüzenet nélküli sztálinista-hitlerista agresszió után, megannyi lengyel hazafi honfitársával együtt, bevonult a lengyel hadseregbe és hősiesen részt vett a védelmi harcokban, amiért többször ki is tüntették. Az összeomlás és a kapituláció hajnalán menekülnie kellett, mert jól tudta: sem a német sem a szovjet hadifogságot nem fogja túlélni! Magyarországra szökött, mert gyerek kora óta nagy barátja, tisztelője volt hazánknak, az olykor viharos közös múltunknak, a szintén örmény származású Bem Józsefnek, Petőfi Sándornak, Lázár Vilmosnak, Török Ignácnak, Czetz Jánosnak és Kiss Ernőnek. Tudta, hogy a magyar becsület megmenti őt is, honfitársait is. Nem is tévedett! Magyarországra akkoriban 140.000 lengyel katona és civil szökött át. Sokan teljes menetfelszerelésben, álig felfegyverezve. És a magyar testvérek erre nagyvonalúan szemet hunytak! Mi több: lehetővé tették azt, hogy teljes lengyel katonai alakulatok teljes menetfelszerelésben bántatlanul átvonuljanak a jugoszláv határig, ahonnan aztán némi kitérővel sikeresen átjutottak Franciaországba, az ott – Angersben – újjáalakuló lengyel hadsereghez! Mindezt akkor, amikor gróf Teleki Pál miniszterelnök elutasította Hitler azon követelését, hogy átengedje a Wehrmacht egységeit a Kassa – Velejte vasútvonalon, hogy a lengyeleket hátba támadhassák! Ezekről az évekről rengeteg visszaemlékezés, tanulmány, könyv jelent meg, amely újabb bizonyítékot szolgált a magyar-lengyel barátságnak és az Antoniewicz család példátlan hősiességének! Ezt a barátságot támadták meg és vonatták kétségbe az Antoniewicz Rolandot és szüleit erkölcstelenül támadó és lejárató vörösnácik!

Antoniewicz Zdzislaw egyik könyve. A felejthetetlen magyarországi éveiről, a sok-sok magyar barátról – igaz emberről. Nem csoda, hogy az MSZMP-MSZP-ávéhás bűnözők féltek a fiától, Antoniewicz Rolandtól!

Zdzislaw Antoniewicz nem menekült el a biztonságosabb Nyugatra, pedig ő is megtehette volna. Itt maradt, mert a lelkiismerete azt diktálta: itt van rá a legnagyobb szükség! És erre kérte őt több barátja-földije, akik a londoni lengyel emigrációs kormány vezetői voltak. Köztük volt gróf Edward Raczynski (1934-1945 között a Lengyel Köztársaság londoni nagykövete, 1941–1943 az emigrációs kormány külügyminisztere, 1979–1986 között a Lengyel Köztársaság emigrációs Elnöke), Leon Orlowski budapesti lengyel követ (1941-ig), Józef Zaranski budapesti lengyel konzul és Dr.Zbigniew Zaleski professzor, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója. Zdzislaw Antoniewicz az utóbbi helyettese lett, azon belül is az ifjúsági, egyházi és a hírszerzési ügyek felelőse (1941-től amikor a budapesti Lengyel Követség megszünt, az ügyek jelentős részét a Lengyel Intézet vette át). Rengeteget tett a magyar-lengyel barátságért! Id.Antall József miniszter, menekültügyi kormánybiztos rokonaként (Roland későbi keresztapja), gyorsan kapcsolatba került a legfontosabb politikusokkal és egyházi személyekkel, akik életük végéig a barátjának tekintették! A hadvezetésben Kéri Kálmán ezredes, Baló Zoltán ezredes, Nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredes és mások. A politikusok közül Pethő Sándor és Tibor fia, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter és sokan mások, akiknek köszönhetően Magyarország nem adott ki a németeknek és a szovjeteknek egyetlen egy lengyelt sem! Ellenben mindenben, amiben csak lehetett, segítették az itteni lengyeleket. A katolikus egyház részéről Serédi Jusztinián hercegprímás mellett a titkára és egyben a kultuszminisztérium főosztályvezetője, Beresztóczy Miklós páter, Varga Béla kanonok, balatonboglári plébános, a Nemzetgyűlés későbbi elnöke és Lékai László balatonlellei plébános, későbbi esztergomi érsek, bíboros-prímás, Mindszenty József zalaegerszegi plébános, későbbi hercegprímás, valamint Hanauer Árpád váci püspök, továbbá Badalik Bertalan püspök, a Szent Domonkos Rend magyarországi tartományának főnöke. A hathatós segítségükkel sikerült elérnie azt, hogy az egész háború alatt Balatonbogláron működhetett akoriban Európa egyetlen lengyel gimnáziuma, Vácott pedig a lengyel zsidógyerekek árvaháza és iskolája.

A budapesti Lengyel Intézet helyettes igazgatója, a lengyel követség I.titkára Zdzisław Antoniewicz szerkesztó (balról az eső), Szapáry Erzsébet grófnő, id.dr.Antall József Antall miniszter, menekültügyi kormánybiztos, Antoniewicz Roland szerkesztő keresztapja és ifj.dr.Antall József miniszterelnök édesapja, dr.Henryk Sławik, a lengyel országgyűlés képviselője valamint jobbról Varga Béla főtisztelendő atya, Balatonboglár plébánosa, a magyar Nemzetgyűlés elnöke (1947-ig) az FKgP részéről a balatonboglári lengyel gimnázium egyik ünnepségén

Antoniewicz Roland meghívója a barátjával, II.János Pál pápával való budapesti találkozásra

Zdzislaw Antoniewicz magyarországi évei alatt nagyon tevékeny volt. Lengyel lapokat szerkesztett (Kajtár Jenő csak névleges szerkesztőjük volt az akkori magyar sajtótörvények miatt!), könyveket adott ki, irányította a Budapest-Zakopane-Krakkó és Budapest-London között összeköttetést teremtő titkos futárszolgálatot és a formálisan Edmund Fietz-Fietowicz vezette lengyel hírszerzést, amely az oroszok és a németek háborús kegyetlenségeit és a magyarországi lengyel menekültek ellen irányuló akciókat igyekezte feltérképezni.

Gróf Keglevich István atya II.János Pál pápával beszélget. Antoniewicz Roland hozta össze a két barátját (balról takarásban)

A háború után Zdzislaw Antoniewicz a még londoni irányítású lengyel követség sajtóattaséja és a Nemzetközi Vöröskereszt lengyel szekciója magyarországi főmegbizottja volt. Utóbbi minőségben a hadifogságból visszatérő, hazatelepülő lengyelek ezreinek ügyes-bajos dolgait intézte és szó szerint életeket mentett. Nem csoda, hogy 1947. őszén hazarendelték. Aztán a már szovjetbarát hatóságok a határon letartóztatták és évekre „vizsgálati fogság” címén bebörtönözték. Így került vele együtt Lengyelországba a Budapesten született, magyar állampolgár fia, melynek állampolgárságát az exávéhás-emeszempés belügyesek máig törvényt sértve és számos bűncselekményt megvalósítva, máig nem akarják elismerni! Az állampolgársági bizonyítvány iránti kérelmére, a Legfelsőbb Bíróság figyelmeztetése ellenére, az egymást soron követő belügyminiszterek még mindig nem válaszoltak! Pedig a harminc napos törvény által előírt határidő már réges-rég letelt!!!Ezzel szemben beosztottjai még a folytatólagos és tömeges közokirathamisítástól, a bíróságok félrevezetésétől sem riadtak vissza, csakhogy bizonyítsák hazugságukat: a Budapesten, magyar állampolgár szülőktől született Antoniewicz Roland „nem magyar állampolgár”! Reméljük ezen is változtat Orbán Viktor miniszterelnök, miután határozottan kijejentette: „nem tűrhetjük el, hogy akár egyetlen magyart is megfosszanak az állampolgárságától abban az országban, ahol él”!

A

Kurier Polski c.lapban közzétett nekrológ

Ahhoz, hogy tisztán lássuk, mennyire hazudtak és csaltak Gyurcsány és vörösnáci pártjának, ávéhájának az emberei az elmúl 25 évben, nézzük meg előszőr azt is, kik is voltak Antoniewicz Roland felmenői! Mert ugyebár „nem esik messze az alma a fától”! A Kurier Polski c. tekintélyes fél ellenzéki napilap 1984 október 26-i száma ezt írja édesapja nekrológjában: „Antoniewicz Zdzislaw a Wielkopolskai Felkelés tisztjének a fia, a Januári Felkelés tisztjének az unokája” volt. Ez már nagyon elgondolkodtató! Az Wielkopolskai Felkelés 1918-1919-ben meghozta Lengyelországnak a várva várt függetlenséget és a németek által megszállt Poznan városának és Wielkopolska tartománynak a visszaszerzését. Az utóbbi pedig az nagyorosz náci önkény és lengyel-ellenes terror elleni égbekiáltó tiltakozás volt! Utóbb kiderítettük, hogy mindketten, azaz Zdzislaw nagyapja és édesapja — egység-parancsnokokként — vettek részt a Wielkopolskai Felkelésben, hiszen a főparancsnok Józef Dowbór-Musnicki vezérezredes régi családi barátjuk volt! Mi több — amiről a még a pártállami időkben kiadott félig ellenzéki lap nem írhatott — Zdzislaw édesapja és Roland nagyapja a lengyel-szovjet háború kitörésekor (a lengyelek ezt lengyel-bolsevista háborúnak nevezik!, mi inkább a lengyel-vörösnáci, vagy lengyel-szovjet háború névnél maradjunk!) bevonult a Józef Pilsudski marsall vezette legendás I. hadtestbe (Pierwsza Brygada) és Lembergnél hősi halált szenvedett! A legmagasabb lengyel katonai kitüntetéssel, a Virtuti Militari érdemrend nagykeresztéjével tüntették ki posztumusz. A poznani Citadella lejtőin kialakított Hősök Temetőjében, a Wiekopolskai Felkelés hőseinek parcelláján, katonái között helyezték örök nyugalomra.

A Lengyel Legionisták Egyesülete tagjai a lengyel-szovjet háború hős önkéntesei voltak. Sokan életükért fizettek a magyar-lengyel barátságért. Több legionista magyarörmény volt, akár Miklóssy Ferdinánd Leó elnök. Fent: Miklóssy Ferdinánd Leó a halála előtt 5 évvel. Középen: Miklóssy Ferdinánd Leó lengyel legionista egyenruhában. Alul: A Lengyel Legionisták (akik magyarok voltak!!!) kőbányai emlékműve a Népligetben. Ráférne a konzerválás!

(Itt csak zárójelben említendő: a Miklóssy Ferdinánd Leó hős magyarörmény hazafi vezette Magyar Legionisták Egyesületének többtucat tagja is Zygmun Antoniewicz – Roland nagyapja – parancsnoksága altt részt vett a lengyel-szovjet háborúban. Többen közülük hősi halált szenvedtek! Emlékművük a Népligetben, néhány lépésnyire az 1-es villamos Vajda Péter úti megállójától található meg! Csoda, hogy a vörösnácik nem vették észre és nem repítették a levegőbe, ahogyan ezt az Aréna úti Regnum Marianum templommal megtették!)

Antoniewicz Roland hős dédapja és kitüntetései. Az 1863-as Januári Felkelés és az 1918-1919-es Wielkopolskai Felkelés tisztje, parancsnoka volt.

Antoniewicz Roland hős nagyapja, Zygmunt Antoniewicz. Az 1918-1919-es Wielkopolskai felkelés tisztje, parancsnoka, majd a lengyel-szovjet háborúban Józef Pilsudski marsall tisztje, parancsnoka volt. És a kitüntetései. Lembergnél hősi halált szenvedett.

Mindezek a tények már önmagukban is rávilágítanak arra, hogy az ávéhás-emeszempés-emeszpés vörösnáci hazugságokkal ellentétben, Antoniewicz Rolandnak semmi köze nem volt és nem is lehetett sem a kommunistákhoz sem a fasisztákhoz! Hiszen — mint már említettük — „nem esik messze az alma a fától! ” De nézzük tovább a tényeket! Sok meglepő, hátborzongató és hősiesnek mondható részlet rajzolódik ki makacs kutatásaink, kutakodásaink nyomán! Antoniewicz Roland, a nyelvzseni, azzal hívta magára August Hlond és Stefan Wyszynski hercegprímások korábbi titkárának, Antoni Baraniak poznani metropolita érseknek a figyelmét, hogy latinul is, lengyelül is kiválóan ismerte az egész szentmiseliturgiát! Mi több: több nyelven (köztük igazi anyanyelvén: örményül is!) fujta a Miatyánkot, az Üdvözlégyet és a Hiszek egyet! És Roland érseki ministráns, majd az érsek barátja, végül pedig a két legnagyobb barátjának: Stefan Wyszynski hercegprímásnak és Karol Wojtyla krakkói érseknek, a későbbi pápának a barátja lett! Az ávéhá börtönből kikerült, ugyancsak nyelvzseni édesapja pedig a poznani érsek titkos munkatársa! Ő fordította németre azt a pásztorlevelet, amelyet az érsek a lengyel püspöki kar nevében a lengyel milleniumi ünnepségek alkalmából intézett a nyugatnémet püspöki karhoz, és amely Moszkvában és Varsóban óriási botrányt váltott ki!

Antoni Baraniak poznani metropolita érsek és a legjobb barátja: Stefan Wyszynski gniezno-varsói bíboros-érsek, hercegprímás. Mindeketten Antoniewicz Roland barátjai voltak. A hercegprímás egyik, Antoniewicz Rolandnak megküldött üdvözlete. Sokat leveleztek.

Antoni Baraniak érsek (a trónon) Úr Napi körmeneten. Antoniewicz Roland évekig a ministránsa és tanítványa, barátja volt (jobbról, takarásban).

Antoni Baraniak érsek és VI.Pál pápa

Antoni Baraniak érsek és Antoniewicz Rolandnak írt szívélyes dedikációja

A poznani főszékesegyház, ahol Antoniewicz Roland évekig volt Antoni Baraniak érsek ministránsa

Roland első „bűne” az volt, hogy élete egybenőtt a kommunisták által annyira gyűlölt egyházzal! Mert Roland pap akart lenni. Méghozzá örmény pap! A szovjetek pedig a legerőteljesebben az örmény egyházat és akár Hitler a zsidókat – az örményeket – üldözték! Roland ministránsként, egy czenstochowai ministráns-találkozón ismerkedett meg egy vele egyidős, kelet-lengyelországi ministránsal, bizonyos Jerzy Popieluszkoval, aki akkor kijelentette, hogy „pap akarok lenni”, mire Roland „visszavágott”: „én is pap leszek, de örmény pap! ” Készült is Velencébe, hogy az ottani örmény Mechitarista kongregációnál elvégezze a papi szemináriumot, de sajnos Velencébe rajta kívül álló okokból soha nem jutott el. Viszont a később a Solidarnosc-mozgalom egyik kulcsfigurájává vált Jerzy Popieluszko páterrel igen élénk kapcsolatban volt! Több „reakciós” magyar papot is bemutatott neki, köztük gróf Keglevich Istvánt, a Damjanich utcai Kis Regnum Kápolna igazgatóját, aki 10 évet ült le Kádár börtönében Márianosztrán csak azért, mert hű volt Jézushoz és tanításaihoz! Antoniewicz Roland 15 évig volt mellette sekrestyés és arany misés ministráns! Ehhez persze a plébános engedélyére is szüksége volt, de gróf Dóczy László (Zsigmond OP atya) , a Szent Domonkos Rend magyarországi tartományának főnöke szó nélkül áldását adta erre, hiszen Rolandot még tihanyi plébánosi korából jól ismerte! Dóczy Zsigmond atya nagyon szép véleményt írt a 20 éve kiadásra váró, Roland által 3 kötetben, kötetenként mintegy 1200 oldalas, dokumentumokkal és fényképekkel illusztrált visszaemlékezéseiről! Megtalálható az interneten! Nem csoda, hogy mindeddig nem jelent, nem jelenhetett meg, hiszen minden betűje vádirat a kommunizmus ellen!

Gróf Keglevich István atya, a Kis Regnum Kápolna igazgatója, Antoniewicz Roland barátja és gyóntatója. 10 évet ült Kádár börtönében. Antoniewicz Roland 15 évig volt a sekrestyése és ministránsa. A másik képen Antoniewicz Roland ministrál gróf Keglevich István és gróf Dóczy László (Zsigmond OP) atyáknak

Diósi Kornél OP plébános atya igazolása arról, hogy Antoniewicz roland sekrestyés

Antoniewicz Roland Dragos Károly piarista atya, gimnázium igazgató és a kőbányai lengyel templom plébánosa társaságában. Antoniewicz Roland gyóntatója volt, szüleit és őt megeskette, és Rolandot megkeresztelte (id.Dr.Antall József miniszter volt a keresztapja!)

Roland második „bűne” az volt, hogy 1967-ben Velencébe kalandos és hajmeresztő körülémnyek közepette akart disszidálni, de csak Magyarországig jutott el, elfogták, hetekig vendégeskedett a hirhedt Gyorskocsi utcai ávéhá börtönben, a „Susi”-ban, majd kitoloncolták, mire ő néhány nap múlva visszaszökött és gyorsan megnősült, ami miatt – a családjogi törvény rendelkezései miatt – nem tudták kitoloncolni! Aztán magyarul egy kukkot sem értő lengyel ávéhások jöttek érte, akiket — egy hiteles szemtanú, egy tanárnő írásos beszámolója szerint — Antoniewicz Roland „jugoszláv banditákként” lecsukatott a közelben ólálkodó rendőrjárőr által! Az „internacionalizmus” elleni támadást mindkét ávéhá keserűen lenyelte, nehogy az ügy kipattanásával közröhejjé váljanak! Végül a lengyel bíróság a távollétében, „tiltott határátlépésért”, néhány hónap felfüggesztett börtönre ítélte Antoniewicz Rolandot. De ez nem akadályozta meg a lengyel ávéhásokat (különösen nem a Lengyel Nagykövetségen dolgozókat), hogy hazugságaikkal évekig ott ártsanak neki, ahol és ahogyan csak lehet! Antoniewicz Roland pedig rájött arra, hogy ezek a bűnözők ellen a legjobb a saját fegyverükkel harcolni! Tette is a dolgát a rendszerváltásig. Magányos farkasként, mert jól tudta, hogy csak akkor marad mindez titokban, csak akkor lesznek sikeresek a hajmersztő akciói!

Egy ávéhás irat a Történeti Hivatal gyűjteményéből Antoniewicz Roland Magyarországra történt disszidálásáról

Roland harmadik „bűne” pedig az volt, hogy gyerek kora óta cserkész, majd cserkésztiszt volt! Egyik egykori cserkésztársa elmondta, hogy Roland az egyik közös táborozás során „odacsődítette” Antoni Baraniak érsekét, aki a későbbi pápa, Karol Wojtyla krakkói érsek, akkor még kanonok társaságában, késő este érkezett a Wielkopolska Nemzeti Park nevet viselő őserdő kellős közepén lévő tisztáson berendezett cserkésztáborba! Persze, hogy mindenki örült ennek a látogatásnak, hiszen nem tartozik a gyakori dolgok közé, hogy egy érsek celebrálja a szentmisét egy tábori misén! Roland évekig levelezett mind Baraniak érsekkel, mind Stefan Wyszynski hercegprímással, mind a későbbi pápával! Régi barátok voltak! De erről szerencsére a magyar ávéhások nem sokat tudtak! Őket az zavarta, hogy Roland mindenáron magyar-lengyel cserkész egyesületet és magyar-lengyel baráti társaságot akart létrehozni! Ez volt a negyedik „bűne”!

Antoniewicz Roland csak megalapította a Magyar-Lengyel Cserkészszövetséget és a Magyar-Lengyel Országjáró Diákszövetséget. A két első “alternatív egyesület volt!

Roland negyedik „bűne” az volt, hogy 1970-ben Magyar-Lengyel Baráti Társaságot akarta tető alá hozni, majd annak talaján magyar-lengyel cserkész csapatot. Mintegy 1500 leendő alapító tagot szervezett be, a magyar kultúra krémjét! Az alapító okirata házkutatások, letartóztatások egész sorát túlélte! Igen becses ereklye! A Történeti Hivatalban őrzött ávéhás iratokból kiderül, hogy hiába tiltották be a Társaság létrehozását, „Roland csak szervezkedett”! Megpróbálták kitoloncolni – nem sikerült, mert a „baráti szocialista” országok vezetői iszonyatosan féltek tőle! Még a lengyelek sem fogadták vissza! Örültek, hogy megszabadultak tőle! A magyar belügyminisztérium egyik vezetője több tucat levelet váltott ebben az ügyben a pártközpont illetékes ávéháügyi vezetőjével – mindhiába! Még büntetőügyet sem tudtak gyártani ellene! Így aztán többször megpróbálták Rolandot eltenni láb alól, de minden kísérletük kudarcot vallott! Ezért aztán nem csoda, hogy már a neve hallatára gutaütést kaptak! Mert Roland mindig túljárt az eszükön! Persze sok minden más is volt a „rovásán”!

A Magyar-Lengyel Baráti Társaság néhány neves alapítójának aláírása.

A Történeti Hivatalnál őrzőtt iratok sokasága bizonyítja, hogy az MSZMP és az ávéhá vezetői iszonyatosan féltek Antoniewicz Rolandtól! Mert nem tudták kitoloncolni, letartóztatni, megölni! Súlyos púp volt a hátukon!

Roland ötödik „bűne” az volt, hogy 1968-ban lefasisztázta a Szovjetuniót és a Varsói Szerződést (tagállamaival együtt) azért, mert – szavai szerint – „fasiszta agressziót követtek el a független Csehszlovákia ellen! ” És plakátjain éltette Dubcseket és a Prágai tavaszt! Mintegy három havi vizsgálati fogság után bíróság elé citálták, de itt is kudarcot vallottak: az ügyet egy, erősen jobboldali érzelmű fiatal bíró tárgyalta — Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyészség jelenlegi sajtófőnöke, Sólyom László Köztársasági Elnök legfőbb ügyész-jelöltje —, aki jelképes, felfüggesztett ítéletet hozott! De segítettek Rolandnak mások is, akik egyre jobban „unták” Csermanek János diktatúráját. Köztük Pethő Tibor újságíró, a MÚOSZ és a Népfront alelnöke, a Magyar Nemzet főszerkesztője, majd a rendszerváltás után a Szerkesztő Bizottságának elnöke, Pálffy József, a MÚOSZ elnöke, a Magyarország főszerkesztője, Pálffy István újságíró, FIDESZ-KDNP színeiben megválasztott országgyűlési képviselő nagybátyja. Aztán Kéri Kálmán „horthysta” ezredes, a rendszerváltás után vezérezredes, az Országgyűlés doyenje-képviselője, vagy Nánási László, a Nemzeti Parasztpárt egykori főtitkára. És még sokan mások. Mert vakon megbíztak Rolandban és imponált nekik az elszántsága és az, hogy „magányos farkasként” kész volt a végsőkig kűzdeni a rezsim megdöntéséért, ami végül sikerült is neki! De erről később.

Antoniewicz Roland 1968-as bírósági ítélete, és annak megsemmisítése. Előtte az ügyészségi és bírósági ávéhás téglák mindent elkövettek, hogy ez ne történjen meg!

Roland hatodik „bűne” az volt, hogy lengyel volt! Méghozzá a „legreakciósabb”! A lengyelektől a maszopos-ávéhás hatalom iszonyatosan félt! Mert mások voltak, mert a kommunistáknak nem sikerült térdre kényszeríteni ezt a büszke és igaz népet! Lengyelországban nem sikerült betiltani a szerzetesrendeket, szétverni az egyházat és iszonyatos lelki erejét, nem sikerült kisöpörni a paraszt padlásokat és megszüntetni a magán gazdaságokat, térdre kényszeríteni a kisiparosokat, nem sikerült a lengyeleket terrorizálni, mesékkel etetni őket! Kevesen tudják, hogy az 1956-os dicső Forradalom Lengyelországban, méghozzá Poznanban, 1956 június 28-án kezdődött! A tizenegy éves suhanc Roland az édesapjával együtt részt vett a megyei ávéhá központ Kochanowski utcai székháza ostrománál és megsebesült (később Roland szüleivell együtt pénzt, ruhát, élelmet, gyógyszereket gyűjtött a bajba került 56-os magyar testvéreknek és az adományokat a második világháborús lengyel futárok vitték titkos utakon Magyarországra!). Igazolt hadirokkant, mert többen tanúsítottak azt, hogy poznani 56-os hős hadirokkant! Hiszen – mint már írtuk – „nem esik messze az alma a fától”! Persze Csermanek bűnbandájával ellentétben, az 1956 őszén hatalomra került Wladiszláv Gomulka párt első titkár azonnal amnesztiát hírdetett nemcsak az ötvenhatos hősöknek, de az összes politikai elítéltnek! Roland ezért úszta meg a letartóztatást! De nem úszta meg a lengyel ávéhások mind nagyobb haragját, mert állandóan olajat öntött a tűzre! Rengeteg olyan „ügyet” produkált, amiért Magyarországon kötél járt volna! Ő mindig megúszta, mert bizonyítékokat soha nem találtak ellene! És Magyarországon csak folytatta az elkezdett utat! A magyar ávéhások, az állampárt minden egyes magyarországi lengyelt megfigyelt. Különösen a Solidarnosc-korszakban! És minden lengyelbarát magyart. Persze az érintettek többsége tudott erről és nagyon óvatos volt. De nem mindenki. Ezért ölték meg szinte egymás után Roland több magyar barátját, köztük Elbert Jánost, Kerényi Gráciát, Fábián Zoltánt, Kizmann Lajost, Hajdu Istvánt és másokat. Csak a Roland elleni merényleteket puskázták el, ami egyre nagyobb dühöt váltott ki a rezsim vezetőiben és ávéhás csicskásaiban!

Antoniewicz Roland és édesapja régi barátja és harcostársa: Kéri Kálmán vezérezredes társaságában, Érmelléki utcai lakásán

Roland hetedik „bűne” az volt, hogy a lengyel nagykövetség és az magyar ávéhá többszöri tiltása, fenyegetése ellenére, „újságíróskodott”. Tömegével írta a lengyel és a magyar sajtóban megjelenő kisebb-nagyobb cikkeit, pedig – tolvaj kiált rendőrért alapon – minduntalan azt hangoztatták: „nem újságíró, csaló”! Le is írták különböző jelentésekben, amelyek megtalálhatók a Történeti Hivatalban! Pedig nem az újságíró, akinek erről papírja, kinevezése van, hanem aki tömegével publikál cikkeket! Többezer írása jelent meg a két ország lapjaiban. És más nyelveken is! A magyar-lengyel barátság fényes történelmi lapjait mutatta be, népszerűsítette a két ország történelmét, kultúráját, alkotóit. Mintegy 250 lengyel színészt „importált” a magyar játékfilmekbe, közvetített koprodukciók létrehozásánál, képzőművészek számára a másik országban és Nyugaton szervezett kiállításokat. De ez mind csak egy keskeny szelet a tevékenységéből, hiszen emellett lengyel könyvekről írt lektori jelentéseket a magyar és magyar könyvekről a lengyel könyvkiadóknak abban a reményben, hogy meg is jelennek a másik ország nyelvén! Még könyvet is írt Lengyelországról, amelyet megjelenése után a pártközpont azonnal bezúzatta! Annak ellenére, hogy a párt kiadója öles betűkkel reklámozta a könyvet. Annak ellenére, hogy más kiadók is – írásban! – igen kedvező véleményt írtak róla. És miért történt meg mindez? Mert Roland képtelen volt hazudni! (Ha készített valakivel interjút, vagy csak írt róla, ötször megkérdezte: nem tévedett-e!) Valóban megírta azt, mit kell tudni Lengyelországról! És a vörösnáci hamisprófétákat ez is nagyon idegesítette!

Az egyik varsói hetilap, a FILM főszerkesztőjének igazolása arról, hogy Antoniewicz Roland a budapesti tudósítójuk, munkájával elégedettek, számtalan cikkjét publikálták, melyekben a magyar filmművészetet és alkotókat propagálja. És a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének sajtóattaséja, ávéhás besúgó által írt jelentése arról, hogy “Antoniewicz Roland nem újságíró, szélhámos”. Ki hazudik reggel, délben, este, hónapokon és éveken át és mindenkit becsap??!!

Antoniewicz Roland “Mit kell tudni Lengyelországból c.könyvét a Kossuth Könyvkiadó megjelenése előtt erőteljesen propagálta. Aztán a pártközpont betiltotta. Egyenesen a nyomdából a zúzdába került.És a Tankönyvkiadó igazolása arról, hogy Antoniewicz Roland könyve JÓ KÖNYV!

Roland nyolcadik „bűne” az volt, hogy erőteljesen kapcsolatban állt a Nyugatra emigrált jobboldali, kommunistaellenes lengyel ellenzék vezéralakjaival, köztük Jerzy Giedroyc herceggel, a lengyel pártállam vezetői által a pokolba kívánt párizsi Kultura című folyóirat és számos neves jobboldali írók könyveit megjelentető főszerkesztő-kiadóval. A Giedroyc herceg által Rolandnak írt számos levele ugyancsak megtalálható az interneten! Ha az idegen nyelveket nem ismerő magyar ávéhások ennek a levelezésnek a nyomára találtak volna, ez elegendő okot szolgált volna arra, hogy — mondjuk —„kémkedésért” hosszú évekre bebörtönözzék! Hál’Istennek ez a momentum elkerülte a lankadó, idegen nyelveket nem ismerő figyelmüket! És Roland jelentéseket, tényfelismeréseket, adatokat küldött a Párizs melletti Mesnil-le-Roi városkában élő és tevékenykedő Giedroycnak, javaslatokat írt arra vonatkozólag, milyen magyar szerzők könyveit érdemes megjelentetni! E mellett számos cikket is küldött, amelyek a legkülönfélébb álneveken a nyugati sajtóban meg is jelentek. Még Amerikában is, a Magyarok Vasárnapjában, ahol – a rendszerváltás után – több írása már a saját neve alatt is megjelent. Mert az ősi örmény Bagratuni név az Antoniewicz család igazi neve! A Kelet-Lengyelországban élt felmenők belpolitikai okok miatt a XVII. században lengyelesítették az Antonjan toldalék nevet és elhagyták a Bagratunit, ahogyan ezt tette több tucat másik, Lengyelországban már néhány évszázada élő örmény arisztokrata család. Azonban híres genealógusok egész sora ezt a tényt és a Bagratuni-családfát írásban is elismerte! Antoniewicz Roland édesapja halála után, a Bagratuni-ház fejeként döntött úgy, hogy visszatér ősi nevéhez, amit – bűncselekményt töbrendbelileg, folytatólagosan elkövetve – a belügyben és a közigazgatásban ottragadt ávéhások újra és újra megpróbálják meghiúsítani, semmissé tenni. De „a hazug embert gyorsabban lehet utolérni, mint a sánta kutyát” közmondás igazsága szerint, előbb-utóbb ők is börtönbe kerülnek gaztettjeik miatt! Giedroyc herceg mellett, Antoniewicz Roland – Roland von Bagratuni – Giedroyc több barátjával is élénk kapcsolatban állt, köztük a lengyel származású Zbigniew Brzezinskivel, az USA elnökének nemzetbiztonsági főtanácsadójával! Később a Solidarnosc-al is kapcsolatba lépett. Erről is több bizonyíték kering az interneten!


Jerzy Giedroyc herceg, a párizsi Kultura és más bolsevista-ellenes kiadványok főszerkesztője és kiadója volt.Az egyik képen Zbigniew Brzezinski lengyel származású USA politikussal. A többi képen levelei Antoniewicz Rolandhoz. A professzori címzésre azért volt szükség, hogy a küldemények ne akadjanak fenn az ávéhások hálóján.

Az Antoniewicz Roland által készített, világszerte publikált képen Henryk Jankowski gdanski kanonok-plébános (balról), Szent Jerzy Popieluszko atya, a vörös náci bűnözők által kegyetlenül megölt varsói plébános, Antoniewicz Roland barátja és Lech Walesa, a Solidarnosc vezére, későbbi lengyel köztársasági elnök látható. Mind jól ismerték egymást.

Roland kilencedik „bűne” az volt, hogy kitartó majd’ egy évtizedes munkával, filmrendező-asszisztens, majd első aszisztens lett az akkori legnagyobb magyar filmrendezők mellett. És amikor ávéhás-emeszempés óhajra kirúgták a Magyar Filmgyártó Vállalattól, a magyar filmvilág színe-java nemcsak kiállt mellette, de azt is elintézték, hogy a Magyar Televízió műsorszerkesztője és szerkesztő-rendezője legyen! A vörösnácik már az MTV-s pályafutása legelején megpróbálták ellehetetleníteni és a televíziótól kiebrudálni. Évekig nem sikerült. Azt sem tudták megakadályozni, hogy önálló filmeket készítsen! Az első filmjét, az Utcalabirintust szó szerint a semmiből teremtette elő! Mert nem kapott rá semmilyen komoly keretet! Ő teremtette elő a szükséges pénzt és sokak elmondása, írásos véleménye szerint: „nagyon jó filmet készített”! Ennek ellenére nem engedték ki sem Oberhausenba, sem Mannheimbe, sem Velencébe vagy más rangos nyugati filmfesztiválra, mert a boritékolt sikere végleg megcáfolta volna eddigi hazugságaikat! És Roland megint szembeszállt velük! A hóna alá kapta a film nullkópiáját és kivitte Lengyelországba a kosalini ifjúsági filmfesztiválra, ahol Oklevelet kapott! Ezzel az „Utcalabirintus” betiltása is meghiúsult, mert az MTI nyomán, az egész magyar sajtó hírül adta Roland győzelmét! Tetszett-nem tetszett, az MTV bemutatta a filmjét és a kritika nagy elismeréssel fogadta!

Jancsó Miklós és Hernádi Gyula igazolása. Szerintük Antoniewicz Roland kiváló filmrendező.

Roland tizedik „bűne” az volt, hogy bízott a törvényekben és idejében nem akadályozta meg azt, hogy törvényellenesen kiúgják az MTV-től! Nagy Richárd akkori elnök, de legfőbbképpen Szinetár Miklós főrendező és tévé alelnök mindenben segítették és védték a támadásoktól. De nem sokáig, mert Appel Aczél Győrgy megelégelte azt, hogy Roland sikert sikerre halmoz és hallani sem akar arról, hogy behódoljon az akaratának. Leváltotta Nagy Richárdot és a helyére a jobbkezét, a már kultuszminiszternek kijelölt Kornidesz Mihályt ültette, aki már másnap Rolandot kitette az utcára. Roland persze még mindig bízott a törvényekben, fellebbezett, bíróság elé vitte az ügyet, ahol kiderült, hogy az MTV egyik párttitkárának és főávéhásának, egy bizonyos Csók Pálnak futtában összeeszkabált, hazugságok tömkelegét tartalmazó feljegyzése miatt rúgták ki! Polgári bíróság elé vitte az ügyet, ahol sorra dokumentumok garmadájával megcáfolta a párttitkár hazugságait. Majdnem megnyerte a per, de végül a gazságszolgáltatás győzött (megint az „i” kezdőbetű nélkül!). Ráadásul Kornidesz Mihály cinikusan a képébe röhögött. És persze több, forgatás alatt lévő filmjét leállította és más alkotóknak adta át befejezésre, amivel a szerzői jogi törvény több passzusát is durván megsértette.

Antoniewicz Roland Oklevele a kosalini filmfesztiválon bemutatott Utcalabirintus című, rendszerellenes filmjéért.

Egy a sok kedvező filmkritika közül

Roland tizenegyedik „bűne” az volt, hogy nem hagyta ennyiben a dolgot. Összedugta a fejét egy sor ellenzéki és „bólogatójancsi” barátjával, majd támogatásukkal elérte azt, hogy a kormány és a pártvezetés szemében Kornidesz Mihály hiteltelenné és nevetségessé vált. A vezető pártkáderek nem gondolkodtak, hanem azonnal cselekedtek! Nem szerették a botrányokat! Kornideszt leváltották az MTV éléről és a tiranai, majd a phenjani nagyköveti székbe ültették, ami a kádersüllyesztő végállomása volt. Persze a barátjáról és főnökéről – Appel Aczél Györgyről –– sem feledkeztek meg! Őt is fokozatosan leépítették, tisztségeitől megfosztották, minek következtében a proligyerekből lett kulturális „szakember” Bécsbe kényszerült elmenekülni, mert attól tartott, hogy az ávéhások az életére törnek! Befüggönyözött bécsi lakása ablakából reszketve leste az utcát, ahányszor a ház előtt megállt egy gépkocsi. Bécsben is halt meg. Aczél bukása egy igazi lavinát indított el, amely sorra elsöpörte régi barátait és „harcostársait”: Apró Antalt, Gáspár Sándort, Benke Valériát, Lázár Györgyöt és sokan másokat! Roland pedig csak nevetett a hirtelen tisztogatáson. Tudta, hogy mindez a kádári hatalom rohamosan közeledő végét jelentheti, ha idejében kihasználja a ragyogó körülményeket!

Miután Kornidesz Mihály – Aczél Appel György parancsára – kirúgta Antoniewicz Rolandot az MTV-től, sokan kiálltak mellette. Nánási László is. Mivel a közbenjárás nem hozott eredményt, Antoniewicz Roland barátai segítségével kirúgatta Kornidesz Mihályt az MTV-től, ami Aczél Appel György bukásához, majd a rendszerváltáshoz vezetett…

Antoniewicz Roland (hátul) Grósz Károly társaságában május 1-én. A felbujtására kaparintotta meg a hatalmat, ami előidézte a rendszerváltást…

Roland tizenkettedik „bűne” az volt, hogy már említett szövetségeseire – és a Grósz Által annyira kedvelt piára: egy üveg lengyel vodkára – támaszkodva elősegítette egykori párttitkára (a Lapkiadó Vállalatnál és az MTV-nél) Grósz Károly hatalomra kerülését és ezzel a rendszerváltás elindítását. Grósz pedig (újabb üveg lengyel vodkák birtokában) Antoniewicz Roland tanácsai nyomán először új egyesületi törvényt hozott. És Roland már elsőnek élt a lehetőséggel és létrehozta a két első ellenzéki (akkor „alternatív”) egyesületet: a Magyar-Lengyel Országjáró Diákszövetséget és annak gyermekszervezeteként a Magyar-Lengyel Cserkészszövetséget. A feldühödött ávéhások mindent elkövettek, hogy szétverjék őket! Roland pedig ismét figyelmen kívül hagyta a reá leselkedő veszélyt! Többezer magyar diákot utaztatott ki a Solidarnosc-szellemmel átitatódott Lengyelországba igen olcsó több napos táborokba és túrákra. Aztán a Magyarországi Örmények Szövetségét is megalkotta, amely még nagyszámú képviselőt is küldött az önkormányzatokba. Utóbbit az ávéhások egyik, sötét múltú emberük, a Magyar Rádió egyik főszerkesztőjének és párttitkárának, egy bizonyos Alex Avanesziánnak a segítségével próbálták szétverni, aki egy, ötszáz éve a pápa által alapított irgalmas rend nevével visszaélve alapított saját káeftéjével szélhámoskodva, Roland lejáratása érdekében ismét a „régi fegyverhez”: közokirathamisításhoz fogott hozzá. Nem sok sikerrel, a bíróság előtt egyértelműen kiderült az, hogy Alex elvtárs szánalmas hamisítványokkal állt elő! Egy másik bírósági perben hozott ítélet azt is bebizonyította, hogy Antoniewicz Rolandnak az MSZMP-hez semmi köze nem volt, és tagja sem volt a vörös náci pártnak! Mert Roland szinte valamennyi korábbi munkahelye párttitkárát szemtelenül beidéztette! Így aztán nem csoda, hogy Roland lejáratása érdekében folyó sakkjátszmában bevetették a „bástyát” a hirhedt Rózsa György Eduárdó személyében, aki az általa létrehozott Kádár János Társaságba terrorral, hozzátartozói kárára elkövetendő gyilkossággal fenyegetve, kényszerítette bele Rolandot. És Roland utolsó dobása az volt, hogy …bíróságilag bejegyeztette a „kamunak” indult szervezetet, címeként pedig az MSZMP központi székházának címét adta meg! Aztán nyilatkozataiban Kádár hanglejtésével űzött gúnyt az egészből.

Az ávéhás bűnözők csak súlyos, 30 napon túl gyógyuló testi sértés árán tudták rávenni Antoniewicz Rolandot arra, hogy “bevallja” az általuk készített “nyilasröplap” “szerzőségét!” A pert igen silány “bizonyítékok” alapján vezényelték le, miközben Antoniewicz Roland a hazugságaik megcáfolására semmilyen lehetőséget nem kapott! Még az ávéhás “írásszakértő” sem tudta eldönteni: Roland, vagy az ávéhás miniszterhelyettes írógépén készült…

Antoniewicz Roland készítette ezt a grafikát. Soha nem volt tagja semmilyen pártnak!

Egy a sok ávéhás pimasz hazugság közül: miközben Antoniewicz Roland közgúny céljából, az MSZMP és a kommunisták lejáratása végett bejegyeztette a nyakba tukmált Kádár János Társaságot, az ávéhá felbujtására a Fővárosi Bíróság elnöke azt hazudta, hogy a Kádár János Társaság nem került bejegyzésre!

Gróf Dóczy László (Zsigmond OP atya), a domonkos templom plébánosának, a rend magyarországi tartománya főnökének véleménye Antoniewicz Roland könyvéről

Helyhiány miatt, csak felvázoltam Roland „bűneit”. Terjedelmes, igen izgalmas, dokumentumok százaival illusztrált visszaemlékezésében igen részletesen kitér mindenre! Reméljük, egyhamar akad kiadó, amely megjelenteti, mert igazi bestsellernek igérkezik. Nemcsak idehaza, de külföldön is! Különösen az angol, orosz, német, örmény, spanyol, arab, francia és portugál nyelvterületen.
New York, 2011 őszén
Inaçio Angelos

Bejegyezte: dátum: 8:23

1 megjegyzés:

  1. Végre egy, nem a kommunista propaganda és az egykori ávéhások által irányított sajtófórum! Én rengeteg írást olvastam el nevezett úrról és elhiszem, hogy ez ugyanolyan lejáratás volt, amilyent most alkalmaznak ugyanazok Magyarország és az Orbán kormány ellen! Goebbels mellettük óvodás volt, úgy hazudnak mint a vízfolyás!

    Kovács Béla

DÖBRÖGIK BŰNE – ANTONIEWICZ ROLAND 12 FŐ BÚNE

2011. november 25., péntek

Antoniewicz Roland 12 fő „bűne”

Antoniewicz Roland 12 fő „bűne”A FIDESZ-KDNP által meghírdetett, Lázár János frakcióvezető nevével fémjelzett “Az MSZP osztozik az MSZMP felelősségében” című program mindenképpen támogatandó! Mert nemcsak a bűnösök megbüntetésre kerülhet végre sor, hanem megannyi gaztettük napvilágra kerülése is! Az MSZMP utódpártjának az elnöke, a KISZ egykori vezére Gyurcsány Ferenc 2006-ban Balatonöszödön cinikusan és büszkén ország-világnak bejelentette: „hazudtunk reggel, délben és este, éjjel és nappal, hónapokon, éveken ár, mindenkit becsaptunk! ” Tény és igaz! a vörösnáci párt és csatlós szervei (ávéhá, népfront, KISZ, Nőtanács, MEASZ, a pártpropagandisták és ávéhások kezében lévő média valamint az általuk szilárdan irányított gazságszolgáltatás (az „i”-t az elején szándékosan hagytuk ki!!!) rengeteget hazudott össze sok mindenről és sok mindenkiről. Ha kellett, hamis „dokumentumokat”, „bizonyítékokat” is legyártottak. Antoniewicz Roland ellen is. Mindazok, akik még mindig sárral dobálják meg Antoniewicz Rolandot, vagy az egykori állambiztonsági szervek tisztjei, besúgói, téglái, titkos tisztjei, vagy pedig a pártállami diktatúra fenntartójának, az MSzMP-MSzP-nek az egykori-mai tisztségviselői.

Antoniewicz Roland grafikája

Senki sem csodálkozott, vagy inkább nem akart csodálkozni azon, hogy miért éppen Antoniewicz Rolandal foglalkoznak ennyit, miközben lavinaszerű, hazugságokkal és valós tényeknek ferde tükörben történő bemutatásával megpróbálták egy jól irányított hecckampányban lejáratni, erkölcsileg, anyagilag és jogilag ellehetetleníteni! Sokan ezt a hecckampányt arra használták fel, hogy „bizonyítsák” a bizonyíthatatlant: ők aztán „valódi demokraták”! Sokan olyanok is meglovagolták ezt a sánta paripát, akikről csak később derült ki (vagy még nem derült ki!) az, hogy téglák, besúgók, vagy éppen titkos ávéhás tisztek, esetleg pártpropagandisták, munkásőrök stb voltak! Még a „nyilas röplap”-ügyben eljáró bíróról is kiderült, hogy a jogot gyorstalpalón „végezte el” és ávéhás tégla! Nem csoda, hogy az ellenbizonyítékokra sem ő, sem felettesei, még a Legfelsőbb Bíróság elnöke sem volt kíváncsi! Mert kiderült volna, hogy valamennyien elkövették a hatalommal való visszaélés és hamis vád bűncselekményét! Akár az ügyben eljáró „rendőr”, a BRFK Állambiztonsági Vizsgálati osztályának vezetője, ma „rendőr” tábornok Mikó István „elvtárs”!!! Vajon hány, hamis tanukat, álbizonyitékokat gyártó és forgalmazó ávéhás még mindig randitja a „demokratikus” rendőrség és a bíróságok légkörét?!?

Antoniewicz Roland büszke lehet a felmenőire, rokonaira! Tele vannak velük a lexikonok. De ő is előbb-utóbb ott találja a nevét, mert igaz és szerény, segítőkész ember, nagy hős és kiváló alkotó…

Antoniewicz Rolandot az emeszempés-emeszpés-ávéhás-álújságíró bűnözők belekeverték mindenbe, amibe csak lehetett. Elnevezték „szélsőbaloldalinak” is, meg „szélsőjobboldalinak”. De soha igazat nem írtak róla! És ma sem írnak. Pedig ma már az interneten rengeteg olyan hites dokumentum található (csak jóakarat kell a megtalálásukhoz!), amely egyértelműen megcáfolja a sok-sok hazugságot és Antoniewicz Roland mellett áll ki! Aki csak egy kicsit is tud lengyelül és elkezd kutakodni Antoniewicz Roland múltjában, egyből arra is rájön, hogy „itt valami nagyon, de nagyon nem stimmel”! Nem Antoniewicz Roland lengyelországi vagy magyarországi múltjával! Azzal a hazugság-áradattal, amely még mindig jó céltáblának találja személyét! Nézzük hát először a lengyelországi múltját, ahol 1967-ig majd’ 20 évet élt.

Antoniewicz Roland részt vett az 1956-os poznani forradalomban és megsebesült.

Az egyik szemtanú, egy hatósági orvos igazolása Antoniewicz Roland 1956-os sebesüéléséről, hadirokkantságáról

Antoniewicz Roland Budapesten született közvetlenül a háború befejezése után. A több könyv szerzője, több nyelven anyanyelvi szinten publikáló újságró-író (a lengyel sajtó közlései szerint az egyik legjobb a szakmában!) lengyelörmény édesapja: Zdzislaw Antoniewicz élsportoló is volt (megszámlálhatatlan versenyt nyert és állami kitüntetést kapott sportolóként és edzőként, sportbíróként), emellett a nem internáci színezetű lengyel-magyar barátság fáradhatatlan bajnoka volt.

Zdzislaw Antoniewicz kitüntetései

Zdzislaw Antoniewicz 1944 március 19-én a Bakáts téri katolikus templomban a reggeli órákban vette el Roland édesanyját, Karapancsits Teréz magyarörmény hadiőzvegyasszonyt. Ez mentette meg az életét (és sok-sok, az esküvőn jelenlévő, zömében jobboldali magyar hazafiét is!), mert a hajnalban hazánkat megszálló német katonai egységek előőrseként Budapestre érkezett Gestapósok, már kora reggel lázasan hozzáfogtak a felkutatásához, hogy letartóztassák! Nem ok nélkül. Még Poznanban, ahol született és élt, Zdzislaw Antoniewicz írt egy cikket arról, hogy a hitleri és a sztálini ideológia között csak árnyalatnyi különbség van és életveszélyes bla-bla az egész! Emiatt a német Gestapó és a szovjet NKVD (a KGB elődje) egyaránt kőrözte!

Hitler és Sztálin elvtársi együttműködésben KÖZÖSEN rohanták le Lengyelországot 1939. szeptemberében – Antoniewicz Roland grafikája

Antoniewicz Zdzislaw a lengyel-magyar barátság bajnoka volt. A fia, Roland is az. Egyiküknek sem köszönték meg, üldözték őket…

Zdzislaw Antoniewicz rövíden a halála előtt

Zdzislaw Antoniewicz lengyel karpaszományos hadnagy, 1939 szeptemberében, a hadüzenet nélküli sztálinista-hitlerista agresszió után, megannyi lengyel hazafi honfitársával együtt, bevonult a lengyel hadseregbe és hősiesen részt vett a védelmi harcokban, amiért többször ki is tüntették. Az összeomlás és a kapituláció hajnalán menekülnie kellett, mert jól tudta: sem a német sem a szovjet hadifogságot nem fogja túlélni! Magyarországra szökött, mert gyerek kora óta nagy barátja, tisztelője volt hazánknak, az olykor viharos közös múltunknak, a szintén örmény származású Bem Józsefnek, Petőfi Sándornak, Lázár Vilmosnak, Török Ignácnak, Czetz Jánosnak és Kiss Ernőnek. Tudta, hogy a magyar becsület megmenti őt is, honfitársait is. Nem is tévedett! Magyarországra akkoriban 140.000 lengyel katona és civil szökött át. Sokan teljes menetfelszerelésben, álig felfegyverezve. És a magyar testvérek erre nagyvonalúan szemet hunytak! Mi több: lehetővé tették azt, hogy teljes lengyel katonai alakulatok teljes menetfelszerelésben bántatlanul átvonuljanak a jugoszláv határig, ahonnan aztán némi kitérővel sikeresen átjutottak Franciaországba, az ott – Angersben – újjáalakuló lengyel hadsereghez! Mindezt akkor, amikor gróf Teleki Pál miniszterelnök elutasította Hitler azon követelését, hogy átengedje a Wehrmacht egységeit a Kassa – Velejte vasútvonalon, hogy a lengyeleket hátba támadhassák! Ezekről az évekről rengeteg visszaemlékezés, tanulmány, könyv jelent meg, amely újabb bizonyítékot szolgált a magyar-lengyel barátságnak és az Antoniewicz család példátlan hősiességének! Ezt a barátságot támadták meg és vonatták kétségbe az Antoniewicz Rolandot és szüleit erkölcstelenül támadó és lejárató vörösnácik!

Antoniewicz Zdzislaw egyik könyve. A felejthetetlen magyarországi éveiről, a sok-sok magyar barátról – igaz emberről. Nem csoda, hogy az MSZMP-MSZP-ávéhás bűnözők féltek a fiától, Antoniewicz Rolandtól!

Zdzislaw Antoniewicz nem menekült el a biztonságosabb Nyugatra, pedig ő is megtehette volna. Itt maradt, mert a lelkiismerete azt diktálta: itt van rá a legnagyobb szükség! És erre kérte őt több barátja-földije, akik a londoni lengyel emigrációs kormány vezetői voltak. Köztük volt gróf Edward Raczynski (1934-1945 között a Lengyel Köztársaság londoni nagykövete, 1941–1943 az emigrációs kormány külügyminisztere, 1979–1986 között a Lengyel Köztársaság emigrációs Elnöke), Leon Orlowski budapesti lengyel követ (1941-ig), Józef Zaranski budapesti lengyel konzul és Dr.Zbigniew Zaleski professzor, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója. Zdzislaw Antoniewicz az utóbbi helyettese lett, azon belül is az ifjúsági, egyházi és a hírszerzési ügyek felelőse (1941-től amikor a budapesti Lengyel Követség megszünt, az ügyek jelentős részét a Lengyel Intézet vette át). Rengeteget tett a magyar-lengyel barátságért! Id.Antall József miniszter, menekültügyi kormánybiztos rokonaként (Roland későbi keresztapja), gyorsan kapcsolatba került a legfontosabb politikusokkal és egyházi személyekkel, akik életük végéig a barátjának tekintették! A hadvezetésben Kéri Kálmán ezredes, Baló Zoltán ezredes, Nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredes és mások. A politikusok közül Pethő Sándor és Tibor fia, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter és sokan mások, akiknek köszönhetően Magyarország nem adott ki a németeknek és a szovjeteknek egyetlen egy lengyelt sem! Ellenben mindenben, amiben csak lehetett, segítették az itteni lengyeleket. A katolikus egyház részéről Serédi Jusztinián hercegprímás mellett a titkára és egyben a kultuszminisztérium főosztályvezetője, Beresztóczy Miklós páter, Varga Béla kanonok, balatonboglári plébános, a Nemzetgyűlés későbbi elnöke és Lékai László balatonlellei plébános, későbbi esztergomi érsek, bíboros-prímás, Mindszenty József zalaegerszegi plébános, későbbi hercegprímás, valamint Hanauer Árpád váci püspök, továbbá Badalik Bertalan püspök, a Szent Domonkos Rend magyarországi tartományának főnöke. A hathatós segítségükkel sikerült elérnie azt, hogy az egész háború alatt Balatonbogláron működhetett akoriban Európa egyetlen lengyel gimnáziuma, Vácott pedig a lengyel zsidógyerekek árvaháza és iskolája.

A budapesti Lengyel Intézet helyettes igazgatója, a lengyel követség I.titkára Zdzisław Antoniewicz szerkesztó (balról az eső), Szapáry Erzsébet grófnő, id.dr.Antall József Antall miniszter, menekültügyi kormánybiztos, Antoniewicz Roland szerkesztő keresztapja és ifj.dr.Antall József miniszterelnök édesapja, dr.Henryk Sławik, a lengyel országgyűlés képviselője valamint jobbról Varga Béla főtisztelendő atya, Balatonboglár plébánosa, a magyar Nemzetgyűlés elnöke (1947-ig) az FKgP részéről a balatonboglári lengyel gimnázium egyik ünnepségén

Antoniewicz Roland meghívója a barátjával, II.János Pál pápával való budapesti találkozásra

Zdzislaw Antoniewicz magyarországi évei alatt nagyon tevékeny volt. Lengyel lapokat szerkesztett (Kajtár Jenő csak névleges szerkesztőjük volt az akkori magyar sajtótörvények miatt!), könyveket adott ki, irányította a Budapest-Zakopane-Krakkó és Budapest-London között összeköttetést teremtő titkos futárszolgálatot és a formálisan Edmund Fietz-Fietowicz vezette lengyel hírszerzést, amely az oroszok és a németek háborús kegyetlenségeit és a magyarországi lengyel menekültek ellen irányuló akciókat igyekezte feltérképezni.

Gróf Keglevich István atya II.János Pál pápával beszélget. Antoniewicz Roland hozta össze a két barátját (balról takarásban)

A háború után Zdzislaw Antoniewicz a még londoni irányítású lengyel követség sajtóattaséja és a Nemzetközi Vöröskereszt lengyel szekciója magyarországi főmegbizottja volt. Utóbbi minőségben a hadifogságból visszatérő, hazatelepülő lengyelek ezreinek ügyes-bajos dolgait intézte és szó szerint életeket mentett. Nem csoda, hogy 1947. őszén hazarendelték. Aztán a már szovjetbarát hatóságok a határon letartóztatták és évekre „vizsgálati fogság” címén bebörtönözték. Így került vele együtt Lengyelországba a Budapesten született, magyar állampolgár fia, melynek állampolgárságát az exávéhás-emeszempés belügyesek máig törvényt sértve és számos bűncselekményt megvalósítva, máig nem akarják elismerni! Az állampolgársági bizonyítvány iránti kérelmére, a Legfelsőbb Bíróság figyelmeztetése ellenére, az egymást soron követő belügyminiszterek még mindig nem válaszoltak! Pedig a harminc napos törvény által előírt határidő már réges-rég letelt!!!Ezzel szemben beosztottjai még a folytatólagos és tömeges közokirathamisítástól, a bíróságok félrevezetésétől sem riadtak vissza, csakhogy bizonyítsák hazugságukat: a Budapesten, magyar állampolgár szülőktől született Antoniewicz Roland „nem magyar állampolgár”! Reméljük ezen is változtat Orbán Viktor miniszterelnök, miután határozottan kijejentette: „nem tűrhetjük el, hogy akár egyetlen magyart is megfosszanak az állampolgárságától abban az országban, ahol él”!

A Kurier Polski c.lapban közzétett nekrológ

Ahhoz, hogy tisztán lássuk, mennyire hazudtak és csaltak Gyurcsány és vörösnáci pártjának, ávéhájának az emberei az elmúl 25 évben, nézzük meg előszőr azt is, kik is voltak Antoniewicz Roland felmenői! Mert ugyebár „nem esik messze az alma a fától”! A Kurier Polski c. tekintélyes fél ellenzéki napilap 1984 október 26-i száma ezt írja édesapja nekrológjában: „Antoniewicz Zdzislaw a Wielkopolskai Felkelés tisztjének a fia, a Januári Felkelés tisztjének az unokája” volt. Ez már nagyon elgondolkodtató! Az Wielkopolskai Felkelés 1918-1919-ben meghozta Lengyelországnak a várva várt függetlenséget és a németek által megszállt Poznan városának és Wielkopolska tartománynak a visszaszerzését. Az utóbbi pedig az nagyorosz náci önkény és lengyel-ellenes terror elleni égbekiáltó tiltakozás volt! Utóbb kiderítettük, hogy mindketten, azaz Zdzislaw nagyapja és édesapja — egység-parancsnokokként — vettek részt a Wielkopolskai Felkelésben, hiszen a főparancsnok Józef Dowbór-Musnicki vezérezredes régi családi barátjuk volt! Mi több — amiről a még a pártállami időkben kiadott félig ellenzéki lap nem írhatott — Zdzislaw édesapja és Roland nagyapja a lengyel-szovjet háború kitörésekor (a lengyelek ezt lengyel-bolsevista háborúnak nevezik!, mi inkább a lengyel-vörösnáci, vagy lengyel-szovjet háború névnél maradjunk!) bevonult a Józef Pilsudski marsall vezette legendás I. hadtestbe (Pierwsza Brygada) és Lembergnél hősi halált szenvedett! A legmagasabb lengyel katonai kitüntetéssel, a Virtuti Militari érdemrend nagykeresztéjével tüntették ki posztumusz. A poznani Citadella lejtőin kialakított Hősök Temetőjében, a Wiekopolskai Felkelés hőseinek parcelláján, katonái között helyezték örök nyugalomra.

A Lengyel Legionisták Egyesülete tagjai a lengyel-szovjet háború hős önkéntesei voltak. Sokan életükért fizettek a magyar-lengyel barátságért. Több legionista magyarörmény volt, akár Miklóssy Ferdinánd Leó elnök. Fent: Miklóssy Ferdinánd Leó a halála előtt 5 évvel. Középen: Miklóssy Ferdinánd Leó lengyel legionista egyenruhában. Alul: A Lengyel Legionisták (akik magyarok voltak!!!) kőbányai emlékműve a Népligetben. Ráférne a konzerválás!

(Itt csak zárójelben említendő: a Miklóssy Ferdinánd Leó hős magyarörmény hazafi vezette Magyar Legionisták Egyesületének többtucat tagja is Zygmun Antoniewicz – Roland nagyapja – parancsnoksága altt részt vett a lengyel-szovjet háborúban. Többen közülük hősi halált szenvedtek! Emlékművük a Népligetben, néhány lépésnyire az 1-es villamos Vajda Péter úti megállójától található meg! Csoda, hogy a vörösnácik nem vették észre és nem repítették a levegőbe, ahogyan ezt az Aréna úti Regnum Marianum templommal megtették!)

Antoniewicz Roland hős dédapja és kitüntetései. Az 1863-as Januári Felkelés és az 1918-1919-es Wielkopolskai Felkelés tisztje, parancsnoka volt.

Antoniewicz Roland hős nagyapja, Zygmunt Antoniewicz. Az 1918-1919-es Wielkopolskai felkelés tisztje, parancsnoka, majd a lengyel-szovjet háborúban Józef Pilsudski marsall tisztje, parancsnoka volt. És a kitüntetései. Lembergnél hősi halált szenvedett.

Mindezek a tények már önmagukban is rávilágítanak arra, hogy az ávéhás-emeszempés-emeszpés vörösnáci hazugságokkal ellentétben, Antoniewicz Rolandnak semmi köze nem volt és nem is lehetett sem a kommunistákhoz sem a fasisztákhoz! Hiszen — mint már említettük — „nem esik messze az alma a fától! ” De nézzük tovább a tényeket! Sok meglepő, hátborzongató és hősiesnek mondható részlet rajzolódik ki makacs kutatásaink, kutakodásaink nyomán! Antoniewicz Roland, a nyelvzseni, azzal hívta magára August Hlond és Stefan Wyszynski hercegprímások korábbi titkárának, Antoni Baraniak poznani metropolita érseknek a figyelmét, hogy latinul is, lengyelül is kiválóan ismerte az egész szentmiseliturgiát! Mi több: több nyelven (köztük igazi anyanyelvén: örményül is!) fujta a Miatyánkot, az Üdvözlégyet és a Hiszek egyet! És Roland érseki ministráns, majd az érsek barátja, végül pedig a két legnagyobb barátjának: Stefan Wyszynski hercegprímásnak és Karol Wojtyla krakkói érseknek, a későbbi pápának a barátja lett! Az ávéhá börtönből kikerült, ugyancsak nyelvzseni édesapja pedig a poznani érsek titkos munkatársa! Ő fordította németre azt a pásztorlevelet, amelyet az érsek a lengyel püspöki kar nevében a lengyel milleniumi ünnepségek alkalmából intézett a nyugatnémet püspöki karhoz, és amely Moszkvában és Varsóban óriási botrányt váltott ki!

Antoni Baraniak poznani metropolita érsek és a legjobb barátja: Stefan Wyszynski gniezno-varsói bíboros-érsek, hercegprímás. Mindeketten Antoniewicz Roland barátjai voltak. A hercegprímás egyik, Antoniewicz Rolandnak megküldött üdvözlete. Sokat leveleztek.

Antoni Baraniak érsek (a trónon) Úr Napi körmeneten. Antoniewicz Roland évekig a ministránsa és tanítványa, barátja volt (jobbról, takarásban).

Antoni Baraniak érsek és VI.Pál pápa

Antoni Baraniak érsek és Antoniewicz Rolandnak írt szívélyes dedikációja

A poznani főszékesegyház, ahol Antoniewicz Roland évekig volt Antoni Baraniak érsek ministránsa

Roland első „bűne” az volt, hogy élete egybenőtt a kommunisták által annyira gyűlölt egyházzal! Mert Roland pap akart lenni. Méghozzá örmény pap! A szovjetek pedig a legerőteljesebben az örmény egyházat és akár Hitler a zsidókat – az örményeket – üldözték! Roland ministránsként, egy czenstochowai ministráns-találkozón ismerkedett meg egy vele egyidős, kelet-lengyelországi ministránsal, bizonyos Jerzy Popieluszkoval, aki akkor kijelentette, hogy „pap akarok lenni”, mire Roland „visszavágott”: „én is pap leszek, de örmény pap! ” Készült is Velencébe, hogy az ottani örmény Mechitarista kongregációnál elvégezze a papi szemináriumot, de sajnos Velencébe rajta kívül álló okokból soha nem jutott el. Viszont a később a Solidarnosc-mozgalom egyik kulcsfigurájává vált Jerzy Popieluszko páterrel igen élénk kapcsolatban volt! Több „reakciós” magyar papot is bemutatott neki, köztük gróf Keglevich Istvánt, a Damjanich utcai Kis Regnum Kápolna igazgatóját, aki 10 évet ült le Kádár börtönében Márianosztrán csak azért, mert hű volt Jézushoz és tanításaihoz! Antoniewicz Roland 15 évig volt mellette sekrestyés és arany misés ministráns! Ehhez persze a plébános engedélyére is szüksége volt, de gróf Dóczy László (Zsigmond OP atya) , a Szent Domonkos Rend magyarországi tartományának főnöke szó nélkül áldását adta erre, hiszen Rolandot még tihanyi plébánosi korából jól ismerte! Dóczy Zsigmond atya nagyon szép véleményt írt a 20 éve kiadásra váró, Roland által 3 kötetben, kötetenként mintegy 1200 oldalas, dokumentumokkal és fényképekkel illusztrált visszaemlékezéseiről! Megtalálható az interneten! Nem csoda, hogy mindeddig nem jelent, nem jelenhetett meg, hiszen minden betűje vádirat a kommunizmus ellen!

Gróf Keglevich István atya, a Kis Regnum Kápolna igazgatója, Antoniewicz Roland barátja és gyóntatója. 10 évet ült Kádár börtönében. Antoniewicz Roland 15 évig volt a sekrestyése és ministránsa. A másik képen Antoniewicz Roland ministrál gróf Keglevich István és gróf Dóczy László (Zsigmond OP) atyáknak

Diósi Kornél OP plébános atya igazolása arról, hogy Antoniewicz roland sekrestyés

Antoniewicz Roland Dragos Károly piarista atya, gimnázium igazgató és a kőbányai lengyel templom plébánosa társaságában. Antoniewicz Roland gyóntatója volt, szüleit és őt megeskette, és Rolandot megkeresztelte (id.Dr.Antall József miniszter volt a keresztapja!)

Roland második „bűne” az volt, hogy 1967-ben Velencébe kalandos és hajmeresztő körülémnyek közepette akart disszidálni, de csak Magyarországig jutott el, elfogták, hetekig vendégeskedett a hirhedt Gyorskocsi utcai ávéhá börtönben, a „Susi”-ban, majd kitoloncolták, mire ő néhány nap múlva visszaszökött és gyorsan megnősült, ami miatt – a családjogi törvény rendelkezései miatt – nem tudták kitoloncolni! Aztán magyarul egy kukkot sem értő lengyel ávéhások jöttek érte, akiket — egy hiteles szemtanú, egy tanárnő írásos beszámolója szerint — Antoniewicz Roland „jugoszláv banditákként” lecsukatott a közelben ólálkodó rendőrjárőr által! Az „internacionalizmus” elleni támadást mindkét ávéhá keserűen lenyelte, nehogy az ügy kipattanásával közröhejjé váljanak! Végül a lengyel bíróság a távollétében, „tiltott határátlépésért”, néhány hónap felfüggesztett börtönre ítélte Antoniewicz Rolandot. De ez nem akadályozta meg a lengyel ávéhásokat (különösen nem a Lengyel Nagykövetségen dolgozókat), hogy hazugságaikkal évekig ott ártsanak neki, ahol és ahogyan csak lehet! Antoniewicz Roland pedig rájött arra, hogy ezek a bűnözők ellen a legjobb a saját fegyverükkel harcolni! Tette is a dolgát a rendszerváltásig. Magányos farkasként, mert jól tudta, hogy csak akkor marad mindez titokban, csak akkor lesznek sikeresek a hajmersztő akciói!

Egy ávéhás irat a Történeti Hivatal gyűjteményéből Antoniewicz Roland Magyarországra történt disszidálásáról

Roland harmadik „bűne” pedig az volt, hogy gyerek kora óta cserkész, majd cserkésztiszt volt! Egyik egykori cserkésztársa elmondta, hogy Roland az egyik közös táborozás során „odacsődítette” Antoni Baraniak érsekét, aki a későbbi pápa, Karol Wojtyla krakkói érsek, akkor még kanonok társaságában, késő este érkezett a Wielkopolska Nemzeti Park nevet viselő őserdő kellős közepén lévő tisztáson berendezett cserkésztáborba! Persze, hogy mindenki örült ennek a látogatásnak, hiszen nem tartozik a gyakori dolgok közé, hogy egy érsek celebrálja a szentmisét egy tábori misén! Roland évekig levelezett mind Baraniak érsekkel, mind Stefan Wyszynski hercegprímással, mind a későbbi pápával! Régi barátok voltak! De erről szerencsére a magyar ávéhások nem sokat tudtak! Őket az zavarta, hogy Roland mindenáron magyar-lengyel cserkész egyesületet és magyar-lengyel baráti társaságot akart létrehozni! Ez volt a negyedik „bűne”!

Antoniewicz Roland csak megalapította a Magyar-Lengyel Cserkészszövetséget és a Magyar-Lengyel Országjáró Diákszövetséget. A két első “alternatív egyesület volt!

Roland negyedik „bűne” az volt, hogy 1970-ben Magyar-Lengyel Baráti Társaságot akarta tető alá hozni, majd annak talaján magyar-lengyel cserkész csapatot. Mintegy 1500 leendő alapító tagot szervezett be, a magyar kultúra krémjét! Az alapító okirata házkutatások, letartóztatások egész sorát túlélte! Igen becses ereklye! A Történeti Hivatalban őrzött ávéhás iratokból kiderül, hogy hiába tiltották be a Társaság létrehozását, „Roland csak szervezkedett”! Megpróbálták kitoloncolni – nem sikerült, mert a „baráti szocialista” országok vezetői iszonyatosan féltek tőle! Még a lengyelek sem fogadták vissza! Örültek, hogy megszabadultak tőle! A magyar belügyminisztérium egyik vezetője több tucat levelet váltott ebben az ügyben a pártközpont illetékes ávéháügyi vezetőjével – mindhiába! Még büntetőügyet sem tudtak gyártani ellene! Így aztán többször megpróbálták Rolandot eltenni láb alól, de minden kísérletük kudarcot vallott! Ezért aztán nem csoda, hogy már a neve hallatára gutaütést kaptak! Mert Roland mindig túljárt az eszükön! Persze sok minden más is volt a „rovásán”!

A Magyar-Lengyel Baráti Társaság néhány neves alapítójának aláírása.

A Történeti Hivatalnál őrzőtt iratok sokasága bizonyítja, hogy az MSZMP és az ávéhá vezetői iszonyatosan féltek Antoniewicz Rolandtól! Mert nem tudták kitoloncolni, letartóztatni, megölni! Súlyos púp volt a hátukon!

Roland ötödik „bűne” az volt, hogy 1968-ban lefasisztázta a Szovjetuniót és a Varsói Szerződést (tagállamaival együtt) azért, mert – szavai szerint – „fasiszta agressziót követtek el a független Csehszlovákia ellen! ” És plakátjain éltette Dubcseket és a Prágai tavaszt! Mintegy három havi vizsgálati fogság után bíróság elé citálták, de itt is kudarcot vallottak: az ügyet egy, erősen jobboldali érzelmű fiatal bíró tárgyalta — Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyészség jelenlegi sajtófőnöke, Sólyom László Köztársasági Elnök legfőbb ügyész-jelöltje —, aki jelképes, felfüggesztett ítéletet hozott! De segítettek Rolandnak mások is, akik egyre jobban „unták” Csermanek János diktatúráját. Köztük Pethő Tibor újságíró, a MÚOSZ és a Népfront alelnöke, a Magyar Nemzet főszerkesztője, majd a rendszerváltás után a Szerkesztő Bizottságának elnöke, Pálffy József, a MÚOSZ elnöke, a Magyarország főszerkesztője, Pálffy István újságíró, FIDESZ-KDNP színeiben megválasztott országgyűlési képviselő nagybátyja. Aztán Kéri Kálmán „horthysta” ezredes, a rendszerváltás után vezérezredes, az Országgyűlés doyenje-képviselője, vagy Nánási László, a Nemzeti Parasztpárt egykori főtitkára. És még sokan mások. Mert vakon megbíztak Rolandban és imponált nekik az elszántsága és az, hogy „magányos farkasként” kész volt a végsőkig kűzdeni a rezsim megdöntéséért, ami végül sikerült is neki! De erről később.

Antoniewicz Roland 1968-as bírósági ítélete, és annak megsemmisítése. Előtte az ügyészségi és bírósági ávéhás téglák mindent elkövettek, hogy ez ne történjen meg!

Roland hatodik „bűne” az volt, hogy lengyel volt! Méghozzá a „legreakciósabb”! A lengyelektől a maszopos-ávéhás hatalom iszonyatosan félt! Mert mások voltak, mert a kommunistáknak nem sikerült térdre kényszeríteni ezt a büszke és igaz népet! Lengyelországban nem sikerült betiltani a szerzetesrendeket, szétverni az egyházat és iszonyatos lelki erejét, nem sikerült kisöpörni a paraszt padlásokat és megszüntetni a magán gazdaságokat, térdre kényszeríteni a kisiparosokat, nem sikerült a lengyeleket terrorizálni, mesékkel etetni őket! Kevesen tudják, hogy az 1956-os dicső Forradalom Lengyelországban, méghozzá Poznanban, 1956 június 28-án kezdődött! A tizenegy éves suhanc Roland az édesapjával együtt részt vett a megyei ávéhá központ Kochanowski utcai székháza ostrománál és megsebesült (később Roland szüleivell együtt pénzt, ruhát, élelmet, gyógyszereket gyűjtött a bajba került 56-os magyar testvéreknek és az adományokat a második világháborús lengyel futárok vitték titkos utakon Magyarországra!). Igazolt hadirokkant, mert többen tanúsítottak azt, hogy poznani 56-os hős hadirokkant! Hiszen – mint már írtuk – „nem esik messze az alma a fától”! Persze Csermanek bűnbandájával ellentétben, az 1956 őszén hatalomra került Wladiszláv Gomulka párt első titkár azonnal amnesztiát hírdetett nemcsak az ötvenhatos hősöknek, de az összes politikai elítéltnek! Roland ezért úszta meg a letartóztatást! De nem úszta meg a lengyel ávéhások mind nagyobb haragját, mert állandóan olajat öntött a tűzre! Rengeteg olyan „ügyet” produkált, amiért Magyarországon kötél járt volna! Ő mindig megúszta, mert bizonyítékokat soha nem találtak ellene! És Magyarországon csak folytatta az elkezdett utat! A magyar ávéhások, az állampárt minden egyes magyarországi lengyelt megfigyelt. Különösen a Solidarnosc-korszakban! És minden lengyelbarát magyart. Persze az érintettek többsége tudott erről és nagyon óvatos volt. De nem mindenki. Ezért ölték meg szinte egymás után Roland több magyar barátját, köztük Elbert Jánost, Kerényi Gráciát, Fábián Zoltánt, Kizmann Lajost, Hajdu Istvánt és másokat. Csak a Roland elleni merényleteket puskázták el, ami egyre nagyobb dühöt váltott ki a rezsim vezetőiben és ávéhás csicskásaiban!

Antoniewicz Roland és édesapja régi barátja és harcostársa: Kéri Kálmán vezérezredes társaságában, Érmelléki utcai lakásán

Roland hetedik „bűne” az volt, hogy a lengyel nagykövetség és az magyar ávéhá többszöri tiltása, fenyegetése ellenére, „újságíróskodott”. Tömegével írta a lengyel és a magyar sajtóban megjelenő kisebb-nagyobb cikkeit, pedig – tolvaj kiált rendőrért alapon – minduntalan azt hangoztatták: „nem újságíró, csaló”! Le is írták különböző jelentésekben, amelyek megtalálhatók a Történeti Hivatalban! Pedig nem az újságíró, akinek erről papírja, kinevezése van, hanem aki tömegével publikál cikkeket! Többezer írása jelent meg a két ország lapjaiban. És más nyelveken is! A magyar-lengyel barátság fényes történelmi lapjait mutatta be, népszerűsítette a két ország történelmét, kultúráját, alkotóit. Mintegy 250 lengyel színészt „importált” a magyar játékfilmekbe, közvetített koprodukciók létrehozásánál, képzőművészek számára a másik országban és Nyugaton szervezett kiállításokat. De ez mind csak egy keskeny szelet a tevékenységéből, hiszen emellett lengyel könyvekről írt lektori jelentéseket a magyar és magyar könyvekről a lengyel könyvkiadóknak abban a reményben, hogy meg is jelennek a másik ország nyelvén! Még könyvet is írt Lengyelországról, amelyet megjelenése után a pártközpont azonnal bezúzatta! Annak ellenére, hogy a párt kiadója öles betűkkel reklámozta a könyvet. Annak ellenére, hogy más kiadók is – írásban! – igen kedvező véleményt írtak róla. És miért történt meg mindez? Mert Roland képtelen volt hazudni! (Ha készített valakivel interjút, vagy csak írt róla, ötször megkérdezte: nem tévedett-e!) Valóban megírta azt, mit kell tudni Lengyelországról! És a vörösnáci hamisprófétákat ez is nagyon idegesítette!

Az egyik varsói hetilap, a FILM főszerkesztőjének igazolása arról, hogy Antoniewicz Roland a budapesti tudósítójuk, munkájával elégedettek, számtalan cikkjét publikálták, melyekben a magyar filmművészetet és alkotókat propagálja. És a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének sajtóattaséja, ávéhás besúgó által írt jelentése arról, hogy “Antoniewicz Roland nem újságíró, szélhámos”. Ki hazudik reggel, délben, este, hónapokon és éveken át és mindenkit becsap??!!

Antoniewicz Roland “Mit kell tudni Lengyelországból c.könyvét a Kossuth Könyvkiadó megjelenése előtt erőteljesen propagálta. Aztán a pártközpont betiltotta. Egyenesen a nyomdából a zúzdába került.És a Tankönyvkiadó igazolása arról, hogy Antoniewicz Roland könyve JÓ KÖNYV!

Roland nyolcadik „bűne” az volt, hogy erőteljesen kapcsolatban állt a Nyugatra emigrált jobboldali, kommunistaellenes lengyel ellenzék vezéralakjaival, köztük Jerzy Giedroyc herceggel, a lengyel pártállam vezetői által a pokolba kívánt párizsi Kultura című folyóirat és számos neves jobboldali írók könyveit megjelentető főszerkesztő-kiadóval. A Giedroyc herceg által Rolandnak írt számos levele ugyancsak megtalálható az interneten! Ha az idegen nyelveket nem ismerő magyar ávéhások ennek a levelezésnek a nyomára találtak volna, ez elegendő okot szolgált volna arra, hogy — mondjuk —„kémkedésért” hosszú évekre bebörtönözzék! Hál’Istennek ez a momentum elkerülte a lankadó, idegen nyelveket nem ismerő figyelmüket! És Roland jelentéseket, tényfelismeréseket, adatokat küldött a Párizs melletti Mesnil-le-Roi városkában élő és tevékenykedő Giedroycnak, javaslatokat írt arra vonatkozólag, milyen magyar szerzők könyveit érdemes megjelentetni! E mellett számos cikket is küldött, amelyek a legkülönfélébb álneveken a nyugati sajtóban meg is jelentek. Még Amerikában is, a Magyarok Vasárnapjában, ahol – a rendszerváltás után – több írása már a saját neve alatt is megjelent. Mert az ősi örmény Bagratuni név az Antoniewicz család igazi neve! A Kelet-Lengyelországban élt felmenők belpolitikai okok miatt a XVII. században lengyelesítették az Antonjan toldalék nevet és elhagyták a Bagratunit, ahogyan ezt tette több tucat másik, Lengyelországban már néhány évszázada élő örmény arisztokrata család. Azonban híres genealógusok egész sora ezt a tényt és a Bagratuni-családfát írásban is elismerte! Antoniewicz Roland édesapja halála után, a Bagratuni-ház fejeként döntött úgy, hogy visszatér ősi nevéhez, amit – bűncselekményt töbrendbelileg, folytatólagosan elkövetve – a belügyben és a közigazgatásban ottragadt ávéhások újra és újra megpróbálják meghiúsítani, semmissé tenni. De „a hazug embert gyorsabban lehet utolérni, mint a sánta kutyát” közmondás igazsága szerint, előbb-utóbb ők is börtönbe kerülnek gaztettjeik miatt! Giedroyc herceg mellett, Antoniewicz Roland – Roland von Bagratuni – Giedroyc több barátjával is élénk kapcsolatban állt, köztük a lengyel származású Zbigniew Brzezinskivel, az USA elnökének nemzetbiztonsági főtanácsadójával! Később a Solidarnosc-al is kapcsolatba lépett. Erről is több bizonyíték kering az interneten!


Jerzy Giedroyc herceg, a párizsi Kultura és más bolsevista-ellenes kiadványok főszerkesztője és kiadója volt.Az egyik képen Zbigniew Brzezinski lengyel származású USA politikussal. A többi képen levelei Antoniewicz Rolandhoz. A professzori címzésre azért volt szükség, hogy a küldemények ne akadjanak fenn az ávéhások hálóján.

Az Antoniewicz Roland által készített, világszerte publikált képen Henryk Jankowski gdanski kanonok-plébános (balról), Szent Jerzy Popieluszko atya, a vörös náci bűnözők által kegyetlenül megölt varsói plébános, Antoniewicz Roland barátja és Lech Walesa, a Solidarnosc vezére, későbbi lengyel köztársasági elnök látható. Mind jól ismerték egymást.

Roland kilencedik „bűne” az volt, hogy kitartó majd’ egy évtizedes munkával, filmrendező-asszisztens, majd első aszisztens lett az akkori legnagyobb magyar filmrendezők mellett. És amikor ávéhás-emeszempés óhajra kirúgták a Magyar Filmgyártó Vállalattól, a magyar filmvilág színe-java nemcsak kiállt mellette, de azt is elintézték, hogy a Magyar Televízió műsorszerkesztője és szerkesztő-rendezője legyen! A vörösnácik már az MTV-s pályafutása legelején megpróbálták ellehetetleníteni és a televíziótól kiebrudálni. Évekig nem sikerült. Azt sem tudták megakadályozni, hogy önálló filmeket készítsen! Az első filmjét, az Utcalabirintust szó szerint a semmiből teremtette elő! Mert nem kapott rá semmilyen komoly keretet! Ő teremtette elő a szükséges pénzt és sokak elmondása, írásos véleménye szerint: „nagyon jó filmet készített”! Ennek ellenére nem engedték ki sem Oberhausenba, sem Mannheimbe, sem Velencébe vagy más rangos nyugati filmfesztiválra, mert a boritékolt sikere végleg megcáfolta volna eddigi hazugságaikat! És Roland megint szembeszállt velük! A hóna alá kapta a film nullkópiáját és kivitte Lengyelországba a kosalini ifjúsági filmfesztiválra, ahol Oklevelet kapott! Ezzel az „Utcalabirintus” betiltása is meghiúsult, mert az MTI nyomán, az egész magyar sajtó hírül adta Roland győzelmét! Tetszett-nem tetszett, az MTV bemutatta a filmjét és a kritika nagy elismeréssel fogadta!

Jancsó Miklós és Hernádi Gyula igazolása. Szerintük Antoniewicz Roland kiváló filmrendező.

Roland tizedik „bűne” az volt, hogy bízott a törvényekben és idejében nem akadályozta meg azt, hogy törvényellenesen kiúgják az MTV-től! Nagy Richárd akkori elnök, de legfőbbképpen Szinetár Miklós főrendező és tévé alelnök mindenben segítették és védték a támadásoktól. De nem sokáig, mert Appel Aczél Győrgy megelégelte azt, hogy Roland sikert sikerre halmoz és hallani sem akar arról, hogy behódoljon az akaratának. Leváltotta Nagy Richárdot és a helyére a jobbkezét, a már kultuszminiszternek kijelölt Kornidesz Mihályt ültette, aki már másnap Rolandot kitette az utcára. Roland persze még mindig bízott a törvényekben, fellebbezett, bíróság elé vitte az ügyet, ahol kiderült, hogy az MTV egyik párttitkárának és főávéhásának, egy bizonyos Csók Pálnak futtában összeeszkabált, hazugságok tömkelegét tartalmazó feljegyzése miatt rúgták ki! Polgári bíróság elé vitte az ügyet, ahol sorra dokumentumok garmadájával megcáfolta a párttitkár hazugságait. Majdnem megnyerte a per, de végül a gazságszolgáltatás győzött (megint az „i” kezdőbetű nélkül!). Ráadásul Kornidesz Mihály cinikusan a képébe röhögött. És persze több, forgatás alatt lévő filmjét leállította és más alkotóknak adta át befejezésre, amivel a szerzői jogi törvény több passzusát is durván megsértette.

Antoniewicz Roland Oklevele a kosalini filmfesztiválon bemutatott Utcalabirintus című, rendszerellenes filmjéért.

Egy a sok kedvező filmkritika közül

Roland tizenegyedik „bűne” az volt, hogy nem hagyta ennyiben a dolgot. Összedugta a fejét egy sor ellenzéki és „bólogatójancsi” barátjával, majd támogatásukkal elérte azt, hogy a kormány és a pártvezetés szemében Kornidesz Mihály hiteltelenné és nevetségessé vált. A vezető pártkáderek nem gondolkodtak, hanem azonnal cselekedtek! Nem szerették a botrányokat! Kornideszt leváltották az MTV éléről és a tiranai, majd a phenjani nagyköveti székbe ültették, ami a kádersüllyesztő végállomása volt. Persze a barátjáról és főnökéről – Appel Aczél Györgyről –– sem feledkeztek meg! Őt is fokozatosan leépítették, tisztségeitől megfosztották, minek következtében a proligyerekből lett kulturális „szakember” Bécsbe kényszerült elmenekülni, mert attól tartott, hogy az ávéhások az életére törnek! Befüggönyözött bécsi lakása ablakából reszketve leste az utcát, ahányszor a ház előtt megállt egy gépkocsi. Bécsben is halt meg. Aczél bukása egy igazi lavinát indított el, amely sorra elsöpörte régi barátait és „harcostársait”: Apró Antalt, Gáspár Sándort, Benke Valériát, Lázár Györgyöt és sokan másokat! Roland pedig csak nevetett a hirtelen tisztogatáson. Tudta, hogy mindez a kádári hatalom rohamosan közeledő végét jelentheti, ha idejében kihasználja a ragyogó körülményeket!

Miután Kornidesz Mihály – Aczél Appel György parancsára – kirúgta Antoniewicz Rolandot az MTV-től, sokan kiálltak mellette. Nánási László is. Mivel a közbenjárás nem hozott eredményt, Antoniewicz Roland barátai segítségével kirúgatta Kornidesz Mihályt az MTV-től, ami Aczél Appel György bukásához, majd a rendszerváltáshoz vezetett…

Antoniewicz Roland (hátul) Grósz Károly társaságában május 1-én. A felbujtására kaparintotta meg a hatalmat, ami előidézte a rendszerváltást…

Roland tizenkettedik „bűne” az volt, hogy már említett szövetségeseire – és a Grósz Által annyira kedvelt piára: egy üveg lengyel vodkára – támaszkodva elősegítette egykori párttitkára (a Lapkiadó Vállalatnál és az MTV-nél) Grósz Károly hatalomra kerülését és ezzel a rendszerváltás elindítását. Grósz pedig (újabb üveg lengyel vodkák birtokában) Antoniewicz Roland tanácsai nyomán először új egyesületi törvényt hozott. És Roland már elsőnek élt a lehetőséggel és létrehozta a két első ellenzéki (akkor „alternatív”) egyesületet: a Magyar-Lengyel Országjáró Diákszövetséget és annak gyermekszervezeteként a Magyar-Lengyel Cserkészszövetséget. A feldühödött ávéhások mindent elkövettek, hogy szétverjék őket! Roland pedig ismét figyelmen kívül hagyta a reá leselkedő veszélyt! Többezer magyar diákot utaztatott ki a Solidarnosc-szellemmel átitatódott Lengyelországba igen olcsó több napos táborokba és túrákra. Aztán a Magyarországi Örmények Szövetségét is megalkotta, amely még nagyszámú képviselőt is küldött az önkormányzatokba. Utóbbit az ávéhások egyik, sötét múltú emberük, a Magyar Rádió egyik főszerkesztőjének és párttitkárának, egy bizonyos Alex Avanesziánnak a segítségével próbálták szétverni, aki egy, ötszáz éve a pápa által alapított irgalmas rend nevével visszaélve alapított saját káeftéjével szélhámoskodva, Roland lejáratása érdekében ismét a „régi fegyverhez”: közokirathamisításhoz fogott hozzá. Nem sok sikerrel, a bíróság előtt egyértelműen kiderült az, hogy Alex elvtárs szánalmas hamisítványokkal állt elő! Egy másik bírósági perben hozott ítélet azt is bebizonyította, hogy Antoniewicz Rolandnak az MSZMP-hez semmi köze nem volt, és tagja sem volt a vörös náci pártnak! Mert Roland szinte valamennyi korábbi munkahelye párttitkárát szemtelenül beidéztette! Így aztán nem csoda, hogy Roland lejáratása érdekében folyó sakkjátszmában bevetették a „bástyát” a hirhedt Rózsa György Eduárdó személyében, aki az általa létrehozott Kádár János Társaságba terrorral, hozzátartozói kárára elkövetendő gyilkossággal fenyegetve, kényszerítette bele Rolandot. És Roland utolsó dobása az volt, hogy …bíróságilag bejegyeztette a „kamunak” indult szervezetet, címeként pedig az MSZMP központi székházának címét adta meg! Aztán nyilatkozataiban Kádár hanglejtésével űzött gúnyt az egészből.

Az ávéhás bűnözők csak súlyos, 30 napon túl gyógyuló testi sértés árán tudták rávenni Antoniewicz Rolandot arra, hogy “bevallja” az általuk készített “nyilasröplap” “szerzőségét!” A pert igen silány “bizonyítékok” alapján vezényelték le, miközben Antoniewicz Roland a hazugságaik megcáfolására semmilyen lehetőséget nem kapott! Még az ávéhás “írásszakértő” sem tudta eldönteni: Roland, vagy az ávéhás miniszterhelyettes írógépén készült…

Antoniewicz Roland készítette ezt a grafikát. Soha nem volt tagja semmilyen pártnak!

Egy a sok ávéhás pimasz hazugság közül: miközben Antoniewicz Roland közgúny céljából, az MSZMP és a kommunisták lejáratása végett bejegyeztette a nyakba tukmált Kádár János Társaságot, az ávéhá felbujtására a Fővárosi Bíróság elnöke azt hazudta, hogy a Kádár János Társaság nem került bejegyzésre!

Gróf Dóczy László (Zsigmond OP atya), a domonkos templom plébánosának, a rend magyarországi tartománya főnökének véleménye Antoniewicz Roland könyvéről

Helyhiány miatt, csak felvázoltam Roland „bűneit”. Terjedelmes, igen izgalmas, dokumentumok százaival illusztrált visszaemlékezésében igen részletesen kitér mindenre! Reméljük, egyhamar akad kiadó, amely megjelenteti, mert igazi bestsellernek igérkezik. Nemcsak idehaza, de külföldön is! Különösen az angol, orosz, német, örmény, spanyol, arab, francia és portugál nyelvterületen.
New York, 2011 őszén
Inaçio Angelos

Bejegyezte: dátum: 8:23

1 megjegyzés:

  1. Végre egy, nem a kommunista propaganda és az egykori ávéhások által irányított sajtófórum! Én rengeteg írást olvastam el nevezett úrról és elhiszem, hogy ez ugyanolyan lejáratás volt, amilyent most alkalmaznak ugyanazok Magyarország és az Orbán kormány ellen! Goebbels mellettük óvodás volt, úgy hazudnak mint a vízfolyás!

    Kovács Béla